Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-08-23 / 17. szám

fi óiban érdekel.

E részvétlenségnek, hogy mi lehet az oka, azt megnem magyarázhatjuk. Találgatjuk, találgatjuk, de valódi okát sehogy sem találjuk. Lehet, hogy a jégverés okozta lehangoltság, a mit azonban a praktikus észjárású, munkás, szívós természetű halasiról fői sem tételezünk, mert az ilyen természetű ember százszoros erővel ópit, alkot, dolgozik az elemi csapás után. Lehet, hogy az anyiszor fölpanaszolt gazdasági pangás, de Jegvalószinübb a nagyfokú bizalmatlanság minden iránt a mi az úgynevezett nad rágós ember agyában születik, a gyanuskodás minden iránt a mi uj, még akkor is, ha az ujitásból világosan ki pislog a haszon. '

Például csak a takarék pénztárt hozzuk föl, a mi a bizalmatlanság miatt csak hosszú vajúdás után jöhetett létre és most oly szükséges faktor, mely nélkül a várost alig lehet elképzelni.

És épen most, midőn a gazdasági vi- j szonyok oly rendkívülien kedvezőtlenek, midőn a gabonának alig van ára s kilátás sincs arra, hogy nagyon emelkedjék megfoghatatlan előttünk, miért nem kapnak az j táj alkalmon, egyszerű és a mai korban rendkivűl praktikus pénzszerzési fori’ás megnyitásán.

Ott vannak azok a rengeteg hcmok területek, melyek fényes sárga felületükkel visszakiáltanak az éghez, hogy borítsa be őket is zöld lombbal, virággal, hisz bennük is van termő erő, élet adó anyag csak az szükséges, hogy valaki az életet bele oltsa bele plántálja. Ott állanak kopáron tennéketelenül, haszontalanul, mert még a birka is alig találja Ше^ rajt’ a rágni valóját, és várják a szorgalmas munkás kezet, hogy vissza adhassák százszorosán gyümölcsben annak a kéznok a mely nem sajnálta reá munkát fordítani.

Nagyon valószínű, hogy igen, de igen sokan az eszme fő célját meg senr értették. Nem értették meg azért, mert figyelemr

re

j sem méltatják azt a mi nem az ó sablon- z juk. Annyira bele éli magát városunk az- ősi legprimitivebb agrikulturába, bogy min- y den 'egyébbel a mi nem ezer vagy több- éves alig törődik azt vallva: „ apám is igy- csinálta, nagyapám is, ős apám is, ez igy i van jól, magam is igy élek és igy fogok i élni. “ Pedig nagyon csalódnak a kik ezt , az elvet vallják. Nézzenek csak körül a- nagy világban. Pár évtized óriási változá- sokat hozott. A tökéletes közlekedési s szál- í litó eszközök, a technika legújabb vivmá- nyai stb. s különösen a féket nem ismerő- rivalitas, a nemzetek országok közötti harc,

, mely nem fegyverrel küzd, hanem ésszel 1 és pénzzel, és a mely nem csak gazdasági,

hanem minden tekintetben igyekszik dia- dalmaskodni a másik fölött.

c A mi búzánkat lenyomta Amerika,

t Oroszország; marhakivitelünkjellen itt is, ott : is gátokat emelnek s ez igy van mindennel. Mi pedig árulhatjuk poton árért egy- ■ másnak terményeinket.

Küzdés és küzdés mindenfelé.

Miért ne fognánk hát uj termelési cikkhez?! Annyira hozzá vagyunk mi kötve a búzához, árpához,, zabhoz ? ! . . Hiszen a búza, rozs. zab, tengeri úgy sem terem ugyanazon a területen a melyre a barackfát, más gyümölcsfákat szőlőt stb. tervezzük. Azok megmaradnak a maguk területükön és teremnek annyit’, és úgy mint azelőtt. Emitt az üj, szűz homok és az eddig kizárólag terméketlennek tartott homok területek beültetéséről van szó, a mit kihasználni mindenkinek, a ki magát a gazda elnevezésre érdemesnek tarja, kötelessége. A tervezet, mint legnagyobb terrénumról 1000 holdról szól.

Nézzük csak, ha sikerülne az ezerholdas telepet létrehozni minő haszon hárulna abból városunkra és legelső sorban ■ annak npéére.

Tekintsünk el minden olyan haszon-1 , tói, melyet közvetlen . egyesek, mint rész- j, vényesek, részvényeik után járó percentet , élveznek. Azon hasznot nézzük, csakis ar- ] ra terjesszük ki figyelmünket, melyet köz- 5 vetetten az átlag a közönség használ a mi e telep létesítése után a népre, a gazdái- £ kodóra hárul. 1

Nagyszabású gyárak üzeménél nem g csak a gyáros nyer, hanem nyer az abban \ dolgozó munkás, de nyer igen sok tekintet- л ben az egész vidék környék, melyen a gyár r emeltetett.

Nyilván való dolog, hogy ilyen nagyszabá- ^ sú telep létre hozásához, úgy fentartásához a rengetek munka szükséges. Bármennyi és z bárminemű gépeket, legyen az gőzeke vagy v kisebbszerű gép, alkalmaznak is ott, még n mindig nagyon, de nagyon sok napszámos, iparos és más alkalmazott talál ott biztos H keresetett nemcsak tavaszi; nyári, őszi idő- n ben, hanem télen is, midőn például a könyü ^ p kötóső homokot foraitani minden nagyobb v nehézség nélkül lehet. Ez által elérjük azt, hogy a munkásnak* télen nem kell össze du-j k gotb kózvel a sutban ülnie, hanem tisztesé- ges munkával megszerzi téli harapniva- j n lóját és azonkivül nem ér rá, máskor unal- n mában is, a nép ámitók ferde tanait hall- b gatni, magába szivni s igy önmagának csa- e: ládjának hazájának kárt tenni. v

A Minta kert megteremtése előtt Ha- si lasnak alig volt számbavehető gyümölcs | d termelése. Mikor az megszületett a nép j g onnét okult, tanult; onnét hordta szét a j isemetéket kertjébe. szölö jébe,vagy onnét j V;

bér falsikokon diskret aranyozás és a hátterekben vörösatlasz drapéria fog élénkiteni.

A büfféket cukrászda- és egyéb helyiségeket gazdag, bronz- szinü seiyemdrape- riák és igen szép bútorok ékesitik. А XIV. Lajos korabeli bútorzat teljesen elüt a színházi bútorok ismert sablonjától. Fodor Mihály utódai a kik annak idején a népszínház berendezését is készítették, ugyancsak kitették magukért, amint azt a diszitő és kárpitos munkáknak immár készen álló részéből meg lehet Ítélni.

A főcsillár a kívülről látható lantema belsejébe toljesen fölvonható, úgy hogy a másodemeleti nézőközönségnek nincs útjában. E csilláron kívül a páholyok mellvédjein és a falakon nagy számmal helyeztek el világitó testeket

A színház biztonsága tekintetében a legmesszebb menő intézkedéseket tették meg. Az épületben elhelyezett tűzörséget nagy számmal alkalmazott tűzjolző villamos osöngctyükkel értesítik a netaláni veszedelemről. A nézőteret a színpadtól szépen megfestett függöny választja el. Aterászok, a jól szellőzött és nappal is világos körfolyosók hozzájárulnak a színház teljes biztonságához.

Ilyen fényes hajlékot kapott a vig Múzsa a iipótkömti, negyedik magyar színházban és semmi kétségem benne, hogy Euterpe kisasszony, ha visszaállítanák régi lakását Helikon hegyén, köszönettel visszautasítaná és azt mondaná:

—- Merői, megmaradok a budapesti Vígszínházban 1

Márkus József.

i nyert ojtó galyakat melyeket azon mód szerint, a mint elemi iskolás korában a Minta kertben megtanult), maga, saját kezűleg oj- totta be s e fákból pénzelt pár év elteltével igen sok éven keresztül a piacon az asszony.

Ha most egy ilyen nagyobb szabású telep létesül, az bizonyos, hogy ott nagyon sok ember megfordul, a kik mind látnak, hallanak, tanulnak és legnagyobb része meg sem állaná, hogy otthon saját tanyáján levő homokbuckán kisóletet ne tegyen. Midőn pedig látja ez eredményt kétszeres erővel fog hozzá és észrevétlenül sajátja lesz a barack s más gyümölcs termelés épen úgymint az ősi búza, rozs tengeri tenyésztés.

Ha ezen telep létre jön, az mindenesetre gondoskodni fog, minden utón és módon magának piacról. Nem fog az sajnálni semmi nemű áldozatot, reklámot, hogy termékein túl adjon.! Ezen ténykedése által nemcsak önmagának teremt piacot, hanem teremt egész Halas város összegének és nemcsak Halasnak, hanem az egész vidéknek. Világ piacot teremt nemcsak a baracknak, szőlőnek, hanem minden más gyümölcsnek, olyanoknak is a melyekre most mosolyogva gondolunk, ha azt a nagy nem a helyi piaccal hozzuk összeköttetésbe, mint pl. a bab, borsó, paradicsom, dinye stb. Ha a piac megvan teremtve a termelőnek nem kell kifáradni a helyi piacra s ott kraj- cároskodni apró cseprő gyümölcs kereskedőkkel, kofákkal, hanem annak a nagybani szállítónak megbízottja házhoz megy és ott köt egyezséget helyben a termelővel, a mi határozottan idő megtakarítás.

Ilyen piacon gyümölcsre, babra, paradicsomra épen úgy köttetnek kötések, mint most búzára, árpára, zabra. Épen úgy adnak előleget barackra, almára dióra mint most a tengerire, rozsra.

Hozzá véve még a sok mellék terményt, a mit, ha ezen telep piacot teremt magának, mi is mind ő vele együtt értéke sithetünk. Ilyen nagy telepnek számítania kell a túltermésre. Ilyenkor tulérés miatt sok gyümölcsöt nem értékesíthet nyersen.

Vagy esetleg nagyon sok, piacra nem alkalmas hibás gyümölcs van. E gyümölcsöket vagy arra alkalmas aszalókban meg a- szalják.’vagy lekvárnak befózik, vagy pálinkát készítenek belőlük. He a piac meglétén, e készítményeket értékesíti s vele ép így értékesíti a magántermelő is.

Röviden összegeztük mindazon előnyölet, a mik e telep létre jöttével hárulnának i városra és vidékre és ha jól elgondolko- mnk fölötte még nagyon sok olyan dolog réti föl magát e kérdésnél a mi mind a íagy közönség hasznára válik.

Minden esetre, mivel az eszme Origi- íális, a város nem csak az országban, hamm Európában ismertté válna a mi azt íisszük, a ki városunknak érdekét szivén riseli, mindenkinek óhaja.

A múlt vasárnapi gyűlésről a követezőkben számolunk be:

Van Szabó István az értekezletet negnyitva üdvözli az egybe gyülteket s be- nutatja Fördös Dezsőt, mint akinek agyá- lan az eszme megfogamzott. Méltatja az szme keletkezését és különösen városunk iszonyait véve tekintetbe, annak jogosultágát. Eelolvastntta Eördösnek тепдогап- umát, mely szakavatottan részletesen tár- yalja az egész telep kérdését.

For (Los D'zsö részletekbe bocsátkoz- a memorandumát kifejtette és tervezetzt