Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-24 / 21. szám
KUN-HALAS. 1891. — A tajói szigorlatok. A május 4-én megnyillott tajói tanyai iskola penteken, 29-ón d. u. 2 órakor megtartandó zárvizsgán fogja bemutatni három heti működése eredményét. — Vásárok. Quantum satis . . . Ma és holnap itt a környéken nem kevesebb, mint négy helyen van egyszerre országos vásár: Maj- sán, Félegyházán, Kalocsán és Topolyán. — A villám. A pénteken éjjel sokak örömére megeredt eső, talán mert annyira várták, meglehetős zajjal, villám és menydörgés között érkezettt meg, mint a színpadi szellemek szokták. Az eső jól beütött, a villám is beütött ifj. Kmeth Sándor szélmalmába. Nagy kárt azonban nem tett, csak a szitakószletet rongálta meg és a malomházban alvó legénynek, Monda Béninek a haját sütögette meg, mint valami villámgyors fodrász. KÖZGAZDASÁG. * A méhészkcdésnck a szőlőkben való megtiltása ellen a földmivelésügyi miniszter f. évi 16655. sz. a. az összes törvényhatóságokhoz a következő rendeletet intézte: Utóbbi időben ismételten és több oldalról panasz emeltetvén azon hatósági intézkedések ellen, a melynek a méhészkedést a szőlőkben megtiltani czélozzák, indítva érzem magamat, hogy a törvényhatóságot a következőkre figyelmeztessem: A szóban forgó hatósági intézkedések azon téves nézetnek kifolyásai, hogy a méhek a szőlőkben a virágzás, valamint az érés idejében tetemes károkat okoznak. Ezen nézet helytelensége a szaktudósoknak a gyakorlatból merített azon tapasztalatával czá- folható meg, hogy a méhek azáltal, hogy virág- ról-virágra szállanak, a himpor átvitele által a termékenyítést és ezáltal a gyüinölcskópződóst tetemesen elősegítik; ezen álláspontot foglalta el a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, a midőn a természettudományi társulatok véleményes jelentése alapján 1869-ik évi szeptember hó 6-án 12766-ik szám alatt valamennyi gazdasági egyesületekhez intézett körrendeletében azokat figyelmeztette, hogy a netán területükön a méhészet ügyére vonatkozólag létező érintett előítéletek káros hatását a községek felvilágosításával megszüntetni igyekezzenek, s ha szükségesnek mutatkoznék, a hatóságokat is figyelmeztessék. A mi továbbá azon állítást illeti, hogy a méhek a szőlőkben kivált a szőlőérés idején károkat okoznak, megjegyzem, hogy ezen állítás is alaptalan, ugyanis a méhek, gyenge a darazsakétól eltérő, rágó szerveikkel az ép szőlőszemeket felnyitni nem képesek, tehát csakis a rothasztó szőlőszemeket lepvén meg, ezáltal azt eszközük, hogy a felnyílt szőlőbogyokból kifolyó vagy elrothadó ló nem megy veszendőbe, hanem mézzé feldolgozva, nemzetgazdasági szompontból uj órtékkópen járulj a közvagyoncsodáshoz. De végre nemcsak indokolatlanok, hanem czélszeriitlenek is ezen hatósági intézkedések, mert tudvalevőleg a méhek több kilóméternyi távolra elszállnak táplálék gyűjtés végett; tehát azon esetre, ha a méhe • seknek a szőlőkben való felállítása el is tiltatnók, ezáltal a kitűzött czélt még el nem érhetnék. Minthogy attól lehet tartani, hogy hasonló czól- vesztett intézkedések által, a melyek a termelőknek amúgy is kis táborát elkedveleniti — a termelésnek ezon lendületnek induló, kevés költséggel, aránylag nagy jövedelmet hajtó ága ismét hanyatlani fog. A kir. belügyminiszter úrral egyetórtőleg felhívom a törvényhatóságot, intézkedjék az iránt, hogy a móhtenyésztéssel foglalkozó közönség az említett szőlőterületeken a méhészet iizésében a hatóságok által ne akadályoztassák. Elegy-belegy. * A tojó tyúkok ismeretes hasznos szorgalmának jeleit némely gazdasszonyok a tyúkok taréjáról vélik felismerni. Minél sötétebb skarlát piros a tyuk alsó és felső taréja: annál jobb tojó a tyuk. A rozs tojóé többé kevésbbé halavány tégla vörös szinti. Vannak, kik azt tartják, hogy a sárga lábú tyúkok jobb tojók a fekete lábuaknál, de azok is csak akkor, ha 10-nél, legföljebb 12-nál többen nem udvaroltatnak maguknak egy csapatban egy gavallér által. Egyébiránt azoknak a tyúkoknak tojásai, amelyek születésüktől fogva halálukig egyáltalában tiszta ártatlanságban élnek, tovább eltarthatok. * Május 24. * Egyszerű tejpróba. Egy egészen fényesre csiszolt kötőtűt függélyesen helyezünk a megvizsgálandó tejbe. Ha a tej némi nyomot hagy a tűn, akkor a tej nincs vízzel keverve; ellenben ha a tejből semmi sem marad a tűn, biztosak lehetünk, hogy vízzel hamisított. * * Harapós lovaknak eme neveletlen rósz szokása ellen a következő fifikus orvosságot eszelte ki valami furfangos német. Végy egy mogyoró nagyságú kék vitriolt, olvaszd fel fél liter vízben, adj hozzá erős szalmiak szeszt (szalamia), amennyitől a folyadék világos és átlátszó lesz. Most végy egy ökölnyi nagyságú tisztára mosott és jól kifacsart spongyát: mártsd a vitriol oldatba, előbb azonban alkalmazd egy bot végére oly formán, hogy könnyedén álljon rajta. Most közeledj a csintalan természetű ló „személye“ felé s mikor száját kitátva kacsolódni kezd: dugd a szájába a botra szúrt szivacsot s a botot hirtelen rántsd vissza. A szivacs a paripa szájában maradva, néhány pillanatig odabenn végzi Hiedelemre oktató csöndes működését. Egy pár ilyen próba után a ló nem harap többé. (Hogy embert, vagy egyáltalában semmit se harap-e többé, arról hallgat ama bölcs lótudós, aki lakik Becsben és a neve Frick Vilmos.) * * Eczetesedni kezdő borok javítása legczélszerübben kénezés által eszközölhetjük, még pedig a rendesen ismert és különben egészséges borokra nézve ártalmas szokás szerint. Pár literre való bort kiveszünk a hordóból és azután a hordólyukon égő kénrudat dugunk le, miáltal a fejlesztett kénecs-savval az eczetesedést okozó gombákat megöljük. E műtét után a bor azonban hosszabb időre kellemetlen szagot nyer, ami azonban lefejtés után elmúlik. * * Miben tartsuk a petróleumot?-Legjobb üveg vagy agyagedényben. Bádogedényben, kivált ha cinkkel rosszul van összeforrasztva, hamarább elromlik. A nap sütés árt a petróleumnak, az ilyen napnak kitett petroleum rosszul ég. * * Csalamádénak való kukoriczát 1—2 heti időközökben több izromban vetni, hogy több rátára való és mindig gyönge friss takarmányt kaphassunk. * * Gavalléroknak, akik gyöngéd kezekből kapott virágaikat her vadastól hosszabb ideig megóvni akarják, egy vén roué azt tanácsolja,.hogy vágják le szárukat (t. i. a virágokét) addig, a meddig csak szárazuknak látszanak, azután nyomban dugják bele forró vízbe s tartsák benne mindaddig, inig a viz ki nem htil; ekkorra a virágok egészen újra friseknek látszanak és ismét hideg vízbe téve sokáig üdén maradnak. * * Külföldi gyiimölcskereskedő ezégek Abel Ágost Kleinostheim, Bajorhon. Barke Ottó örökösei Erfurt. Baumann Ernő Magdeburg, Szászország. Beck Ágost Meringen, Würtenberg. Berliner Kellerei Berlin, frankfurti fasor 94. sz. * * Az uj ültetési! fákkal, melyek hajtani nem akarnak, következőkép kell elbánni: május, júniusban, midőn a többi fák kileveleztek, a kihajtani nem akaró fákat állóhelyükből kivesszük s a gyökérvégeken a sebhelyeket megújítva, (azaz azokból egy darabkát levágva) a gyökereket 1—2 napra langyos vizzel telt dézsába állítjuk, azután újból elültetjük. Ha a fában még némi élet van, ezen eljárás után okvetlen kifog hajtani. Megkímélhetjük ^azonban magunkat ezen fáradságtól, ha egészséges és dús gyökérzettel ellátott fákat használunk kiiilte- tésliez. * * Téves nézet a rózsáknál. Sokan csupa kíméletből a kinyílt rózsákat nem vágják le azon Íriszemben, hogy ez által a tövet erősbitik. Pedig ez téves hit. Mihelyt valamely rózsa kinyílt, úgy le kell azt vágni; mert ilyenkor igényel legtöbb tápanyagot a maga részére. A levágás által a rózsatövet több és szebb bimbók fejlesztésére ösztönözzük; sőt még azt is hozzá tehetjük, hogy a levágott rózsát tovább lehet eltartani, mintha azt a tövén hagytuk volna. * * Az ugorka-saláta jó ize. Az ugoiijar-saláta ké- szitésósénél nálunk rendesen két szélsőségbe szoktak esni. Vagy nem nyomják ki annak a levét s ilyenkor, mint mondani szokták, nyers ize van; vagy pedig annyira kifacsarják, hogy az egyes szeletkék egészen pernővé mállónak. Van azonban e kettő között egy középút, melyet követésre ajánlhatunk s ez a következő: Ha a legyalult ngorka megsózva vagy 20 perczig állott, akkor annak vizét leöntjük s hogy a benne maradt nedvességet is el- távolithassuk, szalvéta közé kell tenni, melj^azt megfelelően felszívja. Azután pedig szokás szerint elkészítjük. közi: —nn— TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest május 23.) Búza pestvidéki métermázsánként Rozs „ Árpa Zab Kukoricza „ Köles „ Heremag „ Disznózsír „ Szalonna „ Faggyú Méz (nyers) „ (sárga csurgatott) „ 10.------10.40 8.20— 8.35 6.90— 8.40 6.85- 7.20 6.60- 6.65 7.60— 7.90 42.------44,53.------53.50 44.------51.34.------34.50 29^50—3(150 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, május 23.) Magyar urasági öreg nehéz 41.50—43.50, fiatal nehéz 45.-----46.—, közép 45,——46.50, könnyű 46.50 —47.— Szedett nehéz 42.-----44.— közép 44.50—45.— könnyű 46.-----47.— Oláhországi nehéz —.------—.—■ Szerbiai nehéz 45.-----45.50 közép 45.------45.50 könnyű 45.------45.50 Sertéslétszám 138,404 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Práger Ferencz. Hirdetések. 547/1891. tk. sz. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Osató Heléna férj. Sági Györgyné halasi lakos, végrehajtónak, — Sági György halasi lakos, végrehajtást szenvedő és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kun halasi kir. járásbíróság területén levő a halasi 9217. sz. tjkvben fekvő Sági György végrehajtást szenvedett nevén felerészben álló, s neje Vancsura Erzsébet végrehajtáson kiviili nevén másik felerészben álló A. -f- 1655_^ hrsz. a. felvett V-ik tizedbeii ház és 254 Q öl udvartelkére — az 1881. LX. t. ez. 156. §. c) pontja alapján — egészben az árverést 448 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. évi Junius hó 25-ik napnapján d. e. 9 órakor e kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól, is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át vagyis 45 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8.§-ában kijelölt óva- dékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX.t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Halason, 1891. évi Márczius hó 7-ik napján. A kun-halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Dr. Tomcsányi kir. jbiró. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy caukrászdám- ban naponta fagylalt szinte fris Sütemény kapható. Azontul az udvari helyiségben szolgálok jégbe hütött csapos sört poharanként 9 krért, üveges sört 5 decist 20 krért, 7 decist 25 krért. A n. é. fogyasztó közönség szives pártfogását kérve mély tisztelettel Schmidt Dániel ezukrász. Varga Lukács féle házban. Crönczöl «János nyerges és kárpitos mester lakása Május hó 20. óta Rébék Imre házában van (a postával szemben). Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
