Félegyházi Közlöny, 1986 (30. évfolyam, 1-50. szám)

1986-07-04 / 26. szám

MiM mum Kereskedelem, vendéglátás idegenforgalom A VAROS hetedik ÖTÉVES TERVE Az előző ötéves tervekben ör­vendetesen gyarapodott a keres­kedelmi és vendéglátó boltháló­zat alapterülete, 15 év alatt 13 ezerről 23 ezer négyzetméterre. Élelmiszer, vegyes iparcikk, lakásfelszerelés Szükség van arra, hogy a ke­reskedelmi vállalatok az élelmi­szerek és a napi cikkek vásárlá­sát javuló színvonalon tegyék lehetővé. A vegyes iparcikkek iránti kereslet emelkedésére szá­mítani kell, főleg az elektroni­kai cikkek forgalmának gyor­sabb növekedésére. Fontos, hogy a lakásfelszerelési tárgyak meg­felelő választékban álljanak a fogyasztók rendelkezésére. A gépkocsialkatrész választékának is javulnia kell. A VII. ötéves tervben 1800 négyzetméter alapterület-növeke- désre lehet számítani. Az épí­tendő üzletek közül jelentőseb­bek: a Kossuth utca 15—19. szám alatt létesítendő bútoráruház, a Szigma Kereskedelmi Vállalat beruházásában, és a tanács tá­mogatásával. A másik, a Kisvá­rosháza emeletén kialakítandó fogadó, valamint az együttműkö­déssel létesülő magánüzletháza Bajcsy-Zsilinszky Endre utca elején. Alapterülete 450—500 négyzetméter lesz. Gyógyszertár, ABC-áruház Néhány nagyobb forgalmú, köz­ismert üzlet rekonstrukciója is szerepel a tervben, így a Már- tonffy Ernő utca sarkán lévő gyógyszertáré. A Konzum Keres­kedelmi Vállalat bővítéssel páro­suló rekonstrukciót hajt végre a Móravárosban, az ABC-áruház- ban, s a Dessewffy utcai élelmi­szerboltban. A bútoráruház meg­nyitása után a jelenlegi bútor­boltból vasáruüzlet lesz. Űj irodák és új egységek léte­sítésével nőtt az idegenforgalom • Bugacpusztán Pólyák Péter matkói fafaragó munkáját figyeli a külországból idesereglett közönség. kiszolgálásának a színvonala.* Űj IBUSZ-iroda nyílt, és a Buda­pest Turiszt a Centrum Áruház­ban létesített üzletet. Bugac és a meleg vizű fürdő A kereskedelemnek, a vendég­látóiparnak a fogadás, valamint a kiszolgálás színvonalának eme­lésével szükséges elősegítenie a turizmust, az idegenforgalmat. Szükséges figyelemmel kísér­ni Bugac, Tiszaalpár és Tőserdő idegenforgalmi lehetőségeinek további feltárását. A meleg vizű fedett uszoda termálvíz-hasznosí­tási programját pedig idegenfor­galmi vonatkozásban össze kell hangolni a bugaci idegenforga­lommal. Molnár Imre tervcsoport-vezető Korszerűbb hírközlés 1986-ban jelentős javulás vár­ható a környező községek hír­közlésében. A korszerűtlen LB központ helyett a kiskunfélegy­házival azonos szolgáltatást nyúj­tó automata ARK központtal szereljük fel Jakabszállás, Pál- monostora, PetőfiszáUás és 1987- ben Kunszállás postáit. Gátér távbeszélő-állomásait egységes kábelhálózattal Kiskun­félegyházához kapcsoljuk. Távhívásra alkalmas 1000-es kapacitású konténerközpontot helyezünk üzembe Kiskunmaj- sán 1986-ban, és 1987-ben egysé­ges kábelhálózattal bekapcsol­juk Szánk, Jászszenti ászló és Kömpöc előfizetőit. Kecskemét, Kiskunfélegyháza—Kiskunma j- sa, Kiskunhalas átviteltechnikai összeköttetéseit korszerűsítjük, bővítjük. A városban elhelyezett nyilvános telefonállomások, táv­irat feladására, és manuális tá­volsági kapcsolásra alkalmas ké­szülékek az utcai és intézményi telefonállomáson az alábbiak sze­rint: Vörös Hadsereg útja I. Posta előtt, Asztalos J. utca, Petőfi la­kótelep, Móravárosi ABC előtt, Kossuth utcai szolgáltatóház, vasútállomás, Vereb-iskola, re­pülőtér, Czuczor utca, Fadrusz Já­nos utcai kórház. Helyi és távhívásra alkalmas nyilvános állomások: Vörös Had­sereg útja I. Posta előtt, Fazekas János utca, Petőfi lakótelep, Mó­ravárosi ABC előtt, Kossuth ut­cai szolgáltatóház, Kossuth utca II. Posta, Vörös Hadsereg utca I. Postahivatalban, Tanácsháza, Centrum Áruház, Holló László utca, Fürst Sándor utca, Akác­fa utca. Gyenes Géza üzemvezető . — A gépkocsimosó kérdése — A íélegyházi Petőfi-lakóteiepen élőkhöz minap egy-egy szavazóla­pot juttattak el. Annak tartalma röviden a következő: elkezdtek épí­teni egy gépkocsimosót Eddig 200 ezer forintot költöttek rá. A sza­vazólap kérdése: befejezzék-e az építésit, melynek anyagi fedezete megvan, avagy földdel temessék el mindazt, ami eddig elkészült. Tény az, hogy a lakótelepen (de máshol is) szükség van az ilyes­fajta létesítményre. Indokolja ezt a gépkocsik száma és környezetünk védelme. A lakók jelentős hányada mégis tiltakozott ellene. Ezért került sor a szavazásra: legyen vagy ne legyen, maradjon vagy sem. A kérdés csupán az. miért nem korábban, a munkák elkezdése előtt? Közösségi és egyéni pénztárcánk nem túl vastag, kiadásainkat ala­posan mérlegelnünk kell. Ügy tűnik, mégis él még az a szemlélet, hogy a köz pénze nem az én pénzem! Ismétlem: a kis népszavazást azért kérték, hogy a lakóközösség földdel válaszoljon rá, földdel te­messenek el mindent, amit beépítettek, vagy ne. Meggyőződésem, hogy azok, akik a lakók véleményéit csak most és ilyen formában kérték, alaposan elszakadtak a való élettől. Tisztelt illetékesek, tisztelt lakótelepi népfrontbizottság! Önök közül senkinek sem jutott eszébe mindez az építés kezdete előtt? Keleti Károly A kislány meg a szatyor A Kossuth utca 25—27. szá­mú — kék bérház — előtt ar­ra lettem figyelmes, hogy egy hét-nyolcéves forma kislány rám néz bánatos nagy szemei­vel, mintha segítséget akarna kérni. Megálltam egy pillanat­ra és észrevettem, hogy egy hölgy a leszakadt fülű szatyor- ját éppen a kislány mellett dobta el a járda közepén. Majd, mint aki jó végezte dol­gát, tipegett tovább. Jártam már oroszlánketrecben, de most mégsem volt bátorsá­gom a felnőtt járókelő „ma­gánügyét" szóvá tenni. Mit lehet tudni, az ilyen utcai szemetelő még mi mindenre lesz képes? Helyettem a kislány vette kézbe az ügyet, és az ócska szatyrot belegyömöszölte a néhány lépésre lévő hulladék- gyűjtőbe. Gondolom, hogy mindkettőnkről megvolt a vé­leménye. (tó—mi) A HAZAFIAS NÉPFRONT ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Kisvállalkozások a lakosság jobb kiszolgálásáért • Űtban vissza a pusztáról a Le­nin Tsz fogatain. (Straszer And­rás felvételei) A Hazafias Népfront városi elnöksége legutóbbi ülésén a he­lyi gazdasági munkaközösségek tevékenységét vitatta meg. Ko­vács Erzsébet, a városi tanács főelőadója tájékoztatta a testü­letet a gmk-k ellenőrzésének ta­pasztalatairól, a kisvállalkozások megítéléséről. Az új gazdálkodási formák működését elemezve hangsúlyoz­ta, hogy Kiskunfélegyházán 77 Exportra szállít a Háziipari Szövetkezet A Kiskun féúegyiházd Háziipari Szövetkezet exportáru-terme­lését a Budapesti Háziipari Szö­vetkezet által vezetett export­társuláson keresztül bonyolítja le. Jelenleg a Szovjetunióba szállí­tunk elsősorban gyermekruhá- loat, kisebb részben kézzel hím­zett női felsőruhákat. Tavaly 212 ezer ruhát varr­tunk a társulás, valamint a szov­jet partnerek részére 42 millió forintért. Ebben a mennyiség­ben benne volt az is, amit az exporttársulás más tagjai vállal­taik, de különböző okok miatt megvarrni nem tudtak, és azt a szövetkezetünk készítette el. Az idén az exporttársulás 248 ezer darab és 94 százalékban ol­csóbb egységárú gyermekruhára 34 millió forintos megrendelést szerzett a részünkre. Ennek leg­később 1986. november 20-ig való teljesítése teljes mértékben meg van alapozva. Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, 1986-ban is elvállalunk munkát másoktól. Ez esetben a tervünket túl is szárnyalhatjuk. A többletmun­káról biztosat csak az év utolsó két hónapjában tudhatunk meg. A belkereskedelem idényjel­legű megrendeléseinek teljesítése miatt az év első felében csupán 14,1 millió forint értékű export­árut szállítottunk el. Júliusban azonban a korábbinál jóval több és nagyobb értékű árut küldünk a külpiacra. Lőrincz Lászlóné Országszerte ismert a bugaci népdalkor SPORT Tíz év után az élvonalban... Befejeződött az 1965—»6. évi ver­senyidőszak az asztalitenisz sportág­ban. A várost képviselő Lenin Tsz SE férficsapata most Is kitünően helytállt. Az NB n. Gárdos-csoport- jában. a sokszoros bajnok BVSC ju­niorcsapatával azonos pontszámmal a 2. helyen végzett. Így jogosult az 1986—87. évben a Nemzeti Bajnokság I. osztályában az Indulásra. A baj­noki évről, valamint a következő év­ad feladatairól Kalász Kázmér ve­zető edző a következőket mondta. — A szakosztály 1977-ber. történt ‘megalakulása óta folyamatosan, si­keresen működött. Hároméves megyei bajnoksági, kétéves NB II-as, majd hároméves NB II-es szereplés után az egyesület elnöksége az 1985—86. évi bajnokságban az 1—3. hely valame­lyikének elérését tűzte ki célul, amit sikerült teljesíteni. Csapatunk tizen­háromszor győzött, csupán kétszer kapott ki, és 237:138-as győzelmi ará­nyával 26 pontot szerzett. így e sport­ágban először van csapat Félegyhá­záról — de a megyéből Is — az él­vonalban. A játékosok valamennyien igen eredményesen szerepeltek. Bene László és Verebes László 80—89 szá­zalékos, Szily György 78. Huszta Csa­ba 72 százalékos teljesítményt ért el, ami tekintettel az NB II. erőviszo­nyaira, igen értékes. Külön szólok a még újonc korú Laczkó Tamásról, aki a csapatmérkőzéseken 10 győ­zelmet aratott Ifjúsági és felnőtt ver­senyzők fölött. Korcsoportjában or­szágosan is az első három verseny­ző között tartják nyilván, és tagja az Olimpiai keménységek országos vá­logatott keretének, ami azért is fi­gyelemre méltó, mivel az asztalite­nisz olimpiai sportág lett. A következő évad feladatai sem kisebbek. Az élvonalba kerülés öröm, de fokozott követelményeket tá­maszt a szakosztály minden tagjá­val szemben. Az NB I. már egész embert kíván, és heti 5—6 edzés szük­séges a sikeres szerepléshez. Az új versenytermünk felépülésével ha­marosan remélhetően már zavarta­lanul készülhetünk az NB I. szeptem­ber 13-án induló küzdelmeire. — Az első NB I-es mérkőzés Ka­lász Kázmér számára ritka jubileum. Akkor ül majd századik alkalommal edzőként NB-s mérkőzésen a kispa- don. — Utolsó kérdésként, mi a szak­osztály célkitűzése, és mikor kezdő­dik a felkészülés? — Célunk a biztos bentmaradás. Ismerve a sportág magas hazai szín­vonalát. nem lesz könnyű feladat teljesíteni. A felkészülést július 2l-én kezdjük, és az alapozási időszakban napi két edzést tartunk, fúj játékos­edző jön a csapathoz Karsai Ferenc személyében, aki korábban 13 évig a Ceglédi VSE NB I-es csapatának volt játékosa, edzője. Bízunk benne, hogy segítségével megsokszorozódik a csapat játékereje, és szakmai hoz­záértésével az utánpótlás-nevelést is sikerül felgyorsítani. Ez az alapja a következő évek sikereinek. Ezúton is köszönöm a város, a Lenin Mgtsz támogatását, mellvel hozzásegítenék szakosztályunkat az eredményes sze­repléshez. Horváth István Száll az ének a bugaci szövet­kezeti népdalkor tagjainak ajká­ról, hétfő esténként. Vallják: énekelni jó. Az ember hangulata kellemessé válik, érzelmi világa gazdagodik, sőt ezáltal maga a népdal is