Félegyházi Közlöny, 1986 (30. évfolyam, 1-50. szám)

1986-01-10 / 2. szám

Petőfi Sándor évfordulója Nagy költőnk születésnapjáról emlékezett meg vá-- rosunk lakossága december 31-én délelőtt. Petőfi Sándort számtalan szép emlék kötötte Kiskunfélegy­házához, melyeket legszebb verseiben örökített meg. Ezeknek a verseknek hatására jogos az érzés, hogy a félegyháziak mindig is magukénak érezték Pető­fit. A hagyományos szilveszteri megemlékezés so­rán a város fejet hajt forradalmár költő fiának, s igyekszik ápolni emlékét. Emléke verseiben él tovább, s ezt az emléket ne csak az évfordulókon, hanem az év minden napján ápoljuk olyan lelkesedéssel, ahogyan ő tette, bízva egy igazabb, emberibb jövőben. A megemlékezés során Csermely Csilla, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola tanulója Petőfi Alföld c. versét szavalta, majd Kissné Csikós An­tónia tanárnő mondott ünnepi beszédet. A beszédet követően a városi tanács, a Hazafias Népfront és a városi KISZ-bizottság képviselői ko­szorút helyeztek el a költő szobránál, majd az ün­neplés a szépen rendbehozott Petőfi-háznál folyta­tódott, ahol a Petőfi nevét viselő iskolák képviselői helyeztek el koszorút a ház falán lévő emléktáblán. • A képen: Csermely Csilla, a Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola tanulója szaval. Kép és szöveg: Némedl László születésének Galambkiállítás a Szakmaközi Művelődési Házban A félegyháziak nagy örömére itthon is bemuitatják a világhírű „Félegyházi keringő” galambo­kait, és velük együtt a versenye­ken több ’ezer kilométert repült postagalam bokát, valamint a félegyházi, a kecskeméti, a szol­noki, az alföldi símafejü kerin- gőket, a Strasszer, a King, a Pá­va. aiz Amerikai óriásposta és a többi galambfajta legszebb sztárjait. A nagy érdeklődéssel vart ga­lambkiállítást a szakmaközi bi­zottság székházában (Szabadság tér 3.) január 11—12-én közösen rendezik meg a félegyházi ga­la mbászegyesületek: a Köp-, Dísz- és Haszongalamb Tenyész­tő Egyesület, a Félegyházi Ke­ringő Galambokat Tenyésztők Fajtaklubja és az N4. számú Postagalambsport Egyesület. Az ötödik éve alakult fajta- klub 46 fős tagsága a neves elő­dök: Barta Gábor és Molnár Mihály több évtizedes kiváló te­nyésztői munkáját követve, Nagy Pál László elnök és Borbás I.oszló titkár irányításával to­vább növeli a „Fél egyházi ke­ringő” galambok hírnevét, és ma már Európa szinte valamennyi országában ismerik és tenyész­tik azokat. Legutóbb a szomorú emlékű Dachau ba is elvitték a magya­rok békevágyával együtt a „szár­nyas követeket,”, hogy ezzel is erősítsék a népek barátságát és u világbékét. T. M. Jó légkörben, eredményes oktató-nevelő munka A kiskunfélegyházi Petőfi Sán­dor Általános Iskola városunk egyik régi iskolája, közel ötven­éves. Az, hogy most is megfelelő technikai feltételeket nyújt az épület az oktató-nevelő munká­hoz, nagy szerepe van az elmúlt évben befejezett felújításnak. Az iskola épülete korszerű gázfűtést, új elektromos hálózatot kapott, felújították a külső-belső falakat és a csatornát. A munkát nagy­ban segítette a szülők által 'vég­zett társadalmi munka. A mun­káik közel húsz százalékát a szü­lőik végezték. Az iskolában jó légkörben eredményes oktató­nevelő munka folyik. Ezt a jó lég­kört igazolja, hogy a volt tanít­ványok többségével nem szakad meg a kapcsolat, vissza-vissza térnek az iskolába, egy részük csak meglátogatni, más részük konkrét segítséget nyújt például az ifivezetőknek. Több esetben előfordult, hogy a szülők elköltöztek más körzet­be, de a gyermek ebben az isko­lában maradt. Sok olyan tanít­vány is van, akinek a szülei is itt jártak iskolába. Földrajzi helyze­téből adódóan az iskolához több­ségében munkások lakta körzet tartozik. így tanulóink több mint fele fizikai dolgozók gyermeke. Ezért is külön érdem a jó, ered­ményes nevelőmunka, hiszen a tanulók többsége továbbtanulva megállja a helyét. A munka to­vábbi javítását némileg akadá­lyozza a nevelőhiány (3 fő). Mód lenne ugyan képesítés nélküliek­kel betölteni a hiányt, de a szín­vonal megtartása érdekében in­kább a túlmunkát választották. Az iskolában némileg szűkös kö­rülmények között ugyan, de meg­oldották a napközis és a men- zás ellátást. Az intézményben jól szerve­zett mozgalmas úttörőélet folyik. Az úttörőcsapat fontos feladata a tanulók nyári programjának megszervezése, pl. táboroztatás Kemencén, Párádon stb. Ez évben 180 úttörő táborozott. A gyerme­kek nevelése az iskola és a szü­lői ház, család közös feladata. Ennek a közös munkának az ösz- szdhangolását legeredményeseb­ben a jól működő SZMK végzi. Munkájára az iskola vezetése és tanári kara számít, a végzett «munkát elismeri. Az SZMK vé­leményeit, javaslatait messze­menően figyelembe veszik. Kormányos Imre SPORT ASZTALITENISZ: NB II. férfi CSB: Kkfházi Le­nin Mgtsz SE—December 3. Drót­művek (Miskolc) 11:8. Győzött: Verebes (5), Hu&zta (4), Szily (4), Bene (4), Laczkó T. (0). A hetek óta egyre jobb for­mában játszó Verebes vezérleté­vel ismét nagyarányú győzelem­mel örvendeztette meg híveit a kiskunfélegyházi csapat. A kez­dés után 2:0-ra vezetett a mis­kolci gárda, de ezzel el is lőtte puskaporát, s csak a nyolcadik félegyházi győzelem után tudott szépíteni, örvendetes az egész csapat jó formája, amire szük­ség is lesz a szombaton sorra ke­rülő Ceglédi VSE II. elleni rang­adóra. A csapat győzelme esetén az első helyről várná a tavaszi rájátszást. ŰTTÖRÖOLIMPIA: Cegléden rendezték meg a XXI. Országos Üttörőolimpia asztali­tenisz-döntőjét. Laczkó Tamás, a Kkfházi Lenin Tsz SE versenyző­je (a József Attila iskola tanuló­ja) korcsoportjában jó játékkal, de némi balszerencsével értékes bronzérmet szerzett. Csenki Gá­bor óta ez az eddigi legértéke­sebb helyezés az asztalitenisz- döntők történetében. TENISZ: A városi teniszszövetség és Lakótelepi SE nagyszerű közös kezdeményezésére rendezték meg a „Szilveszter Kupa” városi egyé­ni és páros teniszversenyt. Már a nevezések száma is siker volt, hiszen 36 egyéni és 16 páros ne­vezett erre a teniszfesztiválra. A három napig tartó küzdelem­sorozaton sok szép labdamenetet és néhány egészen színvonalas összecsapást láthattak a nézők. Az egyéni versenyt remek ado­gatással Kovács Gyula nyerte, a végére a párosmérkőzésektől el­fáradó Bencsik Károly előtt. Míg párosban a mindössze 3 éves te­niszmúlttal rendelkező Bene György győzött Bencsikkel az ol­dalán, óriási küzdelemben — vesztett állásból — a Fiiszár K., Kutasi K. duó előtt. A „Szilvesz­teri Kupa 1985.” eredményei: Egyes: 1. Kovács Gyula (Kun­ép). 2. Bencsik Károly (MÉTA), 3. Csáki Géza (Műanyag). Páros: 1. Bene Gy.—Bencsik K. (MÉTA), 2. Fiiszár K.—Kutasi (Móraváros), 3. Kovács Gy.—Jó­kai E. (Kunép—Móraváros). LABDARÚGÁS: A Lakótelepi SE a Darvas Jó­zsef Általános Iskolában január 25—26-án és február 1—2-án „Petőfi Kupa" teremlabdarúgó­tornát rendez. Nevezhetnek üze­mek, vállalatok, szövetkezetek vagy baráti társaságok 10 fős csapatokkal. A tornán csak azok a játéko­sok szerepelhetnek, akik 1985. augusztus 1. után szövetségi baj­nokságban nem vettek részt. Nevezési díj: csapatonként 500 forint. Nevezést írásban kell le­adni a Darvas József 'Általános Iskolában 1986. január 17-ig. Sor­solás ugyanitt január 21-én 18 órakor. MÉG EGYSZER... Népzenei találkozó és környéke Igen örültem a Félegyházi Köz­löny december 27-i számában kö­zölt jegyzetnek, hiszen a szerző (H. J.) — aki a megyei népzenei találkozókról és az ezekről írt tudósításaimról írja le vélemé­nyét — sok állításával egyetér­tek. Én is kiábrándultán távoz­tam a bemutatókról. Dunapatajon azt láttam, hogy a Kodály lerak­ta alapokat kezdik fölszedni. A közöny és a nemtörődömség a megyei népzenészek összejöve­telén felháborító volt. A csoportok nagykabátban szorongtak egy- egy melegedőradiátornál. A „jófhírű” iskolából egy lélek sem volt kíváncsi a huszonkét együt­tes produkciójára. A kalocsai művelődési osztály munkatár­sait sem érdekelte az esemény. A nagyközség tanácselnöke is csak addig maradt, amíg ezt a tényt megállapította. A kecskeméti bemutató sem sokban különbö­zött ettől. Melegebb volt, és ke­vesebb együttest hívtak meg ide. Úgy látom viszont — H. J. el­lenében —, annak a figyelmét, aki igazán szereti a népdalt, a népzenét, mern fkelll ismételten is felhívni egy-egy ilyen esemény­re. Szerintem a sok-solk gonddal, problémáival küszködő ének-ze­ne oktatásunk nem oltja igazán a tanulóifjúság szívébe-eszébe a „csak tiszta forrásból” igényét. Azt nem írtam, és nem is tartam, hogy ezért egészében az iskola és a pedagógusok lennének a fele­lősök. Ennek több, hosszabb elem­zésben., pontosabban, is megfogal­mazható oka van. Ezért sem le­het igaz az, hogy a bárgyú video­filmeken, televíziós műsorokon iskolázott tanulók — akik lehet, hogy tényleg lelkesen zenélnek az iskolai citera zenekarokban — olyan nagy hévvel rohantak vol­na a találkozók színhelyére, ha tudnak róla. (Dunapatajon épp a Kodály iskola kapujában állít az óriási hirdetőtábla.) Hogy mi az igazán hatásos pro­paganda, nehéz meghatározni. A szervezők érdektelenségre hi­vatkoznak, a megdorgáltak a pro­pagandistákat hibáztatják. Végül még egy megjegyzés: a nevek fölsorolása a sajtóban! Ezt a kérést nem hiszem, hogy komo­lyan gondolja H. J. Egy első ol­dalas tudósítás nem arra való, hogy minden föllépő együttes nevét, a szakmai vezetőkkel, köz­reműködőkkel együtt publikálja. Ennél sokkal méltóbb elismerés­re tarthatnak számot megyénk ki­váló fölkészültségű amatőr együt­tesei. Sajnos, azonban ezt az iga­zi méltatást sem kapják meg.... Farkas P. József MŰSOR Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: SZÉDÜLÉS. Sz. míb. amerikai krimi. 14 éven fe­lülieknek. Hagyományőrzés és idegenforgalom Félegyháza , lakosságának egyik régi óhaja teljesült, a Petőfi téren felállították az idegenforgalmi célú város is­mertető térképet, most már nemcsak a jelesebb ünnepi alkalmiakkor, hanem az év minden napján eligazítást kaphat a városunkba láto­gató és emlékeinkkel ismer­kedni akaró idegen. Jó lett volna azonban, ha a tájékoz­tatási eszköz készíttetői kel­lően figyelembe vették volna a Maigyarország útikönyv és Somogyvári Zoltán: Kiskun­félegyháza című városismer­tető könyv idegenforgalmi súlypontozását és ajánlásait. A figyelmetlenség következ­ménye, hogy idegenforgalmi szempontból fontos műemlé­kek és látnivalói?: Petőfi-ház, Petőfi-szolbor, Hattyúház, Mó­ra Ferenc-szobor stb. lema­radtak — a szép Főterünkhöz nem méltó — vázlatos város­ismertető térképről. A térkép nemcsak nem szép. de tájé­kozódásra is kevéssé alkal­mas. Aprónak' tűnő hiányos­ságai közvetve helyi hagyo­mányaink őrzését sértik. Hogy a tájékoztatás pontossága lé­nyegi követelihény, azt leg­frissebben éppen a Petőfi-ha- gyományainkat érintő hírlapi cikk példájából érthetjük meg. A Petőfi Népe december 30-i 305. számában ünnepsé­geink a Petőii-évfordulón cí­mű műsorelőzetesben a fél- egyházi ünnepséget is beha­rangozták. Sajnos, a közle­ményben értelemzavaró hiba történt azáltal, hogy a Petőfi - házat a zárójelbeni kiemelés­sel tévesen azonosították a HattyTiíházzal. Visszautalva a' városismerte­tő térkép fogyatékosságára, hangsúlyozom: nagyon vi­gyázzunk. hogy lényeges dol­gok elhagyásával mi magunk ne segítsük elő a lakossági köztudatban hagyományaink kevesbítését. Az újságcikk példája lirutsen .bennünket na* gvobb figyelmességre, érté­keinkkel való alaposabb tö­rődésre !!! Fekete János Hűen a nép ügyéhez Száz éve. 1886. január 1-én született Mártonffy Ernő Gyalu (Gilau) köz­ségben. Iskoláit Gyula- íehérvárott végezte. La­tin-történelem szakos tanári diplomával az el­ső világháború végéig Eszéken MÁV-tanárként működött, majd Szeged­re került. Rövid műkö­dés után a< MÁV Igaz­gatóság 1919. januárjá­ban Kiskunfélegyházára helyezte á pályáiénntartási osztályra. A jó­tollú, a nép ügye iránt érzékeny, forradalmi hevületű ember itt. Fél- egyházán 'belépett a Szociáldemokriata Pártba. A párt akkori vezetői jó szemmel ismerték fel benne a kiváló szónokot, a nagyhatású agi­tátort. Mártonffy Ernő kitűnt forradalmi gondolkodásával, gyújtó ha­tású beszédeivel, a pedagógusok és az ifjúmunkások között végzett eredményes szervező, irányító és vezető munkájával. Ennek elisme­réseképpen 1919 februárjában Farsang Péter javaslatára beválasztot­ták a kibővített pártvezetőségbe. Mártonffy Ernő a februárban lezajlott tömegtüntetés után — mi­után felismerte az alapvető társadalmi változás szükségességét — növekvő rokonszenvvel támogatta a helyi munkástanács tevékeny­ségét, baloldali vezetőinek a baloldali erők összefogására és megerő­sítésére irányuló törekvését. A tanácshatalom kiépülése után tagja lett a munkástanácsnak és a 16 tagú intézőbizottságnak Az átszervezett új közigazgatási szer­vezetben a közoktatás és a közművelődés irányításában kapott a di­rektóriumtól fontos megbízatást. Mártonffy Ernő ezt a feladatot lel­kesen vállalta és igen hatékonyan, lelkiismeretesen teljesítette is. A Szociális Sajtóbizottság tagjaként szerkesztette a proletárdiktatúra új, helyi hírlapját — a kezdetben hetenként kétszer, majd június 1-től naponta megjelenő — Félegyházi Proletárt. A forradalom ügye iránti elkötelezettség, fegyelmezettség, a forra­dalmi igazság képviselete, a forradalmi mozgósítás voltak szerkesz­tői vezérelvei. A Félegyházi Proletár színvonalas vezércikkeit Iványi Sándor és Mártonffy Érnő felváltva írták. Mártonffy Ernő, az ala­csony, törékeny, szemüveges férfi a lapírásnak is mestere volt. A he­lyi lapban megjelent cikkeiben az alapvető változás szükségességét, a dolgozók hatalmának kivívását sürgette forradalmi tűzzel. „Az emberiség rozzant bárkáját új szelek röpítik... Ez a szél a haladás, a boldogulás riadója ... Proletárok! Az új világ kapujában állunk, Kelet felől pirkad az ég ...” — írta március 30-án a félegy­házi győztes forradalmat köszöntő „Űj vizeken” c. cikkében. Április 10-én „Választottunk” című cikkében az április 7-én meg­választott 80 tagú Kiskunfélegyházi Munkás-, Katona-, Földműves Tanácsot üdvözölte: „A hétfői nappal új alkotmánynak raktuk le az alapkövét... Ezzel felégettük hátunk mögött a hidat, hogy többé soha vissza ne térhessünk. Nekünk csak egy irányban lehet halad­nunk: Előre! Hétfőn lomtárba tettük a régi világot... Az urak már megmutatták, hogy mit tudnak, most rajtunk a sor!” A rémhírterjesztőkről és ellenforradalmárokról április 27-én „Mit akartak?” című vezércikkében figyelmeztető kérdések halrhazataban nyomatékosan írta: „Most az elnyomott szolga nép diktál, most az lesz, amit mi akarunk. Most mi akarunk!” Ott volt Mártonffy Ernő tollával, szenvedélyes tenniakarásával, amikor Iványi Sándor javaslatára a Félegyházi Kiskun Vörös Ez­redet kellett felállítani. Ott volt és figyelmeztetett a növekvő ellen- forradalmi veszély idején: „A kesztyűs kéz, amelyről oly sokat be­széltek, most átalakult .munkástenyérré, lecsapásra kész vörös ököllé és kérlelhetetlen szigorral fogja végrehajtani mindazt, amit a prole­tárdiktatúra érdeke és rendje megkövetel... az elnézések és jóindu­latú várakozásnak politikája elmúlt: most a vörös ököl fog beszélni.” A vörös ököl, a munkásság ereje egészen a Forradalmi Kormány­zótanács lemondásáig Félegyházán tartotta a proletariátus hatalmát. A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalmi fehérterror vé­res bosszút állt a magyar forradalom vezetőin. Aljas és kegyetlen gyilkosság áldozata lett 1920. június 2-án Mártonffy Ernő is. Születésének centenáriumán kegyelettel hajtjuk meg emléke előtt a tisztelgés zászlaját, emlékeztetve a késői utódokat harcos életére és forradalmi tetteinek példájára. F. J. Mártonffy Ernő emléke Mártonffy Ernő félegyházi forra­dalmi mártírra emlékezett a nevét viselő Mártonffy Ernő Mumkásőr- század személyi állománya, és a pe­dagógusszakszervezet városi bizott­sága. Születésének százéves évfor­dulóján megkoszorúzták a jeles for­radalmár emléktábláját és elhelyez­ték sírján az emlékezés és kegyelet virágait. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Kollár Petra (anyja neve: Zelei Katalin,), Agárdi Olga (Ko­lozsvári Mária), Petróczi József (Ko­csis Mária), Repáruk Agnes (Ferencz Agnes), Kiss Mónika (Besze Erzsé­bet), Enying szilveszter (Jápai Erzsé­bet), Seres Krisztina (Orosz Erzsébet), Farkas Brigitta (Fekete Julianna), Pozsár Tímea (Fazekas Piroska), Pál Dóra (Rádi Irma), Kis Rita (Török Erzsébet), Papp Zoltán (Tóth Julian­na), Hegedűs Erika (Gyovai Erzsébet), Végh Tamás (Kurucsai Matild Zsu­zsanna), Pintér Roland (Farkas Er­zsébet Ilona), Kürtösd Zsuzsanna Me­linda (Kucsora Zsuzsanna Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kerék- jártó, Emese — Réczi László, szíjártó Natália — Juhász László, Sallai Len­ke — Nagy Mátyás. MEGHALTAK: Tábl Sándomé Ha- nel Mária Anna — Kiskunfélegyháza, Nagy Lajos — Kiskunfélegyháza, Bü­ki Istvánná Provics Anna — Kunszál­lás, Besze Lászl/óné Bajzák Erzsébet Az elmúlt két év adatai Több évtizedes gyakorlatból tudom, hogy kedves olvasóink nagy többségének legkedvesebb olvasmánya az anyakönyvi rovat. (Hát még ha a régi szerint az élet­kort vagy a lakást is oda lehetne írni.) Éppen ezért az új év kezde­tén összesítve is közöljük, hogy az elmúlt évben hányán születtek, hányán kötöttek házasságot, és mennyi volt a halálesetek száma. A naprakészen, pontosan veze­tett anyakönyvekből az anya­könyvi hivatal előzékeny dolgozói pillanatok alatt megmondják a szükséges adatokat, és összeha­sonlítás végett még a két évvel előttieket is. Nézzük csak! A születések száma 1985-ben 720. 1984-ben 642 volt. Tehát 1 év alatt 78-cal emelkedett. Házasságot kötött 1985-ben 292 pár. 1984_ben pedig 274. Itt az emelkedés 18. A halálesetek száma 1985-ben 543, 1984-ben pedig 532 volt. T. M. — Kiskunfélegyháza, Tóth Amt&lné Punyi Anna — Bugac, Borbás Lajos — Kiskunfélegyháza, Samu Józsefivé Juhász Mária — Kiskunfélegyháza. Deáflc László — Gátér, Iványi Kálmán­ná szécsényi Erzsébet — Kiskunfél­egyháza, süveges Ferenc — Kiskun­félegyháza, Ikladi Ferenc Antal — Kiskunfélegyháza, Bálint Mlhályné Drozd ik Mária — Kiskunfélegyháza, Peregi Mihályné Kocsis Márta — Kis­kunfélegyháza, Kulcsár Jánosné Eva- nics Anna — Kiskunfélegyháza, Nem- csok Andrásné Csitári Franciska — Kiskunfélegyháza, Tisóczki Péter — Kiskunfélegyháza, Alexy Margit Klá­ra — Kiskunfélegyháza* Horváth Jó­zsef — Kiskunfélegyháza, Fábián Zol­tán — Kiskunfélegyháza. Rehák Já­nosné Szabó Anna — Gátér, Varga Lajos György — Kiskunfélegyháza, Kalmár-Nagy József — Kiskunfélegy­háza, Lakatos Jánosné Kókal Julian­na — Kiskunfélegyháza. FlLBGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztrádák Ferenc Főszerkesztő-helyettaa: Dr. Gál Sándor Felelős kiadó: Preiszinger Andráa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: M-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszd Előfizethető: a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél postautalványon, valamint átutalással a KHI 215— pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 25-777 ISSN IDMSM Horváth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom