Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-07-30 / 61. szám

2 oldal KiSknuhalai Helyi Értesítője julius 50 A szegedi tankerülethez osztották be a halasi gimnáziumot A vallás- és (közoktatásügyi mi­nisztérium julius 1-ével a győri tan­kerületi kir. főigazgatóságot beszün­tette s az ország összes középisko­láit a megmaradt öt tankerületi kir. főigazgatósághoz osztotta be. Ezzel kapcsolatban a szegedi tankerületi Idr. főigazgatósághoz nyertek beosz­tást: A ceglédi állami, kiskunhalasi és kisújszállási református reálgimná­ziumok, a kecskeméti kegyesrendi és nagykőrösi református gimnáziu­mok, a kecskeméti állami reáliskola, a kecskeméti angol kisasszonyok le­ánygimnáziuma, valamint a kecske­méti református leányliceum, Békés és Szarvas középiskolái viszont a debreceni főiskolához csatlakoztak. A szegedi tankerületi kir. főigaz­gatósághoz tartozik tehát jelenleg 23 középiskola és pedig: Gimnáziumok: Kalocsa, Hódmezővásárhely, Kecske­mét, Nagykőrös, Szeged. Reálgimná­ziumok: Baja, Békéscsaba, Csongrád, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Gyula, Kis­kunhalas, Kisújszállás, Makó, Sze­ged, Szentes. Reáliskolák: Kecske­mét, Szeged. Leány líceumok: Békés­csaba, Hódmezővásárhely, Kecske­mét, Szeged. Leánygimnázium: Kecs­kemét. Négy hét múlva teljesen elkészül a halasi laktanya A halasi laktanyáépités munkála­tai serényen és a leggyorsabb tem­póban folynak, úgy hogy ma már a , laktanya valamennyi épülete tető alatt van. Az építkezésnél most már a sze­relési munkálatok folynak, a közel jövőben sor kerül az ajtók és ab­lakok épületbeillesztésére, utána már csak simításokra lesz szükség, hogy a laktanyát teljesen készen át­adhassák rendeltetésének. Munkatársunk illetékes helyen úgy értesült, hogy a laktanya négy hét múlva teljesen készen lesz. A honvédelmi minisztérium rendel­kezése folytán a laktanyánál egy ki­sebb épületet is emelnek, amely a tiszti étkező céljait fogja szolgálni. A katonai lőtérre vonatkozólag megtudtuk, hogy a minisztérium a kérdésben augusztus első felében, fog dönteni és augusztus második felében fog­ják azt megépíteni. Ennél a munkánál negyven-ötven ha­lasi' embert fognák foglalkoztatni. Itt említjük meg, hogy az idehe­lyezendő zászlóalj érkezésének dá­tumáról, még nincs pontos értesü­lésünk. Mi lesz a sorsa veszendő értéKeinRneK ? Sürgősen és haladék nélkül valósítsuk meg a halasi múzeumot Még a vademberek is összegyűjtik a | múltak s az ősök emlékeit. A művelt emberek még inkább, — világszerte. Mi­nél régibb valami tárgy, annál nagyobb értékű, még a régiség piacon is. A különböző nemzeteknek szép mú­zeumai vannak. A magyarnak is. A vá­rosoknak nemkülönben. Halasnak is van egy értékben felbecsülhetetlen gaz­dag régiségtára a gimnáziumban, melye­ket itt tervszerűen gyűjtögettek az is­kola régi barátai, tanárai és tanulói. Nagy lendülettel látott a régiséggyüjte- ményhez ezelőtt mintegy 100 esztendő­vel Révész György, ki minden sza­bad idejét ennek szentelte s vagyonát- jéletéf áldozta rá. Ezzel lett a muzeum szépen kibővülve, majd Szilády Áron, Péter Dénes, Thury József, Csontó La­jos vették kezükbe, a gyűjtést, — s az emberek százával vitték rejtegetett ré­giségeiket megint a gimnáziumba, ahol különösen и 90-es évek óta hetenként nyitva is volt a régiségtár s látogatta 1b a közönség szép számmal. Sőt látva, hogy a régiségek díszes szekrényekben s három nagy teremben milyen becsben (tartatnak, — szívesen adta oda mindenki még az arany-e züs tárgyakat is, mert azt még máskor is láthatta közszemlére teve. Csontó Lajos igazgató nyugdíjazása s múzeumi őri tiszte elhagyása óta meg­ritkult a muzeum kinyitása s a látoga­tók száma, mig az utóbbi 25—30 év alatt alig tudunk róla, hogy valamikor is nyitva volna, különösen a nomájnok ittléte óta, mikor is 1919-ben azok ott rombolásokat végeztek, tehát rendezni kellene egy kicsit. Nemrégiben a Bocskay cserkészcsa­pat a régiségtár egyik termét elfoglalva, csak növekedett a baj. Úgy tudjuk, a reform, egyház legkö­zelebb tárgyalja a régiségtár sorsát Rendje ztetni akarja, hogy a nyilvánosság számára kinyithassa s a régiségeket tovább gyüjthesse. Ez igazán kívánatos volna. Világos azonban, hogy a városnak is meg kellene mozdulnia. Először is he­lyiséget biztosítani, aztán egy arra al­kalmas városi tisztviselővel a kezdő lépéseket megtétetni, mert évről-érvre kevesbedik az anyag. Félegyháza mérföldekkel jár előttünk. Ott már évtizedek óta szakadatlan munka folyik s szép termekben vannak a régiségek. Halason talán 50 fillér sem jutott e célra két emberöltő óta.- Rend­jén van ez? Pedig ott penészledik sok értékes és még ma megmenthető régi­ség egy-egy penészes földes kamrában, várva, hogy valaki legalább a tüzrevaló értékükre, felbecsülve a múzeumnak megmentse. A világhirüvé lett halasi csipke körül is bajok vannak. Dékáni Árpád rajzta­nárnak a halasi csipke megteremtése körül hervadhatatlan érdemei vannak. De ha valaki Halasra jőve, kérné annak terveit, mintáit, gyűjteményét, — a ható­ság alig-alig tudna ilyennel szolgálni. Micsoda állapot ez? Régi halászati esz­közeink is megmentendők volnának. Mert ilyenek is voltak valamikor. A pásztor­betyár világnak is sokféle emlékeit őriz­getik még egy-egy kis nádas házikóban. Hát a remek suba és szűr hímzés emlékei. Ezek mintáiból egyik szorgal­mas gyűjtőnk Erzsébetfalván szedett össze 32 darabot, egyik régi szűcsünk unokáinál. Ezek a minták Stepanek Ernő rajztanárunk megállapitása szerint nagy értékek. Most halt meg Csényi József szücsmester, aki még össze tudta volna állítani a régi halasi mintákat, ösztön­zésre el is kezdte, — de már be. nem fejezhette. így tudományát ő is elvitte magával. Pedig a halasi subadiszek va­lamikor páratlanok voltak, különösen a színek összetételében. Ezt Stepanek Ernő rajztanár igazolja. Magánosoknál több helyen vannak vá­rosunkban egész kis múzeumok. Ezek is begyüjthetök volnának, ha megindul­na itt valami, akár a gimnázium, akár a város részéről. Mi mindent tehetne itt tenni! Hát a sok háborús emlék és relikvia!? Pedig az uj nemzedék valamikor szá­mon kéri ezeket tölünk. Egy ezreléket a városi költségvetés közei milliós keretébe be kellene illesz­teni mielőbb. Ezt a csekély összeget másutt meg tehetne spórolni A 910-es években már a szegedi múzeumnak adott a halasi nép sok értékes tárgyat Házxól-házra gyűjtöttek s mi azt elnéz­tük! i Utakra stb. már eleget költöttünk. Bár­milyen nehéz időben vetjük fel a kér­dést, a felelősség elől elzárkózni nem tehet. A város fejeinek kell tehát valamit kifundálni. Pusztuló szélmalmok! 42 belterületi szárazmalmunk utolsó példányai is mind elpusztultak alig pár évtizede sze­münk láttára. Egyet sem örökítettünk meg, még fényképen sem! Az utódok még ezt is számon fogják kérni. Mint egyik legrégibb várost, Halast méltón megilleti egy muzeum, ami mozog és nem áll! ______Lapzárta:_____ (Budapesti tudósitónk telefonjelentése) Délután öt órakor lesz ítélet a kommunisták bűnpörében A sajtó és a jogásztársadalom halálos ítéletet vár a statáriális bíróságtól Néhány nappal ezelőtt a budapesti rendőrség (kommunista összeesküvés miatt letartóztatott több budapesti egyént, akik közül az ügyészség ket­tőt Sallai (Hollender) Imrét és Fürst Sándort a statáriális bíróság elé állította. A bírósági tárgyalás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg Budapesten, már reggel 8 óra előtt nagyon sokan felvonul­tak a büntetötörvényszék elé, de a tárgyalásra csak ügyvédeket és újságírókat engedtek be, a kö­zönség közül pedig csak azokat, akik­nek a tárgyalásra belépő jegyük volt. A tárgyalást pontban kilenc óra­kor Töreky Géza törvényszéki elnök nyitotta meg, a vádat dr. vitéz Széchy István ügyész képviselte, a vádlottakat dr. Szőke Gyula és dr. Lengyel Zoltán védték. A tárgyalás formális megkezdése előtt az ügyész a következő vád­iratot olvasta fel:' A budapesti kir. ügyészség az ál­lami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt Sallai (Hollender) Imre és társai bűn­ügyében a főkapitányság által a teg­napi napon átkisért, letartóztatásban lévő terheltek közül a nyomozás ada­taiból megállapítható tényállás alap­ján Sallai (Hollender) Imre magán- hivatalnok és Fürst Sándor magán­hivatalnok terheltekkel szemben a 9550—1915. I. M. E. sz. rendelet 34. szakasza értelmében a magyar igaz- ságügyminiszter ur 1931. évi szep­tember hó 1-én 10.479—1931. I- M. szám alatt kelt rendeletének 1. sza­kasza szerint a rögtönitélő bírósági eljárás alá tartozó, az 1921. évi III. t.-c. 1. szakaszának első bekezdése alá eső: az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irá­nyuló bűntett tényálladéki elemeit kimerítő ama cselekményük miatt, hogy a kommunisták magyarországi ügyeit, átszervezkedését, mint a párt titkárai országos viszonylatban leg­felsőbb fokon havidijazás ellenében intézték és vezették, a rögtönitélő bírói eljárást tette folyamatba. A bíróság elsőnek Sallai (Hollender) Imrét hallgat­ta ki, aki tagadta a terhére rótt bűncselekményt és csak annyit vallott be, hogy öt is pénzelték külföldről és hogy aktív működő tagja volt a magyarországi kom­munistáknak. Vallomása további során kiderült, hogy a bolsevista rémuralom idején egyik bizalmasa és segítőtársa volt a rettegett és kegyetlen hó­hérnak Korvin (Klein) Ottónak. Vallomása közben az ügyész zárt tárgyalást kért, amit a bíróság el is rendelt. A zárt tárgyalás után Fürst Sán­dor kihallgatása következett, aki szin­tén tagadni próbált, beismerte, hogy havi 230 pengőt kapott a kommu­nista párttól és arra nézve is vallott, hogy az agitációhoz szükséges összegeket külföldről kapták A bíróság ezután kihallgatta Kal­már rendőrfőtanácsost és Schwei- nitzzer rendőrtanácsost, akik az ügy­ben a nyomozást vezették. Lapunk zártakor az ügyész tartja vádbeszédét és halálos ítéletet kér. A sajtó és a jogásztársadalom ha­lálos ítéletet vár a délután öt órakor kihirdeten­dő Ítélettől. Ápol Vasár 3 7 és két nag mi;1 A toki« filmgyái pában ( lágal Kelet izgaln drámí főszere J KISÉ1 \ a bee bünü| 7 7 órai he 9 ста rendes Vasárna tus 7«i ó Játék sz szereim f K1SÉ Zoroé perzsa a kaca felhői 10 fel' fősz Zoro 7 órak hel 9 órai hel

Next

/
Oldalképek
Tartalom