Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-07-18 / 57. szám

4 oldal Brtwliate Helyi Erte«itőfe juiius 16 Megjelent a halasi polg. fiúiskola órtesitője A halasi polgári fiúiskola értesítője most jelent meg. Az értesítő főbb tartalmában és lé­nyegében a következőket írja: Iskolánk már 5 éve áll fenn. Rövid idő egy intézmény életében, viszont hosszú egy mostoha viszonyok között alakult iskola fenntartásához, élesztge- téséhez, nélkülözések mellett való fej­lesztéséhez. Iskolánk tovább fejlődik, nö­vendékei száma gyarapodik, sőt való­színű, hogy az L, II. osztályból párhu­zamos osztályt kell felállítanunk, mely esetben 2 tanteremmel többre lesz szükségünk. Julius 1- 3-ig tartottunk főbeiratást, szeptember 1—3-ig pótbeiratást. Beirat­kozott rendes tanulóink száma 142; az I. osztályba 58, II. osztályba 35,111. osz­tályba 26, IV. osztályba 45. A létszám a múlt évhez képest szaporodást mutat, vagyis azt jelenti, hogy városunkban ez iskolának létjogosultsága van. A pol­gárság megismerte és megszerette az iskolát és tudatában van annak, hogy ma a pályaválasztásnál, a társadalom­ban való elhelyezkedésnél mindenütt megkívánják legalább a polgári iskola 4. osztályának elvégzését, illetve azt a tudást, melyet ez iskola nyújt. E tanév­ben a vidékről is többen jelentkeztek: Kelebi áról, Tompáról, Kisszállásról, Gő- böljárásról, Fehértóról, Harkáról, Tajó- ról, Pirtóról, Sol tvad kertről, összesen 43-an. Az ünnepélyes tanév megnyitás szept. 4-én vélt. December 15—20-án és junius 11—16- án tartottunk magánvizsgálatokat. Fel- nőttkoru ifjak vizsgáztak 16-án, akik tanköteles korukban valamilyen oknál fogva nem szerezhették meg a rendes tanulók bizonyítványát. Az 5-ik tanévet fejeztük be ez iskolá­ban. Már két csoport IV. osztályt vég­zett tanulói bocsátottunk ki az életbe. El­láttuk őket hasznos, középfokú és gya­korlati ismereteikkel, elkészítettük őket a becsületes munkára, amely reájuk vár az életben. Tudják jól, hogy e hazának csak megbízható, erkölcsös, hazáját szerető és megbecsülő, munkás polgárra van szüksége. Az éwégi vizsgálatok junius 8-án kez­dődtek. Torna vizsgálat jun. 12-én volt. Az évzáró ünnepélyt junius 18-án tar­tottuk. Tudnivalók az 1931—32. tanévre. A polgári fiúiskola I. osztályába oly ta­nuló vehető fel, aki 9. évét betöltötte s az elemi iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte. A beiratások junius 19—20-ig eszközöltettek. Felvéíéhez szükséges: is­kolai bizonyitvány, születési anyaköny­vi kivonat, himlőoltási bizonyitvány. — Közalkalmazottak gyermekei részére va­gyontalansági bizonyitvány. Rendes ta­nulók beiratási dija, valláskülönbség nél­kül egész évre: tandíj 28 pengő, mellék­díjak 12 pengő, összesen 40 pengő. — Közalkalmazottak és hadirokkantak gyermekei, hadiárvák kedvezményes di­jat fizetnek, ha vagyontalanságukat iga­zolják és legalább is elégséges osztály­zatuk van. Tandíjmentességet csak a teljesen vagyontalan szülők kérhetnek, hatóság által kiállított szegénységi bi­zonyitvány alapján, általános jó iskolai bizonyítvánnyal E'emi iskola V—VI. osz­tályú bizonyítvánnyal a polg. iskola II. osztályába iratkozhatik az a tanuló, aki magyarnyelvből, nérretnyelvből, szám- *anból és mértanból szeptember hóban felvételi vizsgá'atot tesz. A tanítás szep­tember 10-én reggel 8 órakor kezdő­dik. — Ä szegedi szőlőt, paprikát, diny- nyét 100 százalékos Jégkár érte. Most terjesztették Somogyi Szilveszter szegedi polgármester elé a szegedi jégverés hi­vatalos adatait, amelyet a pénzügyigaz­gatóság kiküldötte készített el A hivata­los jelentés szerint a bérföldek közül kétezerháromszáz, az örökföídek közül pedig kiéncezerhétszáz holdat tett tönk- le a hatalmas jégverés. A szőlőnél, pap­rikánál és a dinnyénél a kár száz szá­zalékra, a kalászosoknál és tengerinél 66 százalékra tehető. A városi hatóság a kárjelentést a segélyek mértékének megállapítása végett felterjeszti a nép: jóléti, minisztériumhoz. A pénzügyminisztertől kérik a gabonarendelet módosítását, a kereskedők HÍREK-- Előfizetések szive« megadá­sára kérjük tisztelt olvasóinkat — Ä képviselőház és a felsőház volt elnökeinek s aletaekeinek kitüntetése. A kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére Almásy László dr. országgyűlési képviselő, volt képviselőházi elnöknek, sárvárfelsővidéki Széchenyi Bertalan gr. belső titkos tanácsos felsőházi tag, volt felsőházi alelnökinek, bessenyei és ör- vendi Beöthy László belső titkos taná­csos, nyugalmazott miniszternek, a felső- ház tagjának és volt felsőházi alelnök­inek, bizáki Puky Endre dr. országgyű­lési képvise'ő, volt képviselőházi aielnök- nek és Czettler Jenő dr. országgyűlési képviselő, volt képviselőházi alelnöknek a közélet terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül az I. osztályú magyar ér- demkeresztet adományozta. — Meghívó. A Gazdasági Egyesület választmánya határozatából az elnökség tudatja tagjaival, hogy évi rendes köz­gyűlését juiius 26-án d. e. fél 11 órakor az egyesület Eötvös-u. székházában az alábbi tárgysorozattal tartja meg. A köz­gyűlésre az egyesület tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: El­nöki megnyitó, a jegyző és hitelesítők kijelölése. Pénztári jelentés az 1930-ik évrőL A számadások felülvizsgálása és a felmentvény megadása Az 1931-ik évi költségvetés letárgyalása. Jelentés az egyesület működéséről. Jövő évi munka- program megállapítása. Elnök lemondá­sa. Elnök választás. Számvizsgáló bi­zottság megválasztása. Indítványok. — Az elnökség. — Fehértóra járó fürdőközönség fi­gyelmét felhívjuk, hogy a városi nie- netjegyiródában menet-tértijegyek vált­hatók, miáltal mentesíti magát az állo­máspénztáraknál való tolongástól. — Országos vásár. Juiius 19-én Baján, juiius 20-án Kecelen országos állat és kirakó vásárt tartanak. Vészmentes hely­ről mindenféle á.lat felhajtható. — Szegény a Vármegyék és Városok Mentőegyesülete. Ez a szépen működő egyesület pompás 106 lóerős kis hajót építtetett a balatoni vizbőlmentés szol­gálatára. A hajó kajütjében két pam- Lag van elhelyezve betegek részére, de van egy kajüt a kiszolgáló legénység számára is. A hajó óránként még el­lenszélben is 28 kilométeres sebesség­gel tud haladni, szóval minden tekin­tetben meg tudna feleim, ha rendel­kezési® állna az üzemben tartásra szük­séges minimális pénzösszeg. De hát nincs s igy a szép kis hajó több mint egy éve tétlenül vesztegel a balaton­füredi kikötőben. — Több mint háromszáz kereszt búza égett meg Katymáron. Katymáron szom­baton, a késő délutáni órák­ban hirte'en tüzet fogott Miháiovits István községi jegyző földjén asztagha gyűjtött gabona és teljesen megégett, i A nagy tűzkárt az odavontatott cséplő­gép mozdonya okozta. A gápkéménybőt ; a füsttel együtt szikra vetődött ki s éz a kazalra csapódva egyszerre lángra j gyújtotta a száraz gabonaszalmát. A \ tűz.néhány perc alatt a cséplőgép dob- | jár a is átterjedt s rövidesen ez is a Lán- ! gok martaiéi« lett. A cséplőgép mellett foglalatoskodó néhány munkás mindent 1 elkövetett, hogy elfojtsa a tüzet, de a ; nagy hőségben szinte hirtelen föllobbant gabona kazalokat sehogy sem lehetett megmenteni a pusztulástól Több mint háromszáz kereszt búza égett hamuvá úgyszólván pillanatok alatt A kár kö­rülbelül 5000 pengő. A Mgyminiszler rendalste az idegenforgalom támogatásárúi A belügyminiszter körrendeletét Inté­zett a vármegyék törvényhatóságaihoz, amelyben a vármegyék vezetőit felkéri az idegenforgalom érdekeinek támoga­tására. A rendelet rámutat arra, hogy az idegenforgalom emelése a súlyos ( válsággal küzdő megcsonkított ország- t nak elsőrangú érdeke. Magya rország- I mák megragadó szépségű természeti : kincsei vannak, amelyekre fel kell hívni a külföld figyelmét. —- A fagyíaltgyártást országosan sza­bályozzák. Az idei szaharai kánikula idején a fagylaltlogyasztás sohasem lá­tott rekordot ért el Magyarországon. A fagylatkonjunktura egyre több vissza­élésre és közegészségügyi felületességre vezetett, aminek több emberéet áldoza­tul esett. A fagylalttól való gyakori meg­betegedések indokolttá teszik, hogy a fagylaltkészítést és fagyialtárusitást szi­gorúbb közegészségügyi ellenőrzés alá helyezzék, de a fagyia.tárusdtás országos szabályozásánál vigyázni kel, hogy ez ne a kellő elő vigyázat tál, tisztán dol­gozó magyar cukrásziparosság ellen irá­nyuljon, amelynek fagylaltkészitményei évtizedeken át sohasem adtak okot pa­naszra. — Ä nőegyleti ovoda vizsgái ünnepé­lye. A nőegyleti ovoda 19-én, vasárnap d. u. fél 4 órakor tartja vizsgái ünne­pélyét, melyre ez utón hivja meg a szü­lőket és érdeklődőket az elnökség. A gyermekek ozsonnájára szánt adomá­nyokat kérik szombati napon az Óvodá­hoz eljuttatni. — Csecsemőt vásárolt 100 pengőért. A lajosmizsei csendőrséghez feljelentés érkezett, hogy egy lajosmizsei asszony két évvel ezelőtt 100 pengőért valakitől egy csecsemőt vásárolt s azt mint saját gyermekét jelentette be és a maga ne­vére anyakönyvveztette. E gyermekvá­sárra és bonyodalmas manipulációra egy örökségi ügy miatt volt szükség«. Az ügyben az eljárás folyik. KÁNIKULAS EMLÉKEK 1863-ban volt olyan nagy szárazság, amilyen most te ijesztgeti felettünk szárnyait. Különösen a Nagykunság, Hajdume- gye és a Jászság szenvedtek miatta. Augusztusban, már olyan kopár volt minden, hogy a legelő szarvasmar­hák bőgve rohantak egy-egy balan- kóró (ördögszekér) után, melyet előt­tük hajtott a sovány szél. A csupa- csont, csupabőr birkanyájakat dele­lés közben úgy hordta be a szél por­ral, akárcsak télen hóval, mikor a fergeteg végigszánt a pusztán. Olyan értéktelen lett a jószág, hogy a gaz­dák ki se hajtották a vásárra. Mi­ért? Nem kellett senkinek. A lesová­nyodott lovakat gazdájuk odakötötte az utca fájához, a pakszust meg oda1- dugta a kötőfék mellé, hadd vigye el valaki. De egészen más történt. Nem vitte el senki. Annyira nem, hogy az éj sötétjében — még kötöt­tek hozzá másikat is. Ebben az országszerte emlékezetes időben két fiatal juhászlegény terel­gette nyáját a kisújszállási határban. Kemény, bizakodó legények, kik az előző esztendőben csaptak fel juhász­nak. Furulyájuk csupa vig nótákat zümmögött a kunsági virágos birka­legelőkőn s esténként krétával oda­haza az asztalon örökösen számit- gatták bizakodó lélekkel Jiogy az idén lesz ennyi kisbárány, jövőre emennyi és pár esztendő múltán, mint vagyonos juhászok házasod­hatnak meg. Apjuk csak hallgatja, csak nézi számoló, tervezgető fiait Pipaszár mellől odaszól hozzájuk; — Ni hé, nem jól számittok. — Miért, idesapám-uram? — Azért, mert okos ember dögre is számit. És az öregnek lett igaza. Jött a másik esztendőben a nagy száraz­ság és lesöpörte az elgondolt re­ménységeket. Augusztus táján Morvából kupecek jöttek a Kunságba s forintjával szedték össze a jobbacska birkát. Felhajtja a két Vig-fiu a maga nyá­ját a morvák elé. Olyan soványak voltak azonban, hogy nem vették meg. Ekkor mondták az elkeseredett juhászok: »Hely, kis birkák, kis birkák, lesz még jó idő, de azt már ti nem éritek meg.« Sokáig szállóige lett ez azután a Nagykunságban az Ínséges idők kö­zepette; reméljük, az idén nem ke­rül rá a sor, csak megkönyörül raj­tunk 8 Mindenható s hamarosan jó, kiadós esőt ad. «••«k — Leszállítják a tankönyvek árát Szeptember 1-től kezdve egyes uj kiadásban megjelenő tankönyvek árát a kultuszminisztérium illetékes ügy­osztályának előterjesztésére leszállít­ják. Az árleszállítás 5—10 százalékig terjed. A tankönyvek árának leszállí­tását fokozatosan folytatni fogják. A szegénysorsu jó tanuló gyermekek teljesen ingyen kapnak tankönyve­ké 1 asj Az uj gabonarendelet különösen a kereskedőik körében okozott megle­petést, mert a tiz pengőre ernelt bo­le tta a mai súlyos hitelviszonyok kö­zött rendkívül nagy tőkék megszer­zésére kényszerítik a gabonakeres­kedelmet. A Gabonakereskedők Országos Szövetségében tartott ülésen elhatá­rozták, hogy az érdekeltség Weker- le Sándor pénzügyminiszterhez for­dul és tőle fogja kérni, hogy rész­ben a rendelet módosításával, rész­ben kielégítő intézkedésekkel tegye lehetővé a gabonakampány zavar­talan lebonyolítását. A kereskedők kérelme első sor­ban arra irányul, hogy a pénzügy­minisztérium botettahiteh nyújtson azoknak a kereskedőknek, akik a gabona értékesítésében résztvetlek, másrészt pedig arra, hogy a rak­tározásnál, rostálásnál stb. elveszett sulymennyiség folytán fenmaradó ga­bonalevelek értékesítését tegye le­hetővé. Hangsúlyozni fogják a ke­reskedők, hogy úgy a bolettahitel hiánya, mint a sulyveszteségek kér­dése már a múlt esztendőben is fel­merült, de megoldatlanságuk nem okozott olyan súlyos kárt a keres­kedelemre, mint most, amikor a bo- letta felemelésének arányában nö­vekedett a kereskedelemre háruló te­her.

Next

/
Oldalképek
Tartalom