Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-06-13 / 47. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 13 Záróünnepélj a ref. reál­gimnáziumban A református reálgimnázium év­záró ünnepe f. hó 17-éD, vasárnap d. u. 4 órakor lasz a kővetkező mű­sorral : 1) Papp Váry Elemérné—Sza* bados : Hiszekegy . . . Énekli a reál- gimn. énekkar. 2) Szabó Gábor: Üzenet anyámnak. Szavalja: Den- czinger Gábor 7. o. t. 3) Eilenberg: A fonóban. Idyll. Játssza a reálgima. zenekar. 4) Szathmáry István : Ne sírjatok. Szavalja: Nagy Miklós 7. o. t. 5) Népdalagyveleg. Énekli a reálgimn. énekkar. 6) Kristóf József igazgató évzáró jelentése. 7) Wein- rich : Intermezzo. Játssza a reálgimn. zenekar. 8) Harsányi Kálmán. Légy büszke ifjúság. Szavalja : Schiffert György 8. o. t. 9) Önképzököri ju­talmak kiosztása. 10) Záróbeszédet mond Bocsor László 8. o. t. 11) Köl­csey—Erkel: Himnusz. Énekli a reálgimn. énekkar. Az ünnepélyre az érdeklődő közönséget szivesen látja az igazgatóság. D ii i mmwmm a 24 millió pengővel csökkent a bankjegy- forgalom A Magyar Nemzeti Bank jegyfor­galma a junius 7-iki kimutatás szerint a májuz 31 i állománnyal szemben 24 millió pengővel esőkként. E csökkenést a váltótárea és érc- készlet apadása, valamint a giro- kővetelések emelkedése idézte elő. A váltóesedékeBségek összege a váltó- benyújtások összegét 9 és fél millió pengővel haladta meg. Az érekészlet deviza-igénylések folytán 61 millió pengővel csökkent. Az állami giro* számlákra 8 millió pengő befizetés történt, ellenben egyéb számlákról 0 2 millió pengő folyósittatott, úgyhogy végeredményben a girokövetelósek összege 7'8 millió pengővel növekedett. b——— ..............a A kisgazdatársadalom megörökíti nagyatádi Szabó István emlékét Szobrot állítanak Budapesten mauzóleumot Erdőosokonyán, Mint a tények is bizonyítják, a kisgazdatársadalom méltóképen óhajtja megörökíteni elhunyt nagy vezérének nagyatádi Szabó István­nak emlékét. Az emlékbizottság Mayer János földmivelés- üqvi miniszter elnöklete alatt már kidolgozta a terveket és felkéri Horvay dános szobrászművészt a budapesti és newyorki Kossuth szob­rok alkotóját, hogy mintázza meg nagyatádi Szabó István Budapesten felállítandó szobrának tervét. Az emlékbizottságnak és a föld* mivelésügyi miniszternek az az óhaja, hogy aszobor a földmivelésügyi minisztérium előtt állítás- sék fel. A hely azonban végleg nincs meg­határozva. mert ebbe beleszól még a Közmunkák Tanácsa is. — Tervbe vétetett még egy mauzóleum felállítása is az erdőcsokonyi teme­tőben, nemkülönben az is, hogy díszes em­léktáblával jelölik meg a boldogult vezér lakóházát. Ezen célokra már mintegy 20 ezer pengő folyt be s mihelyt a szükséges [összeg együtt lesz, azonnal megkezdik a tárgyalá­sokat. Lugkőrel megmérgezte magát egy halasi asztalos nőknek jogot ad a pénzbüntetés ki* szabására. + ki öngyilkos A halasi kórházba hétfőn hajnaf ban súlyos mérgezési tünetekkel be> szállították Lakos Imre asztalost, aki Szív ucca 26 szám alatt lakik. A beszállított beteget azonnal ke* zelés alá vették és a kezelés után megállapították, illetve megerősítették, hogy a kórházba szállított Lakos Imre állapota snlyos öngyilkosságot akart el­követni. ! Az orvosi vizsgálat azt is megálla* pitotta, hogy állapota súlyos. A beteget kihallgatták, de öngyil* kosságának oka nem volt tisztáz­ható. Hírek szerint anyagi okok késztették arra, hogy méregpoharat ürítsen ki. Nyolcvan pénzintézet vezetőjének jelenlétében megalakították a TÉBE szegedi körzetét Az ülésen Hegedűs Lóránt elnökölt Az ország pénzintézeteinek két egyesülete volt a TÉBE, melynek tagjai sorába tartoztak a budapesti nagy bankok és a Pénzintézetek or­szágos szövetsége, amelybe a vi­déki intézetek is tartoztak. A folyó év tavaszán ez a két egyesület egye* sült a TÉBE keretében és igy ez az egyesület országos szervezetté ala kult. Vasárnap d, e. tartotta meg az egyesület szegedi körzete az alakuló ülését a TÉBE elnökének fiegedüs Lórántnak elnöklete alatt. Az ülésen mintegy 80 pénzintézet vezetője vett részt, városunkban lévő bankok is képviseltették magukat valamennyien. Az ülésen nagyon nagy fontos­ságú és gazdasági és banki életet közvetlenül érdeklő előadások vol­tak, melyeket az előadók Hegedűs Lóránt elnöki megnyitója után tar* tottak meg, mely elnöki megnyitó beszéd rámutatott az összes aktu* ális nemzetgazdasági kérdésekre és élénken világította meg azokat bank szempontból is. A beszéd igen nagy tetszést aratott s a jelenlevők lel* késén ünnepelték a kiváló elnököt. Az előadások a következők vol* tak : Kozma Ferenc: A vidéki pénz* intézetek jelentősége, — Dr. Neu* bauer Ferenc: A mezőgazdasági hi­tel aktuális kérdései. — Dr. Kreisz Károly: Az öregségi és rokkantsági biztosítás a pénzintézetek szem* pontjából, — dr. Nyári Pál: Van-e szükség pénzintézeti reformra? — dr. Görög Frigyes : Pénzintézeti adó és illeték kérdések. Az összes, nagyon magas szín­vonalon álló szakelőadásokat nagy figyelemmel halgatták a jelenvoltak s élénken ünnepelték az előadókat. Az előadások után a megalakuló körzet, elnökévé megválasztotta Koz* ma Ferencet, a Szeged—Csongrádi takarékpénztár vezérigazgatóját. A választmány tagjai sorába városunk­ból dr. Bubó Imrét a Gazdasági ■ bank elnökét és dr. Szabó Lajost a Takarékpénztár igazgatóját válasz* ; tóttá be. Az ülés után a Kass*szálló külön termében társasebéd volt, melyen sok Jkedves pohárköszöntő hang­zott el. B immun Mit várhat az iparosság az ipartestületek reformjától ? Szervezkedési kényszert, kiszélesített autonómiát, ipartestületi széket, biztos anyagi bázist hoz Azon az utón, amehet a magyar iparosság a jövendő fejlődése szem­pontjából tisztogat, nyeseget, fontos állomást jelent az ipartestületek reform* fának a tervezete. A kereskedelemügyi miniszter nem­régiben készítette el a törvényterve* zetet, amely természetesen nemcsak az iparos érdekeltségek meghallga- gatása uián kerülhetnek a parlament elé. Evek h sszu küzdelme után szü­letetett meg a mostani tervezet, amely mégis mérföldes lépésekkel viszi előre az iparos érdekelteket Ma­gyarországon. Most szétszórt, apró ip írtestüle­tek helyett bizonyos centralizáció következik be a járási ipartestüle* tek megszerzésével és ezek lesz­nek hivatva, hogy a falvak iparosait belekapcsolják az ország iparosainak az életébe. Rendkívül nagy horderejű eredmény ez, ha számbavesszük, hogy mosta* náig minden komolyabb iparosmeg­mozdulásoknak, legkiváltkép a gaz­dasági megmozdulásoknak egyene­sen kerékkötői voltak azon íestüle* tenkivüli iparosok, akik teljesen | eimaraaiaK a Kor es a Haladás 1 szellemétől. I Ezek most az ipartestületekben megismerkednek a mai iparosélet követelményeivel és egészen bizo­nyos, hogy rövid időn belül a ma* gyár iparosság színvonala igen erő­sen emelkedni fog. A törvénytervezet ettől a szel* lemtől áthatva megtalálja a módot arra, hogy az iparosokat a közi­gazgatási hatóságok utján még aka- . ratuk ellenére is belekényszeritse az j ipartestületekbe, viszont az ipartes- • tületeknek módot nyújt arra, hogy I az ipartestületi szék felállításával a tagokat megfelelőképen i megfegyelmezze. ! A törvénytervezet minden ipartes- j tületben iparosszéket állít fel, amely­nek módjában lesz kartársias visel­kedés címén még azokat is bünte téssel sújtani, akik indolenciából nem vesznek részt az értekezleteken és ezzel mintegy meghiúsítják a köz munkáját. A meg nem engedhető viselkedés és különösképen a verseny közben tapasz* talt inkollegialitást is módjában lesz ezután az ipartestületnek büntetés­sel sújtani — mert a törvénytervezet a sza* vazatelvonás és egyéb iparosjogok elolvasása után, az ipartestületi el* Az ipartestületi szék olyan lesz, mint minden más fegyelmi bíróság, ahol kollégák Ítélkeznek kollégák felelt. Az autonómia régóta megkívánt kiszélesítését is tervbe vette a ke* reskedelemügyi minszte>\ Önállóan készítheti min­den egyes ipartestület a költségvetését, amelynek fedezetét a kereseti adó alapján megállapított kulcs szerint vetik majd ki a járulék cimén. Es ezt közadók módjára hajthatják be ezután. önként választhat az ipartestület vezető tisztviselőket. Visszakapják az ipartestületek a békéltetőbizott­ságok révén a munkaügyi bíráskodást, amelyet a háború alatti rendeletek más hatóságok hatáskörébe utaltak. A kiszélesített autonómia mellett lehetséges lesz az ipartestületeknek kulturmunkájával előbbre vinni az iparosság szellemi színvonalát és az eddigi helyzettel szemben nagy lesz a különbség, mert most előteremt* hetik majd a szükséges pénzt ugyan­úgy, — mint ahogy az ipartestük letnek alkalma nyílik végre, hogy az elaggott és beteg iparosok részére k sebb segélyeket nyújthassanak. A tervezetnek az a pontja, amely megengedi az ipartestületnek, hogy anyagilag is részt- vehessenek termelő szö­vetkezetek alakításában a szorongatott helyzetben levő ipar szempontjából szintén értékes ered­mény, mert ennek az alapján min* den ipartestület megkezdheti majd ú szövetkezetek megteremtését és ezál tál nagyon sok siralmas helyzet­ben levő iparos hosszú idő múltán végre megnyugtatóbb egzisztenciá­hoz fog jutni. A javaslat, amely kisebb módo­sításokkal minden valószínűség sze* rint rövidesen törvény lesz, anyagi szempontból az egyes ipari szak­mákon belül előirt szövetkezéssel igen nagyot lendít majd az iparos ság gazdasági helyzetén és egyút­tal az illegális verseny letöré sében. Ugyancsak nagy eredménnyel biz* tat erkölcsi téren, ahol az iparos­szolidaritásnak a megteremtője lesz. Az iparosság egy táborba tömörülve, egy erős gyűrűt alkot majd, amely mindenhol megmozdul, ha az érde­keinek a védelméről van szó. Külö nősen gazdasági téren lesz erős és teremtőképes az iparostábor, amely természetesen minden egyoldalú és sé­relmes gazdaságpolitiká­val szembe tud majd helyezkedni. Ebből az országra csak haszon származhatik, mert az életerős ipa* rosság, a dolgozó termelő kézműipar, ha megfelelő körülmények közé kerül, biztos, acélos gerince a nem* zetnek Fii =Tox nélkülözhetetlen szer nemcsak a lakásban, de az istállóban is, mert megöli a legyet, szúnyogokat! Gyári áron adja a Hangya

Next

/
Oldalképek
Tartalom