Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-10-03 / 79. szám

XXV. évfolyam. 79. szám. Szombat, 1925. október 3 Kiskun-Ha Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ír egy évre: fielybec . . 160.000 kor. 1 Vidékre . 200.000 kor. Egy szám ár* 1500 korona. Alapította PRAGER FERENGZ­Hirdetmények dija: Egy cm. maga* soronkéK Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 korona i Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: IWolnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületig^ Bezárták a kiállítást A Kiállítás minden váraKozást felülmúlt Báró Prónay György államtitkár nyitotta meg a Kiállítást Halasnak jelentős napja, a kiállítás vasárnap délelőtt */411 órakor vette kezdetét. A Himnusz magasztos éneke után a város nevében dr. Thurócsy Dezső polgármester beszélt. Először is üdvözölte báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkárt, a város nemzetgyűlési képviselőjét, hogy lejött a kiállításra és jelenlété­vel annak fényét, jelentőségét emelte. Elmondta, hogy a város ünnepet ül, a munka és szorgalom ünnepét. Halas város a határszélen megmu­tatta, hogy milyen alkotásokra képes, amit ez a kiállítás legjobban jelké­pez. — Üdvözli a megjelent vidéki vendégeket és köszönti a város ne­vében annak lakosságát, amely áldo­zatkészségével megteremtette a ki­állítási. Utána Steinecl&er Ferenc egyetemi tanár, a „Falu“ Szövetség alelnöke mondott hosszabb beszédet. Mél­tatta a „Falu“ Szövetség és a kiáilitás jelentőségét, majd felkérte báró Pró­nay államtitkárt a kiállítás megnyi­tására. V Általános figyelem és érdeklődés mellett emelkedett szólásra az ál­lamtitkár. Gyönyörű, magas száraya- iásu beszéddel nyitotta meg a ki­állítást, amely a nagyszámú közön­ségre mély benyomást tett. Az államtitkár beszédének lényege ez volt: — Örömmel üdvözli a kiáilitás alkalmával Kiskunhalas várost, an­nak minden lakosát. Jelentős lé­pésnek, fontos momentumnak tartja a kiállítást, mert ezzel Halas oda­sorakozott azon városok közé, ame­lyek mindent elkövetnek erkölcsi és anyagi fejlesztésük fokozására. Halas e lépése valóságos erkölcsi útmutató a többi városok részére. — A nagy katasztrófa, össze­omlás után az összes európai orszá­gok fokozott munkát \fejtenek ki, hogy a romokból ismét a szellemi és anyagi kultúra vára épüljön meg; — ami honunk, Magyarország is ezt óhajtja. A mai kiállítás pedig hűen, élénken tanúsítja, hogy bár­mennyire is megtépáztak, leigáztak bennünket, ez a hon élni fog, mert tud és akar dolgozni. — A most megnyílt kiállításon az alkotó erő minden ága képviselve van. Mezőgazdaság, ipar és keres­kedelem karöltve fáradozott azon, hogy a siker minél nagyobb legyen. — Szeretettel üdvözöl minden­kit, aki résztvett a kiáilitás létre­hozásában. S ez szól mindenkinek, aki bármilyen módon elősegítette azt, hogy a mai napon Halas ne­véről a dicséret, elismerés hangján emlékezzenek meg. Az államtitkár beszédét azzal fejezte be, hogy végtelenül örül, hogy Halas városa ily szépet, na­gyot produkált. Abban a remény­ben nyitja meg a kiállítást, hogy ennek sikere, jótékony hatását a város egész életében éreztetni fogja és bizonyságot fog szolgáltatni arra, hogy mit tehet a szorgos munka, ha odaadással, kitartással párosul. * * * Élénken és hűen hirdette a váro­sunkban megnyílt kiállítás, hogy Halast valóban megilleti a vezetés, az irányítás a környék felett. Kiálltó bizonyságként meredt a szemlélők elé, hogy Halas tud és akar dolgozni és fejlődni. Az állami Központi is­kola termei a kiáilitás napjain azt szimbolizálták, azt jelképezték, hogy a szorgalom, a kitartás és a tehet­ség mily szép és jelentős