Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-04-23 / 33. szám

ia !k április 23. Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1 П irő napi tók ír­II isi ya rban idor edé- u. 19 m idatja >ggal,-ut 8. üíotta rát, )b ás ßb rbák, ok abb ők be rat a ól a ; válal éí*it. ó ár! El­t Halason kezdte meg betyár-működését Rózsa Sándor II 1836-évet Írták. Halasnak akkor is nagy határa volt, amelyen messze egymástól apró tanvaépüietak emel­kedtek. Lskósai szántottak, vetettek és minden igyekezetük azon voit, hogy a föld jól hozzon. A föld adta a kenyeret; s ez akkor is fontos volt. Az elhagyatott tanyák lakosai ki voltak tóve a támadásoknak. Érthető ezért, ha a lopásokat a tanyákon követték el. Rózsa Sándor is itt követte első tettét. Az eset hiteles feljegyzések szerint így történt: 1836 február 9 én este három lo­vas felzörgette Bslolán, a Rozgonyi tanyán Gárgyán Mihály kertészt és családját. Bementek a szobába, majd lovaiknak abrakot kértek és azután tisztességesen olvágtattak. Gyenizse Péter tanyáján is látogatást tettek. Ott is mcgabrakolíatták lovaikat s ők maguk Í3 ettek. Itt a gazda felismerte az egyikben Rózsa Sándort, . aki Kajla János szegedi ^csikósnak ;volt a legénye. A lovasok Gyanizsééknél egy óra hosszat időztek és békésen távoztak. a lovasok másnap este ismét beál­lítottak Gárgyánékhoz. A kertész Miska nevű fia már feküdni készült, de a nagy kutya ugatására csizmát húzott és kiszaladt. Kijöttek az öre­gek is; a jövevények azonban vissza­küldték őket. A három lovas arra kényszeritette a Gárgyán fiút, hogy mutassa meg azt a tanyát, ahol az az ember lakik, aki a nyáron a Kurka tanyán lakott. A fiú hiába ellenkezett. A betyárok maguk előtt hajtottak. Mikor egy nagy szikes vízhez értek, a lovasok felismerték a tanyát. Elengedték a fiút és elvágtalak. Megérkezvén a Kurka tanyára, erős kutyaugatás fogadta a jövevé­nyeket. Nemsokára meg jelent ezért a gazda : Halász D. István. — Jő estét kívánok István bácsi I — szóit az egyik betyár. Ezután leszálltak lovaikról. A gazda mezítláb lévén, beakart menni a szobába, hogy csizmát húz­zon. A betyárok azonban attól tar­tottak, hogy tervez ellenük valamit. Elébe ugrottak. Megragadták és pisz­tolyukká*, baltájukkal arra kény- szeritették, hogy mozdulatlanul álljon előttük. Közben az egyik betyár kiment és az akolból kieresztett két tehenet, A gazda tehetetlenül nézte jószágai kieresztését. Dacára, hogy helyén - volt szive, még sem tehetett sem­mit. Ha ellent áll, legfeljebb azt. nyeri, hogy‘végeznek vele.. Nyugodtan maradt. Tűrte, hogy a szép állatokat elhajtsák. Közludom&sn, hogy a világ­hírű Hoffherr- SehrsntzClay ton - Sehuttls- worth gépgyár kizárólagos fö képviselője és leiak&ta 210 pár olcsó cipót és 50 m. ruhaszövetet utaltak ki Halasnak M íyér (őség­be a ya en sajtót, Sebestyén vas és gépéru- háza Kosnth-u 2 éves gabona­hitelre adunk cséplőt, vető- gépet, ekét,(bo­ronát, szeoska- vágót, répavá­gót, rostát kor- zuzót, járgányt, daráló malmot, morzeolőt és az összes vasárakat Két héttel ezelőtt megírtuk, hogy | a halasi szegényebb lakosságnak olcsó cipőt utalnak ki. Ugyanis az Országos Nyoinorenyhitő Akció ve­zetősége az Egységespárt helyiségé­ben tartott értekezleten elhatározta, hogy a népjóléti minisztérium á tal e célra már beszerzett férfi, női és gyermekcipőket a városok és közsé­gek részére szétosztják. Halas városnak 210 pár cipőt — férfi, női, gyermek és munkáscipő — utaltak ki, kizárólag az arra rá szoruló szegényeknek és a szegé­nyebb rokkantaknak. Á férfi é3 női cipőt körülbelül 100 ezer boronáért, a gyermekcipőt 80, a munkáscipőt pedig 50 ezer koronáért fogják adni, Kiutaltak még ezenkívül a városnak fórfiruhának való pamutszövetet is, 50 métert. Ezt méterenként 15.000 koronáért adják. A város, amint az értesítést meg­kapta, intézkedett ezek lehozása végott a cipőket és a ruhaszövetet már Halasra hozták. Az olcsó cipőt és ruhaszövetet a közeljövőben osztják szét. Hogy mikor kell ezekért jelentkezni a vá­rosházán, közölni fogjuk. Amint ér­tesülünk, a város gondot fordít arra, hogy csak az igazán rászorultak vehessék igénybe a népjóléti minisz­térium által küldött dolgokat. A földek értéke a jövedelem- és vagyonadó szempontjából Miüt Kecskemétről irjAk, a Kecske­mét Gazdssági Egyesület igazgató­sága megállapította a kecskeméti föl­deknek 1923 évi hozadékáaa’s értékét аз 1924 évre szóló jövedelem- éa vagyonadó bevallás szempontjából Az edóvaliomisokat nálunk is májas 15 ig j lehet a városházán beadni. Mivel esek az értékek Halason is körülbelül ugyanazok, a megállapítást célszerű­nek látjuk ismertetni. A vagyonadó bevallási iv kitölté sónél irányadóul lehet venui az aláb­biakat : 1923 év decemberéig a földek a következőképen osziályostatt&k : I. jómmőségü holdanként! értéke 3.000 000 K. • II középminSségíl boldaokónti ér­téke 2,000.000 К III. gyengeminőségü holdanbénti értéke 1,000 000 K, IV. rosssminóségü holdanbénti ér­téke 500.000 K. Állatok: 1 drb ló értéke 400 000 К, 1 drb ökör értéke 500.000 К, 1 drb tehén értéke 300.000 К, 1 drb sertés értéke 50.000 К, 1 drb juh értéke 20 000 К Épület, felseerelés. Egy tanya (lakóház) 20 000 K-tóS feljebb. Gazdasági felszerelések k. holdanként 400 К tói feljebb Városi belső családi ház értéke 10-20 000 000 K. A jövedelmi adó vallomási iv kitöl­tésénél ezek irányadók: Az 1923. évi or.-zágos átlagtermés 5—6 mm. busa, 5 mm. rozs, I só osztályú jóminőságü főid termése hol­danként 500 kgr búza, ebből levo­nandó vetőmag 100 kgr., munkáltatás 140 kgr., üzemi kiadásokra 60 kgr, épüíelfestartás, adó, biztosítás stb. 80 kgr, összesen 380 kgr. A gyengébb földeknél fokozatosan a termelési költség kevesebb в így az I, oszt. földnél marad tiszta jövedelem hol- dankict 120 kgr. búza. II—IV. oszt. középnainisógü földnél tiszta jövede­lem 10—80 kgr. búza. Termés átlagok: I. oszt földeknél 500 kgr. búza, II. oszt földesnél 400 kgr, busa, III. oszt. földeknél 800 kgr. búza, IV. oszt földeknél 100 kgr, búza Íz 1923. évi decemberi piaci árak: (középár) búza 60 ezer kor., rozs 50 ezer kor, árpa 50 ezer kor., zab 60 ezer kor., répa 10 ezer kor., széna 50 ezer kor, ёз burgonya 20 ezer korona 100 kgr kint — Meliákhaszonvóíelek : Egy tejeiő tehén tiszta jövedelme ёз hizlalt sertés tiszta jövedelme 5-5 ezer korona az üzemi költségek levonásaulán. Haszon­bérlőknél a fizetett haszonbér 10—20 azázfelóka, íelasbárlóuél 10—20 szá zaléks a tiszta jöv delem. HÍREK — Naptár. Aprilis 23, szerda Béla, április 24, csütörtök György, április 25, péntek Márk. — A főgimnázium! könyvtár meg­tekintése. Az elmúlt napokban váro­sunkba érkezett Dr. Németh Gyula egyetemi tanár, a kiváló turkológus és átnézte a főgimn. könyvtárában levő török és egyéb keleti vonatko­zású könyveket. Meglepően gazdag­nak, változatosnak és igen értékes­nek találta az átvizsgált könyvtár­részt. Kívánatosnak tartaná, ha a rendkívül értékes anyag a tudomá­nyos kutatás számára valamiképen hozzáférhető lenne, hogyigy az elá­sott kincsek napfényre kerülve a magyar tudományos életben hasznos szerepet töitsenek be. Dr. Németh Gyula köszönetét fejezte ki a könyv­tárosnak, hogy alkalma nyílt az ér­tékes gyűjtemény megtekintésésére és azzal a kedves Ígérettel távozott, hogy alkalomadtán hosszabb időre is lejön a török könyvek teljes ren­dezése végett. — A SÖ árát a pénzügyminiszter Husvét első napján kelt rendeletében kilónként 4000 koronában állapította meg. —- Az állami rézgálfc. a gazdakör elnöksége közií hogy a főldmivelós- í ügyi minisítsrium által engedélyezendő í olcsó résgáiicra az előjegyzés meg- * tehető a Gazdakörnél a kitett aláírási í íves. vasárnap és ünnepnapokon is f, I hó 27 ig. — Országos vásárok. A kiskőrösi i tavaszi vásárt f. hó 27 és 28-án, a j keceli vásárt pedig május 4-én tart­ják meg. Az állatvásarra vészmentes helyről, szabályszerű járlattal min­denféle állat felhajtható. — Eljegyzés. Dodok Mariska Kis­kunhalas F. Kiss Gyula Mezőtúr jegyesek. — A kiskőrösi rejtélyes gyilkos­ság. A Helyi Értesítő megírta, hogy Kiskőrösön 1921. augusztus 18 án, éjjel két vagy három tagból álló társaság behatolt Rotschild Antal lakásába, az ágyban alvó Roísehildot baltával agyonverték, Malvin leányát pedik agyonlőtték. Homályos gyanú­sítások alapján indult meg a nyomo zás. A csendőrség letartóztta Rotschild feleségét és leányát, valamint Fekete Mátyás napszámost, György fiát és Buda Imre napszámost. Az a gyanú merült fel, hogy Rotschfidné felbé­relte Feket8 Mátyást, tegye el láb alól férjét és ezért 40 ezer forint jutái mat kap. Ezt az ügyet most tárgyalta a kalocsai törvényszék Oláh Miklós kir. törvényszéki tanácselnök elnök­lete alatt. A bíróság — dacára, hogy a vádlottak ellen a tanuk sok ter­helő adatot mondanak — mivel nem látta beigazoitn&k a vádat, mind az öt vádlottat felmentette. — Mezőgazdasági kiállítás Szegeden. A Szegedi Mezögaz- gasági Kamara, a Baross szövet­ség szegedi fiókjával karöltve szeptember hó 7—tői 15-ig mező- gazdasági kiállítást rendez Szege­den. E mezőgazdasági kiállítás tárgyai a következők lesznek: Termény kiállítás, konyhakertó- szeti, bor, virág, baromfi, gyü­mölcs és esetleg hízott marha kiállítás. Hajó az erdőben Á* tlábbi mulatságos esat történt a Szent László nevű dunai egy kömé­nyes kis személyszállító hajóval. A hajó Bvjáról indult el és utbau volt Duo&fóidvár felé. A hatalmas vizára- dás következtében egy.es részeken sbpossa kiöntött a Dubs és bíz a hömpölygő viz már sok helyütt a külső védőtöltéseket nyaldosta. A ma­gas vízállás miatt igy került víz alá a bokrokkal és rekettyékkel szegélye­zett alacsonyabb part, hogy még a jó hajósnak is nagy feladat volt a tengerré dagadt kanyargó folyón a tájékozás. Ез'.э nyolc óra tájban vidám hangulat volt a felfelé baktató hajón. A vidám beszélgetést egyszerre egy erős zökkenés és éles csikorgás szakí­totta meg As utasok ijedten ugráltak fel, de csakhamar megjelentek a dunai íeagerészek és megnyugtatták a közön­séget, hogy nincsen semmi baj. A hajó egy kis zátonyra került. Lefüg­gönyözték az ablakokat, hogy a közön­ség ne lássa a hajó orra körül a víz­ből kissé kiemelkedő bokrok ágait, amelyek gúnyolódó harcsa bajuszként fogták körül a rosa* utra tóyedt hajót. Egy ór&i munka árán a matrózok ki­szabadították az erdő ölelő bokrai közül a hajót és a Szent László folytathatta útját. Ezzel a kis kalanddal a dunai hajó lepipálta a tájfunt kiálló és torony magasságú hullámokkal dacoló óceán- járó kollegáit, amelyek sohasem dicse­kedhetnek el azzal, hogy ők voltak az „erdőben.“ — A Helyi Értesítő szombati szá­méból. Husvét cimraeí lélekemelő cikket ir Szabó Zsigmond ref. lel­kész. — A városi kórházban kiütéses tífuszban meghalt Mussa István, aki a kórházban favágó volt és a cigányok­tól a tífuszt elkapta. — A Gazdasági Bank, elnökének dr. Babó Mihálynak megfestette arcképét. —- Dr. Ján Jánost, járásbirósági jegyzővé nevez­ték ki. A kinevezés a járásbiróság egyik értékes és munkás tagját érte. -- Az állami iskolákban a tanitás megkezdődött. — Az olasz ós magyar hősi halottak kicserélése. Amint már közöltük is, a magyar és az olasz kormány megállapodott abban, hogy az olasz földön elhunyt katonák holt­testét visszaszállíthatják Magyaror­szágba s viszont a nálunk elhunyt olasz katonák holttestét Olaszországba — Talált tárgyak árverezése. A halasi rendőrkapitányságnál Őrzött ta­lált tárgyakat — esetleg értékesebb bútorok, szőnyegek, zongora etb. — április 30-án, d u 1 órakor nyilvá­nos árverésen eladják. — A Protestáns Nőszővetség által rendezett húsvéti vásárra élelmiszert küldtek: Zseni Klára, id Monda La­jos, ifj. Monda Lajos, Tóth Imre, Buda Istvánná, Erdélyi Judit, Bacsó Benőné, Fekete Józsefné, Bálint Miháiyné, Szabó Jánosné, Kocsi Eszter, Fadgyas Aronné, Markovié» Istvánná, Gaál Istvánné, Keresztúri

Next

/
Oldalképek
Tartalom