újjáéled. Nyelvében él a nemzet, de hozzátehetjük, hogy a dalaiban is. A népdal a mi ze­nei anyanyelvűnk. Századunk két nagy zeneszer­zője, Bartók Béla és Kodály Zol­tán hirdette ezt. Munkásságuk­kal is bizonyították, méltán te­kintjük őket népdalaink meg­mentéinek. Nem kell azonban nagy zene­szerzőnek lenni ahhoz, hogy élet­ben tartsuk ezt a zenei kincset. A népdalkörök, a citerazenekarok megtalálják és tovább adják mindazokat a népdalokat, melyek népünk életét, örömét, bánatát fejezik ki, azokat, amelyek a „tiszta forrásból” erednek. Ma már egyre többen vannak, akik meg tudják különböztetni az ér­tékest a kevésbé értékestől, akik tesznek is azért, hogy tovább él­jen a népdal. Ezért fáradoznak a bugaci népdalkor tagjai is. A hétfő esti próba a felkészü­lés egy-egy szereplésre, ami sok munkával is jár. Elsősorban azon­ban felüdülés a próba, alkalom az egymással való találkozásra, barátságok ápolására és egy­más kölcsönös megbecsülésére. Az együtténeklés, együttmuzsiká- lás örömét éppen az adja, hogy felnőtt emberek is közelebb ke­rülnek egymáshoz, megismerik egymás gondjait, örömeit. Tizenhárom esztendő óta kü­lönböző meghívásoknak tesz eleget a bugaci szövetkezeti nép­dalkor. Márciusban szerepelt a budapesti tavaszi fesztivál kecs­keméti rendezvényén. Április­ban Győrött lépett színpadra az együttes a GRABOPLAST Pa- mutszövö és Műbőrgyár meghí­vására. A teljes estét betöltő, ön­álló népzenei műsorban helyet kapott a bugaci iskola úttörő ci- terazenekara is. Együtt énekelt és citerázott ott édesanya és lá­nya, nagymama és unokája. A műsor befejezéseként, a dal­körrel együtt énekelte a közön­ség: Megyen már a hajnalcsil­lag lefelé... A nézőtérről vörös szegfűcsokorral és tapsviharral köszöntötték az együttest. A gyár képviselői pedig ajándékkal ked­veskedtek minden szereplőnek. Másnap, a Graboplast gyár egyik osztályvezetője, — Mayer János — Pannonhalmára is elkísérte a népdalkört. A bugaciaknak meg­ható találkozással is gazdago­dott az élményük. Egy idősebb férfi a következő szavakkal for­dult hozzájuk: — Köszönöm a csodálatos estét, melyben en­gem is részesítettek. Őrülök, hogy ott lehettem a nézőtéren, mond­ta. Mindannyian úgy éreztük, hogy ez az elismerés is az élő népdal ápolására, megőrzésére ösztönöz. A népdalkörben nagyobb részt nyugdíjasok működnek. Az út- törőciterások szép szereplése azonban egyik biztató jele az együttes megújulásának. Herbály Jánosné Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Görög Tímea (anyja neve: Slnkó Erzsébet), Patyl Bence (Dongó Edit), Harangozó Enikő (Dénes Márta), Surányl Nikolett (Sán­dor Mária Margit), Horváth Ilona (Való Rózsa), Csenki Imre (Farkas Mária Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Nagy- pál Éva és Acs János István, Kovács Katalin és Seres József, Krisztián Er­zsébet és Lantos István Jófsef, Ma- kány Ildikó és Fantóly Gyula Ist­ván, Kls-Pál Ilona és Seres György. MEGHALTAK: László Imréné Mó­czár Erzsébet Kiskunfélegyháza, Tóth Pál Tiszaalpár, Bajnóczi Ferencné Gyurkovics Jolán Bugac, Rádi Lász­ló Kiskunfélegyháza, Kiss Lajos Ka- ba, Csányi Mihály Kiskunfélegyhá­za, Mészáros Gáspár Petőflszállás. Fekete Balázs Kiskunfélegyháza, Pa- rádi János Tiszaalpár, Térjék János Kiskunfélegyháza. vállalati és 18, magánszemélyek által létrehozott gazdasági mun­kaközösség működik. Valameny- nyien igen változatos tevékeny­séget folytatnak. A vállalati, szö­vetkezeti gmk-k munkája kiter­jed a termékelőáillításra, javí­tásra. Végeznek többek között vas- és faipari, valamint építő­ipari tevékenységet. A magánszemély által létreho­zott munkaközösségek működé­si köre főleg építőipari, vasipari jellegű, emellett azonban létez­nek más irányúak is: mint a tervező, a testkultúra-ápoló, a ta- Lajminta-vételező stb. Munká­jukkal elégedettek a megrende­lők. Az előző 3 év tapasztalatai alapján ma már reálisan érzé­kelhetők a kisvállalkozások léte­zésének, tevékenységének gaz­dasági-társadalmi hatásai. Van­NYJTOTT SZEMMEL nak, akik egekig magasztalják, de akadnak olyanok, akik min­den baj okozójának a kisüzemi szervezeti formákat tekintik. A HNF elnökségének az a vélemé­nye, hogy a jövőben is szükség van olyan kiegészítő és kisegítő tevékenységre, amely jól beil­leszkedik a szocialista gazdasá­gi rendszerünkbe, javítják a gaz­dálkodás eredményességét, elő­mozdítják a lakosság színvona­lasabb kiszolgálását. A kisvállalkozásokra vonatko­zó jogi szabályozás immár több, mint három éve állja a gyakor­lat próbáját. Az elhangzottak azonban azt is bizonyítják, hogy néhány területen sántít. Szükség van arra, hogy az még inkább erősítse a gazdasági érdekeltsé­get, de akadályozza meg a mun­ka nélküli jövedelemszerzést. Dné. dr. Patyi Mária A város szülöttéről MŰSOR Petőfi mozi: háromnegyed 6 órakor: FILMMÜZEUM. NASH­VILLE. Sz. amerikai film. A Félegyházi Közlöny olvasói szóvátették, hogy újítsam fel a Nyitott szemmel rovatot. Számos olvasótól kaptam ötletet. Köztük Tarjányi Ferenc kertészmérnök­től, aki ugyan félegyházi, de so­kan csak a bécsi kertépítő világ- versenyen elnyert Aranykert al­kalmával hallottak róla. Olyan témát kaptam tőle, amit nem le­het elhallgatni. íme: A Budapest folyóirat áprilisi számában Müller Tibor a Fővá­rosi emberek rovatban Az élete­met tettem föl rá címmel dr. Berza László életútját ábrázol­ja. A riportalany szintén kiskun­félegyházi, és évtizedek alatt úgy vált fővárosivá, hogy szívében most is a főhelyet foglalja el a kiskun szülőváros. Berza László életműve Buda­pest történetének bibliográfiája 6+1 vaskos kötetben, 1300 új­ság, folyóirat, 60 ezer dokumen­tum, publikáció alapján készült, százezer tételből áll. Valamennyi egy-egy forrást jelöl. Amit vala­ha leírtak Budapestről, az meg­közelítőleg mind szerepel a kö­tetekben. Ha valaki bármit meg akar tudni ezután Budapestről, elég ha kézbe veszi e biblográ- fiának a megfelelő kötetét. Az 1. kötetbe az 1686-ig terje­dő várostörténeti irodalom ke­rült. A 11. Buda visszavételétől követi nyomon a városfejlődést. A 111. kötet Budapest gazdaságá­val foglalkozik, s benne a köz­lekedés, kereskedelem, pénzügy és minden, ami a gazdasággal összefügg. A IV. kötet, melynek főcíme a Társadalom, a lakosság életével kapcsolatos adatokat közli. Az V. a politika, a VI. pe­dig a kultúra témakörét öleli fel. Végül a VII. kötet a betűrendes és szakmutatót tartalmazza. A Budapest története bibliográ­fiájának egyetlen hibája, hogu magánkönyvtárban alig találha­tó néhány, hiszen csak 800 pél­dányban jelent meg. Ámbár el­képzelhető néhány olyan meg­szállott, aki gépkocsi helyett eset­leg ezt a hét kötetet vásárolja meg. Egyelőre befejezem a to­vábbi ismertetést. Dr. Berza Lász­ló felhatalmazása alapján később még visszatérek erre a megtisz­telő témára. Tóth Miklós rftUKlYHAZI KÖZLÖNY A Magyar gzoeUIlata Munkáspárt Kiskunfélegyházi Váróéi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Srtrapák Ferenc Főszerkesztfl-helyettaa: Dr. Gál Sándor Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 62-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél postautalványon, válásnál* átutalással a KHI 215—98/181 pénzforgalmi jelzőszámra PetőR Nyomda. Kecskemét Telefon: 28-77T ISSN 0113—SÍM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom