Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-03 / 36. szám

1902. / Szakács Béniámin és Kardos Judith- nak Judith nevű leányuk. Hegyi Antal és Zsigmond Annának Ilona nevű leányuk. Kapcza Bochus és Barta Zsófiának Mária Irma nevű leányuk. Pintér Erzsébetnek József nevű fia. Lovász B. Juliánnának Ist­ván Perencz nevű fia. Kocsis József és Jobbágy Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Korponovics Teréziá­nak Lajos nevű fia. — augusztus 27. szeptember 2. — Czunterstein Vilmos és Fillencz Ilonának Jenő nevű fiuk. Tallér Ist­ván és Digner Máriának Imre nevű fiuk. Zsigmond István és Váczi Etel­kának István nevű fiuk. Eaab Bern- hárd és Schvarcz Netti Eszternek Zoltán nevű fiuk. Csábi Pál és. Trungei Veronának Verona nevű leányuk. Kánitzer Mihály és Schön Fleischl Reginának Ilona nevű leányuk. Konkoly Ilonának Balázs nevű fia. Halász I). László és Boros Krisztinának Krisztina nevű leányuk. Dr. Pázsit Pál és Rohoska Etelka Zsuzsánna Judithnak Pál Antal nevű fiuk. Mucsi T. István és Fehér Er­zsébetnek István nevű fiuk. Veszden Lajos és Kárász Juliánnának Mihály nevű fiuk. Babenyecz Balázs és Ti hy Etelkának Balázs nevű fiuk. Miskei Vendel és Tallér Máriának Kálmán nevű fiuk. Faddi Ferencz és Király Gy. Veronának Ferencz nevű fiuk. Forgó István és Bajcsi Herminának Mária nevű leányuk. Zsigmond István és Pintér Gy. Máriának Mária nevű leányuk. Meghaltak: Puskás Antal 15 hónapos kor­ban. Jakabik József 57 éves, Kocsi Sándor 61 éves, Sinkár Antal 1 hó­napos, Horváth Anna 2 éves, Pin­tér József 7 napos, Markovics Ist­ván négy hónapos, Szabó Papp Ju­liánná 5 éves, Szabó Papp Béniámin 7 éves, Farkas Gyula 10 hónapos, Gál Hosszú Imréné Kovács M. Anna 85 éves, Kovács Apna 4 éves, Meszes Sándor 2\ éves korban. Csarnok. Gyümölcsök mag nélkül. (Ismeretterjesztő apróság.) A növényzet terjesztője, alapja és létrehozója tudvalevőleg a mag. Virágnak és gyümölcsnek egyáltalán megvan a terjesztéshez és az illető növény fen maradásához szükséges Kiskun-Halas helyi értesítője. magja. A gyümölcs zamatos husa táplálók és élvezeti cikk, a faj és növény fen tartó : a mag. Annálin- kább furcsán hangzik az a termé­szeti tény, hogy van gyümölcs, amelynek nincs magja. Ilyen magvatlan termés nagyon sok van : nevezetesek a szőlő bizo­nyos fajváltozatai ; van magvatlan datolya, banána, ananász, kenyérfa- gyümölcs, alma, gránátalma, füge, dinnye stb. Hiszen tudnivaló, hogy milyen értékes kereseti cikk a ko- rinta és szultanina, úgy kisebb és nagyobb fajta mazsolaszőlő, csak azért, mert mindenféle tésztába gyúrhatok anélkül, hogy veszedel­mes megbetegedéseket (vakbólgyul- ladást) okoznának, miként a közönsé­ges mazsola lenyelt magvai. A ha­gyomány szerint Anakreon, a költő, mazsolaszőlőmag áldozata lett. Egyes országokban és vidékeken az ilyen magvatlan gyümölcsü fákat az ég csodaadományának tekintették. Fuerteventurán van egy magvat­lan datolyapálma, amelyről a monda azt tartja, hogy San Diego de Alcala, a kanári sziget Betancuria nevű ko­lostorának apátja, a nagy forróság­ban lehullott édes gyümölcsében ke­resett üdülést s evése közben egy fogát törte ki. Minthogy pedig már nem igen maradt sok foga, a fát szá­mos tanú jelenlétében elátkozta, hogy magvatlan gyümölcsöt terem­jen és azóta e csoda minden évben ismétlődik. Egy benszü- lött, aki az átoknak áldássá tör­tént ezen átváltozását elbeszélte, még azt is hozzá tette, hogy Szent Diego alighanem sok fogát törte ki és sok fát átkozott el, mert a szige­ten nagyon sok olyan datolyapálma van, amelynek gyümölcse magvat­lan. De számos más növény is van, a mely egyáltalában nem, vagy csak igen ritkán hoz magot azért, mert indáról, hagymáról és gumóról kielégítő módon szaporodik. Ilyen például a pénzes lizinka, a téli- zöld börvéng, továbbá a kalánfü és a salátaboglárka. Ide sorol­ható még sok füféle is; közöt­tük a cukornád és némely sás. Min­dezek s még sok más növény rész­ben ugyan bőven virítanak, de azu­tán csak ivartalan módon biztosítják fajuk fentartását úgy látszik, ez irányban erőiket annyira kimerítik, hogy virágjaik terméssé nem alakul­nak s magérlelésre nem futja. szeptember 3. Egyes déli gyümölcsnek, mint pl. az ananásznak, a pandánusznak s a kenyérfának a magelhagyás, mintegy elvetélés iránti hajlama annyira ment, hogy művelés alatt már csak kivételesen hoznak magot s hogy magot már csak vad növé­nyeken, némely vidéken meg egyál­talában nem is találni. Ehhez azon­ban még egy más élettani ok is já­rul s ez az, hogy gazdag cukorkép- zós a mag kifejlődését gátolja. Levis Sturtevant ugyanis már 1890-ben rámutatott arra, hogy a gyümölcs jósága, ize és édessége magtartalmával bizonyos arányban áll. Rámutatott arra, hogy a fino­mabb almafajtákban rendszerint csak apró magházat találni olyan magvakkal, melyek csírázó ereje el- satnyul, vagy épenséggel nem is csíráznak, holott értéktelen fajták­ban nagy magház teljesen kifejlő­dött magvakkal fejlődik. A magta­lan füge-alma is nagyon édes s ugyan­ezt tapasztaljuk a narancson is : az értéktelenebb savanyu fajták mindig tele vannak magvakkal, az édes, vér­beli! narancsban ellenben gyakran nem is találni magot. A dinnyén is észrevették, hogy ugyanazon egy vetésnek legfejlettebb és legértéke­sebb példányaiban csírázó erejű mag nincsen. Az ilyen művész nemzedékről nemzedékre előforduló magelhagyá­soknál az illető növények a magkóp- zést úgy szólván egészen elfelejtik, mert a húsos szártagnak, vagy olyan termésnek, a mely a szükséges ned­vet mintegy tokban magával hordja, több kilátása van arra, hogy a siva­tag talajban gyökereket verhessen, mint a száraz magnak. Nem volna tehát elképzelhetetlen, hogy mind­ama növények, a melyek rügyekről, hagymáról, gumóról, szártagról és saijadzó magrejtőről ivartalanul, ve­getative szaporodnak a magfejlesztést szinte elfelejtsék, mert hiszen maguk sem keltek magból. Szükség esetén azonban visszatérnek a magfejlesz- tósre, a mikor t. i. nem elég buján tenyésznek arra, hogy más egyébb módon szaporodhassanak. Mindezekből látható tehát, hogy csak a tájékozatlanok előtttünhetik fel csudának a magtalan gyümölcs, mert mint ezek az itt felsorolt esetek mutatják, mag nélkül is van növényi élet, szaporodás és gyümölcshozás. Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom