Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-30 / 5. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. italadót a külföldi államoknak aránytalanul alacsonyabb megfelelő adónemével, De ámbár részletezésbe bocsátkozni nem lehet hivatásunk, mégis* rá kell mutatnunk egy tényre, amely világosan mutatja a borértékités- nek a boritaladoval való szoros összefüggését nevezetesen arra, hogy mikor az 1900. évben a francia törvényhozás a borra nézve addig fennálott városi beviteli vámot eltörölte, az állami adót pedig 1 frank 50 centimre szállította le, a borfogyasztás Franciaországban szinte csodálatos hirtelenséggel szökött fel és csak magában Páris városában is másfél millió hektoliterrel emelkedett egy eszendő alatt. Ez a világraszóló példa mutatja egyúttal azt is, hogy a boritaladó eltörlése, esetleg leszállítása nem jelentene valóságos veszteséget a kincstárra nézve, mert a borfogyasztásnak, s ezzel a bortermelés jövedelmezőségének emelkedésével az államkincstár is kárpótlást találna az ezzel karöltve járó jövedelem adóbevételi többletben. Midőn ezeket a szempontokat a mélyen tisztelt képviselőháznak figyelmébe ajánljuk, tisztelettel kérjük, hogy az 1907. január 6-áu tartott nagygyűlés határozatai értelmében a boritaladóról szóló 1892. évi XV. törvénycikket gyökeres revízió alá venni, és a boriataladót vagy teljesen eltörölni vagy fentebb ismertetett javaslatunk értelmében lényegesen leszállítani mél- tóztassék. Közgyűlés. 1907. január hó 26-án. Tizenhat tárgy! Egyik városatya meg is csodálta és az iránt aggódott, hogy egy nap alatt nem lehet elintézni, mert olyan fontos ügyek hozattak napirendre, melyek vitát provokálnak. Dehogy nem! — replikázott a polgármester. És csakugyan tizenkettővel végeztek is. Csakhogy ezt a sikert a terem fiitet- len állapota mozdította elő mód felett. Legfontosabb tárgyak: Az alispán a hivatalvizsgálat alkalmával a város adósságait és a nagy pótadót megsokalván, ráirt a városra, hogy uj jövedelmi forrásokról gondoskodjék, helyezze át a vásártért és pedig az állatvásárt a ref. temetőn felőli szabadtérre, a gyalogvásárt hozza t>e a városba, a régi vásártért parcellázza S adja el; törülje el a kamraváltságot és adóztasson meg tételenként mindenkit; a birtok vé■ 1 ■ I ■!■■ ■■■■■■■—1П , ..................... telárak és örökségek után vessen ki az érték után 1% illetéket: piaci és vásári helypénzt mindenki fizessen, mert ezekből olyan szép jövedelem, illetve jövedelem többlet kerül ki, hogy ez megakasztja a pótadó emelkedését és számszerűleg is kimutatja, hogy mi jut mindezekből évenként a városnak. Lett erre ribbillió. Kuti Szabó Imre, Gyulai István szólaltak ellene, mint akik nem bíztak abban, hogy ez a pótadón segítsen, polgármester kétszer is figyelmeztette, hogy a közbeszólásoktől tartózkodjanak, rendre is utasította, majd mikor „kupaktanácsnak“ nevezte őket, e támadást visszautasították, követelték a polgármestertől, vonja vissza szavát, miközben Kuti Szabó Imre vezetése mellett tömegesen elhagyták a termet, mert „kupaktanácsban“ nem tárgyalnak. így ment aztán — szavazattöbbséggel — keresztül a vásártér eladása, az egy százalékos illetén, az általános helypénz és néhány apró, az előbbiekhez képest lényegtelen javaslat, mint olyan, melyek által a pótadón való könnyítés céloztatott. A tételenkénti boradót azonban elvetették a város nyugalma érdekében. A kir. állatorvosnak a városi állatnivosi teendők ellátásáért kért évi 400 koronát megszavazták, igy a városi állatorvosi állás betöltve nem lesz. Sok vita folyt az állami iskola épületek elhelyezése tárgyában, mely kérdésben sem a tanács, sem az iskolaszék, sem külön bizottság megállapodásra nem jutott. Különösen nagy vitát kelteti a központi iskola elhelyezése, melyre vonatkozólag múlt heti ve- j zércikkönkben is megemlékeztünk, a város fejlődését és díszesebbé tételét kiemeltük. Behatóan foglalkozott e kérdéssel Schilling Ede; majd felhozta a polgár- mester, hogy a Fridrich—Murgács—Fazekasné—Kiss : László porták tulajdonosai részéről ajánlat tétetett egy nagy területnek a központi iskola helyéül olcsó áron (□ ölenként 20 kor.) átengedése és ezzel kap- ' csolatban utca nyitásra ingyen telekrész átengedése I iránt, (mely ajánlatot érdemes lenne fontolóra venni I vele komolyan foglalkozni, miután a hely a város közepére esik és ezen városrész fejlődését nagyon előmozdítaná.) A pusztai kézbesítők számát egygye! szaporították. A városi székház, szálloda és színháznál felme ■ rült mintegy háromezer korona pótmunkát a közgyűlés jóváhagyta. Kevésbé fontos többi ügyek elintézése után a közgyűlés elnapoltatott. Referens. HIRE k. Hangverseny. A „Halasi Kereskedő Ifjak Egylete“ febr. hó 16-ára nagy hangversenyt rendez (tehát nem 9-én, mint a hogy hirdetve volt.) A hangverseny fényesnek ígérkezik, már csupán a műsorra való tekintettel is. — Ugyanis sikerült megnyerniük változik, kisebb-nagyobb fokú kevésvériiség áll elő. Az észszerű gyógyításnak tehát az ellen kell irányulnia, mit természetesen orvosra bízunk. Méltán vethető fel a kérdési gyógyitható-e a tüdővész? A válasz határozott igen. Bollinger tetembontásai közben kimutatta, hogy az összes esetek 40—50% ában előfordult a tuberkulózis, részint mint lappangó megbetegedés, részint mint régibb, gyógyult gümpkór nyoma. Ilyen volt többek közt Jókjtí Mór is. Sokkal több tehát a gümőkóros beteg és sokkal többen gyógyulnak ki belőle mint általában gondolnók. A gyógyíthatóság eszméje nem is uj dolog. Már Hyppocrates Kr. e. irataiban klaszikusan írja le a tüdővész tüneteit s betegeinek éghajlat változását ajánlott. Celsus betegeinek tengeri utazást, tengerparti, vagy melegövi tartózkodást ir elő.: mig Galenus betegeit hegyek közé küldi s tej-kurát rendel nekik. Az utánuk következő orvosok hol az egyikhez, hol a másikhoz csatlakoznak, mig végre 52 év előtt Bremer Hermann dr. Görbersdorfban felépíti az első szanatóriumot s ezzel a tuberkulózis ellen való / védekezésünk legmodernebb fegyverét adja kezünkbe. A külföld e részben jócskán megelőzött. Még inkább látjuk elmaradottságunkat, ha a tengeren túlra tekintünk, a hol New-Jork államban már 14 évvel ezelőtt alapították meg az első jótékony szanatóriumot társadalmi utón szegénysorsu tüdőbajosok számára. De már nálunk is virrad. Korányi Frigyes, főrendiházi tag, egyetemi tanár veti meg az első alapot egy 20,000 koronás- névtelen alapitványnyal. A társadalmi mozgalom mindig erősebb és erősebb lesz s már G, K«polnay Irén úrnőt, ki ez idő szerint az ország első operetté — táncosnője. Azonkívül Házmán Ferenc urat, ki sensatiót keltő kupiéi s tréfás magánjelenetei által lett a budapesti elite publikum kedvencévé. Hetényi Albert ur zennszerző, — ki ez idő- szeriní a fővárosi — orfeum összes zencszámait szerkeszti, szintén közre fog működni, — Részt vesznek a hangversenyen még szabadkai műkedvelő hölgyek is; Mészáros Zsuzsika k. a. ki másod magával dialogot ad elő, s Róth Annuska k. a. hires csikóstáncával. — Végül Gyenizse Balázs városunk szülötte kedvenc komikusunk szintén biztosítja a hangverseny sikerét. Mi sem természetesebb, mint — jó halasi szokás szerint — hangverseny után virradatig tánc. — Az érdeklődés felette nagy; jegyekre előjegyzéseket már most elfogad Horvat Gyula könyv- kereskedése. Mint értesülünk, e rendező bizottság azon elhatározást is hozta, — hogy ezen ritka a műélvezetben városunk polgárai osztály-külömbség nélkül részesedjenek: megnyitja a karzatot is, mely jegyek azonban a táncmulatságra nem jogosítanak. Részletes műsor már e hét folyamán a meghívókban. Pillanat felvétel a közgyűlésből. Sz. B. városatya beszél a boritaladóról X-edszer. Bebizonyította, hogy mikor ő borbizottság.i tag volt, hát haragudtak rá. mert egy sok bort fogyasztó polgártárs azzal köszöntőit neki a hivatalház előtt hogy — hogy az édes anyját bé durban sértegette, ami illetlenség volt. Egy „nadrágos párti“ képviselő az állategészségügy iránt melegen érdeklődvén, sürgette, hogy a városi állatorvosi állást is töltsék be, mert Srevés az'állatorvos, nagy szükség van rá „magam is rászorultam“ — mondotta, — a többit a derültség moraja nyomta el. A kiskunhalasi Polgári Olvasókör (Kis Kakaszinó) f. évi február hó 10-én saját helyiségében könyvtára javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti dij személyenként 1 korona, Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir- lapiiag nyugtáztatnak. J Szabad Líceum. *j* | A városunkban rövid időt ért Szabad Líceum a közönség érdeklődésének hiánya miatt ifjú élete virágában kiszenvedett és már többetjnem lészen. A fásult közönyt, a jéghidegen ölelő karokat nem tudta elviselni. Elhunytakor vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy nem e világba, szorosan véve pedig különösen nem Halasra való volt. Az elköltözött utolsó szavai is ezek voltak : „Mért nem születtem itt, borgazdag homokbuckák. között, most bizonyára nem halnék meg életem tavaszán, mert a honi meleg szivek életben tartanának Takarékosság az egész vonalon. A f. hó 26-iki közgyűlésen megjelent képviselők személyesen és alaposan meggyőződhettek arról, hogy beütött a 1900. év nov. hó 17- boldogult Eizsébet magyar királyné nevét viselő szanatórium alapkövét Budakesz község határában leteszik s már 1901, nov. hó 13. meg is kezdé áldást hozó munkásságát. Sajnos azonban, hogy fél millió beteget számláló szegény hazánkban ez a 200 ágygyal bíró egyetlen szanatórium nem elegendő. Indult meg újabban mozgalom ez ügyben a vidéken is. Békés vármegye, mely mindig kiváló érzéket tanúsított hazánk közegészségügyi mozgalmai iránt, addig is mig saját területén népszana- toriumot létesíthet, gyámolitja a budapesti szanatóriumot azzal, hogy 10,000 koronás alapítványt tesz békésmegyei betegek számára mely összegnek fedezésére Уз százalék pótadót vet ki. Követte példáját Vasmegye, majd belép a védekezők sorába Békés-Gyula, Hódmezővásárhely, Szombathely, Szeged, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár: metropolisai a magyar hazaszeretetnek. Örömmel kell megemlítenem, hogy szerényen bár de jó akarattal járul városunk is a magyar faj fentartásának szent ügyéhez a halasi jótékony nőegyletnek közvetítésével azon nagyérdemű urhölgyek- nek nemes ügybuzgalma áital, kik a szegény elhagyott csecsemőknek meglátogatása által, azoknak a közegészség követelte kezelése fölött való ellenőrzésnek gondos munkáját magukra vállalni kegyeskedtek. Az uj szülötteknek igen nagy hányada, majdnem a fele hal meg a kellő gondozás hiánya miatt. (Folyt, köv.) I ___________ "I . -!___!_2_________^ _______HL----------------------.-1- L mór, illetve a belek tuberkulozisos megbetegedését \ okozhatják. t De nemcsak embertársainktól származó kórcsi- r rák veszélyeztetnek bennünket fertőzéssel, hanem 1 házi állatainktól származó ételnemiiek is. Nincs a 1 házi állatoknak olyan faja a melynél a gumókor elő 1 ne fordulna. A gümőkóros állattól származott tápiá- e lék, hús, tej közvetíti azután a fér tőzést. A tejjel 1 való fertőzésnek legnagyobb mértékben a mestersé- r gesen táplált csecsemők és kis gyermekek vannak t kitéve, kik különben is fogékonyabbak e betegség j iránt. Behring még az egészséges tehén tejét sem ajánlja sterilizálás [nélkül. j A harmadik módja a tuberkulózissal való fér- £ tőzésnek a megsértett bőrön át, a legritkább, úgy, £ hogy a feltüntetett nagy számú megoetegedésnél j szóba sem jöhet. r Bármennyire eltérők legyenek is azonban a t fertőzés módjairól való nézetek, abban az összes 1 búvárok megegyeznek, hogy fertőzés csak bizonyos í kedvező egyéni feltételek között jön létre, melyeknek e összeségét tuberkolózisra való hajlamok — dispositió- \ nak — nevezzük. Az újabb kutatások és különösen 1 Fodor József vizsgálatai óta mind biztosabban tud- 1 fűk, hogy a fertőző csirának kifejlődésére a testben t véralkotásunknak van jelentékeny hatása. A vér г chemizmusában rejlik sok esetben immunitás, vagy a s megbetegedésre hajlandóság kulcsa. De szerepeljen r bárminő ok az állapot előidézésében, mihelyt kifejlő- t dött a tüdő gümős folyamata, rövid idő múlva ^ vérkészitésünk is szenved, a vér összetétele meg- r
