Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-14 / 31. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. megtérül majd akkor, ha a szervezet minden tekintetben ellentádóbb lesz s mindenféle mun­kával könnyebben megbirkózik, arról nem is szólva, hogy ebben az esetben elmaradnak majd a folytonos intő cédulák s a rossz bizo­nyítványok is, a melyeknek megírásánál kelle­mesebb dolgokat is tudunk elképzelni, mint a hogy a szülők is szívesebben fogadnának más élvezetesebb olvasni valót. Az idő előtti nyereséget könnyen megsínyli a gyermek úgy is, hogy ismételnie kell-egy osztályt s akkor a nyereség már szétfoszlik és semmivé lesz, de úgy is, hogy egész életében betege, s talán nyomorékja lesz. Jöjjenek kis tanítványaink 10 éves koruk­ban hozzánk, sőt az sem volna baj, ha ez még egy évvel később történnék, s az elemibe is csak hét éves korukban lépnének. Azt az egy évet bőven kárpótolná nagyobb munkabírásuk, fokozottabb érdeklődésük, jobb megfigyelő ké­pességük, az erősebb szervezettel járó munka­kedvűk s kitartásuk. Mi tapasztaljuk, mennyivel könnyebben esik a munka azoknak a tanulóknak, a kik megfelelő korban jöttek az iskolába, mint a gyengéknek s véznáknak, s a gyenge eredmény is jórészt azoknál mutatkozik, a kik siettek, sokszor nem azért mintha tehetségtelenek vol­nának, de mert gyenge testük nem bírja az erősebb munkát. A rendelkezésünkre álló tapasztalatok le­hetnek csak hivatva, hogy iskoláink bajain módosítsunk s javítsunk azon gyakorlati érde­kek tekintetéből, melyeket manapság hangoz­tatnak és a mely tekintetek sarkalják voltaképen a társadalmat, a nagy közönséget, hogy az iskola, a tanítás kérdései iránt érdeklődjék, azt közös ügynek tekintse. —k—s. fögymn. tanár. H I К E K. Pénzhamisító bandák. Kiskőrösön és környékén sikerült egy nyomozásra három pénzhamisító bandát leleplezni és elfogni, Az egyik banda még csak alaku­lóban volt, a másik működésének kezdetén, mint a melyik a pénzhamisításhoz szükséges géppel, klisék­kel, vegyi szerekkel és papirossal, szóval mindennemű eszközzel el volt látva. Berendezkedett pedig 50 ko­ronás és 20 koronás bankóknak hamisítására. A har­madik banda a 20 koronás bankókat már régen gyárthatta, mert tagjainak vallomása szerint körülbelül 3000 darabon túladott, mi 60 ezer korona értéket képvisel. Ezen pénzhamisító bandák összeköttetései messzire ágaznak széjjel s legelőször is Budapesten vették észre, hogy a szövetkezet egyik fejének Tompái Tót Istvánnak a felesége, ki kiskőrösi kofa, egy Garay- téren levő korcsmahelyiségben két Ízben beváltott 2 darab 20 koronás bankót. — S mindannak dacára, hogy egy a fővárosi detektív osztálytól megbízott asszony Tompái Tói Istvánnét nemcsak Budapesten megfigyelte, Kiskőrösre elkísérte és Kiskőrösön s vidékén két budapesti igen jeles detektivvel (Szent- péteri és Beck) együtt, de egész önállóan fürkészett, xutaíott; a hamis huszkoronások a közforgalomban terjedtek s a banda nyomára jutni nem lehetett. Végre egy anonym levél nyújtotta kezébe a szövetkeze ariadne fonalát. Ennek alapján a két budapesti detek­tív és 14 csendőr f. hó 3-án Akasztóra ment, hol Pusztai nevű kovácsnál a további nyomozásra adatul szolgáló több rendbeli levelet, s pénzkészitéshez szük­séges nagy mennyiségű papirost talált. Ugyancsak Akasztón Vancsik Mihály nevezetű paraszt gazdánál agy, a bankóprésbe való hengerre akadt. Ezeket Kis­körösre beszállítva aznap délután egy detektivvel és egy csendőrrel Kiskunlacházára mentek, hol Horváth Pál nevű fényképész lakásán lefoglalt 9 drb. 50 ko­ronás lemezt, 1 drb. 20 koronás lemezt, 3 drb. 50 koronás fényképet és egy platinlemezre fé'ig kész 50 koronás vésetet. Horváth nem volt otthon hanem Bu­dapesten : lacházai indóháznál tartoztatták le, illetve fogták e', a hogy Budapesti öl jött magával hozva már a bankóprést. Rögtön Kiskörösre kisérték s még a vonaton kihallgatták, hol is első ijedségében min­dent bevalló ta, hogy a gépet az első pénzhamisító banda részére szerezte be; bevallotta, hogy a máso­dik banda részére is ő szerezte a gépet, s hogy mind- ezéit Ígérve lett neki egy szép ház, 2 hold szőlő és évi 8000 korona díjazás. E vallomás és más adatox alapján augusztus 4-én Szakáll Sándor kiskőrösi mol­nár és Csabai István kiskőrösi puszta cebei bérlő lettek letartóztatva s kihallgatva, mely alkalommal mindakettő beismeröleg va lőtt. Szakáll elmondta hogy hol van a bankóprés melyet az idő alatt a csendőrök megtaláltak, s a kiskőrösi városházára behoztak. Ezen bankőprésbe az Akasztón Vancsikná! talált henger egészén belei lett. Beismerő vallomásuk alapján augusz­tus 5-én erős csendőr fedezetei és 2 detektivvel a Sültvadkeríi határban Csipái Mihály gazdag birtokost (200,000-res), Tázláron meg Kürti István és Rabi Mihály gazdákat tartóztatták le. Kürtinek a szőlejében elásva két helyen megtalálták a bankósajtót, a mely a hamis 20 koronásokat gyártotta. Azonkívül találtak még nagy csomó kész 20 koronást, annak gyártásá­hoz szükséges fehér papiros*. 50 koronásokhoz való rózsaszín papirost, valamint a 20 koronások nyomá­sához szükséges 3 drb. vörösréz klisét és vegyszere­ket. Érdekes és jellemző, hogy Kürti Istvánt a neje és a leánya már mint megholtat siratták, mert ha ki is szabadul — úgymond — társai rövidesen kivégzik. A pénzhamisító szövetkezet szálai városunkig is elter­jedtek, itt Tumo Máté, Podolai és Darányi István lettek letartóztatva. A három önálló pénzhamisító banda eddig kinyomozott tagjai a következők: I-ső banda: Pusztai s neje és Vancsik Mihály akasztói, Darányi halasi, Herceg csengődi lakosok és Horváth Pál présszállitó. Il-ik banda: Szakáll Sándor, Tompái Tót Sándor és neje, Csabai István kiskőrösi, Csipái Mihály soltvadkerti lakosok és Horváth présszállitó. 111-ik banda: Tumó Máté, Podolai halasi. Kürti, Rabi tázlári, Csabai kiskőrösi és Csipái Mihály bankó- közvetitő. Nem lehetetten azonban, hogy az 1. és II. banda egy szövetkezet, mi vizsgálat során úgyis ki fog tűnni. Mindezek e hó 6-án és 7-én felvitettek Budapestre, s átadattak további eljárás céljából az illetékes királyi ügyészségnek. A nyomozás egyre tart s mindig újabb és újabb egyéneket tartóztatnak le, s mint hírlik, korai jövőben szenzációs letartóztalá- soknak nézünk elébe. Baromfikiállilás Nagykőrösön. Pest-Pilis-Solt­Kiskun vármegye gazdasági egyesülete f. évi szep­tember hó 28 és 30-án Nagykőrösön a városi parkban díjazással egybekötött tenyészbaromfi vásárt és ba­romfi tenyésztési eszköz kiállítást rendez, melyre e vármegye Budapest székesfőváros s Kecskemét th. város tenyésztői jelenthetnek be tenyészbaromfiakaí, modelleket, továbbá úgy hazai, mint külföldi gyárosok a baromfitenyésztés, feldolgozás és kivitelre alkalmas eszközöket és gépeket. A bíráló bizottság határozata értelmében megfelelő jutalomdijak (érmek, pénzdijak, oklevelek, baromfiiörzsek és tenyésztési eszközök) fognak kiosztatni. A rendező bizottság gondoskodik arról, hogy a vásárló közönség figyelme a kiállításra felhivassék. Az állattenyésztési felügyelőség által az őszi baromfikiállitásra szükséges anyag nagy része ezen kiállításon szeieztetik be. A gazdasági egyesület a kiáilüásra szóló felhívást már beküldőbe. Kívánatra minden tenyésztőnek küld s minden tekintetben fel­világosítással szolgál a titkári hivatal (Budapest, vár­megyeház). Kiskunhalas—Kecskemét, Kiskunhalas—Kis- kunmajsai vasút kiépítéséhez való hozzájárulási összegek megállapítására az e hó 7-én tartott köz­gyűlés egy bizottságot küldött ki. Mint értesülünk e bizottság a Kiskunhalas—Kecskeméti vasútvonal ki­építésére 100,000 korona, a Kiskunhalas— Kiskunmajsai vasútvonal kiépítéséhez pedig 50,000 korona hozzá­járulás megszavazását fogja javaslatoa hozni. PUBLIKACZIÓ. A részletes kataszteri felmérés alapján készült s az 1906. évben a budapesti magyar kir. III. számú helyszinelési felügyelőség által helyszínelte s földadó alapját képező ingatlanokból kiállított egyéni birtokivek a nevezett helyszinelési felügyelőségtől leküldetvén, azok 30 napi közszemlére a városházi tanácsteremben kitéve lettek. Ami a birtokos lakosságnak azon érte­sítés mellett hozatik tudomására, hogy a fenfebb mon­dott 30 nap alatt a városházi tanácsteremben a hiva­talos órák alatt mindenki megjelenhet, s ott a birtok­ivében felvett birtoktestek s ezek után eső kntaszteri tisztajövedelem mennyiségéről tudomást szerezhet s netáni felszólamlását ott egyszersmind megteheti. Íme a völgy fekvése: Jobbfelől van egy hegy. „Bordásának hívják. Balfelől van «három más hegy: „Síkos“, „Dombos“ és „Mogyorós“. A Bordáson sziklák teremnek, a Síkoson vannak a szántóföldek, a Dombos körül van a falu, a Mogyo­róson a falu temetkezési helye mogyorófabokrok és nyírfák között. Így van ez jobbfelöl és igy balfelöl: a fődolog azonban a völgy fenekén van. Ott meg havasok van­nak, — de onnan jön a mi van. A „Bordáson“ túl van „Ragadóvolgy“, ez mé­lyebben fekszik, mint „Szárazvölgy“; „Ragadósnak nevezik, mert rajta foly keresztül a „Ragadó“, egy nagyon haragos patak, főleg tavaszkor; az aszályvölgyi patak pedig egyik ága a Ragadónak. Tavaszkor, mikor beáll a havasi hóolvadás, megharagszik a Ragadó s haragjának .egyik részét átönti az aszály völgyi ágba, ez aztán megszűnik „szára?“ lenni. Néhány óra alatt a Koldusfalviak olyankor dúsgazdagok viz dolgában, így járnak majdnem minden évben. Mikor a völgybeli vetések legszebben Ígérkeznek, Szárazpatak meghazud- toltatja nevét s mindent elmos, a mi útjában fekszik. S még jó lenne, ha ez az áradás csak rövid ideig tartana. De a viz a völgyben marad, menhelyet alkotva a békanemzetséjjnek. Gabonanemüek helyett aztán — a tócsák partjain — rekettyefűz nő s fűzesek díszelegnek. Csoda-e, ha e körülmények folytán a koldusfal-1 viak rest emberek lettek. Bolond az, ki oly h.lyre vet, hol nem arathat, hol nem tudja, arathat-e vagy nem. A „Síkos“ nagyon porondos, a búza arasznyi nagy­ságra nő meg, a tengeri álig egy rőfnyire; a „Bordá-i son“ még szeder sem terem, s a völgyben a viz teszi tönkre a termést. Nyereségre való kilátás nélkül hi­ányzik a munkához való ösztön is. A ki dolgozik, i szerezni is akar valamit, a koldusfalviak letettek a szerzésnek gondolatáról is, s ezért nem is ösztönözte i őket semmi a munkára. A mennyire tehették, árnyé­kában elnyúlva töltötték az időt, mikor nem tehették, a szomszédos falvakban gyötrődtek kevés munkával. S mikor aztán jött a tél . . . jött a nyomor is! Különben, a ki hozzá szokott a nyomorúsághoz, jobb helyzetre nem is gondol: a koldusfaiviak is úgy vélekedtek, hogy jobb dolguk nem is lehet. Halnak vízben a helye, madárnak levegőben, vukandnak föld­ben, — a koldusfatviaknak szegénységben. Koldusfalva olyan falu, a milyen koldusfalvának lennie kell. Irt egy ház, ott egy ház ... itt is egy, amott is egy . . . Kerítések fölöslegesek, nincs is mit kerítsenek; utcának utca az egész fd.i. Nagy oktalan­ság .lenne, ha valamely ház még kéménnyel is bírna: kitalál a füst a fedelen is. A tapasznak nincs semmi j értelme a faházak oldalain, úgy is lehullana idővel. Nehány összerakott borna, szénával kevert szalmafedél i régies agyagtüzhelyen sárból készült kemence, földbe­vert négy cölöpön nyugvó ágy, három deszkábó alkotott ajtó. melyet keresztben futó két karó tart össze — s készen van a ház . . . kurtán, furcsán, de jó munka. Kinek nem tetszik, csináltathat tetszető­sebbet. A falu tetején, illetve legmagasabb helyén van egy alkotmány, a koldusfalviak „templominak hívják. Hát ez is milyen lehet? Fa alakjában egymásra rakott vén bornák halmaza; ős időkben, nem tudni mikor, ezen u. n. falaknak felső része egyenesen fel az égre tekintett; most azonban — ezt sem tudni mióta — i alázatosan hajlong a toronynak szánt helyre, mely egy nagy szél alkáhnával a türelmes földre szállott, ma­gával kuzván az egész alkotmányt. így is maradt aztán, lévén a templom, legalább Ko'dusfalván, fölös­leges valami. Pap? Azt mondják, nincs falu pap nélkül. Úgy látszik, a ki ezt a közmondást csinálta, hírét sem hallotta Koldusfalvának, mert az papnelkiili falu volt. Azaz volt a falunak papja, csakhogy a papnak nem igen volt faluja. Valami furcsa dolog van ezekkel a koldusfalviakkal! Alig volt még pap, aki három nao- nál tovább maradt volna Koldusfalván: az első napon megérkezett, a másodikon ottmaradt, s a harmadikon tovább állott. A mennyi bűnös pap, mind keresztül ment Koldusfalván, s a melyik tovább maradt ott. — megtisztult bűneitől. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom