Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-14 / 39. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítőbe május 14 UDVARIASSÁG Irta: SZÉP ERNŐ О r s z á g—V i 1 á g A jégeső Győrmegye legtöbb he­lyén elpusztította a termést. — Egy hónapra ítélték Roth Jenő budapesti nagybérlőt, mert még aznap eladta a részletre vett zongorát. — Meg­mérgezte magát Budapesten Brenner Róbert dr. ügyvéd. Állapota súlyos. — 40.000 juhot szállítottunk ki eddig Franciaországba. — Meggyilkolták Tiszapolgár közelében Nagy Imréné vasúti őr feleségét. A gyilkost el­fogták Kocsis József tanyai gazda­legény személyében, aki azért ölte meg az asszonyt, mert az csak egy pengőt akart neki kölcsön adni. — Beszüntetik a szombathelyi gyufa­gyár üzemét. — A gyermekvédő li­gának az idei gyermekvédő nap gyűjtése 80 ezer P-t jövedelmezett. — A Király-Szinház épületét július­ban elárverezik. A kikiáltási ár 253 ezer P. — Motorkerékpár szeren­csétlenség érte az országúton Golzán András budapesti fényképészt. — Agyonlőtte magát a Margitszigeten Zeiszler József budapesti lakos. — Havazik és 8 fok hideg van a stá­jer hegyek közt. — Fejbeverte fej­szével az ura Kovács Józsefné vajtai asszonyt, a férj utána a kútba ug­rott. — Agyonlőtte Kaufmann Zsig- mond győri szabósegéd Pajor Man­ci varróleányt, majd öngyilkos lett. — Fedák Sári erdélyi körútra in­dult. Első állomása Kolozsvár lesz. — Angliában még mindig emelkedik a munkanélküliek száma. — A rész­vények értéke két és fél év alatt az egész világon egyharmadára esett. — Kormányfőtanácsos lett Kovács Frigyes bpesti építész. — A spanyol királyné Stenockerselbe érkezett, a hol meglátogatta Zita királynét. — A japán kormány elhatározta, hogy egy hónapon belül visszavonja egész sanghai expediciós hadseregét. — A lausannei értekezletet julius 16-ára hívták össze. — A békerevizió sür­getése érdekében Szabolcsmegye fel­iratot intézett a felsőházhoz és a képviselőházhoz. — A külföldi hit­térítő misszióban ez év elején 84 magyar szerzetes és apáca tevékeny­kedett a salzburgi egyházi értesítő kimutatása szerint. — Zalamegye kö- tzönsége meleg ünneplésben részesí­tette Bödy Zoltán alispánt abból az alkalomból, hogy 10 éve áll a vár­megye élén. — Felakasztotta magát Kopecki Ottó hatvani Máv. főintéző. Mire az öngyilkosságot felfedezték, az életunt már halott volt. — Gaál Gaszton kedvezőtlen egészségi álla­pota miatt elutazott Budapestről és igy a költségvetés vitájában sem szó­lal fel. — 15 vasmegyei valutasiber bűnügyét kezdte el tárgyalni a bu­dapesti törvényszék. — Letartóztat­ta; a rendőrség Grosz Adolf volt budapesti vezérigazgatót csalás mi­att. — 2 millió telefonállomás van Angliában. — Fejbelőtte magát és áronnál meghalt Gyomai Zoltán bu­dapesti vasúti tisztviselő. — Diák­lázadás tört ki a spanyol egyeteme­ken a vizsgarend megszigorítása mi­att. Saragossában véres összeütkö­zés volt ;a diákok és a rendőrök között. — A Kúria ma folytatta an- traak (a sajtó rágalmazási bünpernek tárgyalását, amelynek Prónay Pál a vádlottja és Ranzenberger Viktor tes­tőralezredes a sértettje. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyik. — Megmér- gezte magát Sebe Béla dr. szegedi ügyvéd. A klinikára szállították. — Havazik Erdélyben Alsótömöstől Szí­riájáig. — Az európai nemzetiségi kongresszust junius 28—30-ika között tartják Béesben. — A pénzügymi­niszter Simonyi-Semadan Sándort a Magyar Jelzálog és Hitelbank mellé kormánybiztossá nevezte ki. — Tün­tetések, katonai összeesküvések, for- nadaalom előtti hangulat Jugoszláviá­ban. Az udvariasságot az ember legszebb szerzeményének tartom. Mi is az az udvariasság? Az udvariasság nem törvény, hát nem keserves megtartani. Az udvariasság ugyebár erény. De olyan erény, amelyik nem jár önmegta­gadással, lemondással, kietlenséggel. Az udvariasság nem: szent fagyottság, ha­nem vidám mosoly. Az udvariasság nem fárasztó hapták, hanem élvezett tangó. Az udvariasság az udvarból illant or­szággá-világgá, a királyi udvarból. Mint a pincsi, be tud bújni a kapu alatt, át­száll a kerítés fölött, mint a pillangó a legszegényebb paraszt udvarába. Az ud­variasság a királyi udvar parfümjét le­heli a szegény paraszt udvarába. A ko­rona fényéből lop egy sugarat az udva­riasság a favágó homlokára. Az utolsó napszámost a királyokhoz hasonlóvá teszi az udvariasság. Az udvariasság percei pirosbetüs per­cek az élet napjaiban. Az udvariasság paranesolatían ünnep, közös ünnepe min­den felekezetnek. Érzésből támadt. Úgy látszik, szükséglete az embernek. Jól­esik, mint a verekedés, vagy mint a tolvajiság. r Igen, minden felekezet, minden faj, minden idő ismeri az udvariasságot. A francia udvariasság, a courtoisie, ugy-e iskolája minden európainak. Hol van ez a szóvirágos francia, ud­variasság a spanyolok udvariasságától, akik nemcsak кomplimenteket adnak, akik a gyűrűjüket, a hátaslovukat, a házukat kínálják Neked, ha dicséred. Hát az olasz udvariassága. A köszö­nése édes, mint a cukrászdái dolce-ja, a hódolata hosszú makaróni, szive zengő mandolin, szája a Vezúv krátere, a hí­zelgés láváját zúdítja rád. A magyar udvariasságról nem kell ti­rádát zengenem. Ez az az ország, ahol el szokták fűrészelni a vendég kocsijá­nak a kerekét. /­A török udvariasság a leglágyabb gyengédség, a legáhitatosabb figyelem. Ha egy töröknek a házába beléptél, azt a házat a tiednek kell érezned, te vagy ott az ur, gazda a te boldog és háládatos szolgád. A narghiléből, amit odanyujt neked, a barátságát, a meleg lelkét szí­vod magadba. Hát a töröknek a vitézlő öccse, az aibáni. Gyönyörű meséket lehet olvasni a nemes albán törzsek udvariassága felöl. Fegyveres csatlósod lesz az az albán ur, akinek a, portájára tévedtél. Megvendégel a legjobb falatjával, az utolsó korty borával, elkisér a lován a szomszéd faluba, hét határig féléi az életedért. Ha bántalmad esik, az az ő bántalma, vérbosszút fog érted állni. Kínában virágzanak a legszebb nár­ciszok. A kínaiak vékony ajka közül hajlanak a leghajlékonyabb, a legpompá­sabb szinü s a legillatozóbb békevirá­gok. A legnevesebb nyelvű európai le­hetsz, dadogva kullogsz a kinai nyomá­ba, ha az a kinai üdvözöl, érdeklődik a hogyléted iránt és kedveset akar mon­dani neked. A kínaiak könnyed, szives mondókéi, amelyeket a vendégeikhez in­téznek, meg találkozáskor a jóismerő­seikhez, tökéletes poémák azok, rögtön le lehetne nyomtatni a Kinai Újság Va­sárnapjába. Az erotikus népek udvariassága a leg­szentebb alázatosság. Párizsban extra műélvezet minisztereknek, diplomaták­nak, amikor abesszíniái, sziámi, mezo­potámiai követek hétszer hajolnak együtt és elnyújtott kezekkel arcra omlanak, udvariasságból. Az ballet és Istentiszte­let. A tibetiek térdre esnek és a nyelvüket nyújtják ai vendégek előtt és a most már beszabadult idegen előtt. A térdreesés nem; nyomor és a nyelvmutatás nem csúfság. Azért mutatják a nyelvüket, hogy lásd, hogy őszinték. Régi utazók könyveiben csodálni való szépségeket tanultam, a vadak udva­riasságát tanítják azok a szép oldalak. Tahiti szigeten, Jáva Szigeten, Fidsi szigeteken azokat a kalandos hajósokat, akik először tették ba a lábukat az uj földekre, a madaras erdők és a fűszeres mezők őslakói virágkoszorukkai dobál­ták, körültáncolták és körülénekelték őket. A vad, azaz boldog és szelíd fel­nőtt gyermekiek. A spanyol hódítás korában, mikor a délamerikai indiánokat irtották, egy spanyol tiszt az erdőben egy súlyosan sebesült fiatal indián harcosba botlott. A tiszt fejbelőtte a füvön fekvő véres indiánt. — Kár volt végezned velem, ezt tudta suttogni még az indiánszeret­telek volna megtanítani szépen meg­halni. Udvariasságb ól. A régi zsidók kenyeret, sót vittek aiz elé, aki az ajtajuk felé közeledett. És akit nemi ismertek, azt is köszöntötték egy jó szóval az utón. (Úgy mint ma a föld népe.) Ismerjük a buddhista költészetből azt a bűbájos példát, hogy a szanthal-fa megillatositja azt a fejszét, amelyik a I testébe sújt. Ki hallott az ó-arab udvariassági tör­vényről, aminek muru-a volt a neve? Azok a vérengző sötét törzsek Isten nélkül voltak még, az egyetlen erköl­csük, egyetlen törvényük a muru-a volt, a legszélsőbb gavalléria, amit mi el tu­dunk képzelni. Aki arab egy magánál gyöngébbet megütött, egy magánál sze­gényebbet egy szóval megbántott, egy magánál hatalmatlanabbtól elvett vala­mit vagy aki csak a rabszolgáját igaztar lanul bántalmazta, azt a törzsből kiközö­sítették és aki megölte az ilyen' embert, nem: felelt a tettéért. A muru-a arra kötelezte az arabot, hogy a sebesült ellenséget hazavigye a sátrába, felgyó- gyitsa és azután' szabadon eressze. Ha tolvaj lop ódzott be, rabló tört be az arab sátorába, nyája közé, ha latort talált az asszonya mellett, el kellett bocsássa bántatlanul: a maga portáján az akkori arab senki fián semmiért bosszút nem vehetett. Csak egy napi járóföldön túl számolhatott le a tolvajjal, rablóval,) latorral. Persze, mikor elbocsátotta, másnapra utána eredt a legnemesebb ménjén és ha elérte a sivatagban, a leg­kegyetlenebb kínzásokkal pusztította ki az életből. i Nemcsak Allahjuk és prófétájuk nem volt még, nem volt nékik Országos Ka­szinójuk sem és a huszesztendős arab a föld legtökéletesebb gentlemanje volt. Ugy-e, valami gyönyörű udvariasság volt ez? Ki tudja', a kezdő embernek milyen volt a lelkülete? Ki tudja, a sötét bar­lang nem volt-e a gyengédségnek, jó­ságnak, ártatlanságnak ünnepi szenté­lye ? Nem honolt-e benne bájosabb udva­riasság, mint Versailles gyertyasugaras arany száléiban? Ki tudja, azok a méla­szemű, istenien bomló szivü állatembe­rek még mennyire a játékos majmok, a ragaszkodó kedves kutyák, az ártal­matlan lovak, meg a szerelmes füttyös madarak testvérei lehettek? Ki tudhatja azt? i Én nem- tudok semmit. Sejtem, hogy született az emberrel valami afféle, mint a mosoly a csecse­mőnél. Az a földre hozott jóindulat, amiből az udvariasság lett. Igen, némely percben effélébe is- bele­mereng az ember. Ez az udvariasnak teremtett ember knock-out-olja a partnerét a boxban. Nemhogy udvariasan lefeküdne előre, mielőtt a másik lebukik. Vagy udvariasság az, hogy az ember megnyeri a pőrét a másik fél ellen? És' hogy legyőzi az ellenjelöltjét a képviselőválasztáson? És hogy egy gyáros a maga porté­káját magasztalja a hirdetőoszlopon, nem a másik gyárosét? Udvarias az a zsoké, aki ott didereg a ló nyakán a finisben, hogy egy fej­hosszal megelőzze az utána erőlködő második zsokét? Ha félreugratna s azt lihegné kedvesen, oh tessék, csak, ön után! Ez mind tréfa, nevetség, mi?" Hát még. Egy nemzet például, egy erős nemzet legyőzi a gyöngébbet a háborúban. (Már ez sem udvarias.) De legyőzte. S akkor megalázza. Egy nem­zet, amely csupa udvarias emberből áll. Nemhogy bocsánatot kérne illő zavar­ral s száz gyöngédséggel, ajándékokkal, hízelgéssel, ünnepléssel igyekezne feled­tetni vele azt, hogy alul maradt. ' Országok, amelyek szerencsések let­tek egy másik országgal szemben', élnek a szerencsével, egészségesednek, jó­létet hizlalnak, épülnek, szépülnek, mu­zsikában álmodoznak, szerelmes csónak­ban tudnak andalogni, ártatlanul ülő szri yekkel, annak az elvérzett, összeesett más országnak a kárából, hasonló me­leg, érzékeny rövid életek katasztrófá­jából, őrjöngő szenvedéséből, züllésé­ből, halálnál sötétebb elsötétüléséből! Ugyebár, szabad csodálkoznom a vi­lágon? i Ha olcsón akar vásárolni szép mintájú jó mi­nőségű RŐFÖS­ÁRÚT keresse fel a HANGYA FŐÜZLETÉT! r к Nyomtatvány«)« kát ízléses kivi« telben szolid árak mellett készit LAPUNK NYOMDÁJA! Á Apfl] í> ii Pünkö Fon bo: Szere izgalti £ Pünki 2 széni Mask drátr Keleti bünüg; drátr Mine Olcsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom