Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1901-11-27 / 35. szám
1901. Melléklet a Gesammtstaat (értsd Osztrák-Magyar monarchia) vezetésében diktálni merészkednek a német elemnek megalázó mellőztetesével. A monarchia súlypontja Budapestre siklott át és most, hogy a monarchis vezetésében a magyaroké a túlsúly, a monarchia egész külső tekintélyét maguk számára akarják lefoglalni a monarchikus egység folytonos lazításával. a mi a paritás bomlasztó jelszava alatt történik. Eme kesergő móltatlankodás után a tanár ur még abbeli reményének adott kifejezést, hogy sikerül majd a germán szellemnek ismét megszerezni a hegemóniát és csorbítatlanul fenntartani a Gesammtstaat egységét. “ (Mozgás a szólsőbaloldalon.) Nos hát, t. miniszterelnök ur, magas állásával járó nagy kötelességeinél fogva és itt ünnepélyesen tett kijelentéséhez képest is, ón arra kérem, móltóztaSsók a mi kedves, de nagyon drága szövetségesünknél oda hatni, hogy az ifjúság nevelésére hivatott egyetemi tanár szerezzen magának tájékozást arról, hogy Magyarország igenis Ausztriának egyáltalán nem kiegészítő része. Madarász József: Egy tanuló meg is felelt neki ! Bábo Mihály: Még egyet, t. ház ! A trónbeszéd felhívja az országot arra, hogy a magyar állam kiépítésén dolgozzék. Én, t. ház, erre, a teljesen jogosult és nagyon szép felhívásra azonban két kérdéssel felelek. Kérdem először azt, vájjon 1848. után kinek nevében és kinek tudtával rontották le a magyar államot ? Es kérdem másodszor azt, hogy ennek következtében kinek képezi első és legszentebb feladatát az, hogy a magyar nemzeti állam kiépítésén dolgozzék '? (Zajos tetszés a szélsőbaloldalon.) A törvényhozó testületre bízom azt, hogy a történelmi igazsághoz képest mondja ki véleményét, (Úgy van ! ügy van ! a szólsőbaloldalon.) De ón, t. ház, idevonatkozólag egy kóróst intézek az igen t. miniszterelnök úrhoz. (Halljuk ! .Halljuk !) Mondja meg ő felségének a magyar királynak, és kérje fel arra, hogy álljon ő annak a nagy munkának az élére ; (Tetszés a szólsőbaloldalon.) nyugodtan megmondhatja az igen t. miniszterelnök ur ő felségének a nemzet azon izenetót is, hogy ebben a dicső munkájában minden magyar ember, apraja-nagyít Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez. november 27. ja, öregje, fiatalja, őt szívvel, lélekkel támogatni fogja, (Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) és még a késő unokák is áldani fogják a haló porában is, ha azt a nagy művet befejezi. (Tetszés a ssélsőbaloldalon.) Én a a magam részéről azt teszem hozzá, hogy akkor majd könnyű lesz megírni a király-himnuszt, mert akkor igaz szívből és. igaz lólekből zengheti a költő, hogy „ime, van ismét szeretett király.“ Ajánlom elfogadásra Kossuth Ferencz felirati javaslatát. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szólsőbaloldalon. A szónokot többen iid vözlik.) B i r e k. Tisztujitás. Hir szerint a dec. 10-iki választás alkalmával betöltendő állásokra pályáznak : Kovács Károly és Dr. Nagy Mór a főjegyzői, Kellner Samu és Pintér Barnabás a számvevői, Kovács János, Eózsa Lajos és Szabó Ferencz a számtiszti, — Szűry László a rendőrbiztosi, — Gyenizse Lajos, Paczolai Béla, Pásztor Pál, Probojcsevics Sándor az irnoki állásokra. Bori Benő és Biró István pedig számtiszti ,és esetleg irnoki állásokra pályáznak. Tűz. Mait kedden este 6 óra tájban Hahn Vilmos VI. tizedbeli háza kigyuladt és teljesen leégett. Bár a város víztartályai sajnálatos szárazságban szenvedtek és a vízhiány érezhető volt, mégis sikerült a Molnár K. Imre asztalos tőszomszédságban levő házát megmenteni. 1 Szikvizg vár-társaság czélIjábol értekezlet volt a városházánál vasárnap délután. Nem rószróny- hanem betéti társaság van tervbe véve. Mielőtt azonban az alakulás megtörténhetnék, (elhivatnak a létező három gyár tulajdonosai, hogy az átveendő berendezésük, készletük értékéről és üzlet forgalmukról részletes adatokat terjeszszenek elő. Mén vizsgálat. A tenyésztés czéljából megvizsgált magánmének közül egyedül Nagy Pál Sándor keselymónje találtatott alkalmasnak; erről az igazolvány a tulajdonosnak kiadatott. S z i n h á z. Kedd, nov. 19. (Ingyenétől’, Vidor Pál népszínműve.) A darab a naiv falusiaknak a városi léha ficsurakkal (ingyenólőkkel) való ösz- szeiitközésót viszi színpadra, és igy különböző lelki világé egyének bemutatásával az u. n. „életkóp“-ekhez tartozik. A játék meglehetős volt. Monoryn, a kiérdemült „sauvirt“ derék ábrázolóján kívül legjobbnak találtuk Víg Ernőt (Jani), ki a naiv paraszt-legény hangját eltalálta ; ő meg a tűzről pattant Sári (M. Her- czeg Eugénia) igen helyre egy pár cseléd volt. — Szász Anna (Észter) kifejező játékában érthetővé tudta tenni a lelkében végbemenő változást, a mint a léha Balog Pistából kiábrándul és a derék rendőrbe beleszeret. De a szerepen való teljes uralkodást mégis figyelmébe kell ajánlanunk, hogy ne essék meg rajta olyan gixer, mint a milyen az egyik felvonás végének hatását teljesen tönkre tette. Miklósi játszotta a rendőrt; ez a fiatal színész most még egy ügyesebb műkedvelő benyomását teszi a nézőre, ki őt minden szerepében egyformának látja ; gyakorlattal azonban még viheti valamire ; egyelőre csak azt a csekélységet ajánlja figyelmébe a rendező, hogy a kéznek más rendeltetése is lehet, mint a csipőre-tevós. Szerda, nov. 20. (Ócslcay Brigadéros, másodszor.) Ennek a darabnak ismételt szinrehozatalát különösen az tette érdek. ’, hogy a czimszerepben az uj hősszerehnes, Ernyei János mutatkozott be, és Tisza Ilonát is, kit első alkalommal Bánházitól láttunk, az uj hősnő, Szász Anna játszotta. Az ilyen föllépések összehasonlítást provokálnak. Ernyei derék alak, kellemes, csengő hangja van ; játéka kimért, némi ál-pathosz érzik belőle ; Vig Ernő Ocskay-jában több volt a tűz. — Szász Anna Tisza Ilonát kedvesen, nemes hévvel játszotta ; gyakorlottsága azonban még nem éri el Bánházi Teréz rutinját. — A többi szereplőről nincs más mondanivalónk, mint az első előadás alkalmából volt; csak azt említjük fel, hogy Szende Bella (Dili) elragadó hévvel játszott; ez a fiatal színésznő az ilyen szenvedélytől lángoló szerepekben általában jobban érzi magát, mint a társalgásiakban, melyeket olykor szerep-nem-tudásával döczö- gősekké tesz. — Közönség szép számmal volt. Csütörtök, nov. 21. (Talmi Herceegno) Kontinak ezt a gyönyörű zenéjü operettjét kevesen nézték
