Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-10-09 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évi. 35. szám Ára: 1,80 Ft 1987. október 9. péntek Az MSZMP főtitkára Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra a Kí­nai Népköztársaságba utazik. Nagy az érdeklődés a tanácsi kötvények iránt (3. oldal) A jövő évi szabályozókról döntött a kormány A Minisztertanács csütörtöki üléséről — amelyet Grósz Károly távollétében Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes vezetett — a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kan­cellár magyarországi látogatásá­ról készített jelentést. A kormány határozatot hozott az 1988. évi gazdasági szabályo­zók módosításáról. Jóváhagyta a bér- és keresetszabályozás 1988. évi rendszeréről szóló rendele­tet, és meghatározta azokat a gazdasági követelményeket, ame­lyek teljesítése esetén a gazdál­kodó szervezetek mentesülhet­nek a bér- és keresetszabályozás előírásai alól. A Minisztertanács a szövetke­zeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket figyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szövetkezetekről szóló jogszabá­lyok korszerűsítését. A Minisztertanács rendeletet hozott a lakásépítéssel kapcsola­tos kötelező jótállásról. Ügy ha­tározott, hogy 1988. január else­je után kötött szerződések alap­ján átadott új lakóépületekre, la­kásokra hároméves jótállás vo­natkozik. A Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezetre ve­szélyes anyagok külföldről tör­ténő behozatalának megakadá­lyozására. A kormány a Tudománypoliti­kai Bizottság elnökének beszá­molója alapján áttekintette a kutatóhelyek és a vállalatok együttműködését szolgáló jogi­gazdasági feltételeket, valamint a kutatóintézetek és a vállalatok műszaki-fejlesztési munkáját. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének előter­jesztését figyelembe véve, elfo­gadta a hosszú távú erdőtelepí­tési programot. Ennek értelmé­ben 1991-től 2000-ig 150 ezer hek­tár új erdőt kell telepíteni, (A szóvivői tájékoztató további is­mertetése a 2. oldalon.) Elengedhetetlen a megújulás Népfront-feladatok a kibontakozásban Tegnap ülést tartott Kecskemé­ten a Hazafias Népfront Bács- Kiskun Megyei Bizottsága, amely több órás vita után kiegészíté­sekkel és módosításokkal elfogad­ta a gazdasági-társadalmi kibon­takozás * programjának megyei megvalósítását elősegítő, nép­frontfeladatokat tartalmazó Írá­sos állásfoglalás-ttirvezetet. A dokumentumhoz — Farkas József megyei népfrontelnök megnyitója után — Terbe Dezső, a megyei bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Felhívta a figyelmet a többi között a nem­zeti közmegegyezés és a szövet­ségi, valamint a nemzetiségi po­litika fontosságára, a szocialista demokrácia, a nyíltság és a kri­tikai szellem erősítésére. Nap­jainkban elengedhetetlen a nép­frontmozgalom megújulása is — hangsúlyozta —, a szavakat most már tetteknek kell követniük. A megyei állásfoglalásban rög­zített gazdaság- és településpoli­tikai, közjogi, tömegpolitikai és közművelődési, valamint társa­dalompolitikai feladatok egy- egy fejezetéhez kapcsolódva több hozzászóló is elmondta saját mun­katerülete, vagy lakóhelye kö­zösségének terveit, gondjait. Konfár Sándor (Kecskemét) a többi között a közélet tisztaságá­ról szólt, és részben e témához kapcsolódott Kovács László (Kecskemét), aki nagyon lénye­gesnek tartja a kiemelkedően dolgozó egyének és kollektívák elismerését, népszerűsítését. Szin­tén a személyes példamutatásról — munkában és magánéletben egyaránt — beszélt dr. Szarvas Mária (Baja). Ezenkívül kiemel­te a fogyasztói sérelmek orvos­lásának elősegítését. Terecskei Jánosné (Kecskemét) szerint a mozgalomnak az a fel­adata, hogy javítsa a lakóterü­leteken az ott élők közérzetét, erősítse helyes politikai szemlé­letüket. Mint mondotta, az em­berek nem értekezleteken akar­nak részt venni, hanem beszél­getni olyan fórumokon, ahol meg­hallgatják véleményüket. Többet kell törődni a lakóhelyi és az üzemi demokrácia érvényre jut­tatásával is, és fellépni egyes ügy­intézőknek a lakossággal szem­ben megnyilvánuló negatív, hiva­talnoki magatartása ellen. A tájékoztatás hitelességéről szólt Kalmár Pál (Kecskemét), .mondanivalójában megfogalmaz­va: Felnőttként kell kezelni az állampolgárokat. E felvetéshez kapcsolódott Deák István (Kecs­kemét) hozzászólása is, miszerint fontos feladat a vitakultúra fej­lesztése. Kovács Ferenc (Kiskun­félegyháza) szenvedélyes hangon emelt szót környezetünk védel- (Folytatás a 2. oldalon.) AKTÍVAÉRTEKEZLET BÁCSALMÁSON Űjabb ipari üzemekre van szükség Párt-, tanácsi és társadalmi szervek, gazdasági egységek ve zetőinek jelenlétében tegnap a bácsalmási városházán Varga József, a városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg azt az aktíva­értekezletet, amelynek témája Bácsalmás és térsége gazdasági, társadalmi kibontakozási prog­ramja volt. Vida Miklós, a bácsalmási vá­rosi pártbizottság első titkára előadásában arról beszélt, hogy differenciált követelményeket határozták meg a térség fejlődé­se érdekében. A teljes foglalkoz­tatás, a lakónépesség csökkené­sének megállítása, valamint a gazdálkodó egységek jövedelem­termelő képességének fokozása a legfontosabb feladat. A jelenlegi termelési szerkezet korszerűsíté­se elengedhetetlen, elsősorban az ipari struktúra átalakítására van szükség, amit az anyagi és személyi feltételek függvényé­ben kell végrehajtani. A techno­lógia és technika megújítása, az exportképesebb áruk előállítása, a konfekcióipar fejlesztése ebbe a körbe tartozik. Jól fejlődnek a térségen kívüli gazdálkodó egy­ségekkel, intézetekkel kialakí­tott kooperációs kapcsolatok, eb­ben élenjár a mezőgazdaság. Az első titkár szükségesnek mondot­ta a vetőmagtermesztés bővíté­sét, a háztáji sertéstartáshoz a szolgáltatások fejlesztését, az ül­tetvénytelepítés folytatását, és a termékek feldolgozottsági szint­jének emelését. Az alaptevékeny­ségek vertikumai mellett a ki­segítő ipari melléküzemágak na­gyobb arányát is fontosnak tar­totta, agyébek között az új mun­kahelyek létesítése szempontjá­ból, a foglalkoztatási gondok megoldásához. Beszélt a politikai és a tanácsi szervek közötti mun­kamegosztás javításáról; az együt­tesen kidolgozott feladatok vég­rehajtásában végezzenek felelős és intenzív munkát. Az előadás Utáni vitában töb­ben kifejtették véleményüket, is­mertették idei, valamint jövő évi fejlesztési elképzeléseiket. Első­ként Kollár Józsefné, a Bácsal­mási Petőfi Tsz párttitkára szá­molt be arról, hogy bővítik a ve- (Folytatás a 2. oldalon.) Művelődési ház épül Rémen m* *'zf \ i \j«NNX ÚJ művelődési ház épül Rémen. Az 1400 négyzetméter alapterületű létesítményben a kultúrház termein kívül helyet kap egy ebédlő is batszáz adagos konyhával. A beruházás értéke a tervek »érint eléri a 20 millió forintot, ennek zömét a helyi termelőszövetkezet adja, a tanács 8 millió forinttal járul hozzá a költségekbe*. A hamarosan te­tő alá kerülő épületben télen is dolgoznak majd a szakiparosok. A tsz dolgozói azt szeretnék, hogy tavasszal a zárszámadást már az új nagyteremben tartsák meg, 1988 végére pedig teljesen elkészüljön az impozáns épület. (Pásztor Zoltán felvétele) Hazánk vendége a Dán Királyság uralkodója Kádár János találkozója II. Margittal II. Margit, a Dán Királyság uralkodója Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására tegnap hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett. A ki­rálynőt magyarországi útjára el­kísérte férje, Henriik herceg. Az uralkodói párt Németh Ká­roly és felesége üdvözölte a két­nyelvű köszöntő feliratokkal és nemzeti lobogókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren, ahol rövid­del 1,1 óra előtt szállt le a skan­dináv légitársaság menetrend sze­rinti járatának gépe, fedélzetén Budapest királyi vendégeivel. A repülőtéri üdvözlés után — amelyen megjelent Hans Kühne, Dánia magyarországi és Király Andrásné, hazánk koppenhágai nagykövete — II. Margit, Henrik herceg és a kíséret tagjai vendég­látóik társaságában az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. Az érdeklődők sokaságával be­népesült, fellobogózott téren Trautmann Rezgő, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter, Iványi Pál, e Fővárosi Tanács elnöke, valamint a hazai közélet több más kiemelkedő személyisége fo­gadta a motoros rendőrök dísz- kíséretében érkező királyi párt. A felsorakozott katonai dísz­egység parancsnoka jelentést tett az uralkodónak, majd a dán és a magyar himnusz hangjai után II. Margit Németh Károly társa­ságában ellépett a tisztelgő ka­tonák sorfala előtt. A vendégek és a házigazdák ezután kölcsönö­sen bemutatták a fogadtatása ce­remónián megjelent dán és ma­gyar személyiségeket és a ki­rálynő megismerkedett a buda­pesti diplomáciai képviseletek jelenlevő vezetőivel, tagjaival. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtök délután a Parlamentben találko­zott II. Margit dán királynővel és férjével, Henrik herceggel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a jól fejlődő ma­gyar—dán kapcsolatok helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit. Meg­elégedéssel hangsúlyozták, hogy a két eltérő társadalmi rendszerű ország együttműködése mindkét nép érdekeit szolgálja, és hozzá­járul az európai béke és a nem­zetközi biztonság erősítéséhez. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdé­seiről, különös tekintettel a bé­ke megőrzésének és a nemzetkö­zi együttműködés további elmé­lyítésének lehetőségeire. Ugyancsak az Országház volt a színhelye az Elnöki Tanács elnö­ke és az uralkodói pár találkozó­jának, amelynek bevezetéseként Németh Károly a házigazda fi­gyelmességével mutatta be ki­rályi vendégeinek a Parlament patinás Munkácsy-termét A kötetlen hangulatú megbe­szélésen az Elnöki Tanács elnö­ke mindenekelőtt hazánk nyi­tottságát hangsúlyozta. A nyílt eszmecsere, a párbeszéd előfel­tétele az egész emberiség előtt álló gondok enyhítésének, illet­ve a nemzeti keretek között fel­lép» problémák megoldásának is. II. Margit királynő köszönetét mondott azért a vendégszerő fo­gadtatásért, amelyben magyar- országi útjának első óráitól ré­szesítik. Nagyra értékelte Ma­gyarország nyitottságát, fogé­konyságát a világ dolgai iránt. A dán királynő és Henrik her­ceg a nap folyamán ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. * Németh Károly és felesége este díszvacsorát adott II. Margit ki­rálynő és Henrik herceg tisztele­tére a Parlamentben. A vacsorán az Elnöki Tanács elnöke és a dán uralkodó pohárköszöntőt mondott. Folytatódtak a magyar—NSZK tárgyalások Grósz Károlyt fogadta Richard von Weizsäcker — Eszmecsere a gazdasági élet vezető képviselőivel • Grósz Ká­roly és Hans- Dietrlch Gen­scher találkozó­ja. BONN Az NSZK és mányának iképviselői előremutatónak ítélték meg Grósz Károly jelenlegi hivatalos láto­gatásának, tárgyalásainak eddi­gi eredményeit, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Grósz Károlyt csütörtökön fogadta Ri­chard von Weizsäcker szövetségi államfő, és a magyar miniszter- elnök a nap folyamán több más magas rangú politikussal is tár­gyalt. Friedhelm Ost államtitkár Ko­vács László külügyminiszter-he­lyettessel közösen megtartott csü­törtöki tájékoztatóján nyugat­német részről kiemelték, hogy Helmut Kohl kancellár és Grósz Károly megbeszéléseit a két ál­lam szoros viszonya jegyében szívélyes, nyílt és barátságos lég­kör, az egymás iránt tanúsított megértés jellemezte. Magyar részről szintén aláhúzták, hogy igen elégedettek a teljes nyíltság és őszinteség légkörében eddig folytatott véleménycsere ered­ményeivel. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy e lá­togatás új fejezetet nyit a két ország viszonyánák történetében. Mint a bonni szóvivő rámuta­tott, az intenzív és magas szintű dialógus folytatódik, ennek jele (Folytatás a 2. oldalon.) Magasabb iskolába lépni Társadalmunkban az előre­jutás, a mobilitás alapvető fel­tétele az iskolai végzettség. Ma az iskolák kapui elvileg min­den fiatal számára nyitva áll­nak. A tanuláshoz való egyen­lő jog azonban nem jelenti a tanuláshoz szükséges lehető­ségek, az esélyek egyenlőségét is. Látszik ez abból is, hogy míg a keresőképes lakosság 37 százaléka betanított, illetve segédmunkás, addig gyere­keiknek csupán 23 százaléka szerez befejezett középisko­lai végzettséget. Aligha ké­pességeik alacsony színvonala miatt van ez így. A fiatalok körében a segéd­munkások aránya a népszám­lálás adatai szerint 16 száza­lékról 8 százalékra csökkent az elmúlt tizenöt évben. Ez­zel együtt is ma, a nyolcvanas évek végén egy-egy korosz­tálynak mintegy 33 százaléka szakképzetlen és alacsony is- kolázottságú. S bár ebben a pillanatban a gazdaság még képes foglalkoztatni őket, s a munkaerőpiacon nagy a keres­let irántuk, csupán a legked­vezőtlenebb kereseti lehető­ségeket nyújtó munkaterüle­teken tudnak elhelyezkedni. Vagyis az iskolázottsági szint emelése nemcsak társadalom- politikai, hanem gazdaság- politikai és egyéni érdek is. Manapság egyre több embert kell átirányítani az egyik szfé­rából a másikba. Ez pedig át­képzéssel jár. Az alacsony is­kolai végzettségű fiatalokat rendkívül nehezen lehet új dolgokra megtanítani. Hiá­nyos képzettségükért azon­ban csak kis részben tehetők ők maguk felelőssé. Bizonyí­tott tény ugyanis, hogy a szakképzetlen szülők gyere­kei olyan indulási esélyhát­ránnyal kerülnek iskolába, amelyet ma még nyolc isko­laév alatt sem sikerül lecsök­kenteni. Egy segédmunkás csa­ládból induló gyereknek hu­szonötször kisebb esélye van arra, hogy egyetemre jusson, mint egy értelmiségi család­ban nevelkedőnek. Az érettségit adó középisko­lákra már más rétegadatok jellemzőek. Hazánkban egy- 'egy korosztálynak csupán 30 százaléka szerez érettségit. De míg az értelmiségi családok gyerekeinek 80 százaléka érettségizik, a segédmunkások körében ez az arány a 20 szá­zalékot sem éri el. Magyar- ország ebből a szempontból még a hozzánk hasonló fej­lettségű országokhoz képest is erősen lemaradt. Nyilvánvaló tehát, hogy a középfokú iskolázást ki kell terjeszteni. Erre különféle el­képzelések vannak. Egyrészt a gimnáziumot kell olyan'fa­kultációkkal kibővíteni, ame­lyek bizonyos területeken ga­rantálják az elhelyezkedési lehetőségeket. Így ez az isko­latípus vonzóbbá válhat a fiúk számára. Köztudott ugyanis, hogy a mai fizikai rétegek jóképességű gyere­keiket is inkább küldik szak­iskolába, mint gimnáziumba. Ez baj, hissen a műszaki te­rületeket kivéve, az értelmi­ségi foglalkozások rohamos elnőiesedése figyelhető meg. Ez pedig nem az emancipáció jele, hanem az iskolarendszer torzító hatásának következ­ménye. A másik lehetőség az, hogy a szakképzést elsősorban nem a jelenlegi hároméves iskolá­ban, hanem egy érettségit adó négyéves iskolatípusban kell megoldani. Ezek a változások rendkívülien megnövelnék a foglalkoztatási szerkezetben a mozgási esélyeket. Ez pedig létkérdése a gazdaságnak csakúgy, mint az egyénnek. A gazdaságnak azért, mert ma­napság a technikai fejlesztés, befektetés jórészt azért Item hozza meg a kívánt hatást, mert a modernebb technikát nem tudjuk megfelelően mű­ködtetni. Az egyénnek pedig azért létkérdés, mert a köz­hittel ellentétben az értelmi­ségnek, s a magasabban kva­lifikált szakmunkásoknak jobbak a kereseti viszonyai, mint az egyéb rétegeknek. Csakhogy a tanulmányi ráfor­dítás nagyon hosszú és lassan térül meg. Az iskolarendszer zavarain kívül ez is oka an­nak, hogy a fizikai rétegek­ből a fiúk nem törekednek a felsőoktatás felé. Pedig a cél, amelyet a társadalom, s ben­ne a fiatal ember magának kitűzhet, mégiscsak a maga­sabb képesítés felé való tö­rekvés kell, hogy legyen. D. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom