Félegyházi Közlöny, 1988 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-22 / 3. szám

mmm mm Nyereséges gazdálkodás Petőfiszálláson TELJESÍTI TERVET A SZÖVETKEZET Petőfiszálláson 6415 hektár 9 arany­koronás, aránylag gyenge minőségű homoktalajon gazdálkodik a Petőfi Termelőszövetkezet. Ennek ellenére a tervezettet közelítő terméseredményt értek el kenyérgabonából. A búza 3 tonna helyett 2,7 tonnát adott hektá­ronként. A rozs 2,4 tonnás tervét kicsi­vel meghaladta, az árpa viszont teljes egészében kifagyott. Napraforgó 2 ton­nán felül termett hektáronként, és a kukorica is hozta a tervezett mennyisé­get. Lucernát 240 hektáron termelnek, mely fedezi az állattenyésztés pillan- góstakarmány-szükségletét. Sajnos, az 1987. évi erős fagyok a szövetkezet őszibarackosában akkora kárt okoztak, hogy termés nem is lett. Szerencsére a fák nagy része kiheverte a kárt. A szövetkezet gazdái remélik, hogy a jó termés ebben az évben már nem marad el. A Petőfi Tsz-ben nagy szerepe van az állattenyésztésnek. A gazdák hozzáértését, állatszeretetét bizonyítja, hogy 1800 szarvasmarha tartása Petőfiszálláson nem vesztesé­• Nagy gond­dal, szakértelem­mel javítják a gé­peket a tsz műhe­lyében. Az idén ugyanis műszaki fejlesztésre, újabb munkaeszközök beszerzésére ke­vés pénze lesz a szövetkezetnek. Munkásőr­egység-gyűlés Tiszaalpáron A kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő munkásőregység a közelmúltban Ti­szaalpáron, az iskolai sportcsarnokban tartotta ünnepi gyűlését. A percnyi pontossággal összeállított program szinte filmszerűen pergett le. Nincs hely ennek teljes felsorolására. Kiemelke­dett az elöljáró, Vízin Miklós megyei munkásőrparancsnok fogadása, a je­lentéstétel, a Himnusz, Hegedűs József egységparancsnok beszámolója, a ki­tüntetések és elismerések átadása, az új munkásőrök eskütétele, a fegyver át­adása, átvétele. A tiszaalpári egységgyülésre a mun­kásőrökön kívül eljöttek az MSZMP megyei, városi bizottságának, a tanács­nak, a gazdasági és társadalmi szervek­nek, a fegyveres testületeknek a képvi­selői, akiket a házigazdák nevében No- vák Lajos nagyközségi tanácselnök üd­vözölt. Az ünnepi gyűlés után a részt­vevők kötetlen formában, családias hangulatban töltötték el a napot. Tóth Miklós Kulturális ajánlat A félegyházi honismereti klub idei működését nagy érdeklődésre számot tartó előadás-sorozatok fémjelzik. Január 25-én Somogyvári Agnes előadása hangzik el Bronzkori telep Petőfiszálláson címmel. Február 29-én ugyancsak a honismereti klubban Fekete János helytörténész tart előadást, aki Haubner Károly dalköltőről emléke­zik meg. Márciusban, Egyesületi törekvések Kiskunfélegyházán címmel, Bánkiné dr. Molnár Erzsébet és Fekete Pál előadása hangzik el a honismereti 'klubban. Március 27-én a Kiskun Múzeumban a Darvas József diákévei Kiskunfélegyházán és Orosházán című kiállítást nyitják meg, melyet dr. Takács László irodalomtörténész, Békés megyei muzeológus ren­dez. Májusban a félegyházi honismereti klub tagjai kirándulnak Puszta­szerre, s az első „országgyűlés" emlékhelyét tekintik meg. M. D. ges, és 200 tehén, 450 hízómarha nem lebecsülendő hasznot hozott a szövet­kezetnek. A gyapjú ára változott ugyan, de a 700 juh. különösen a pecse­nyebárány értékesítése előmozdította a juhágazat tervteljesítését. Pctőfiszállá- son a szövetkezet támogatásával jó színvonalú a háztáji termelés is. A kis­gazdaságok tavaly 1 millió liternél több tejet fejtek és értékesítettek. A sok száz szarvasmarha, valamint a növendék- és hízómarha takarmányáról, értékesíté­séről a Petőfi Tsz gondoskodik. A pe- tőfiszállásiak gazdasági társulásban a bugaciakkal és a jászszentlászlóiakkal lakatosipari tevékenységet folytatnak. Tagjai a tejtársulásnak és a Primőr kisszövetkezetnek. Sikeres a savanyító­üzem működése, amely termékeivel számottevő piacot szolgál ki. Ismere­tes, hogy a volt szakszövetkezet 1980 óta termelőszövetkezetként dolgozik, de a múltbeli tapasztalatokat gyümöl­csözlek. A háztáji termelés és a kisál­lattenyésztés helyi szervezése a szak­szövetkezeti időszakból maradt, jól be­vált forma. A szövetkezet dolgozóit a gyenge mi­nőségű homok újra és újra kemény küzdelemre készteti. Minden forint be­vételért sokat kell dolgozni. A kemény munka eredményeként az 1987. évi elő­irányzatot több mint 10 százalékkal szárnyalta túl a gazdaság. Az idén a beruházási források beszű­külnek, így az eddigi gépeket kell a feladatok megoldásához nagy gonddal előkészíteni. Az előző esztendő mérle­gével együtt az idei terveket is készítik. Nehezíti a tervezést a felvásárlási árak és egyéb tényezők bizonytalansága. Szerencsére a csapadék hatására az őszi vetés eddig szépen telelt és a bevált gabonafajták még jó termést adhatnak. N. L. Jobban kihasználni a munkaidőt A munkaidő jobb kihasználásával összefüggő vizsgálatot végzett a városi népi ellenőrzési bizottság. Kiderült, hogy az elmúlt években a munkaidőalap 258-ról 253 napra szűkült. Kiskunfélegyházán a vizsgált üzemeknél együttesen 355 millió forint volt az így elmaradt teljesítmény értéke egy év alatt. Szükség van tehát a külső ügyintézés feltételeinek javítására, a dolgozók tájé­koztatatásának jobb megszervezésére. A rendelőintézeti betegellátásban tett intéz­kedések a délutáni rendelés szélesítésével segítik a munkaidőalap védelmét. Az OTP-ben csütörtöki napon 19 óráig tartanak nyitva. A hosszabb időt igénybe vetfő szerződések kötésére is erre a napra hívják az ügyfeleket. A takarék- szövetkezet Kiskunfélegyházán és Kunszálláson, valamint Városföldön ugyan­csak csütörtökön vezette be a nyújtott ügyfélfogadási időt, ami egybeesik az OTP és a kereskedelem ez irányú szolgáltatásával. A városi földhivatalban hétfőn és szerdán van a meghosszabbított ügyfélfoga­dási idő, de itt még többségében a munkaidőben tapasztalható nagyobb forgalom. Az Állami és a Hungária Biztosítónál ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok. A városi bíróságon minden hétfőn 16.30-tól 18.30-ig van munkaidőn túli ügyfél- szolgálat, melyet egyre többen vesznek igénybe. A városi tanács hétfőn és szerdán 18.30-ig tartja a meghosszabbított ügyfélszolgálatát, szombaton pedig az ügyele­tet. Sajnos, a korábbi szokások tovább élnek, ezeket megváltoztatni csak a mun­káltatókkal való jobb együttműködéssel lehet. Kiskunfélegyházán a NEB-vizsgá- lat szerint megvan a lehetőség arra, hogy az állampolgárok a munkaidő sérelme nélkül, munkaidőn kívül intézhessék ügyeiket. * Némedi László Gyermekruha exportra # Kiskunfélegyházán gyermekruházati cikkeket, kapucnis dzsekit és téliesített nadrágot varrnak a Háziipari Szövetkezetben. A bedolgozók segítségével határidő előtt szállították a kétrészes gyermekruhákat. Minőségük megfelelt a szigorú köve­telményeknek, így a félegyháziakkal együttműködő budapesti vállalat valamennyi ruhát külpiacon értékesíthetett. (Fotó: Straszer András) Mentők és tűzoltók A múlt hét szerdai sűrű köd és a jeges utak miatt országszerte közlekedési balesetek történtek. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között — a 108-as kilométernél — személy- és tehergépkocsik, kamionok ütköztek össze. Egy teljesen összetört Trabant vezetője súlyosan megsérült, mások könnyebb sérüléssel úszták meg a karambolt. • Félegyházi tűzoltók is segítenek a súlyos sérült, Hegedűs Zoltán mentésében a helyi mentőszolgálatnak. Baloldalt az összetört Trabant. Jövedelmező az élelmiszer-feldolgozás • Jövedelme­ző termelési ága a Pálmonostori Ke­leti Fény Tsz-nek az élelmiszer­feldolgozás és ter­mékértékesítés. Ebből származott a tavalyi, elég sa­nyarú időjárású esztendőben a kö­zös gazdaság ter­melési értékének 25 százaléka. Ké­pünkön a burgo­nyaszirom nyers­anyagát keveri össze Hegedűs Je- nőné, az üzem dol­gozója. SPORT ASZTALITENISZ NB I-es mérkőzés: Budapesti VSC—Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz SE 20:5 Győzött Kaiser (3), Kovács (2). Nem sok győzelmi eséllyel utazott az őszi első vasutas­csapat otthonába a Lenin Tsz csapata. Bér­ezik Zoltán, a BVSC edzője nem bíz semmit a véletlenre, most is a legerősebb csapatát állította asztal mellé. Bár a számszerű ered­mény nem azt mutatja, mégiscsak nagy küz­delem alakult ki, hiszen kilenc mérkőzés dőlt el a döntő — harmadik — játszmában. Szombat-vasárnap kettős fordulót bonyo­lít le az NB I-ben a Magyar Asztalitenisz Szövetség. Szombaton ismét idegenben — Cegléden — szerepel a félegyházi csapat. Bi­zony jó lenne most is a győzelem a jónevü — bár a mostani bajnokságban halványan szereplő — ceglédi vasutasok elleni mérkőzé­sen. Ehhez azonban mind az öt félegyházi fiúnak tudása legjavát kell nyújtania.-A ta­lálkozó szombaton lesz a Ceglédi VSE Dam­janich utcai csarnokában. Vasárnap először látogat Félegyházára a sokszoros magyar bajnokcsapat, a Bp. Spar­tacus. Sidó Ferenc — minden idők egyik legjobb magyar asztaliteniszezőjének — csa­pata ma is tele van válogatottakkal. Elég, ha Kriston, Simon és Káposztás nevét említjük. A találkozó esélyesei a fővárosiak, de ha jó napot fog ki a félegyházi csapat, akkor szo­rossá teheti a mérkőzés végeredményét. A találkozó vasárnap 11 órai kezdettel lesz a Lenin Tsz SE Fadrusz János utca 2/A szám alatti asztalitenisz-termében. Horváth István Huszonhat csapat a teremfocitornán Január 16—17-én rendezték meg a 608. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tor­nacsarnokában a KISZ városi bizottsága és az Április 4. Gépipari Művek KlSZ-bizott- sága által megszervezett teremfoci-bajnoksá­got. A teremfutballra huszonhat csapat ne­vezett be, és nyolc csoportból az első és má­sodik helyezett csapatok jutottak tovább. A döntőbe jutásért az egyik ágon a Peda­gógus SE—Integrál Áfész (1:0), a másik ágon a Petőfi Lakótelep SE—Kiskunfélegy­házi Vasas (4:1) játszhatott. A harmadik helyért a Kiskunfélegyházi Vasas—Integrál Áfész (3:3) küzdött, melyet büntetőrúgásokkal a Vasas nyert. Az első helyért a Pedagógus SE—Petőfi Lakótelep SE (3:0) mérkőzött. A Pedagógus SE ebben az évben ötödik alkalommal nyerte meg a teremtornát. Vége­redmény: 1. Pedagógus SE, 2. Petőfi Lakóte- lap SE, Kiskunfélegyházi Vasas, 4. Integrál Áfész. A torna legjobb játékosa Ézsi Zoltán (Kiskunfélegyházi Vasas), a legsportszerűbb csapat a Pedagógus SE lett. Lőrincz Csaba néprajz, régészet Helytörténet, Féle^yházán, a Kiskun Múzeumban tudományos és közművelődési munka folyik. A helytörténeti, irodalomtörté­neti, régészeti és néprajzi kutatómunka eredményeiről a honismereti klub fog­lalkozásain és publikáción keresztül tá­jékozódhat az érdeklődő közönség. Mindezek a város határán túl is ismert­té válhatnak. Példa erre dr. Fazekas István múzeumigazgató előadása Nagykörösön, amikor is Szélmalmok a Kiskunságban című néprajzi tanulmá­nya hangzott el az ottani honismereti klubban. A múzeum tervei közt szerepel egy új helytörténeti állandó kiállítás, melynek vezérfonala Kiskunfélegyháza történe­te az őskori emlékektől 1948-ig. Az intézmény tudományos munká­jához tartozik a múzeumi anyag és tárgy gyűjtése, nyilvántartása, feldol- ozása, eredményeinek nyilvánosságra ozatala, publikálása. Mindezeket a feladatokat két muzeológus látja el. Egy régész és a múzeum igazgatójának személyében három terület — iroda­lomtörténet, helytörténet és néprajz — lelt gazdára. A Kiskun Múzeum régésze, So­mogyvári Agnes több emlékezetes kuta­tást végzett és végez ma is. így a lajos- mizsei ásatáson, az M 5-ös út építése előtt, leletmentésben vesz részt. Foly­tatja a Körösi út mellett a középkori temető feltárását. Kutatási területén a Vörös Csillag Tsz egyik raktára okoz most gondot vagyonjogi okok miatt. A régészeti topográfia igényével foly­tatja a terepbejárást az egykori Páka­puszta és Tiszaalpár környékén. A ré­gész nagyobb tudományos kutatási te­rülete a Dél-Alföld bronzkora. A Solt- szőlőhegyen tavaly feltárt bronzkori le­letet most dolgozta fel, ez egyik szerves része kedvenc kutatási területének. Dr. Fazekas István már évek óta gyűjti Félegyházán és Kiskunmajsán a néprajzi anyagot a neves kisiparosok­ról, a régi szakmák jellegzetességeiről. Majsán szinte az utolsó pillanatban si­került a gyűjtőmunkát befejeznie. Saj­nos, az idős mesterek közül egyre töb­ben nemcsak a mesterségük művelését hagyták abba, hanem fájdalom, a földi pályafutásukat is. Az irodalomtörténész Fazekas Ist­ván, a kutatási körében újabb publiká­cióra készül. Ennek Móra Ferenc Pető- fi-képe lenne a címe, és az anyagot elő­adáson is ismerteti később meghirde­tett időpontban. Az 1887-ben működött országgyűlé­si képviselő, Hegyesi Márton négyezer kötetes könyvtárának a teljes anyagát Hegyesi Márton fia a Kiskun Múzeum­ra hagyományozta. Valóságos kincses- bánya ez a kutatóknak. A hagyomá­nyozott anyag azonosítása, raktári rendjének megteremtése ma is folyik. A frissebb szakkönyvtári anyag elkülö­nítése, feldolgozása szintén a múzeum teendői sorába tartozik. Gémes Tünde tárlatvezető könyvtá­rosi, történészeti tanulmányokat foly­tat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Ily módon ez a múzeumi szakterület is hozzáértő személy kezébe került. A századelőn Félegyházán meg­jelent és a múzeum birtokában lévő sajtótermékek gondozása, cikkeinek feltárása és mütárgyi védelme is a mai teendők közé sorolható. . ^, Major Dora 9 Ebből a járműből mentették ki a Nysa furgon vezetőjének a fiát. Szeren­csére, ifjú Barna István könnyebb sérü­léssel úszta meg az összeütközést. (Tóth Sándor felvételei) Tanácsadó szolgálat nyugdíjasoknak A szakszervezetek kiskunfélegyházi városi bizottságának nyugdíjas-érdekvédelmi tevé­kenységéről számoltak be legutóbb a bizottsá­gi ülésen. Szó volt a panaszos ügyek intézésé­ről, a szociális segélyezéshez és a nyugdíjfele- melési kérelmekhez nyújtott segítségről. Osz­tatlan sikert aratott a kedvezményes nyugdí­jasvásár megrendezése, valamint a nyugdíja­sok tanácsadó szolgálata. A bizottság az idén tovább fejleszti a félegy­házi nyugdíjasok érdekvédelmét. Rendszeres tájékoztatást tartanak a szociálpolitikai rcn- deletekről, és egyéb, a nyugdíjasokat is érintő intézkedésekről. Az idei első előadás január 28-án fél 3-tól lesz, a szakszervezeti művelő­dési házban. Tárgya az év elején életbe lépett nyugdíjemelések. Miklós László MŰSOR: Szakmaközi művelődési ház: 5 és 7 órakor: MISSZIÓ. Sz., mb., angol film. 14 éven felülieknek. Termékváltás sikerrel Szerencsés el­határozás volt a termékváltás a Kiskunfélegyházi Cipőipari Szövet­kezetben. Koráb­ban főként az idősebb korosz­tálynak készítet­tek különböző lábbelit. A mű­szaki fejlesztés eredményeként a fiatalabbak által igen kedvelt könnyebb cipő­ket, szandálokat is gyártani kezd­ték. Azóta ug­rásszerűen meg­nőtt a kereslet az új fazonú .termé­kek iránt. Ősz óta már a tavaszi, nyári szezonra készítenek a szö­vetkezet dolgozói különféle szandálokat. Képünkön Veres Zoltánné a csomagolás előtt tisztítja, Makány Gáborné meós ellenőrzi. Majoros Mátyásné pedig szállításra készíti elő az új lábbeliket. (Fotó: Méhesi Éva) mmm kmy A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága lapjának, a Petőfi Népének félegyházi kiadása Főszerkesztő: dr. Gál Sándor Kiadja: a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Készült a Petőfi Nyomdában, ofszet rotációs eljárással, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 28-777 . Felelős vezető: Birkás Béla vezérigazgató 1988. I. 22-én, megrendelés sorszáma: 75378 Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Kecskemét, Szabadság tér 1/A. 6001 Fiókszerkesztőség: Kiskunfélegyháza, Marx tér I. 6100 Telefon: 62-144 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és hírlapkézbesitőknél. Előfizetési díj: egy hónapra: 43,— Ft, negyedévre: 129,— Ft, félévre: 258,— Ft, ‘ egy évre: 516,— Ft. HU ISSN 0133-235x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom