Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-18 / 14. szám

február 18. HALASI ÚJSÁG 3. oldal 4 I. Minden nemzet irt törlénelmé- nek könyvébe gyászos lapokat, midőn életereje, erkölcsi és anyagi tőkéje, az ősök vérverejtékes iz­zadtsággal végzett munkájának gyümölcse, akár külső erők, akár szerencsétlen belső konfliktusok miatt komoly, a nemzeti élet szín­vonalán levő küzdelemben ve­szélyben forgott. Ám nem hiszem, hogy valaha is megtörtént volna e földön bármely nemzet törté­nelmében az a gyalázat, amely a gyászos emlékű október 31-ikénk után, sorozatos hitvány folytatá­saival már-már megutáltatta az igaz magyarokkal m fajiságukat. Egy névhez, — amely történel­münkben már majdnem hasonló ■settel szerepel — kapcsolódik nemzeti romlásunknak minden szomorúsága. Egy névhez, egy emberhez, egy embernek zsidó barátaihoz fűződik a nemzeti erő kifejtésének összeroskadása, mely kalóztársaságot egy mondat jel­lemez legjobban: .Nem akarok látni katonákat.“ Ezt a magasztos katonai hi­vatásnak egy perditája mondotta, aki magyarnak merte magát ne­vezni, aki ehhez még a hadügy- miniszteri széket bitorolta és aki ezt akkor mondotta, amikor ezer­éves hazánk védtelenné vált ha­tárain a környező ősi ellenségek csapatai már prédára lestek. A lázitó szavaknak meglett a kívánt eredménye. Áprilisban már az országban a kommunizmus dühöngött és a bujdokló nemzeti fájdalom csak­nem hiába keresett magának oázist, hogy üldözött vadként pillanatra megpihenhetett volna. De a nemzeti érzés őrzői nem HÍREK. Naptár. 18. Szerda. Kath. Hamvazó szerda, ref. Konrád. 19. Csfltörtök. Kath. Konrád. ref. Zsu- zsáana. 20. Péntek. Kath. Elemér. ref. Almos. 21. Szombat. Kath. Szeverián ref. Eleonóra. 22. Vasárnap. Kath. Invocabit. ref. Qerzson. Tisza István és a zsi­dóság* A „Gondolat“ cimü he­tilap rendkívül érdekes legújabb számában közli Tisza Istvánnak egy döbbenetesen pontos, keserű önvallomását, amelyet két nap­pal a halála előtt tett s amely igy hangzik: — A zsidóság most fejjel megy a falnak. Sikerült neki felforditania az országot és kierőszakolni az „általános, tit­kos, egyenlő“ választójogot. Ez­zel az antiszemitizmus utolsó gátja is elszakadt. A zsidók ma­j aludtak akkor sem. Az ország ; gyönyörű déli városában: S z e- l g e d e n a városház ósdi tor j nyának erkélyén figyelő őrszem j már azoknak az álmát is meg- ! vigyázta, akiknek minden gon- j dolata a szép magyar jövendőt ; előkészítő magyar hadseregé volt. ) Nem unalmas országgyűlési : viták, nem villanyfény mellett | bóbiskoló honatyák és heves, | parlamenti folyosón zajló poli­tikai pletykák között megalkotott törvény volt a Nemzeti Hadsereg szülőanyja, hanem az események kérlelhetetlen szigora által elő­idézett kényszerűség. A Nemzeti Hadsereg felállítása két párhuza­mos erőnek, az aradi és bécsi mozgalmaknak eredője. Az ara­diak a franciák védelme alatt akartak nemzeti hadsereget szer­vezni, a bécsiek a magyar hon­nak számkivetettjeit gyűjtötték össze az osztrák fővárosban, hogy azok egyesült erejének felhasz­nálásával a kommün uralmát megbuktassák. Az aradi mozgalom április hó elején indult meg. Egy aktiv és tartalékos tisztekből, csendőrök­ből összeverődött kis csapat 1919. április hó 20-án megtámadta a Battonyán táborozó vöröseket, számos foglyot ejtett közülük és tiz milliót tartalmazó hadipénz­tárukat elzsákmányolta. A francia parancsnokság látván a kisded csapat elszántságát, megengedte Aradon a rendes magyar csen- dörség szervezését, amely csak­hamar 500 főre szaporodott és midőn gróf Károlyi Gyula ott kormányát megalakította, Szabó tábornok parancsnoksága alá került. (Folyt, köv.) guk döntötték le azt a gátat. I amelyet én mesterségesen emel. 1 tem a néplangulat elé és a ma­! gyár zsidóságot semmi hatalom se teszi többé azzá ami eddig volt. A farsang vége. A negy­venkét napos farsang a Ham- vazó szerdával véget ért. A kat- holikus templomban ezen a na­pon az a szokás, hogy hamuval érinti meg a pap a hívek hom­lokát — a bánat jeléül. Bána­tos most minden magyar ember lelke, szomorú volt a farsang is. Ki tudja mikor lesz megint vig farsangja a magyarnak ? Meddig lesz kénytelen hamut szórni a fejére. Franciaország 48 eszten­deig gyászolta Elszász Lothar n- giát és most visszakapta. Ne­künk most öt Elszász Lotharin- giánk van : Erdély, Felső-Nyugat- és Délmagyarország és Fiume. (Horváth-Szlavonországot már nem is sajnáljuk olyan nagyon) Gyászolunk, de bizunk a ma­gyarok hatalmas istenében. Ez a farsang az ellenségeinké volt, de lesz még nekik is böjtjük. Horthy dlszpolgársága. Halas város képviselőtestülete, tudvalevőleg, még Horthy Mik­lós halasi látogatása előtt meg­választotta a jővezért a város díszpolgárának, de erről még a mai napig nem értesítették. Ér­deklődtünk az iránt, hogy: mi­kor tudatják már erről Horthy Miklóst ? Azt a választ kaptuk : hogy ha majd készen lesz a díszpolgári oklevél, amelyen most Stepanek tanár dolgozik. A dísz­polgári oklevélre akarják rajzol­tatni a Halas város és Horthy Miklós családi címerét, de az utóbbi rajzát még nem tudták megkapni. Hórom halasi polgár elhunyta. Súlyos veszteség érte Halas polgári társadalmát; há­rom derék és köztiszteletben álló polgártársunk elhunytáról kell mély szomorúsággal hirt adnunk: Kmett Imre birtokos és városi képviselő folyó hó 14-én délután 2 órakor életének 55-ik évében s házasságának 32-ik évében, ifj. Onódi János birto­kos folyó hó 15-én reggel 3 óra­kor, életének 28-ik, házasságá­nak 6 ik évében, Tóth Endrész Imre mészáros mester 56 ik évé­ben folyó hó 15-én jobb létre szeuderült. Mind a három el­hunytat nagyszámú rokonság, jó barát és tisztelő gyászolja. Hermanovszky tanócsos távozása. A belügyminiszter a kisszállási államrendőrségi ki- rendeltséget megszüntette s sze­mélyzetét Szegedre rendelte, her­manovszky Emil tanácsos szin­tén elhagyta Halast, hogy Sze­geden várja be hivatali beosztá­sát a románok által kiürített Ti­szántúl valamelyik városában. Hermanovszky csak ősz óta volt Halason, de úgy mint főtisztvi­selő, úgyis mint magán ember rokonszenves egyéniségével igen sok barátot és tisztelőt szerzett magának, akik most élénken fáj­lalják távozását. A nemzeti hadsereg uj egyenruhája. A hadügymi­niszter figyelmeztette a tisztikart, hogy tartózkodjék uj egyenruha, főként díszruha csináltatástól, mert a nemzeti hadsereg számára uj egyenruházat készül. Ez egy tábori és egy társasági ruhából fog állani, mig diszruházat az anyaghiányra és az óriási drá­gaságra való tekintettel egyelőre elmarad. A tábori ruházat alap­színe tábori szürke (tábori zöld) marad. A zubbony szabása any- nyiban változik, hogy derékhosz- sza valamivel hosszabb lesz s egy derékvarrással testhezállóbbá tétetik. Lehajtott gallér, ráncolt mellzsebek és az eddiginél na­gyobb ferdevágásu alsó zsebek - lesznek rajta. Az eddigi térdnad­rág helyett egy tetszetősebb lo­vagló nadrágot s a mostani Bocs- kay sapka helyett nemzeti jelleg­gel biró, szemernyővel ellátott sapkát terveznek. Választási mórleg. A már összeült nemzetgyűlés párt­jának képviselői a következő arányban oszlanak meg politikai pártállások szerint: Országos Kisgazdapárt 79 Keresztény Nemzeti Egye­sülés 75 Demokrata 6 Pártonkivüli 3 Keresztényszocialista 1 Összesen: 164 A Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártja nem 74, hanem 81 képviselőt vall magáénak, mert szerinte 6 tolnamegyei kerület­ben a képviselőket a Nemzeti Egyesülés Keresztény Kisgazda- pártjának programmjával válasz- toiták meg, ez a párt pedig a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának törzséhez tartozik. A két uj hóhérsegéd. Az igazságügyminiszter két uj hó hérsegédi állást engedélyezett. A számos pályázók közül az ál­lamügyészség iroda igazgatója, Győri Sándor volt őrmestert és Gold Józsefet fogadta fel. A hó­hérsegédnek az évi fizetése 400 korona, azonban a tulajdonkép­peni jövedelem a működési pót­lék cimén kiutalt összeg. A tisztviselő csoport közgyűlése. A közalkalmazot­tak helyi csoportja f. hó 15-én délután 3 órakor Imreh Lajos el­nöklésével közgyűlést tartott. A múlt évi jelentés és számadás tudomásul vétele után követke­zett a tisztikar és az intézőbi­zottság megválasztása, mely al­kalommal Fajh Gáspár elnök le­mondó levelét nem véve tudo­másul a közgyűlés határozatot hozott amelyben hálás köszöne­tét és elismerését nyilvánítja Fajth elnöknek 420 család ne­vében a csoport érdekében 1917 őszétől kifejtett önzetlen és lel­kiismeretes munkásságáért. Azu­tán három tagú bizottságot küld­tek ki Fajthnak újra elnökké való felkéré.-ére, aki a megtisztelő fel­kérésnek engedve az elnökséget újra elvállalta. A többi javaslatba hozott tisztviselőket is egyhan­gúlag választották meg. Szabad a buzakivital Bácskából, a Magyar Kurir jelenti, hogy a szerb kormány rendelettel szabályozta az áruk be- é s kivitelét Jugoszlávia (Bácska) területére. A búza kivi­tele teljesen szabad, de csak 200 waggont meg nem haladó mértékig. A búzát azonban kivi­teli vám terheli. A Magyar Nemzeti Hadsereg töfténete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom