Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-02-22 / 8. szám

Zárszámadás a Lenin T ermelőszövetkezetben Részközgyűléseken értékelték az elmúlt esztendő eredményeit a kiskunfélegyházi Lenin Tsz- ben. A központi majorban Lacz- kó Gyula elnök, az autójavító üzemben Hajdú Gyula elnökhe­lyettes, a strand épületében Ju­hász József elnökhelyettes tar­tott beszámolót az 1984. évi mun­káról és az 1985-ös esztendő fela­datairól. A szövetkezet a súlyos aszály és egyéb gátló tényezők ellenére eredményesen zárta az 1984-es évet. Az értékeléskor elhangzott, hogy a gazdaság azért tudta a jó .eredményt elérni, mert a tag- .ság zöme úgy szorgoskodott: tel­jesítse a kitűzött terveket. A mérleg szerinti eredmény 37 millió 340 ezer forint, mely jó alapot teremtett az 1985-ös év indításához is. A közös munká­ban ezeíhúszón négyen vettek részt, s a személyekre jutó bér a részesedési alappal együtt 59 ezer 629 forintot, a havi átlag­bér 4969 forintot tett ki. A terveket azért sikerült telje­síteni, mert a havonkénti érté­kelésnél a vezetőség idejében tu­dott intézkedni ahol kellett, s a tervekhez viszonyítva lényeges változtatásra nem volt szükség. A búza, a zöldborsó és a do­hány terméseredményei igen kedvezően alakultak, míg a ku­korica. a burgonya és egyes zöld­ségféléké alacsony lett. A be­takarított termékek minősége jobb volt, mint az előző évben. Az értékesítési árak így kedve­zőbbek lettek. Az állattenyészté­si tervek megvalósultak, a liba­tenyésztés terven felüli ered­ményt hozott, a bugaci sportló- értékesítés szintén kedvező volt, a szarvasmarha-ágazatban a nö­vekvő költségek miatt azonban sokasodtak a gondok, melyeket az idén a gondos elemző mun­kával szükséges elhárítani. A szövetkezet a bevétel—ki­adás tekintetében egyenesben volt, bár a partnervállalatok ké­sedelmes fizetése miatt ismét gondok adódtak. Mindezek elle­nére jutott arra anyagi lehető­ség, hogy a nyugdíjasok jövede­lemkiegészítést, a lakásépítő és a háztájit fejlesztő fiatal szövet­kezeti tagok kölcsönt kapjanak. Végezetül a tagság a három helyszínen megvitatta és elfo­gadta a beszámolókat, újjává­lasztotta a szövetkezet vezetősé­gét, s a különböző bizottságok vezetőit, tagjait. Némedi László Tanácstagi beszámolók Dobosné dr. Patyi Mária, a 4. sz. választókerület tanácstagja 1985. február 25-én (hétfőn), 18 órakor tanácstagi beszámolót tart a Platán utcai általános iskolá­ban a Tölgyfa, Ibolya, Nyár, Sző­lő utca. Nefelejcs u. 1—25. és 2—18-ig, Akácfa utca 2—16. la­kosai részére Ormándi János, a 16. sz. vá­lasztókerület tanácstagja 1985. február 25-én (hétfőn) 17.30 óra­kor tanácstagi beszámolót tart a József Attila általános iskolában a Kilián Gy. u. 1—57-ig és 2— 62-ig, valamint az Iványi Sándor utca, és Rákóczi utca lakosai ré­szére. Parádi Tibomé, a 19. sz. válasz­tókerület tanácstagja 1985. feb­ruár 25-én. (hétfőn) 17 órakor ta­nácstagi beszámolót tart a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépisko­lában az Attila u: 1—7-ig és Kos­suth utca 14—20-ig lakosai ré­szére. Bozóki László, a 20. sz. válasz­tókerület tanácstagja 1985. feb­ruár 25-én. (hétfőn) 17 órakor ta­nácstagi beszámolót tart a Petőfi Gépészeti Szakközépiskolában a Kossuth u. 22. sz., Dózsa György utca és a Dankó Pista utca lakó. sai részére. Répa Jenő, a 21. sz. választóke­rület tanácstagja 1985 február 25-én, (hétfőn) 17 órakor tanács­tagi beszámolót tart az MHSZ székházában (Lőwy Sándor u. 11. fsz. 6.) a Kossuth u. 24. Lőwy Sándor u. 1—21-ig (az l a szám kivételével) és 2—24-ig. Ságyári u. 3—19-ig, és 2—22-ig. Szamuely u. 1—3-ig és 2—10-ig Schönherz Zoltán utca. Bartók. Erkel. Kor­vin Ottó utca és a Fürst Sándor u. 4-től végig. Fazekas Györgyné, a 45 sz. vá­lasztókerület tanácstagja 1985. február 25-én. (hétfőn) 17 órakor tanácstagi beszámolót tart a Dar­vas téri általános iskolában az Asztalos János u. 1-től végig és a Holló László utca 1-től végig lakosai részére. A KISZ városi bizottsága idei rendezvényeinek terve Február 15-f számunkban közöltük a városi KISZ-bizottság feb­ruári rendezvényeit. Ígéretünkhöz híven, az alábbiakban ismertet­jük az év hátralévő részére szóló programtervezetet. Politikai és kulturális rendezvények FIN ifjúsági nagygyűlés FIN ifjúsági nagygyűlés Három tavasz vetélkedő a VIT jegyében Orgoványl emlékmenet Lugossy-emlékmenet Négy évtized vetélkedő városi döntő VIT-bál VIT-majális Gyermeknapi VIT-bál Dják pol-casino Lengyelországi tábor a tengerparton Lengyel cseretábor Magyarországon Kiskun napok Középiskolás IKB-tábor, IG-tábor Kemencén ISZN-napok Propagandista konferencia Szüreti bál Termelőszövetkezeti ifjúsági találkozó Aktuálpolitikai vetélkedő IG ünnepi egységgyűlés A KISZ-imozgalmi ív értékelése Politikai klub A sportrendezvények és az folyamatosan közöljük. 1985. március 15. 1985. március 21. 1985. március 21. 1985. március 23. . 1985. március 23. 1985. március 29. 1985. április 6. 1985. május 1. 1985. május 1985. május 1985. júl. 28—aug. 10. 1985. aug. 13—26. 1985. au < 18—19—20j 1985. aug. 22—25. 1985. aug. 25. » 1985. szept.—nov. 1985. febr.—szept. 1985. szeptember 1985. október 1985. október 23. 1985. október 21. 1985. december 1985. folyamatos 1985. évi táborok programját később, Számítástechnikai tanfolyam A TIT városi szervezete basic- (számítástechnikai) tanfolyamot hirdet kezdők számára. Jelentkezés és felvilágosítás a városi könyv­tárban február 25-ig. Részvételi díj 300 forint. Minden érdeklődőt szeretettel varrtak. Közkedvelt lett a gázfűtés Év végére hétezer fogyasztóra számítanak Márványtábla hirdeti Kiskun­félegyházán a Mártírok u. 3. számú ház falán, hogy: „A ta­nács és a DÉGÁZ együttműkö­déseképpen, városunkban e 'ház­ba kapcsolták be először a föld­gázt 1972. december 29? napján.” Talán ezzel az ünnepélyes ak­tussal kezdődött Félegyh4za '£á- rosiasodása, az igazi összkomfor­tos. kényelmes lakások kialakí­tása. Az 1972-es évet városunk történetében utódaink úgy fogják emlegetni, mint mi az 1774. esz­tendőt. amiikor Mária Terézia mezővárosi rangot adott a mohácsi vész idején, az 1526. évben földig lerombolt, és 1743- ban újraépült helységnek. De visszatérve a gázra, a leg- illetéikesebbet: Horváth János kirendeltségvezetőt kerestem fel tájékozódás végett. Megtudtam, hogy az eltelt 12 év alllatt váro­sunkban már 80 utca lakói él­vezik ezt a csodálatos fűtési le­hetőséget. és a fogyasztók szá­ma január 31-én 5049 volt. Az idetartozó Jászszentlászló (435), Szánk (488). Tiszlakécske (108), Tiszaalnár (74) és Lakitelek (30) községekkel együtt 6184 a ma­gánfogyasztók. száma, a közüle­tiké pedig 247. A tervek szerint ebben az évben már 7000 fo­gyasztóra számítanak. Bizonyosan sok embert érde­kelnek az idei tervek, melyeket a tanács és a DÉGÁZ közösen alakított ki, az igény és a kapa­citás figyelembevételével. Esze­• A legelső melegedő 1972. de­cember 29-én Tóth Sándor, a Pe­tőfi Népe munkatársa, mögötte a szerelőbrigád tagjai. (Tóth Mik­lós felvétele) rint 16 újabb utcában 6 km hosszú gázvezeték épül, köztük van a Szálfa utca, a Mikszáth Kálmán utca, a Bessenyei, a Ká­rolyi Mihály utca, és a hozzájuk csatlakozó utcák, attól függően, milyen társadalmi hozzájárulás­sal és munkával segíti ott a la­kosság a hasznos beruházást. T. M. HOZZÁSZÓLÁS Kapjon végre tisztes házat a kultúra Jó féléve egy vitaesten nyilat­kozott egy városi vezető így: „Minek egy új kultúrház Fél­egyházán, hiszen a mostaniba se jár senki.” Enyhén szólva le- hangolódtam. Pár hete pedig a Közlöny hasábjain olvastam a tanácselnök vitára bocsátott ja­vaslatait a közoktatás, a közmű­velődés dolgában,. őszintén szólva, most sem tudtam lelke­sedni. Mert, ha valaki 30—35 évvel ezelőtt állt volna elő az­zal a javaslattal, hogy a Korona épülete adassék át egészében a kultúra szolgálatába — és ez meg is valósul —, nagy fegyver­ténynek tudhattuk volna be. De napjainkban, ezt hallani és olvasni megoldásként nagyon le­hangoló, és semmi biztatót nem ígérő gondolat, még akkor sem, ha ez csaik meditálás lenne, eb­ben a témakörben. Ez a város a múltban jobbára a szegénység települése volt, mind a kenyér, mind a kultúra dolgában. Az ,anyagi javakat, jólétet meghoz­ta a negyven év. S ami éppen olyan fontos, a kultúra miért nem kaphatta meg a maga há­zát, a szellemi táplálék ottho­nául? Pedig igényben, elhatáro­zásokban sem volt hiány. Vá­lasztott testületek döntöttek nem is egyszer a négy évtized alatt, hogy végre művelődési házat kell építeni. Csaik így lehetsé­ges a város lakosságának sok irányú kulturális igényét kielé­gíteni. ezt az igényt fokozni, kulturális hagyatékát illendően ápolni, rétegkultúrát teremteni és kielégíteni, formálni elhiva­tottsággal egy város szellemi éle­tét, arculatát, új hagyományo­kat teremteni, karaktert adni egy dolgos nép szellemi arculatának. En hiszem és vallom, hogy négy évtized után semmire sem kell jobban a pénz, mint egy város­hoz illő és méltó művelődési házra. És ha már a pénzről, az anyagiakról van szó, ez aligha lehet akadály, hiszen nemegy­szer adta már tanújelét a város lakossága, értelmes dolgokban, áldozatkészségének. Nem régen olvastam egy kis úttöröraj- fel­hívását, melyben ikultúrházépí- tésre Szólít fel, felajánlva tett- rekészségét, az általuk gyűjtött anyagiakat. Az ókor szellemi nagyjai vallották: „Bölcsesség által építtetik a ház és értelem­mel erősíttetik meg. De ma is valljuk és propagáljuk, hogy a „kiművelt emberfőik” sokasága tudja a holnap szocializmusát felvállalni és megvalósítani. Mi, miért nem akarjuk végre meg­teremteni a kultúra létfeltételét, egy városhoz illő és méltó mű­velődési ház megépítését, hogy lépést tarthassunk ezen a téren is, a politikai, társadalmi köve­telményekkel. És, hogy Félegy- házának illő városi rangot bizto­síthasson. szellemi léte, kultú­rája és arculata is. A tervek és elképzelések kö­zött erről szerettem volna ol­vasni.- Bense György Büszkék vagyunk rájuk SOLTI KÁROLY, a félegyhá­zi asztalosínasból lett kiváló énekes, február 20-án hathetes USA—Kanada-körutazásra In­dult. Ez a tizedik tengerentúli vendégszereplése. — Dicsekvés nélkül mondom, szerencsém volt bejárni szinte az egész világot vendégszereplőként — olvashatjuk elutazása előtt Félegyházára írt levelében — és USA, Kanada, Ausztrália, Euró­pa országaiban mindenütt szere­tettel fogadtak, mint a magyar nóta tolmácsolóját... Mi pedig dicsekvéssel mond­hatjuk, hogy büszkék vagyunk a magyar dal. Félegyházáról szár­mazó „utazó nagykövetére” és arra, hogy az utánozihatatlanul gyönyörű hangjával aratott ba­bérokból néhány levélke szülő­városának is jut. Solti Károly elutazott ugyan, de hangját 24-én délben a Petőfi rádión hallhat­juk. * GERGELY GYÖRGY, a 80 éves félegyházd öregdiák Budán, a Jókai Klubban aratott szép si­kert február 7-én, amikor kivá­ló előadók társaságában lantkí- sérettel, régi népdalokat és vi­rágdalokat énekelt, együtt a lel­kes közönséggel. Befejezésül Pe­tőfi :, Szülőföldemen című versét adta elő, megemlítve, hogy ő is félegyházi. A vers utolsó szaka­sza után a „Cserebogár” szöveg átment énekbe, amit a hallgató­ság is vele énekelt. A műsor vé­gén szűnni nem alkaró tapssal ünnepelték az előadókat. (tm) Mennyien leszünk kétezerben? A tavalyi városi és orszá­gos statisztikai adatokból ki­derül, hogy múlt évben többen haltak meg a lakosok, közül, mint amennyien születtek. Szomorú adat, de az egészben az az el­gondolkodtató, hogy két évvel ezelőtt sem mutattak a statiszti­kák jobb képet. Most, ha vissza­gondolunk a hetvenes évek ada­taira, amikor is a lakosság szá­ma már majdnem elérte ^ 11 milliót, s most pedig ismét kö­zeledünk 'hazánk lélekszámának olyan csökkenéséhez, hagy nem­sokára ismét csak 10,5 millió lesz, kissé elszomorodunk. A karácsonyi ünnepekben egy ked­ves családhoz,, voltam hivatalos, Amikor bementem a lakásuk nagy szobájába, azt hittem, óvo­dában vagyok, hiszen tíz gyer­meket számoltam meg kisvár­tatva. A szoba falán két sor pol­con sok-sok játékot láttam fel­halmozva. Először azt hittem, hogy a szomszédból is átjöttek, de az anyuka dicsekedve mond­ta, ezek a mi gyerekeink mind. Hát igen. Még ilyen csodák is vannak Félegyíházán: az ötös ik­reken kívül, tízgyermekes bol­dog szülők. Az édesapa karnagy és orgonista. Mindjárt a nagy e’őd jutott eszembe, Johann Se­bastian Bach, aki szintén kar­nagy volt és argonaművész, ám neki húsz gyermeke volt. Ré­gebben bizony nálunk sem volt ritka a családonkénti öt-tíz gye­rek. Baranya megyét emlegették csák az egykék miatt. Jó lenne, ha Bács-Kiskun nem válna egy- kés megyévé. Talán az előbbi példákat látva még nem. Móczár Sándor Földrajzi szabadegyetem A városi könyvtárban február 25-én 17 órád kezdettel tartják meg a földrajzi szabadegyetem következő előadását. SPORT VÁROSI ASZTALITENISZ-CSA­PATBAJNOKSÁG: rájátszás az 1— 6. helyért. ÁFÉSZ I—Lenin ni. 16:0. MÁV—Szakcsoport 9:7. Kunszállás— Móraváros Irt2. a 7.—11. helyért Gá­tér—Műanyaggyár 13:3. VÁROSI TÍZEK BAJNOKSÁG. Va­sárnap rendezték meg az 1í9ö). évi városi tízek bajnokságát. A legjob­bak távollétében is néhány színvona­las mérkőzésit vívtak a résztvevők. A verseny végeredménye: 1. Gyar­mati István. 2. Csánvi II. László. 3. Csonki Mihály. 4. Laczkó . Tamás (valamennyi a Lenin Tsz SK verseny­zője) 5. Gácsi László (MÁV). 6. Kor- ponai Zoltán. 7. Herczeg József. 8. Laczkó János (valamennyi Lenin Tsz SKL 9. Hajnal László (Kunszállás). 10. Csányi L. László (Lenin Tsz SK). ÖKÖLVÍVÁS: Honvéd Kun Béla SE—Paksi SE 10:1« NB Il-es döntő. A két csoportgyőztes első találkozó­ján a hazai gárdát legyőzte az egy­ségesebb paksi csapat. így tetemes hátránnyal utazik a visszavágóra a honvédcsapat. A félegyháziak győ­zelmét Piroska. Zsirai. Gál. Rácz F. és Rimóczi szerezte. A hét végén Debrecenben I.—II. osztályú minősítő versenyen szerepel­nek a honvéd ökölvívók. A tizakveze­tőség különösen Tóthtó.1 és Rimóczitól vár jó eredményt. Horváth István Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Pataki Júlia Zsuzsa (anyja 'neve: Katona Erzsébet Em­ma), Kasza János (Gulyás Francis­ka) . Eszik Mária (Lengyel Mária), Bállá Zoltán (Bodor Katalin Terézia). Naiddnoff Melinda (Rádi Ilona Fran­ciska), Biibok Ernőiké (Bíró Klára Ro­zália), Radios Gyula CKertész Pet­ronella.) Tapodi Ágnes (Rádi Erzsé­bet Mária). Berecz Judit (Horváth Mária). Kópiás Éva (Veres Erzsé­bet), Tandari Laijos (Szegedi Mária Julianna). Szalai István (Zana Má­ria) . MEGHALTAK: Szabó Ilona — Kis­kun f álegyháza. Szabó József — Kis­kunfélegyháza. Busa Lajosné Besze Julianna — Kunszállás. Laöos György­né Pintér Rozália — Gátér, Mizsei István — Kiskunfélegyháza, Keserű Imre Páiné Rádi Erzsébet — Kiskun­félegyháza. Zsiga János — Szaink, Kiss Ferenc — Kiskunfélegyháza. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4 és fél 7 óra­kor: A VAROS HERCEGE. I—II. Sz„ mb. amerikai film. KILENC TERMELŐSZÖVETKEZET, EGY ÁLLAMI GAZDASÁG ÉRDEKE Napirenden a talaj megjavítása A Magyar Agrártudományi Egyesület kiskunfélegyiházi cso­portja, a tiszaalpári Tiszatáj Tsz, a TIT városi szervezete és a Pe­tőfi Sándor városi könyvtár kö­zös szervezésében az idei mező- gazdasági könyvhónap ünnepi megnyitóját Tiszaalpáran, a Ti­szatáj Tsz klubjában tartották meg, tudományos előadással, könyvkiállítással és -vásárral egyb elkötve. Ügy érzem, ezzel a találkozó­val valami új. nagyszerű dolog, indult útjára Tiszaalpárról. Gál Gj/ula osztályvezető: „A kiskunfélegyházi térségi melio­ráció helye, szerepe Bács-Kiskun megye mezőglazdasági fejleszté­sében” című előadása a megje­lent kiváló gyakorlati szakembe­rek egyöntetű elismerését kivál­totta, de a laikus hallgatók előtt is felvillantotta a közeljövő fé­nyes lehetőségeit. A szrikrnai nyelv magyarra for­dítására Szántó Andort, a Tisza- Ikunsáai Vízgazdálkodási Társu­lat elnökét, a kitűnő mezőgaz­dasági-vízügyi szakembert kér­tem meg. Mi is az a melioráció? A mezőigazdaságban a talaj gyö­keres megjavítását jelenti, komp­lex módon, lecsapolás, öntözés, a futóhomok megkötése stb. ál­tal. , Ebbe a természetalakító, a ter­melést biztonságosabbá, olcsób­bá, mennyiségileg és minőségi­leg jobbá tevő, országosan ki­emelt hatalmas beruházásba, a tiszakunsási társulat is bekap­csolódik. Ügy is, mint .kivitelező, jól képzett szakembergárdájával, és magas fokú célgépesítésével, de azért is. mert százezer hektá­ros területéről 40 000 hektár esik bele a megjavítandó területbe, melv Kiskunfélegyháza határán kívül _ Tiszaalpár, Petőfiszállás, Pálmonostora. Városföld. Laki­telek és Tiszakécske területén 9 termelőszövetkezetet és 1 álla­mi gazdaságot érint. A felszabadulás után megvaló­sított hatalmas erdő- és szőlőte­lepítéseknél „csak” a természet­adta lehetőségeket használta ki a környék mezőgazdasága, most lehetősége lesz a természet át­alakítására, fcjrmálására is. A nagy változásokat előidéző nmnkä'.latok 1986-ban indulnak. Tóth Miklós Nyitott kapukat döngetnek? Válasz a Fűben- fában orvosság című cikkre A Félegyházi Közlöny február 15-1 számában cikk jelent meg egy Her- bária szaküzlet létesítését szorgal­mazva. Az érdeklődők tájékoztatá­sára közlöm, hogy a városi tanács vb termelés-ellátás felügyeleti osz­tályán több éve foglalkoznak egy gyógynövény-szakbolt létesítésével. A tervnek megfelelően várható, hogy ez év tavaszán a Szigma vállalat a Herbáriával kötött együttműködési megállapodás alapján megnyitja bolt­ját. Ezen túlmenően a a Kossuth vá­rosrészei, egy magánkereskedő is gyógynövényszaküzletet nyit. Dinnyés István osztályvezető FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: MB, 1«, JT» A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI itt—M/l«*. pénzforgalmi Jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 28-771 issN sin—uh

Next

/
Oldalképek
Tartalom