alkotáso­kat képes felmutatni, kiállítani. A kiállításra a közeli környékről is sokan jöttek. A mai bubifrizurás, minden szélsőséges divatot szívesen hajszoló világban nagy gyönyörűség­gel láttuk a jánoshalm&iak, érsek- csanádiak és keceüek szép magya­ros ruháikban megjelent me­nyecskéit és lányait, kik a megnyi­tás parádés voltát nagyban emelték. Az iskola összes termeit betöitöt- { ték a kiállított tárgyak. Szobánként voltak csoportosítva. Az iskolába bemeave eiŐ3zör a MáNSz termébe jutunk. a teremben a MANS*. szövőszékei állanak, melyeket a látogatóknak üzem­ben is megmutatnak a szövő lányok. A teremben a házi szőttesek van­nak kiállítva, melyeknek túlnyomó része a MANSz itteni szövő telepén készült. Nagyon szép törülközők, ab­roszok, függönyök, törlőruhák, szö- nyegvédő vászon, lepedővászon készült a szövótelepen s a MANSz a kiállí­tott árukat majd mind eladta, sőt nagymérvű megrendeléseket is kapott. A kiállításon megjelentek nagy elismeréssel voltak a MANSz termé­ben elhelyezett munkák tekintetében, mely bizonyítéka volt a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének ko­moly nemzet épitÖ munkájának. A teremben hosszasabban időzött báró Prónay György államtitkár is, ki Mészöly Károiyné ügyvezető elnöknő­vel a MANSz ról s a szövőtelepről beszélgetett s a legnagyobb elisme­rését fejezte ki. Nagyon érdekes összehasonlitáet le­hetett tenüi a báziszöttesek fejlődésé­ben is, mert láttunk a teremben régi erdélyi házi szőtteseket Greguss Gyuláné kiállításában, láttunk háziszőtteseket 1850-es évekből Pataky Dezsőné kiállításában в aj házi szőtteseket nagyon szép és töké­letes munkát, melyet Heiszky Bazsőnó szőtt otthon. A terem nagyon szépen és ízlése­sen volt rendezve, díszítette azt leg­inkább házi szőttesre varrt kézimunka, melyeknek legnagyobb részét Csikó Gizi készítette. A teremben volt Greguss Gyula igazgató IV. gimnázista fia által ké­szített szoba berendezés is, mely nagyon dicséri a fiatal gimnázista ízlését és kézi ügyességét. Dr. Ján Jánúsné kéziszövőezéken készült perzsa szőnyege is ott található. Második utunk a mezőgazdaság, méhészet, borászat és virágkertészet, szép termékeivel megtöltött terembe vezetett. A mezőgazdaság minden ága képviselve van itt. Különösen meg­kapja a belépőt Csorba Lajos által ki­állított óriási tökök. A többi kiállítók is mind igazán szép termékekkel (bor, szőlő, kukorica, tők, gyapjú stb ) van­nak képviselve. A kiállítók között sze­repelnek : a halasi állami gazdasági iskola, Nagy Ozirok István, a Puszta csali bórgazdaság, Dittrich Pülöp, Kis Rabats Pál, Kovács B. Láezlóaá, Stroh Vilmos, Trapl Dezső, Szathmári G. Imre, Cserkó Ferenc, Mészöly Károly, ösv. Zíeny Istvánná, Károly Lajos, Kiss József, Borbényi Lajos, Borbé- nyi Imre, László Sándor, Békasi Ferenc. A kertészet szépségeit tünteti fel a következő terem. A legszebb fajgyü- möicsök találhatók ott. A szemlélő meglepetve tapasztalja, hogy városunk és környéke a leggyönyörűbb és legnemesebb fajgyümölcsöket termeli. Némelyik oly ritka szép, hogy való­sággal kiválóságszámba megy. A te rém kiállítói között szerepelnek: ö*v. Ador Sándorné, Ditrich Fülöp, Nagy Ozirok István, Váuyi Ferenc, Sokét József, Hoffman Mátyás fehértói bérlő, dr. Kolozsváry Kiss István, Berényi Balázs, Gazdag Sándor. Szatmári Imre, Horvát Antal, Szalai K. Imre, Szekér Pál, Paprika Mihály, id. Bé­kési Ferenc, özv, Dómján Imráné, Széli Sándor, Szűcs Benő, Paprika Benő, Paprika József, Hirkó Balázs, László Sándor és Pető József. Változatosság kedvéért utunk ai életet, a frisseséget lehelő kertészeti termékektől elvont, rideg tárgyakhoz : a történelem és régészet emlékeihez vezet. Az elvont tárgyak azonban ér­dekességük, a múltból származó kap­csolatuk révén testet öltenek és hir­detik éjinkén, hűen a letűnt időket. A legtöbb, legkülönfélébb dolgok találhatók itt. órák, érmek, szobrok, harci eszközök, vázák, tajtékpipák, régi imakönyvek, régi városi Írások, a régebbi halasi újságok, gyönyörű különböző antik vázák, hadiérmek és jelvények a világháböruból. 200 éves nrna Borbényi Imre tanyájáról kiásva, I. Ferenc császár, Simonyi József Mária Terézia gárdistájának, Nemes Herpai Mihály Kiskanhalas kerületi kapitányának és József nádor arcképe, Halas város 1848. máre. 15-iki zász­lója etb. stb. teszi változatossá a kü­lönben is szép, megkapó termet. Gyö­nyörűek és említésre méltók dr. Thu­róczy Dezső, Horváth Zsigmond. Hor* vátb Zsigmondné, Lőrinczy Károly, Gaál István, Török István, Camerle Raymond, Hegyesy Rezső, Hurth Adolf, özv. Kíséri Péter Kálmánná, Pataky Dezsőné, özv. Pataky Gézáné, róm. kath. plébánia, Halas város, Szentpéteri Ferenc, dr. Zeisz Károiyné, Kovács József, dr. Bori Benő, ref. főgimnázium, Nagy Szeder István, Háger Bichárd, Bacsó József, Keresz­tes Mariska, Boy Márton, ifj. Kiss László, Künsztler Bála, Kovács Lajos, Kis Rabats Pál, Csábrádi László, telekesi Torok Lajos és Török István által kiállított értékes dolgok. Nem haladhat el a szemlélő említés nélkül Sokét József által kiállított szép tár­gyak mellett, aki többek köiött az alantiakat állította ki: egy zsolnai nagy majolika váza, hat angol majolika váza, egy herendi majolika mosdótál és kancsó, aranyérem és plaketérem Mária Terézia korából, József főherceg nádorérem, Görgei álmát ábrázoló alegorikus kép és egy 150 éves Q ucd- bilet kép stb. A következő terem a hásiipar ter­mékeivel van gazdagon megtöltve. Ez irányban erősen képviselve van a különféle kosárára. A háziipari dolgok készítői és kiállítói: Kovács Sándor, Bacsó József, Orbán Benő és Kovács Lajos E teremben igen érdekes látni­való egy 14 éves pásztorfiu Horváth Antalnak különféle farag iányai. Itt látható még Kinaszt János értékes, szép festményei és művészi fénykép­felvételei. A művészet igazi és hü csarnoka az a terem, amelyben nagyértófeü, mesteri kezet eláruló képek vannak felhalmozva. Biczó Géza, Dékáni Ár­pád, Nagy Jenő, Nagy Kálmán, Torma János, Papp Lajos, Stepanek Ernő, Tarr Antal, Acs Mária, Fábiánná Biczó Ilona, Fábián Gyula, Filus Mihály, Torma Dezső müvei teszik e termet emlékezetessé, széppé a szem­lélő előtt. A művészet csarnoka a kővetkező terem is, ahova ellátogatunk, azt azzá teszi Markovits Mária művészi ve­zetése mellett készült világhírű és csodásán szép halasi csipke, mely az egész kiállítás koronája. Csodás, mesteri alkotások kötik le figyelmünket, amely teljes egészében a legszebb halasi csipkékből van össze­állítva. Ez a rész egy világkiállítás­nak is a legszebb része lenne. Igen szép kézimunkákat és más dolgokat állítottak még ki e teremben egyesek külön is és gyűjteményesen pedig a Protestáns Leányegylet, mely munkák készítői között nagyon sok halasi leány szerepei. A néző sokat gyönyörködhetett a Protestáns LeáDy- egyiet által kiállított dolgokban. Ebben a teremben kiállított kézi­munkák közül szépségüknél és tökéle­tességüknél fogva megemlítjük Góhr Istvánné, Keresztes Mariska fehérhim- zéseit, Schichte Matiid kalotaszegi munkáit, Eutze Jánosné székely hím­zéseit, Keresztes Erzsiké kötött csip­kéit, Fekete Józeefné és Keresztes Mariska Góbién képeit, Nagy Kálozi Ida kötött kendőit, Huszár Margit gobleujét és szőnyegeit. Ugyancsak betölt egy termet a Köz­ponti iskola tanulóinak szép munkája:

Next

/
Oldalképek
Tartalom