Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-05-24 / 20. szám

II •• V álasztási gyű 1 és a VSZM 2. számú gyárában Zsúfolásig megtelt a gyár ebédlője má­jus 16-án, délután. A különböző gyá­rak, termelőszövetke­zetek, intézmények dolgozóit a képviselő- jelölteket és a ven­dégeket a gyűlés el­nöke Ormándi János, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte. Elmond­ta, hogy a mai vá­lasztási gyűlésen, melyet még kettő fog követni, a jelöltek szólnak programjaik­ról, a választókerü­let (a város) legfon­tosabb feladatairól, a gyűlés résztvevői kérdezhetnek, véle­ményt nyilváníthatnak. Végezetül tájékoztató hangzik el a szavazás módjáról. 0 Korom Mihály • Gál Gyula A jelöltek életútjának rövid bemutatása után elsőnek dr. Ko­rom Mihály elvtárs, városunk országgyűlési képviselője és kép­viselőjelöltje lépett a mikrofon­hoz.. — Követelmény a képviselőktől és a tanácstagöktól is a politika alakítása, továbbfejlesztése, a közétetiség, a kapcsolatteremtő képesség és különösen az, hogy a realitások talaján maradjanak — mondotta. Beszéde folytatásában szolt azokról a belpolitikai esemé­nyekről, körülményekről, me­lyek közepette készülünk a jú­nius 8-i választásra. Elsősorban pártunk XIII. kongresszusáról, majd városunk 40 éves fejlődé­séről beszélt. Városunkban ipari üzem jóformán nem volt. Most az iparban közel 8000 ember kap biztos megélhetést. Korsze­rű mezőgazdaságunk van, az üz- letbálózait rengeteget fejlődött, és aki szétnéz ebben a városban, láthatja az új lakótelepeket, az újjáépített Kossuth utcát, a-z új iskolákat és sorolhatnánk to­vább. Az igények nagyok, s ezt tapasztaltuk a jelölőgyűléseken is, de a kívánalmakat csak a le­hetőségekkel összhangban lehet teljesíteni. — Azt hiszem, a pénzek szétap­rózása helyett;, az összvárosi ér­deket képviselve a kultúrköz- pont ügyét kellene első helyre tenni. — mondotta, majd hozzá­tette: — Az iskolahálózat bővítése szempontjából fontos, hogy a többműszakos oktatás megszűn­jön. és erre a megfelelő pénz­összegeket kii kell szakítani akár központi, akár a helyi költség- vetésből A rangsorban ideven­ném — folytatta — az öregek és a szociális körülményeik miatt rászorulók segítését, a szociális otthon, a segélyezés, az ellátás bővítését. Ők azok, akiknek munkájával leraktuk azokat az alapokat, amelyeken tovább tu­dunk építeni. A másik fontos kérdés a fiatalok ügye, a lakás- hozjutás a pályakezdés tekinte­tében. Meg kell keresnünk azo­kat a módszereket, melyekkel őket a pályán való elindulásban, a csatádalaoítáisi gondjaik meg­oldásában hatékonyan támogatni tudiuk. Erősíteni kell a várospolitika nyitottságát. Többet kellene kon­zultálni a lakosokkal, és figyelni azokra az egyes vagy csoportos javaslatokra, azok kivitelezésére, melyek megértek a megvalósí­tásra. ODD Gál Gyula elvtárs — képvise­lőjelölt — elöljáróban elmon­dotta, hagy örül ennek a talál­kozásnak, hiszen még több is­merkedési lehetőséget nyújt szá­mára. A városról — mondotta — úgy szeretnék szólni, mint von­zásközpontról. A legtöbb ember egy életen át itt él, lakik, dol­gozik, és egyáltalán nem mind­egy. hogy milyen kilátásai van­nak a jövőre. Ezért a városi vezetésnek együtt a lakossággal és a képviselő segítésével, arra kell törekednie, hogy a mi né­pünknek szép és belátható időn belül megvalósítható fejlődési programot adjon. A lakosságot nemcsak munka­helyi, lakótelepi ügyei foglalkoz­tatják, hanem az országos és nemzetközi kérdések is. A politi­kai irányítás, az országgyűlés nagy felelőssége, hogy ezeket felismerje és folyamatosan meg­oldja. Én ezek iközé sorolom — tette hozzá — a fiatal generáció nevelését, munkába való beil­leszkedését, az értelmes életcé­lokkal való ellátását. Ebben tár­sadalmi összefogás szükséges. Amikor jobb munkáról beszé­lünk, akkor az anyagi feltételek mellett helyére kellene tennünk a munka becsületét. Demagóg módon szembeállítják — sokfe­lé — a főmunkahelyet a máso­dik műszakban, a gmk-ban el­érhető jövedelemmel, holott, ha a munka jobb megbecsülésére nevelnénk magunkat, szakembe­reink hozzáértése révén sokkal magasabb szintre jutnánk el. El­mondhatom ezt, mert olyan el­hivatottsággal, nagyszerű ember- szeretettel neveltek az itteni pe­dagógusok, ami példát adott egy egész életre. A város nem isme­retlen előttem, problémáit isme­rem, és nem választási fogás­ként említem, de a közeli na­pokban fogunk tárgyalni a Hús­ipari Vállalat rekonstrukciója ügyében az illetékes szervekkel. □ □ □ Harmadik jelöltként Bense György lépett a mikrofonhoz. A választások közeledtével örven­detesen megnövekedett az érdek­lődés a város dolgai és problé­mái iránt — mondotta. Több ol­dalról vizsgáljuk, elemezzük eredményeinket, a fejlődésben mutatkozó gondokat és ellent­mondásokat. Az elmúlt négy év­tized jelentős ipari bázist terem­tett a városban. Az elmúlt öt évben a gazdálkodó szervezetek megtették a magukét, lényegé­ben megvalósították az export bővitésére, a hatékonyság, a jö­vedelmezőség fokozására irányu­ló elképzeléseket. A jövőben a termelés területén arra kell tö­rekedni, hogy minél nagyabb jö­vedelem gazdagítsa ezt a várost és dolgozó népét. Ezek után ő is szólott a lakás­árakról, az önálló lakás biztosí­tásának lehetőségeiről, gondjai­ról, melyet a jelenlegi pedagó­gushiány egyik okozójának tart. — Amíg ez a város — foly­tatta — termelésben, társada­lomban és az életmódban vitat­hatatlanul nagyot fejlődött, ugyanez kultúrájáról alig mond­ható el. Tulajdonképpen csak a közoktatás feltételei javultak lé­nyegesen. A tanulóétkeztetés jobbára megoldott, de annak egészségügyi és kulturális felté­telei még elég aggasztóak. Ezen segíteni kell. A közművelődés területén sajnos, nem sokat tu­dunk felmutatni, A nélkülözhe­tetlen feltételeket a városhoz méltó új művelődési központ lét­rehozása jelentené. A tíz évvel korábban gyűjtött összegre is számítva, folytathatjuk a gyűj­tést. támaszkodhatunk az üze­mek, intézetek részben már eddig is megajánlott társadalmi munká­jára. A szolnoki példa nyomán részjegyeket bocsájthatnánk ki, és ha minden kötél szakad, bank­kölcsönt is vehetnénk fel. A he­lyi nyomda is kellő támogatás nélkül, félő, hogy a tanítóképző sorsára jut, pedig a századfor­dulón kettő is működött, önálló hetilap megteremtése Városun­kat is hatékony eszközhöz jut­tatná. Végezetül elmondotta, hogy a város közoktatása, egészségügye, kommunális fejlesztése terén meglevő gondjaink folyamatos, vagy esetenként sürgős megol­dását nagyon is lényegesnek, szükségesnek tartja. A képviselőjelöltek beszédeit követően Horváth Gábor, Sípos Imre, Fricska Terézia, Pór Péterné, Apró Ferenc, Nagy Ferencné, Fekete lstvánné, Farkas Zsolt és Szondi Dászlóné kért szót. Kérdéseikre a képviselőjelöltek és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke adott választ- Befejezésül dr. Sulyok Miklós ismertette a szavazás módját. Farkas Zsolt Dicsérő oklevél az asztalosoknak Többször volt már országos és megyei kiváló a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet. Öröm­mel hallottuk, hogy ismét „feli­ratkoztak” a kitüntetettek listá­jára, harmadszor kaptak dicsérő oklevelet az Ipari Minisztérium­tól és az OKISZ elnökségétől a megyei szövetség javaslata alap­ján. A munka ünnepét — össze­kapcsolva a dicsérő oklevél át­vételével — jogos büszkeséggel tartották meg a Jókai utcai köz­pontjukban. A dicsérő oklevelet Gál József KlSZÖV-elnökhelyet- testől vették át, utána a jutal­mak átadása és uzsonna követ­kezett. t. m Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Forgó Tibor (anyja neve: Lombos Klára), Farkas Zsolt (Lódri Márta), Tholt Renáta (Dali Edit), Pozsár Edina (Rozinán Mária), Farkas Zoltán (Szűcs Mária). Ünnepi ülést tartottak május 17-én a petőfiszállási Petőfi Tsz- ben. László Imre elnökhelyettes üdvözölte a megjelent tagságot és a vendégeket, közöttük Szta- nojev Andrást, a városi pártbi­zottság első titkárát, Ormándi János elvtársat, a városi pártbi­zottság titkárát, dr. Murányi Já­nost, a területi szövetség, és dr. Kiss Ferencet, a megyei tanács képviselőjét. Ezután Beálló Sándor elnök ünnepi beszédében elmondta, hogy a téesz vezetősége az elmúlt évek legeredményesebb zárszámadásá­ról tudott beszámolni a részköz­gyűléseken tagjainak. Szólt arról, hogy a termelőszövetkezet 1979. december 31-ig a külön-lkülön gazdálkodó Szabadság és Béke, az Aranyhomok és a Petőfi szak- szövetkezetek egyesülése utáni jogutódja a Petőfiszállási Petőfi Tsz. Az egyesülés célja volt, hogy gyenge termőhelyi adottságú ho­mokon a nagyüzemi termelést a korábbi szintnél magasabbra kell emelni. Az elért eredmények bi­zonyítják, hogy a célkitűzések­nek a tagság a szövetkezeti ve­zetőséggel együtt eleget tett. A szövetkezet árbevétele 1980-ban 84 millió forint volt, 1984-ben pe­dig elérte a 104 millió forintot. Az ünnepi beszéd után Pintér Mátyás, Fekete László és Beálló Sándor miniszteri. Fekete János főágazatvezető pedig TOT-kitün- tetést vett át. Kilencen kaptak oklevél- és pénzjutalmat. N. I Harmadszor is kiváló a takarékszövetkezet HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: sinkó Mária Anna és Volentér András. Be. zsenyi Franciska és Czombos József Ferenc, Kasza Mária és Boda János. Hevér Katalin és Baranyai János, Kis Klára Ilona és Fekete Mihály, Görög Ildikó Margit és Recski László, Mucsi Anikó Éva és Dinnyés János, Dobák Katalin Margit és Hajagos-Tóth Mátyás, Karádi Éva Magdolna és Tóth József, Tarjányi Mária Anna és Sza­bó Antal, Máté Melinda Márta és fcfol- lár Tibor Károly, Csányi Veronika és Nagy Zoltán. MEGHALTAK: Zsibrita Mihályné Peregi Anna Kiskunfélegyháza, Fe- rencsik Sándor Istvánná Kovács Te­rézia Kiskunfélegyháza, Kovács Ist­ván Kiskunfélegyháza, Juhász István Kiskunfélegyháza, Dora Józsefné Sza­bó Mária Kiskunfélegyháza, Fekete Mihály Kiskunfélegyháza, Csabai Ist­vánná Androvicz Katalin Bugac, Sze­keres Pál Kiskunfélegyháza), Szabó Lászlóné Szabó Franciska Kiskun­félegyháza, Kertész Károlyné Bakró Etelk^ Kunszállás, Móré Ferenc Ti- szaalp'ár. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4,háromnegyed 6 és 8 órakor: URAMISTEN. Sz. magyar film. Az alig tízéves takarékszö­vetkezet születésénél bábáskodók se hitték, hogy ilyen rövid idő alatt felnőtté válik csemetéjük, és fejlődésében nemcsak felülmúlja a megyében lévő összes idős test­véreit, és rövid idő múlva há­romszor egymás után, sorozatban nyeri el a Kiváló Takarékszö­vetkezet címet. A munka ünnepén Bondor László igazgatósági elnök a Kis­kunság étteremben tartott ünnep­ségen köszöntötte a vendégeket, dr. Bogdán Emil osztályvezetőt, aki az oklevél mellett dr. Hetényi István pénzügyminiszter üdvözle­tét is magával hozta. Ott voltak az országos, megyei, városi veze­tők, társszervek iképviselői, a nagy hírnévre szert tett kis szö­vetkezet idolgozói, társadalmi tisztségviselői is. Tápai Ernőné ügyvezető igaz­gató rövidre fogott, szerény be­számolója is megérne egy rend­kívüli kiadást, hiszen sokan ta­nulhatnának munkamódszerükből, sajnos, meg kell elégednünk egy kurta tudósítással. Működési területük már túllép­te a város határát: Kunszállás, Városföld és Gátér községekre is kiterjed. Tagjainak száma 6949, a részjegyek összege 3 240 000 Ft. A takarékbetét-növekedés 1982- ben 17 millió, a betétforgalom 120 millió, 1983-ban 21 milliós növe­kedés, 147 milliós forgalom, 1984- ben 28 milliós növekedés, 228 milliós betétforgalom jelzi a di­namikus felfelé ívelést. A beté­tesek száma 6423, ami majdnem megegyezik a tagság létszámával. Kölcsönfolyósítás 2340 esetben történt, 28 millió forint értékben. Különös figyelmet fordítottak a mezőgazdasági kistermelők támo­gatására. Hallottunk az 1985. évi tervek­ről, feladatokról is. Nem pihen­nek meg babéraikon a szorgal­mas dolgozók, tisztségviselők, a mércét ismét feljebb tették. A kitűzött cél: az újabb, negyedik kiváló elismerés elnyerése. Ennek elérését a kialakított ösztönző bérpolitika is segíti. Megnyílt a Platán eszpresszó Az ünnepség kitüntetések, ju­talmak átadásával és jó hangula­tú társas vacsorával fejeződött be. és az ételbár 0 Kóstolót kapnak a megnyitó első vendégei. Hangulatos, új színfolttal gaz­dagodott a város, amikor a Bács Megyei Vendéglátó Vállalat közel 500 négyzetméter alapterületű két Új „egységét”, az eszpresszót és ételbárt átadta rendeltetésének. A megnyitó ünnepségen dr. Csőszi Tibor kereskedelmi igaz­gatóhelyettes köszöntötte a me­gyei és városi párt-, tanácsi, szakszervezeti vezetőket, a keres­kedelmi társvállalatok képviselő­it, nem utolsósorban az új léte­sítmény 26 dolgozóját, akik Mar- czini Csabámé vezetésével hivat­va lesznek a II. osztályú árak mellett az osztályon felüli ki­szolgálás biztosítására. A mintegy 15 milliós tanácsi és vállalati beruházással létreho­zott vendéglátó egység a KUNÉP, az Építőipari Szövetkezet és a Vendéglátó Vállalat kiváló szak­embereinek jó munkáját és kitű­nő ízlését dicséri. A havi forgal­mat 800.000 Ft-ra tervezték, és saját készítésű ételkülönlegessé- geíket úgy állítják össze, hogy a magasabb és alacsonyabb kere­setű vendégek is kiválaszthassák a nekik és pénztárcájuknak is legjobban megfelelőt. Tó-Mi SPORT FOGATHAJTÁS. A Magyar Lovas Szövetség Dombóváron válogató ver­senyt rendezett az angliai I. kettes- fogat-hajtó VB-re. A versenyt Kecs­keméti László, a Lenin Tsz SK ket­tesfoga t-haj tója nyerte. Minden esé­lye megvan, hogy tagja legyen a VB-in szereplő magyar válogatottnak. ASZTALITENISZ: Kecskeméten szombaton került megrendezésre az OUK, OSK és ÓIK megyei döntője. A maratonira nyúló versenyen részt vettek a Lenin Tsz SK utánpótlás asz­taliteniszezői is. akik két ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza. Az ,,CTjonc Kupán” a Laczkó T., Konkoly Cs. .Franczia Cs. összeállítású csapat a 2. helyen végzett. A serdülő és if­júsági mezőnyben egyaránt a Laczkó T., Szolnoki A., Franczia Cs. összeté­telű csapat szerepelt. A serdülőknél második, az ifjúságiaknál pedig a harmadik helyen végeztek. 1 OLIMPIAI OTPRÓBA. Kellemes, de kissé szeles időben gyülekeztek — már jóval a rajt előtt — az Ifjúsági Sporttelepen az Olimpiai ötpróba ak­ció kerékpár-kispróba résztvevői. A indulók a legkülönbözőbb márkájú kerékpárokkal készültek a táv leküz­désére. Akadt olyan próbázó is, aki a kempingkerékpárt választotta. Csendes Mihály megnyitó szavai után pontban '9 órakor 121 férfi és 25 női próbázó vágott neki a 60, illetve a 35 km-es táv leküzdésének. A szintidő teljesítése — amint az a próba után kiderült — nem okozott különösebb gondot a lelkes próbázóknak. Elmond­hatjuk, hogy az akció városunkban történt megrendezése jó propagandá­ja volt a tömegsport-mozgalomnak. Reméljük, ennek láttára a jövőben még szélesebb tömegek kapcsolódnak be a rendszeres testedzésbe. ATLÉTIKA: Középiskolás területi csapatversenyen eredményesen szere­peltek a Móra F. Gimnázium atlétái. Három számban bajnokságot nyer­tek Nagy Ferenc tanítványai. Női súly, csapat: 1. Móra F. Gimn. (Szabó Tünde, Mészáros Márta. Toldi Mária. Vidács Irén, Lombos Katalin) 9,68 cm átlag. Női magas, csapat: 1. Móra F. Gimn. (Szatió Tünde. Papp Anita, Mészáros Márta, Toldi Mária, Lombos Katalin) 150 cm átlag. Fiú gerely, csapat: 1. Móra F. Gimn. (Zombor A., Rácz L., Drozdik A., Sza­bó Z., Kertész L.). A. bajnokokon kívül második lett a férfi magas csapat (173,925 átlag), mindössze 2,5 mm-rel elmaradva ez első helyezettől, és a leány diszkosz csapat (26,36 cm átlag). A bajnokságot nyert csapatok jogo­sultak indulni az országos döntőn. Horváth István Tóth Miklós Egy átutazó vendég tollából Utazásaim során megtekintet­tem a vasútállomáson az Utas­ellátó Vállalat éttermét és ott ét­keztem. Méghozzá olyan színvo­nalon, hogy csak az elismerés hangján szólhatok róla. Udvarias, előzékeny a ikiszolgálás. Kitűnő a konyhájuk. Speciális, ízletes, házi­as ételeket állítanak elő. Ami a lényeg, hogy bőséges adag étele­ket adnak. Sok más vendéglátó- helyen ez nem tapasztalható. Kí­vánom, hogy továbbra is így folytassák. A dolgozókat dicsé­ret, elismerés illeti. Nagyon jól éreztem magam a szépen felújí­tott, hangulatos utasellátó étte­remben és máskor is igényt tar­tok a szolgáltatásukra. Az ilyen vendéglátást valamennyien szíve­sen vesszük igénybe. Köszönetemet, elismerésemet fe­jezem ki az étterem dolgozóinak a példamutató helytállásukért. Szép emlékkel tértem vissza lak­ihelyemre. Farkas Béla Kaposvár félkgyhAzi közlöny A Magyar szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztrapák Ferenc Felelős kladő: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: UB, MB, «1« A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 213—M/1B2 pénzforgalmi J elzőszámra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom