Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-11-27 / 35. szám

1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 27. meg ; a bérlőkön kívül alig volt vala­ki. Pedig a kiállítás és az előadás is a jobbak közé tartozott. A valódi és a talmi herczegnő, Zöldi Henriin és M. Herczeg Eugénia énekükkel és tánczukkal igazi élvezetet nyujtott- tak. Monory az öreg herczeget, Szabolcsúié a féleségét és Ágotái, a korcsmárost jóízű komikummal ad­ták. Hollósi azonban Kigobert sza­kács alakjában igen gyámoltalan volt; még a saját nevét sem tudta jól. — Az uj karmester, Dr. Bródy Miklós, ezen az estén mutatta be először tudását szép sikkerrel, bár a darab erős próbára teszi a vezénylőt. Szombat, nov. 28. (Hófe­hérke.) Bródy Sándornak ez a „re­gényes szinjátéka“ (úgy nevezi a szerző) költői szépségekben gazdag és épen azért nehezen megjátszható darab. Azok közül való, a melyeket vagy nagyon jól, vagy sehogy sem kell adni. Vannak jelenetei, melyek poetikus szárnyalása áhítatra ragadja a hallgatót, mint az első felvonásban a falusi lelkész remek felköszöntője a magyar földre, a magyar népre, a melynek lelkesítő hangjait idilli akkorddal fejezi be az elcsendesedett férfi társaság közt Hófehérke szelíd ajkairól felszálló Ur-imája. — Más jeleneteit ismét lélekzetfojtva figyeli a néző, mint az orvos lelki tusáját a második felvonásban, a mikor a gyilkosságot tervezi és a tettet saját lelkiismerete előtt a természet igaz­ságaival iparkodik igazolni, — vagy a harmadik felvonásban a lelkifor­dulásoktól megbomlott idegü orvos nak veje előtt tett megrendítő vallo­mását és hallucinátióit. — Az ilyen jelenetekben a legcsekélyebb ferde- ség tönkre teszi a hatást. Meg kell állapítanunk, hogy a nagyobb jele­netekben ilyen zavaró incidens nem fordult elő. — Keller a falusi lalkész és Kovács Aranka, a lelkész leánya (Hófehérke) szerepében egészen el­fogadható alakítást nyújtottak. Ágo­tái a kis tiszteletes epizód alakját elég jól ábrázolta, a mint hogy ő egészen rosszul nem is játszhat; de az olyan izlóstelelenségeket, mint a reggeli tejivásnál a köcsögbe-du- dálást bízvást alhagyhatta volna. — Egészen jó volt Monory, ki az orvos szerepébe teljes művészi tudását belevitte; a mély és megrázó hatást, melyet játéka keltett, jelezte az a meg-meg ujnló taps, mely a máso­dik és harmadik felvonás után több szőr a lámpák elé szállította. — Jó estéje volt Szász Annának is; az orvos szerelmes leányának hangját jól eltalálta, ki teljes tudatában van annak, hogy a szerelemhez a ter­mészet törvényei szerint neki az egészséges vérűnek több joga van, mint a bTcg pap-lánynak. Kevésbé kielégítő volt partnere Ernyei János (Balassa mérnök); ez a hőst nagyon sablonos, régi stilusu gesztusokkal játszotta, a melyekből hiányzott a természetesség ; néha érezhető volt, hogy nem egészen biztos a szerepé­ben ; hibáztatjuk azt is, hogy a különböző helyen és időben (Buda­pesten, Erdélyben, ismét a budapesti gépházban) játszó jeleneteket egy és ugyanazon öltözetben csinálta végig. Az előjátékban Vig Ernő (a kávéházi barát) és Szende Bella (fekete ruhás lány) elárulták, hogy pár szavas kis szerepűket csaknem egészen a súgóra akarták bízni. Ez az előjáték különben is kissé gyen­gén volt rendezve ; nem volt eléggé szemlélhetővó téve, hogy ez egy kávéházi jelenet a hajnali órákban. — Mindezektől eltekintve még is maga a darab, valamint Monory, Szász Anna és Kovács Aranka játéka nagyobb közönséget érdemeltek volna. V a s á r n a p, nov. 24. (A kon- dorosi szép csaplárné.) Deréki An­talnak ezt a közönséges tákolmányát jobb ügyhöz méltó igyekezettel ad­ták színészeink. Monoriné gyönyö­rűen énekelt és Ágotái a Kopasz Marezi szerepében állandó jókedv­ben tartotta a közönséget. Hétfő, nov. 25. (Napoleon öcsém.) Ha azt mondjuk, hogy ebben a Rákosi- Guthi-féle bohózatban nem csupán a darab, hanem még inkább a játék nyújtott élvezetet, akkor elég dicséretet mondtunk a szereplőkre. Ezen az estén Ernyei (Baráth Ödön) nagyon jól beletalálta magát a tolakodó udvarló szerepébe és különösen az első felvonásban könnyed játéka tetszett. Kovács Aranka a kikapós sugónét, Zöldi Hermin pedig a hűségében meg nem tántorodó ügyvédnőt kedvesen ját­szották. Vig Ernő az ügyvédet nem elég könnyedén, sőt kissé döczögö- sen adta, a miben van némi része a szerepnek is, de a ío hiba az, hogy (a paraszt-szerepeket kivéve) Vig Ernő hajlik az ábpathosz hangjára. Nagyon jó volt Ágotái a czimsze- repben, minden hangja, minden gesztusa az öntudatos művészt árul­ta el. Kitűnő volt végre — kit első­nek kellene említenünk — Monory a színházi súgó szerepében. 0, kitől a Hófehérkében egy jeles tragikus alakítást láttunk, ezen az estén meg­mutatta, hogy komikus alakot is tel­jes művészettel ábrázol, szóval hogy tökéletes jellemszinész. Tegnap este Egry Kálmán föl- léptével, Á piros bugyelláris került színre, ma este ugyancsak közremű­ködésével „Egy katona története“ színművet adják. M ű sor: Csütörtökön Gésák (Zöldi Hermin jutalomjátóka), pén­teken Nióbe szomorujáték, szomba­ton Szókimondó asszonyság (Monory- né jutalomjátóka). vasárnap Új Szula- mith, és hétfőn Ágotái jutalom játé­ka és egyszersmind bucsuelőadás : Parasztbecsület opera, utána Barát­ságból vígjáték. Práger Fercncz felelős szerkesztő és kiadó- tulajdonos. Hirdetések. 3384/1901. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kislain-halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Puskás Sáudorué szül. Dómján Juszti végrehajtatóuak, Puskás Sándor végrehaj­tást szenvedő elleni 232 korona tőke köve­telés és járulékai iránti végrehajtási ügyé­ben, a kalocsai kir. törvényszék és halasi kir. járásbíróság területén lévő halasi 2392 szfjvben fekvő A -f- 377 hrsz. a. házra 329 szám a. udvarral 1200 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a feunebb megjelölt ingatlan az 1901. évi deczember hó 16-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járásbí­róságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is ela­datni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-áf, vagyis 120 kor. készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy - miniszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt ovadékképes értékpapírban a kikül­dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszol­gáltatni. Kiskun-Halas, 1901. évi okt. hó 2. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Patay kir. aljbiró. Halas, 1901. Nyomatott Práger Fevenez könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom