Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-05-25 / 42. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. hl. évfolyam, 42. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, május 25 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész evre........................160 „ E gyes szám Ara 2 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Szerkesztéség és kiadóhivatal: VárosháaépUlet. Nagytössde. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona Magyar vidék Budapesten. A pénzkicserélés folyik a halasi állampénztárban és a Gazdasági bankban, — tart junius 5-ig. JÓKAI. Szombaton délután leplez­ték le a fővárosban Jókai Mór szobrát. Csaknem két évtizede már, hogy örökre lehunyta végte­lenül szelíd, álomlátó kék sze­meit nemzetünk koszorús re­gényírója : Jókai Mór. Pótol­hatatlan veszteségünk ! Hírneve fennmaradt, hátra­hagyott müvei ékesitika könyv­tárakat, ő maga az irodalom- történeté, de hogy regényei mit jelentettek a régebbi nem­zedékek ifjúságának, csak mi tudjuk, férfiak és nők kik nem ismertünk nagyobb élvezetet, mint meghitt magányban az ő csodaszép, hazafias mély- érzésű mesemondását. Ártott is sok-sok leánynak, mindnyájan kerestük az élet­ben a „Fekete gyémántok“ Berend Ivánját, az „Egy az Isten“ Manaszéját s nem ta­láltuk meg senkiben az ő ne­mesen emberies gondolkodá­sukat s kristályos tiszta sze­relmüket. Ámbár az is igaz, hogy egy-egy óra a jázminos lugasban, kezünkben az „Uj földesur"-raí, több gyönyörű­séget ajándékozott, mint sok mái leánynak az élő udvarló divatos, sokszor nem éppen tisztelet eljes szép'evése. Csaknem két évtizede,hogy elnémult a drága mesemondó s még nem álli’ott neki szob­rot nemzete. Ezt a mulasztását szombaton hozta heyreMa- gyarhon. Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország — menyország! Vasárnap nagyszerű látványos­ságban volt része a „bűnös vá­ros“, Budapest közönségének. Felvonult előtte a maga pompás, izmos egészégében, öntudatos, büszke magyarságában, visele­tének tősgyökerességében a vi­dék, a falu népe, fölemelő bi­zonyságot tenni arról, hogy vi­ruló életét nem mérgezték meg, erejét nem tették tönkre a világ­háború bo zalmai, az átkozot- emlékű forradalmak, sőt a párisi „béke“ halá osan kegyetlen föl­tételei sem 1 Nemzeti fennmara­dásunk igazi alapja, jobb jöven­dőnk gerince: a magyar nép, Budapesten, a történelmi neve­zetességű Vérmezőn akarta oda­kiáltani az igazságta an nagyha- ta'maknak, a körülöttünk ólál­kodó ádáz szomszédoknak, hogy élni akar, mert „van benne élni hit, jog és erő“ ! Kitűnő gondolat az Országos Földműves Szövetség vezetőitől e naggyülés megtartása. Külö­nösen azért, mert — program­jához hiven — nemcsak a fö d- mivességét vonultatta föl, hanem a falusi iparosságot is. Csakis, igy lehet az egybegyűltekben erősíteni az összetartozás érzetét, eredményesen szítani a hazasze­retet íüzét; csakis igy lehet meg­mutatni idebent a nemzetközi, vallásta an dektrukció nyílt har cosainak es titkos aknavetőinek, hogy a vidék impozáns erején Pestmegye közgyűlése Pestvármegye május 19-én rendkívül közgyűlést tartott. Bemutatták a kormány és a belügyminiszter le rátái hiva­talba lépésükről. Pálóczi Hor­váth István bizottsági tag in- d tványára a közgyü és leg­nagyobb tisztelettel, örömmel és szeretettel üdvözli a kor­mányt s Ráday belügyminisz­tert, ki a vármegyének szü­lötte, közéletének évtizedeken át tevékeny tényezője és sok éven át volt főispánja. A kor­mányt és belügyminisztert egyaránt biztosítják legmesz- szebbmenő támogatásukról. Weicher Miklós törökbálinti plébános, bizottsági tag nagy hatást és tetszést kivál ó be­szédében indítványozta, hogy megtörik minden, az uj Magyar ország épülő bástyái ellen irá­nyuló támadás ! Az összeölelkezö vidéki földmívesség, intelligencia «s iperosság hatalmas, megdönt heteden pillére lesz mindenkor Magya. országnak. örülünk, hogy az Országos Földmives Szövet­ség nem ragaszkodik szigorúan a nevében kifejezett programúi­hoz. hanem működési körébe belevonta az intelligenciát és az iparosságot is, mert ezzel azt dokumentálja, hogy az utóbbi társadalmi osztályok munkáját épp oly elengedhetetlenül szük­ségesnek tar ja az ország hala­dása, izmosodása szempontjából, mint a földmives osztályét. Tud­juk. mindenki tudja, hogy ha­zánk elsősorban agrárá lám. de a mi különleges viszonyainknál fogva nem szabad szigorúan el­határolnunk a földmivesosztá y tói azokat az osztályokat, ame­lyek szintén liaszos, termelő munkát végeznek, szintén édes, szerető és mindenekfölött hűsé­ges, önfeláldozó gyermekei en­nek az ezer sebbő! vérző hazának A nagyzü lés, mely nagyszerű tanúbizonyságot tét a vidék soha nem lankadó életerejéről, a leg­szentebb, leghazafiasabb célt is szolgálja : testvéresiti a falut a várossal, a földmivest az iparos sál, az intelligenciával, szóval a magyart a magyarral. a törvényhatósági bizottság Ítélje el mindazokat, kik szó­val, tettel vagy sajtó u ján a tekintélyek, elsősorban a kor­mányzó, a nemzeti hadsereg ekintélyének lerombolására törekszenek. Beszéde végén a közgyűlés szűnni nem akaró éljenzéssel ünnepelte a kor­mányzót. A közgyűlés után diszebéd volt, melyen résztvett Ráday belügyminiszter is. Az első felköszöníőí Presziy főispán mondo ta a kormányzóra. Amit tőlünk Románia követel. A bukaresti lapokban minden nap szemünkbe ötlik Románia fizikailag és szellemileg káros állapotának valamelyes tünete. A román nép betegségei között a nagyzás mániája fajult el a leg­nagyobb mértékben. Több lap bokrétába köti azo­kat a sértéseke', melyeket Ro­mánia és a román nemzet ellen Budapesten állítólag e.követtek. A legostobább e koholt sérel­mek között az, hogy egy hiva­talos magyar szemé yiség francia újságírók előtt a románokat ló­kötőknek mondta. (?!) A többi sü­letlenséget nem is érdemes re­produkálni, de meg kell einliteni azt a 9 pontot, melyben összefog-’ lalják azt az elégtételt, mely Ro­mániát és a román nemzetet megilleti. 1) Valamennyi irredenta egye­sület azonnali feloszlatása, min­denféle irredenta propaganda be­tiltása. 2. ) Valamennyi politikai fogoly haladéktalan szabadonbocsátását beleértve a Tisza István meggyil­kolásával ártatlanu1 megvádolt embereket is. 3. ) Visszafogadása mindazok­nak a Magyarországból szám­űzött politikusoknak, akiknek az volt a bűnük, hogy nem voltak hajlandóka nemzetiségekkel szemben bosszúálló politikát kö­vetni. 4. ) Magyarország teljes lefegy­verzése és hadsereg he yett nem­zetközi csendörség szervezése. 5. ) A végrehajtó hatalmat ad­ják át nemzetközi bizottságnak. 6. ) Az alkoímányozó nemzet­gyűlés választása a szövetségesek el enőrzése alatt. 7. ) Az uj nemzetgyü ésre tá­maszkodó kormány haladéktala­nul rende je el a népszavazást Magyarország államformája dol­gában. 8) A trianoni béke haladék a- lan végrehaj ása. 9.) Magyarország ünnepélyesen jelentse ki, hogy soha semmifé e- képpen sem fogadja vissza a Habsburgokat. — Reformátusok nagygyűlése. A reformá us egyháznak azok a vezetői s a ve tik egyetértő egyházíagoknak azok az ezrei, akik aggasztó jelenségeket és bajokat v:k e’ észre az egy­ház életében, május 21-én délután nagygyűlést tartottak Budapesten, a régi ország- házban, ahol e bajok meg­szüntetéséről tanácskoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom