Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-27 / 13. szám
1907. szerződést a magyar országgyűléssel elfogadtassa. Es végső eredményben nem is valószínű, hogy egy ilyen magyar propozicziót az osztrák tárgyaló fél könnyedén mellőzzön. Az utolsó napok tanácskozásainak tárgyai voltak: A közvetett adók külön szabályozása, mely a legtöbb időt vette igénybe. És ez a legjelentősebb kérdés azok közül, a melyekben erős közeledés jött létre. A magyar kormány, mely pénzügyeink érdekében e követelményétől semmi szin alatt el nem állhat, úgy az elvi kettéválasztásra, mint a szétválasztás gyakorlati végrehajtására is konkrét javaslatokat tett, melyeket kifogásolni osztrák részről nem igeD tudtak, miből az következik, hogy az esetben, hae kiegyezés különben sikerül, a fogyasztási adók elkülönítésének kérdése a kiegyezést akadályozni nem fogja. A közös adósság magyar blokkjának tőkésítése, mely kérdésben lényeges ugyan a közeledés, de az utolsó szót még ki nem mondták, a megegyezés reménye mindazonáltal alapos. A vasúti díjszabásoknak fontos kérdése hol ilyen biztató közeledés már nem konstatálható. Ezen a ponton az ellentétek igen élesek és a legközelebbi jövőben a szakbizottságoknak lesz föladata, hogy a szövevé nyes kérdésben a két álláspont közeledését előmozdítsák. Sem a bankszabadalomnak, sem pedig a közösügyi hozzájárulásnak kérdése a legutóbbi tanácskozáson előtérben nem volt. A magyar kormánynak elvi álláspontja az, hogy a bankszabadalom megújítása nem tartozik a sürgős kérdések sorába, annál kevésbé, mivel maga a bank, szabadalmának megújítása iráut a kormányokhoz még nem is fordult. A kvóta-kérdésben pedig a kormány álláspontját törvény szabja meg, mely a kormány közbelépését csak ■igen előhaladt stádiumba, a két országgyűlés megegyezésének meghiúsultával engedi meg. Legközelebb most már a magyar kormánynak az lesz a dolga, hogy a hosszú lejáratú kiegyezés eszméjének meghiúsultával javaslatot tegyen a másik félnek. Nem valószinii, hogy ez a javaslat egyéb lesz, mint a tiz esztendős vám- és kereskedelmi szerződés. * A magyarországi szocziáldemok- rata párt 1906. évi április 1-től f. évi márczius 15-ig terjedő időre szóló jelentésében örömmel hozza nyilvánosságra, hogy a szervezett földmunkások száma 48.616-ra emelkedett, s a szövetség bevétele meghaladta a 78.000 koronát; magának a pártnak pedig bevétele volt és pedig: párt bélyegekből 27.723, pártszervezeti adóból 4145, adakozás és pártüzletekből 52.250, pártlapokért 274.013, könyvkereskedésből 87.393, összesen 445.527 korona, mivel szemben volt a k i a- d á s és pedig: központi titkárságra 14.669, segítségre 7617, nyomtatványra 13.350, vidéki titkárságra 8790, ágitatióra 42.791, pártlapokra 267.413, könyvkereskedésre 78.263, összesen 432 895 korona. Nem magyarázzuk ezt a jelentest, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az olvasni tudó szocziálista lakostársaiuk önmagáktól is gondolkodóba esnek, s felvetik magukban a kérdést, hogy akkor, midőn a szervezett földmunkások száma 48.000, s ezektől maguktól a párt bevett több mint 78.000 koronát, s ezzel szemben a szocziálista párt összes tagjainak segítségére csak 7617 koronát fordított, érdemes-e nekik bentmaradni a pártban, melynek terheit viselik, de hasznaiban nem részesülnek, mert mig a százezret megközelítő tagoknak 7617 korona segély összeg jutott a fél millió koronát megközelítő bevételből, addig a titkárságba beosztott kis számú vezetők, 14.669+8740=23.459 koronát, s ezenfelül mint agitatióra kiküldött u. n. utazó pártszónok 42.791 koronát kapott, és igy 66.250 korona jutott alig néhány embernek, ezzel szemben csak a földmunkások számát véve alapul, a tagokra és segélyekre fordított 7616 koronából nem esik egészen 20 fillér, ha pedig az összes tagokat vesszük számításba, még tiz fillér sem jut egy emberre. Vasárnap a fővárosban gyűlést tartottak az összes budapesti függetlenségi pártok s a gyűlés oly határozati javaslatot fogadott el, a mely követeli az önálló vámterület és a nemzeti jegybank létesítését 1917- ig. Kifejezte a gyűlés azt a meggyőződését, hogy az általános titkos választójogban kiváló fegyvert lát a gazdasági önállóság ki vívására. Felhívás előfizetésre. Április hó 1-jével uj évnegyed kezdődik: felkérjük azokat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak és a kiknek előfizetése lejár, hogy a megrendelést mielőbb megtenni illetve megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. A lap ára helyben házhoz küldve egy évre 4 korona, vidékre postán küldve 6 kor. Tisztelettel: A kiadóhivatal. márczius 27. II i r 9 k. Suba Imre alapítványa. Városunk egyik tekintélyes birtokosának nagyjelentőségű elhatározásáról értesülünk, mely nemes elhatározás nem csekély fontossággal bir városunk jövőjére nézve. — Régi óhaja az a lakosságnak, hogy városunkban katonai laktanya építtessék, mert nagyobbszámu katonaságnak állandó idehelyezése közgazdaságunkra nézve kiszámíthatatlan előnyökkel járna. — Suba I m r e birtokos huzamosabb idő óta foglalkozik azzal az eszmével, hogy jelentékeny vagyonának egy részét ennek a közhasznú czelnan az előmozdítására szánja. Mint halljuk, a lefolyt héten megvalósította régi szándékát, és egy alapot létesített, mely idővel a laktanya építéséhez szükséges összeget kinevelje. E végből betétképeh elhelyezett a Halasi Gazdasági Banknál 122.000 koronát azzal a kikötéssel, hogy ez ott 30 év alatt hozzácsatolandó kamatos kamataival 400.000 koronára szaporodjon és okkor láktanyaépités czéljára a város rendelkezésére álljon. — Minden esetre ritka szép és dicséretes cselekedet, mely a város jövő fe j - iődósónek előrelátó és nemeslelkű gondozása melleit magának az alapítónak nevét méltóan megörökíti. Halálozás. Bergel Béla magánzó, kinek városunkban évtizedeken át előnyösen ismert fakereskedése volt, folyó hó 22-én 66 éves korában Szabadkán meghalt. Holttesté: Halasra szállították és 24-én temették el nagy közönség részvétele mellett Tűzeset. Nagy veszedelem fenyegette múlt kedden este városunk egy részét. Óriási szélviharban kigyulladt ugyanis Ván Balázs Y. kér. bórházáuak nádfödele, szerencsére azonban a tüzet csirájában észrevették és lokalizálták A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Gyászeset. Dr. Morava Ká- rolyné Vájná Mariska, Vájná Benő előkelő földbirtokos leánya folyó hó 24-ón Szabadkán meghalt. A korán elhunyt szép asszony halálát férjén, és rokonain kívül egy kis árvája siratja. A kiskunhalasi kér. beteg- segélyző pénztár f. hó 31 én tartja meg a város közgyűlési termében tizenkettedik évi rendes közgyűlését. Asszonyok tolvaj bandája. A vasárnapi országos vásár alkalmával lopás gyanúja miatt a rendőrségnek sikerült elíognia egy jános- haimai asszonyt, kinél megmotozása alkalmával számtalan kisebb nagyobb értékű és lopásból eredő tárgy találtatott. A rendőrségnél bevallotta. hogy 5 jánoshalmi asszonnyal együtt csak azért jött át a vásárba, hogy itt miuel többet lophassanak. — Az eljárás ellenük folyamatban van.
