Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-25 / 4. szám

Január 25. temek is, csak ellensége ne legyen. El­lenzéke mindenkinek van, még Deák Péternek is, ott van mindjárt az Úristen, mert ha ő vele Péter bácsi valami barátságos lábon állna, az már régen magához szólította volna. Zseny József megyei jegyzó is két szép, hangulatos tósztot mondott; egyet a távol­levő beteg Dr. Farkas Imre országgyűlési kép­viselőre, — a másikat Dr. Babó Mihály főjegy­zőre s családjára. Persze Önök szeretnék tudni, hogy mit beszélt Dr. Babó Mihály főjegyző is. Kóla tudva van, hogy az ur isten jó kedvében terem­tette, s megáldotta dúsan mindama kellékekkel, a melyek egy szónoknak föltétien szükségesek. Esz, szellem, csengő, behízelgő hang, élénk és helyes szónoki akczio, mind ezek nála oly tulaj­donok, melyeknek összegével ritka szónok di­csekedhetik. Különben kell-e nagyobb dicséret szónok­nak. mint az, hogy városunk egyik igen ismert bájos hölgy alakja azt mondta róla: „A mint megszólal Babó Miska (ő a mienk, s itthon egy­más között, miért ne hívhatnék igy?) ő azonnal szerelmes belé de csak addig a mig beszól“ A főjegyző két tósztot mondott; egy érzelmes, remek köszöntőt a távozó polgármesterre, felem­lítve annak érdemeit, s kifejezve ama reményét, hogy tevékenységét — mint közember is — a város javára szentelendő A másik tósztját ide­irom, képzeljük mellé hangját és sajátos kelle­mes előadását: „Uraim! Az élet bebizonyította s a törvényhozó nagyon jól tudta, hogy egy város közügyéinek vezetése és intézésére egy ember, még ha szü­letett zséni, lángész is nem elegendő, innen van, hogy a törvény a hatósági teendők teljesí­tésével együttesen több egyént bízott meg, A közigazgatási hatóság nehéz feladatát nem csupán a törvények és szabályok végrehaj­tása képezi, hanem a köz és magán érdekek, társadalmi jogos igények kielégítése is hivatását képezvén ; az elöljáróság, hogy úgy mondjam a közönség élet literén kell, hogy tartsa kezét, s annak lüktetéséből fel kell ismernie mindama kívánalmakat, melyek a nagy közönség érdeké­ben nyilvánulnak, s azokat a lakosok érdekében nem csak kifejezésre juttatni, hanem érvényre emelni is kell törekednie. A városi elöljáróság olyan mint a kocsi, vagy ha jobban tetszik mint egy gép; csaknem értéktelen a kocsi kerék szeg. de ha kiesik sok bajt szerencsétlenséget okoz, vagy ha a gépnek csak egy csavarja is meglazul, működik ugyan tovább, de csak zakatol, többé azonban nem csépli ki a gabonát úgy mint a gazda óhajtaná. így van az elöljáróságnál is, melynek szer­vezetében az utolsó írnok is tényező, s a ható­ság működését siker csak akkor koronázza ha, egyöntetűség, összetartás jellemzi azt; s én úgy vagyok meggyőződve, hogy mig más téren a munka megosztás elve helyesen érvényesíthető, a közigazgatásnál természetesen az egyéni fele­lősség fen tartásával lehetőségig a munka egyesí­tésre kell törekedni, nehogy az egymást keresz­tező intézkedések, a végezólt t. i. a jog és igaz­ságnak méltányossággal párosult érvényre emelkedését akadályozzák. Kívánom, hogy e város elöljárósága között az egyetértés, működésében az összetartás meg­legyen, s hogy e város lakossága a hatóság in­tézkedéseiben megnyugvást találjon. E lelkes szavak után F ö 1 d v á г у M i h á 1 у alispán állott fel kijelentve, hogy ö nem rendel­kezik ugyan oly ókes-szóllással, mint kedves druszája a főjegyző, mégis azt hiszi, hogy az ő szavai is találnak olyan lelkes viszhangra ak­kor, midőn Halas hölgyeit élteti s felkéri a jelenlevőket, vigyék haza tőle azt az izenetet, hogy: Pestvármegye öreg alispánja kivan Halas nőinek és leányai- n а к mindé n jót. Nini. . . miért nem szóknak önök, hiszen már nagyon is beleestem a tosztok tömkelegébe. No hiszen, ha mind le Írnám az elmondottakat soha végére nem jutnék. A késő éjbe nyúló banketten még soká hallatszott a „szót kérek“ . .. „ón tettem be a garast“. . . s a mindig halkuló „éljen“. . . mig a pillák nehezedni kezdettek, majd szépen csöndben s röndben karöltve haza mentek a délelőtt még halálos ellenségek. Hogy az öregek eltávozásával a fiatalok felszabadult mulatsága még éjfél után meddig KUN-HALAS. tartott, s a vert hadaknak vigasztalót, a győzte­seknek mámoritót a vonó még meddig húzta, annak — Mendus a megmondhatója. К r i X - к г а X. Közgyűlés. Pénteken, e hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlés volt az első, melyen az uj polgármes­ter elnökölt. Lefolyását itt közöljük. D r. Tóth Kálmán polgármester a következő beköszöntővel nyitotta meg az ülést: „Tisztelt képviselő-testület! A mai köz­gyűlést még hivatali elődöm hívta össze, a kép­viselő-testület bizalma azonban azon helyzetbe juttatott, hogy ezen én lehetek szerencsés elnö­kölni. — Ez évben is, t. képviselő-testület, fontos és életbevágó kérdések fognak a közgyű­lés elé kerülni; de én hiszem és remélem, hogy azok tárgyalása alkalmával a t. képviselő-testület engem bizalommal fog nagyrabecsült támoga­tásában rószesiteni. A magam részéről főtörek- vésem lesz az idekerülő ügyeket úgy a tanács, mint a szakbizottságok javaslatai alapján olykép előkészíteni, hogy kellő megvilágításban jutva ide, fölöttük jól íehessen határozni. Tudom, hogy nem csak a t. képviselő-tes- tület határozatait vagyok és leszek hivatva végre­hajtani, hanem egyik főkötelessógemet képezi a törvények, kormány-rendeletek és felsőbb ható­sági határozatok végrehajtása is. Ezt a köteles­ségemet teljesíteni is fogom, de mindenesetre úgy, hogy sem e város autonom jogköre, sem egyesek jogos érdekei csorbát és sérelmet ne szenvedjenek soha. A ránk váró feladatok nehézségével szem­ben megnyugtat engem és megnyugvással tölt­het el mindenkit az a tudat, hogy e városi tiszti karnak mellettem működő tagjaiban olyan szakképzett, buzgó és munkabíró kipróbált erőket bírunk, kiknek közreműködése a munkát köny- nyebbé, az eredményt sikeresebbé teendi. Isten áldása legyen munkásságunkon!“ A gyűlés egyedüli tárgyát a Bessnyey- íóle fundus -csere képezte, melyben a belügyminiszter a várost —• mint nov. 23-iki számunkban közöltük — törvényszerű újabb eljárásra utasította. Dr. В a b ó Mihály elő­terjesztette az ügy állását, de mivel a közs. törv. 110. §-a által ilyen ügyekben előirt általános többsége a képviselő-testületnek nem volt jelen, ez ügy újabb előterjesztése egy február 28-á n tartandó közgyűlésre tűzetett ki. Tudomásul vette még a közgyűlés Csaba Ferencz volt regalebérlő levelét, melyben ő a vállalatában beállott fordulat következtében a virilisek sorában elfoglalt helyéről lemond. Helyébe póttag lesz behívandó. Az urna mellől. — Apróságok. — Ez is statisztika. A hétfői tisztujitáson a szavazat-szedő bizottság elnöke az ő stenlori hangjával 1534 nevet olvasott le a különböző szavazó-czédulák- ról, és 724 czédula beadóinak a neveit kiáltotta ki ugyanő; ez együtt 2258. (Az adatok hitele­sek; kir. közjegyző jelenlétében jegyezte tudó­sítónk.) Ehhez a tüdő produkezióhoz tessék még hozzá számítani az óljenoket. * Az első. A polgármesteri állásra legelsőnek Török Elek képviselő adta be szavazatát; tudnivaló, hogy kire. „О ш e n !“ suttogta egy némely várista. A 149-edik. Már 148 polgármesteri czédula volt az urnává avatott ládikában. Páros szám. Nem jó lesz. Még bizony sorshúzásra kerül a dolog. A kitűzött öt perez már vége felé járt. No még egy! Ekkor hatol keresztül a tömegen Sándor Imre képviselő s beadja ezéduláját. — Hála Istennek! sóhajtotta mellettem egy várista. (Nem tudom minek?) ❖ Mit mond a vármegye? Midőn a közgyámra folyt a szavazás és már vége felé járt a ezédulák beadása, beszól az ajtónálló Szűri László biztos az ő falrengető hangjával a terembe: Képviselő urak tessék szavazni, a ki még nem szavazott! Az alispán oda tekint az öblös hang kibo­csátójára, s odafordul a mellette ülő főjegyzőből: és kapitányhoz: Ki ez a fiatal ember? A kapott felvilágosítás után nehány pilla­natig kedvtelve legelteti szemeit az ajtóban álló alakon s imigyen fejezi ki a vármegye vé­leményét : „Jóképű gyerek!“ ____ 1891. HÍREK. Simor János esztergomi herczegprimás, Magyarország bíboros főpapja, ki 24 évig viselte magas méltóságát, f. hó 23-ikán reggel alig két napi betegség után 78 éves korában elhunyt. — Földváry Mihály alispán ur, — ki két napig volt városunk vendége, — kedden délelőtt utazott vissza a fővárosba. — Dr. Tóth Kálmán polgármester pén­teken délután Budapestre utazott. Utazása kap­csolatban áll megválasztatásával, a mennyiben — mint értesülünk — az ügyvédi kamaránál az ügyvédségről, a megyénél pedig a tiszteletbeli ügyészi állásról való lemondását fogja ez alka­lommal benyújtani. — Bucsu-tisztejgős. A városi tisztikar kedden délután testületileg megjelent Vári Szabó István volt polgármester előtt a tiszti ügyészi szobában, hol Dr. Babó szép szavakban vett bú­csút a volt hivatal-főnöktől, ki meghatottan kö- szöute meg a ragaszkodás e szép jelét, s kérte a tisztelgőket, hogy tartsák meg jó emléke­zetben. — Tanácsülés volt szerdán délelőtt, melyen az először elnöklő polgármestert Dr. Babó üdvözölte a tanácstagok nevében kívánva neki erőt és kitartást. A polgármester rövid kö­szöneté után a tanács az Írnokok beosztásával foglalkozott. Maár József lett a kiadó; Németh Gyula az árvaszóki, Fadgyas Sándor és Szántai Imre a közigazgatási, Németh Móricz az adó­hivatali, Yass Vincze az adójegyzői, Molnár K. Mihály a rendőrségi irodákba osztattak bé. — A regalc-bérlő ügyeiben újabb for­dulat állott be, a mennyiben a héten már a fogyasztási adó-szedést is kivette a kincstár a kezéből. — Most tehát ideiglenesen úgy az italmérósi valamint a fogyasztási adó­szedés jogát a pénzügyőrség kezeli. — Reuiiió. A Kaszinó tegnap este tar­totta az idén első reunióját. A lap zárta miatt csak jövőre Írhatunk róla, ha lesz mit. — Az iparos ifjúság műkedvelői elő­adással egybekötött tánczestélyót 31-én, szom­baton este tartja. Szigligeti „A ez igán y“ czimű színműve előreláthatólag élvezetes elő­adásban fog színre kerülni, mert a rendezői és karmesteri pálezák kipróbált, szakavatott kezek­ben vannak; amazt Dékáni Árpád rajztanár, emezt Papp Mihály zenetanár kezeli. A bekül­dött műsorból látjuk, hogy a hölgyek közül a következő műkedvelők vállalkoznak a közön­ség gyönyörködtetésére: Kémén Tini és Ida, Czuczor Ida, Brecska Juliska, Tihi Tériké kis­asszonyok és Babó Elekné asszony; — a férfiak közül a vállalkozók: Kómeri Gyula és Benő, Babó Sándor és Elek, Szomorfalvi István, Kónya József, Bornemisza János, Endrész Imre, Mar­tini Józsi, Fehér Károly és Lakos Sándor. — Az est fényes sikerében — az eddigi tapaszta­latok után — nem kételkedünk. — Kis-Körösről Írják lapunknak, hogy hétfőn, mikor nálunk az uj polgármestert szen­telték föl, ott ugyanakkor egy uj oltárképet szen­teltek föl a kalocsai érsekség bőkezűségéből szépen restaurált plébánia templomban. A szertartást Városy kalocsai kanonok végezte. Természetes, hogy ezt a fölszentelóst is lakoma koronázta be a plébános házánál. — A polgári olvasókör múlt szombati bálján —- melyet előző számuukban említettünk — az anyagi sikerhez többen járultak folülfi- zetéseikkel. kiknek névsora közlésére a rendző- ség által fölkórettünk. A beküldött névsor követ­kező: Piacz Imre 20 kr., Kónya József 10 kr.. Kolozsvári István 10 kr., Zilah István 20 kr., Murgács Iános 50 kr., Török István 50 kr., dr. Tomcsényi László 50 kr., Hóza István 50 kr., dr. Beck Sándor 50 kr., Kohn Sándor 50 kr., Deutsch Lázár 20 kr., Fischl József 20 kr., Nagy György 30 kr., dr. Tóth Kálmán 1 írt 50 kr., Hirháger Károly 50 kr., N. N. 50 kr., Kovács

Next

/
Oldalképek
Tartalom