Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-02 / 9. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. márczius 2. leány gyermeke. Becze Imre és Komlós Máriának Eszter nevű leányuk. Szabó János és Dulinafka Máriának Mátyás nevű fiuk. Babe- nyecz Cs. Imre és Tóth B. Etelkának Irén Mária nevű leányuk. Ribánszki Teréziának (iker szülés) Anna és Eszter nevű leányai. Kristóf Máriának Mária nevű leánya. Meghaltak: Juhász Kálmán 7 napos korban, özv. Modok Józsefné Babó Juliánná 52 éves, Kovács B. Antal 52 éves, Király Gy. Balázs 3 hónapos, özv. Lovasi Ferencznó László Juliánná 55 éves, özv. Csillag Józsefné Kovács Rozália 70 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Vöneki Ferencz Bata Juliánná- val. Gondi Lajos Kolompár Terézia kalocsai lakossal. Egybekeltek: Kocsis András Dora Juliánná kisszállás! lakossal. Nagy Antal Farkas Juliánnával. Károly András özv. Benyák Józsefné Csathó Viktóriával. Biró Sándor Kis Eleonórával. Szalai K. József Banga Máriával. Szalai K. Béniámin Biró Teréziával. Gyenizse Sándor Gáspár Juliánnával. Közgazdaság. Hazai néven forgalomba kerülő külföldi borok. A magyar szőlősgazdák egyesületében szóba került az a sajnálatos körülmény, hogy az 1893. XXIII. t.-cz. által nyújtott eszközöket a külföldi bor forgalomba hozatalának meggátlására nem használják ki. Annak 4. §-ában kihágással vádolandó és 25—300 írtig terjedő pénzbírsággal sújtandó mindenki, aki oly vidék neve alatt hoz bort forgalomba, a hol az illető bor nem termett. Az 1897-ben kiadott végrehajtási rendelet ugyanily büntetéssel fenyiti azt, aki külföldi bort, mint hazait hoz forgalomba és külföldi és hazai bor összeházasításából előállított italt, mint hazait ad el akkor, ha abban több, mint egynegyed rósz külföldi bor foglaltatik. Tíz óv alatt — mint a Magyar Kereskedők Lapja Írja — a monar- kiába 12 millió hektoliternél több olasz bor jött be és ennek nagyobb- része Maevarországban fogyasztatott el, de sem arról nem hallottunk soha, hogy olasz bort, mint olyant árusítottak rolna, sem azt, hogy az ez ellen vétők törvényes megtorlásban részesültek volna. Az egyesület elhatározta, hogy ez alapon felír a kormányhoz, hogy utasítsa a borellenőrző bizottságokat, hogy az 1893. XXIII. t.-cz., illetve az ahhoz kiadott végrehajtási rendelet azon határozmáriyának, hogy minden bor csakis azon vidék nevével ellátva hozható forgalomba, ahol az termett, illetve magyar bor czim- mel oly keverék meg nem jelölhető, a mely 25°/u-nál több külföldi bort tartalmaz, szerezzenek érvényt és indítsanak szigorú vizsgálatot mindenki ellen, a ki e törvény, illetve határozat megszegésének gyanújában áll. A kereskedelmi minisztert pedig felkérik, hogy utasítsa az állomásfőnököket, hogy a bor ellenőrzőbizottságok kívánságára a borforgalomra vonatkozó összes adatokat rendelkezésükre bocsássák. G. T. A házal 6k. A vidéki kereskedelemre és iparra nézve valósággal országos csapás számba mennek a házalók, ezek a modern sáskák, akik országszerte jártukban letarolják a termést, mielőtt a helyi kereskedők és iparosok az aratáshoz hozzáláthatnának. Igyekeznek is a különböző községek és törvényhatóságok mind több óvóintózkedést életbe léptetni ez ellen az újkori sáskajárás ellen, mely a kereskedőnek és iparosnak sok helyütt teljesen lehetetlenné teszi a megélhetést. így legutóbb, mint a — mint a Magyar Kereskedők Lapja Írja — Békés vármegye törvényhatósági bizottságának Febuár havi közgyűlése, tárgyalás alá vevón Mezőbe- rény községnek a házalók eltiltása iránt benyújtott kérelmét, azt a köveikező érdekes okadatolással teljesítette. Mezőberóny község képviselőtestületének a házalás eltiltására vonatkozólag előterjesztett kérelme figyelembe veendő volt azért, mert a nevezett község nagyszámú iparosai és kereskedői az ottani fogyasztó közönségnek igényeit kielégíteni képesek s a házaló kereskedés szabad gyakorlása ezen letelepült iparosok és kereskedők megélhetését nehezíti, közteherviselésüket csökkenti. Különben a helybeli kereskedelem és ipar fejlődése első sorban is attól függ, hogy a kereskedők és iparosok kellő megélhetése biztosíttassák. Minden erre irányzott kérelmet pedig a vármegye törvényhatósági bizottsága lakosai érdekében kész örömmel teljesiti. G. T. * Cselédek nyilvántartása. Legközelebb egy czélsze- rünek Ígérkező újítást akarunk lapunkban meghonosítani, t. i. a cselédek nyilvántartását. Állandó rovatot nyitunk ugyanis e czélra, s e rovatban közöljük mindazon házi és gazdasági, belső és külső cselédek neveit és lakását, a kik hely nélkül vannak és el akarnak szegődni, valamint azt is, hogy milyen szolgálatot kívánnak vállalni. E végből közhírré tesszük ez alkalommal, hogy a szegődni óhajtó cselédek Bodicsi Sándor cselédközvetitőnél jelentkezhetnek és neveiket, lakásukat és szolgálatuk nemét e rovatban közöltethetik 20 fillér (10 kr.) csekély díjért, mely összegért szegődósi szándékukat mindaddig közöljük, a mig csak az illetők elszegődvén, a közlés beszüntetését maguk nem kívánják, vagy a cselédközvetitő be nem jelenti. ügy hisszük, hogy e közlésekkel szolgálatára leszünk; úgy a cselédül elszegődni akaró egyéneknek, kik ekkép köny- nyebben találhatnak helyet és szegődést; valamint a nagy közönségnek is, mivel ily módon mindenki könnyen értesülhet arról, hogy a neki szükséges cselédet hol és kinek a személyében találhatja meg. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. 1904. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában
