Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-23 / 4. szám
» nyosan azzal a szándékkal, hogy oda bevonulhassanak a városi urak h^az uj épületbe nyakukba szakad eső. A kiskunhalasi Kaszinó az 1907. évi február hó 2-án és április hó 1-én saját termeiben táncestéket rendez. Belépő-dij szemé- lyenkint 2 korona. Családjegy 4 kor. A táncestek 8 órakor kezdődnek. A boritaladó eltörlése mozog. A bor- italadó eltörlése ügyében 1907. január 6-án tattott országos nagy gyűlés elnöksége és a Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetségének igazgató-választmánya folyó évi január 23-án, szerdán délután 6 órakor a Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetségének helyiségében (VI. Andrássy-ut 23.) együttes ülést tart. Az ülés tárgyai : 1. Az országos nagy gyűlés határozatából a törvényhozáshoz intézendő felirat megszövegezése, tervezetének jóváhagyása és határozathozatal a felírat átnyujtásáról. 2. A legközelebbi gyűlés helyének és idejének kijelölése és az akció folytatása. Újabb ablakbeverés. Úgy látszik, hogy at ablakbeverő banda nem elégelte még meg működését és tovább folytatja mulatozását. — Csütörtök este Schön Lipót házának ablakait is beverték kövekkel, oly erővel, hogy a kövek mindkét nagy ablaktáblát betörték és a szobába estek, nem kis rémületet okozva az idős Schön Lipótnak. — Úgy látszik, hogy még nem került horogra a banda! Megszökött cseléd. Fecske Juliánná — cseléd megszökött gazdájától Árvái Lajostól ezért 20 korona pénzbüntetésre Ítéltetett és 10 korona 70 fillér kártérítésben elmarasztaltatott. ■ ' 20 korona egy pofonért. Csatári Gergelyéé pofon . ütötte Török Teréziát ezért a járásbíróság 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. pl ítélt verekedők. Múlt év szeptember 10-én vásár napján Banga Benőt botokkal megverték Cujgeber István és Zámbó Pál. A kalocsai kir. törvényszék a verekedőket 6—6 heti fogházra és 20—20 korona pénzbüntetésre ítélte. Tolvaj tanonc. Nagy István kereskedő tanonc gazdájától cukrot csokoládét és pénzt is lopott, miért a kecskeméti kirt törvényszék 14 napi fogházra Ítélte. A Nap. A fővárosi zsurnalisztika valóságos szenzációja A Nap, mely ma az ország legfüggetlenebb, legszokimondóbb, legnépszerűbb és legelterjedtebb ellenzéki napilapja. A Nap a közönség rajongó szferetetétöl kisérve, egy csapásra hódította meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzáció. A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak, s minden más lap megelőzésével, már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai cikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Nagy György, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakjai Írják. BéiSÓ dolgozótársai: Ábrányi Emil, Cholnoky Viktor, Erdély Jenő, Feld Aurél, Haksak Géza, dr, Hajdú Miklós segédszerkesztő. Holló Márton, Kemény Simon, Lengyel Zoltán, Nagy György, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Ernő. Ez a névsor — élén Braun Sándor szerkesztővel — kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője A Nap a magyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságíró sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar küzönség érzelem- világa. Külön szenzációja, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 4 fiiér (2 kr.), előfizetési ára egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 40 filléj (70 krajcár). Az érdeklődőknek A Nap ki- adóhivatal (Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 9.) készséggel küld mutatványszámot. __________KISKUNHALASI ÚJSÁG.__________ CSARNOK. „A hivatalnok“.- i. A nyár egyik reggelén Brassóból Háromszékre utaztam székely földieimmei meglelt vonaton. A több között egy magát meglehetősen idegenül érző embert láttam meg. Régi ismerősöm volt, de elszakadt hazulról. Azt se tudtuk mi lett belőle. Lassanként összemelegedtünk, szó szót követett, de vettem észre, hogy nem ismert meg; de barátságos közeledésemre némi tartózkodás után bizalmát is megnyertem. Közlékeny lett. Elmondotta, hogy ő most haza jött. Itthon van vagy 60 holdacskája, szérüskertje, szép nagy kúriája. Egészen fölvidult, mikor arról beszélt, hogy hogyan nézte édesanyjával az 1876-iki üstököst a széles ambi- tusról. Azután egy kissé elgondolkodott, majd megint közlékenyebbé yált. Megtudtam tőle, hogy más reménynyel indult az életnek, mint aminő valóságot talált. Jogászkodott s ián egy kissé vigabban folytak napjai, hogysem diplomát szerezni tudott volna, vagy talán szerzett is: ezt bizony tisztán ki nem vehettem beszédéből. Láttam rajta, hogy resteli bevallani, hogy aprópénze se igen volt. Mint jogász a statisztikai hivatalba került be a nemzet napszámosának, hol hónapokon át adta össze a rengeteg számokat, azután elosztotta, arányt kereseti s igy végezte naponként azt a lélekölő munkát, melyet mindenki végez Budapesten, aki kellő hivatás nélkül lép a tudományos pályára. Nem mondom, hogy elzülött, de hivatalnokká lett. Felvitte Isten a dolgát, ma egyik minisztériumnak hivatalnoka. Rangját és fizetését nem árulta el, de hiszen arra nincs is szükség. Jól tudjuk, hogy a hivatalnok rendesen a kezelő száknál dolgozik 1800, 2300 korona fizetéssel és néhány száz korona szállás- pénzzel javadalmazott állásban. Foglalkozásának szürkeségét a hivatalnok ragyogó semmiségével akarja megaranyozni. Félbemaradt ember, aki felsőbb iskolák végzése nélkül még mint hivatalnok is többre vihette volna, mert korábban kezdhette volna s igy a ranglétrán másokat megelőzhetett volna. A felsőbb iskolát végzett és minősítést szerzett hivatalnokot úgy képzelem mint a drágakövekből összerakott szemétdombot. Sohasem lesz alkalma és id.eje a számok tömkelegé között, hogy végzett tanulmányait rendbe szedje s azokat a köz javára értékesítse. Állandó egy sokszorozó, összeadó, nyilvántartó gép, mely kiöli belőle az idealizmust, a tanulás iránti vágyat s csak az a hivitása, hogy reggeltől estig szűk odújában rójja a számokat, szerelje fel a darabokat, melyekbe betekinteni sincs ideje Egy jogász nevelése az államnak nagyon sokba kerül. Ha a tanárok fizetését és a dologi kiadásokat számítjuk, egy jogászra évenként átlag 1000 kor, jut, tehát négy év alatt az állam több mint 4000 koronát költ reá. Hát a szülőnek mibe kerül? Legolcsóbban számítva a költség együtt 10.000 koronát tesz ki. Nem kidobott pénz, nem elvesztegetett nemzeti töke ez, ha olyan fiatalemberbe helyezik el, aki később csak hivatalnok lesz? Ha a középiskola végzése után ezt az Összeget rendelkezésére bocsátanák, hogy gyakorlati pályára menjen, mennyi idő, mennyi pénz, mennyi életkedv volna megmenthető a nemzet érdekében és mennyi erős, egészséges család létesülhetne a vidéken és nem az aszfalton Budapesten, vagy a többi nagy városokban. Egy orvosnövendék még sokkal többe kerül, úgy az államnak, mint a családnak. És hány marad félbe, hány lesz hivatalnok. Ismerek olyan embert is, aki tiz esztendeig volt orvosnövendék s akkor hazament a vidéki kisvárosba és kereskedősegéd lelt. Mennyi tőke, mennyi erő veszett el ebben az emberben. Azt is megtudtam utitársaimtól, hogy ősi birtokán idegen bérlője gazdálkodik, de az 1000 korona amit fizet, nagyos kevés. Már tiz éve Ígérgeti gyermekeinek, hogy egyszer hazahozza őket, hogy megismertesse az otthonnal, bemutassa, hol élt ö boldog gyermekkort. De most is csak maga jöhetett. Az Öt gyermek otthon maradt, mert nem volt pénze. Mennyi örömtől fosztotta meg tudtán kiviil gyermekeit, beteges feleségét, kit a budapesti aszfalton szerzett magának, hogy nem ismertethette meg velük & falut és nem nyújthatott nekik friss levegőt. Mikor egyik falut elhagytuk, egy viharjárta csűr tűnt fel. Ismerősöm, aki társaságunkban egészen felélénkült, szükségesnek látta megjegyezni, hogy ilyenek a háromszéklck, Pató Pál ur módjára kezelik gazdaságaikat, szégyen a gazdára, hogy akkora údvaiban ily rozoga csűr van. A jelenlevők — kik őt ismertek — egy része mosolygott, másrésze kárörvendöleg nézett körül, hanem az én szemembe köny szökött, mert az a csűr nőtársunké volt. Szegény fővárosi! Sohasem látta birtokát erről az oldalról; a vasutat is azóta építet ek, mióta elszakadt hazulról. És hogy látja most viszont! Hogy rójja meg társai hibáját, bűnét, öntuda lanul is magán! Szegény ember! Neki a bőven termő háromszéki völgyben 60 holdas birtoka, szép nagy kúriája, kaszálója, gyümölcsös és szérüs kerlje van, urnák képzeli magát és az ősix birtok 1000 koronás jövedelme arra Sem elég, hogy itt is, ott is egy-egy lyukat tömöszöljön be, melyet zsebein a hitelbe vásárolt áruk szakítottak. Vájjon nem jobban tettek volna-e szülei, ha gyermeküket a gyakorlati pályára nevelik, hogy azt a „háromszéki mértékkel mérve“ elég nagy birtokot belterjesen kezelje? Vájjon nem volna boldogabb, egészségesebb maga és családja, ha a falu egyszerű, de jó módjában megmarad? Vagy boldog-e ma, mikor a nagyváros zajában csak az ellentétet iá ja, a szegénységet érzi és a „nincsen“ naponként barátságosan kopogtat ajtaján? Boldogabb lesz-e családja, ha elvesztvén a kereső urát. nagyvárosi igényekkel bíró, vagyontalan, tehetetlen utódok maradnak utána ? A lányok, ha szépek, kellemesek és könnyen Iievülö a vérük, az erkölcstelenség pocsolyájába süllyedhetnek, a fiuk pedig, ha kitartásuk és szerencséjük van, esetleg édesapjuk nyomdokába léphetnek, ók is mint hivatalnokok küzdhetik át az életet. Vájjon nem jobb lett volna-e utitársunk iskoláztatását, nevelését arra irányítani, hogy az ősi fészket megszeresse és fentartsa azt a régi kúriát, mely egykor az egész járásnak irányitó háztája volt? Nem lett volna-e jobb megerősödni abban és mint család- fentartó vagyont kezelni, esetleg ahoz még szerezni? Vagy jobb-e igy? elszakadni onnan csak azért, hogy a főváros nyomorát élvezze és a hazug uraság köntösében a nyomorgók számát szaporítja? Gidófalvy Is Iván dr. leghivó. A „Halasi Kereskedelmi Bank Részvény- társaságnak 1907. évi február 4-ik napján délután 2 órakor saját helyiségében tartandó második évi rendes közgyűlésére a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Napirend. 1. Az igazgatóság és felügyelő- bizottság jelentése, a mérleg és nyereség-felosztási javaslattal és a felmentvény megadása. 2. Jelentés arról, hogy két igazgatósági tag Halasról eltávozás folytán kilépett és egy lemondott. A kilépés és lemondás tudomásul vétele utál* határozathozatal ezeknek és a hat kisorsolt igazgatósági tag helyének betöltése iránt. A hozandó határozathoz képest a választás megejtése, 3. Jelentés arról, hogy évközben a felügyelő-bizottság egy tagja Dr. Wagner József ur Halasról elköltözött. A felügyelő-bizottság számának megállapítására határozathozatal. A felügyelő- bizottság megválasztása. 4. Netáni indítványok. Kiskunhalas, 1907. évi január 7. Az igazgatóság. Figyelmeztetés. Az alapszabályok 7. §-a ... A közgyűlésen minden részvényes jogosítva van résztvenni, ha részvényeit a közgyűlés előtt legalább 3 nappal a társaság pénztáránál, vagy az igazgatóság által megjelölt helyen le nem jár. sztlvényeivel együtt letette. Minden részvény egy szavazatra jogosít, de 10 szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott. 12. §. A közgyűlésén személyesen meg nem jelenő részvényes magát egy szavazatképes részvényes által, mint meghatalmazottal képviseltetheti, A meghatalmazás az 1868-ik évi 54-ik t.-c. 167— 168-ik §§-ai szerint kell kiálíitani és a közgyűlés előtt 3 nappal az igazgatótanácsnál eredetiben le kell tenni. Nők jogosítva vannak szavazati jogukat szén élyesen vagy meghatalmazott által gyakorolni.
