Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-09-20 / 37. szám

FÉLEMÍZI Sikeresen zárult ül®st l*rt a Holló László képzőművészkor kiállítása a városi tanács A Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács 1985. szeptember 18-án 13 órai kezdettel ülést tart a tanács­háza nagytermében. Napirendjén szerepel a VII. ötéves városfej­lesztési tervkoncepció vitaanyaga a Városi Tanács VB Művelő­désügyi Osztályának tevékenysé­géről szóló beszámoló, valamint a X. Kiskun Napok rendezvénye­iről szóló tájékoztató. A tanács­ülés nyilvános. Az eszperantisták Bulgáriában A félegyházi eszperantisfákat még a ínyár elején meghívták bolgár levelezőtársaik, egy bol­gár kisváros klubjának tagjai. Augusztus egyik forrónak ígér­kező napján el is indult a fél­egyházi lelkes kis csoport Jugo­szlávián keresztül, és 1500 kilo­méteres utazás után elérték cél­jukat, a festői Rodope hegység lábánál fekvő Csepelére városát, ahol várták őket a bolgár ven­déglátók. A félegyháziak tíz gyönyörű napot töltöttek el vendéglátóik­nál, akik igen gazdag programot nyújtottak, eljuthattak a kör­nyező nagyvárosokba és az al­földi szemeket gyönyörködtető közeli hegyekbe. A vendégek so­kat beszélgettek vendéglátóikkal eszperantó nyelven, tartalmas barátságok alakultak ki, és kel­lemes emlékekkel térhettek haza a hosszú útról. Jövőre a bolgár eszperantisták jönnek városunk­ba, hogy látogatásukkal bizonyít­hassák a népek közötti barátsá­got és békés egyetértést. Bajáki Imre klubtitkár Két hét a Balti-tenger partján A kiskunfélegyházi Szakmaközi Művelődési Házban augusztusban nyílt kiállítás ékes bizonyítéka volt annak, hogy a Holló László nevét viselő képzőművész kör méltó névadójához. A Terescsényi Endre vezetésével működő szak­körben egyre több tehetséges fia­tal jelentkezik, s egy-egy kiállí­tás idejére a már befutott mű­vészek is képviseltetik magukat, vagy jelenlétükkel, vagy egy-egy alkotással. A Kiskun Napok előtt megnyílt kiállítás anyagát szak­értő zsűri bírálta el és igen szép számú alkotást tartott méltónak kiállítani, összesen 17 alkotótól származó festményt, rajzot és szobrot láthatott a megnyitótól a zárásig idelátogató közönség. Az emlékkönyv bejegyzései SPORT • Válogatás a kiállítás anyagá­ból. több ezer látogatót rögzítettek. Közöttük többen örömmel vették tudomásul, hogy ezúttal a szak­körvezető képeit is láthatták. A kiállítás anyaga egyenletes szín- vonalbeli fejlődést mutat. Többen már igen markáns, egyéni ka­raktert is kialakítottak műveik­ben, s ez a jövőre nézve biztató. A szakkör tagjai talán még nem is tudják, hogy Holló László özvegye táviratban köszöntötte a képzőművészkor tagjait a kiál­lítás alkalmából. A közelgő Hol­ló-centenáriumra a szakkör igen lelkesen készül és szép kiállítás­sal szeretnének hozzájárulni a nagy évfordulóhoz. N. L. Július egyik vasárnap délután­ján 36 izgatott piros nyakkendős úttörő gyülekezett szülők kísére­tében a kiskunfélegyházi vasút­állomáson, hogy a városi úttö­rőelnökség és a lengyelországi Nysa városi úttörővezetősége ál­tal megkötött egyezmény értel­mében részt vegyen a Nysa vá­ros Ustka melletti, Orzechowo- ban szervezett táborozásában. A hosszú, kissé fárasztó vonatozás után kedden hajnalban érkeztek meg a fenyőerdő közepében fel­vert sátortáborba, ahol már vár­ták a gyerekeket a lengyel út­törővezetők. A táborban a Nysa környéki lengyel úttörőkön kívül a 36 magyar úttörő mellett 30 német úttörő táborozott a Berlin melletti Zossen városából; Cso­dálatos két hét élményével lettek gazdagabbak gyermekeink, hi­szen sokan életükben először ta­lálkoztak a tengerrel, mely a két hét alatt — köszönhető a jó idő­I. Segédmotoros Sárkányrepülő Nemzeti Bajnokság Kiskunfélegyházán rendezték meg az 1. segédmotoros Sárkányrepülő Nem­zeti Bajnokságot szeptember első nap­jaiban. Ez a nálunk még újnak szá­mító, de máris igen népszerű sport­ág legjobb képviselői jöttek el váro­sunkba, hogy számot adjanak tudá­sukról, ügyességükről. A szakembe­rek pedig arra voltak kíváncsiak, hogy határainkon túl hogyan állnák meg helyüket a legjobbak. A megnyitó ünnepség után tartott gépvlzsgálat és berepülés azt bizo­nyította, hogy igen felkészülten ér­keztek a versenyzők, a sportág első bajnokságára. A megnyitón a fővéd­nökök között a város párt- és állami vezetői is megjelentek. A szeptember 1—8-ig tartó versenysorozatban sok­féle feladatot kellett megoldani a ver­senyzőknek. Szerepelt itt vitorlázó repülés, ügyességi feladat és távre­pülés. Bár az időjárás nem mindig kedvezett a repülésnek, mégis re­mek versenyek alakultak ki. A záróünnepségen Mező Imre al­ezredes, az MHSZ megyei titkárhe­lyettese értékelte a versenyek során tapasztaltakat, majd Úszkál Gyula, az MHSZ repülőfőnök-helyettese adta át a díjakat. A tiszteletdíjakat az MHSZ a szigma, az Autójavító Üzem, a városi tanács, a kecskeméti Volán, az Unlver Afész, a Villamos szigete­lő és Műanyaggyár, valamint a Ma­gasabb egység parancsnokságai aján­lották fel. A dijak átadása után Kollár Pál, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság, a városi tanács és a rendező szervek nevében további sikereket kívánt a versenyzőknek, majd bezártnak nyil­vánította a nemzeti bajnokságot. A négy kategóriában az alábbi ered­mények születtek: Vitorlázásban: 1. Kéhrer Béla (Veszprém), 2. Csányi Károly (Kecskemét). 3. Pettenkoffer Sándor (Baja). Ügyességi kategóriá­ban: 1. Pettenkoffer Sándor (Baja), 2. Ménes Ferenc (Borsodnádasd), 3. Szűcs Ferenc (Kisújszállás), Túra ka­tegóriában: 1. Szűcs Ferenc (Kisúj­szállás), 2. Rekedt Bálint (Orosháza), 3. Maries István (Szombathely). Az összetett versenyben: 1. Kehrer Béla (Veszprém), 2. Pettenkoffer Sándor (Baja), 3. szűcs Ferenc (Kisújszál­lás). A legjobb félegyházi versenyző Hevér Lajos lett. A sportág értéke­lésében elhangzott, hogy a sárkány- repülők országszerte nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak, de más területen is segítik a népgazda­ságot. Némedl László I nek — eléggé fellangyosodott arra a fokra, hogy naponta megfüröd- hettek habjaiban. Volt magyar nap, ahol a tábortűzi műsor mel­lett a gyerekek által főzött gu­lyásleves, a vacsorára tálalt pap­rikáskrumpli adott ízelítőt a ma­gyar konyháról. Mind a műsor­nak. mind a magyar konyhának nagy sikere volt. Mátyus Imre Olvasónk írja A Félegyházi Közlönyben meg­jelent szemetelőkről szóló cikket én is megerősíteném. Először is minden nap kell a lakásunk előtt a költségvetési üzem kotrógépe miatt a szemetet összeszedni, söpreni, ha nem aka­runk a lótrágyában közlekedni. Még sötét van, mintha tank vo­nulna el, nagy dübörgés ébreszti fel a város lakosságát azokban az utcákban, ahol piszkol és nem takarít. A házak előtti kerteket sáros vízzel bepiszkolva, a fák­ról a gallyakat éretlen gyümölcsi- csel letördeli! Minek az ilyen táfcíHtáÍ5?'‘" " ' 1 A víztorony mellett két sze­méttároló konténer van. Sajnos, 10 méterrel előbb, mások háza előtt teszik le a „Tiszta udvar, rendes ház” lakói a szemétjüket. Ügy gondolják, lehet egyeseket kötelezni, hogy takarítsanak utá­nuk és az elhullott jószágaikat vigyük el a konténerbe, mert ők a 10 méteres útig elvitték, hát vigye más is. Csiak ennyit akar­tam papírra tenni. Térjék Józsefné Kiskunfélegyháza Bessenyei u. 1. Startra készen a sárkányok. Petőfi mozi: fél 4 háromne­gyed 6 és 8 órakor: EGY KI­CSIT ÉN, EGY KICSIT TE... Sz. magyar film. Volán-nap Kunfehértón A megyei Volán Vállalat közel négyezer dolgozója jött össze Kunfehértón, hogy megünnepel­je ezt a fontos napot, ahol meg­emlékeznek a személy- és teher­szállítás dolgozóiról. Rigó Ist­ván mondott ünnepi ‘beszédet, melyben meleg szavaikkal köszön­tötte a vállalat dolgozóit. Külön köszöntötte azokat, akik ezen a napon is kötelességüket teljesí­tik. A rendezvényen a kiskun­félegyházi Volán dolgozói meg­jelentek családjukkal együtt. Ezen a találkozón érdekes prog­ramokat biztosítottak a rende­zők. Az enni- és innivalón kívül különböző sportágakban mérhet­ték össze tudásukat a dolgozók. Asztalitenisz, sakk, labdarúgás és atlétikai számok szerepeltek a műsorban. Közben 28 bográcsban készült a finom ebéd. Ebéd után a kiskunfélegyházi Lenin Mgtsz népdalkórusa, citerazenekara és népitánc-csoportja adott kb. más­fél órás műsort, melyet nagy tetszéssel fogadott a közönség. A műsor után mintegy 50 ezer fo­rint értékű tombolanyereményt sorsoltak ki. A sportversenyek so­rán a félegyháziak több első és második helyezést szereztek, bi­zonyítva, hogy a jó munka mel­lett a sportolásban is hasonló eredményekre képesek. • A Lenin Tsz népdal­kórusa és citerazene. karának tagjai a színpadon. Kép és szöveg: Némedi László. Kolenák Ernő magasugrás győztese átveszi a díjat. ANYAKÖNYVI HlREK SZÜLETTEK: Orbán Zoltán (anyja neve: Pólyák Margit Éva), Balogh Adám (Takó Julianna), Lajos Norbert Zoltán (Faragó Ilona), seres Gabriel­la (Faragó Ilona Irén), Szabó Erzsé­bet (Szurmó Erzsébet), Katona An­dor (Dobos Mária Magdolna), Rácz József (Konkoly Terézia Katalin), Miklós István Milán (Fazekas Margit), Fricska-Nagy Zsolt (dr. Pataki Már­ta), Kovács Ferenc (Dobos Anikó An­na), Almási Anita (Kürtösi Erika), Dóra István (Mrena Klára Piroska), Bíró Ervin (Bihun Aranka), Fodor Andrea (Rádi Mápia Anna), Molnár László (Ficsor Erzsébet), Tóth Melin­da (Kubatov Erika Erzsébet), Ker- pics Nóra (Tankó Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Cseh Erzsébet és Elefánt! József Sándor, Czombos Mária Magdolna és Fekete Sándor, Kovács Erika Anikó és Tóth Imre József, Tábi Piroska és Szabó Imre, Dora Ildikó és Pintér László József, Hajnal Zsuzsanna és Nemes István, Kiss Zsuzsanna Erika és Var­ga Mihály István, Dadvenszky Viktó­ria és Gubcsi Elek György, Pardély Éva Katalin és Csáki László, Gulyás Rozália és Fazekas Sándor, Besze Er­zsébet és Csönge Árpád György, Csá­Monostori zöld erdőben születtem... 99 • Az összetett verseny győztese (középen) átveszi a tiszteletdíjat. Drámai küzdelem, bravúros győzelem ASZTALITENISZ: NB Il-es férfi CSB: [Kkfházi Lenin Mgtsz SE—BVSC II. 14:11. Győzött: Verebes (4), Husz- ta (4), szily (3), Bene (3), Laczkó T. (0). A csoport rangadóján több mint háromórás csatát vívott egymással a két csapat. A félegyházi játékosok feledtetni akarták az elmúlt heti bá- tonyterenyei kisiklást, a vasutasok fiataljai pedig igyekeztek megőrizni egy év óta tartó veretlenségi soroza­tukat. így érthető, hogy mind a két csapat Játékosai hatalmas becsvágy- gyal vetették magukat a küzdelembe. Az első mérkőzést Bene nyerte, ez­után még egyenlítettek a vendégek, a továbbiak során Verebesék átvették a vezetést. A tizennegyedik találkozó után lett ismét egyenlő (7:7). A foly­tatás remekül sikerült, mert Verebes, Huszta és szily győzelmével váratlan 10:7-es vezetésre lettek szert a ha­zaiak. A fiatalok azonban nem adták fel. mert 11:10-rc felzárkóztak. A na­gyobb rutinnal rendelkező Lenin Tsz SE játékosai azonban a végén ismét „megrázták magukat", és három egy­mást követő győzelemmel, egy vere­ség ellenében beállították a 14:ll-es végeredményt. Ezzel váratlan, de tel­jesen megérdemelt győzelmet aratva az elmúlt évi bajnokcsapat felett. A csapat minden tagja átérezve a ta­lálkozó fontosságát, erején felül küz­dött. TENISZ: A hét végén rendezték meg Kecskeméten a „GAMF Kupa" női amatőr teniszversenyt. A v&tor- sunkat képviselő amazonok nagyon szép, váratlan sikereket értek el. A harminc fős mezőnyben Bencsik Ká- rolyné második, míg szigeti Szilvia harmadik helyezést ért el. Mindket­ten a Móravárosl SE színeiben indul­tak, edzőjük pedig Fricska József. TANFOLYAM: A Honvéd Kun Bé­la SE Karate Baráti Köre karate- tanfolyamot indít fiúk és lányok ré­szére, melyre jelentkezni lehet szep­tember 17-én és 19-én 18 órakor a Honvéd-sporttelepen. Horváth litván 99 Aligha van olyan ember, a Du­na—Tisza közén, aki ne ismerné a fenti népdalt. Egyrészt azért választottam e kis írás címéül, mert Bugacon valóban mindenki ismeri, legalábbis Bugac régi la­kói biztosan. Másrészt azért, mert ezt a dalt a kis közösségünk — a Bugaci Szövetkezeti Népdalkor és Citerazenekar — sajátjának érzi. Mindig lelkesít, újra és új­ra frissnek hat, túl a századik előadáson is. Róluk szeretnék Ír­ni, róluk akik immár 12. éve a közművelődés szolgálatában áll­nak, s a hagyományápolásnak ezt a formáját választották' önként. Többeket megkérdeztek már kívülállók, „S mi ebből a haszno­tok, hogy hetente énekelni, cite- rázni jártok? „őszintén szólva, már a kérdés is bántó. De tudnak válaszolni a mi énekeseink, cite- rásaink.” „A legnagyobb haszon, hogy együtt lehetünk olyan kö­zösségben ahol jól érezzük ma­gunkat, s dalainkkal örömet okoz­hatunk, egymásnak, s időnként a közösségnek is." A „tiszta forrásból" kell merí­tenünk, mely nem más, mint az idősebbek értékes népdalai. A nép­dalnak nem az egyénnek, hanem magának az egész népnek a lírája önvallomása fejeződik ki. Igen, ezen önvallomás, és önértékelés. S ez az önvallomás szólal meg minden bugaci dalos ajkán és szívében is ha énekli: „Lóra csi­kós, elszaladt a ménes ■..." Ki tudná ezt a gyönyörű dallamot úgy énekelni, hogy közben ne a híres bugaci pásztorokra, csikó­sokra gondolna? De a Bugacon és környékén is jól ismert betyár­ról, Bogár Imréről szóló népbal­ladát sem lehet enélkül szépen énekelni, ha közben nem látjuk lelki szemeinkkel öt, amint vág­tat a pusztában, vagy éppen az erdő sűrűjében rejtőzik üldözői elől. Pásztordalok, betyárdalok, Bugacon és környékén ismert dal­lamok a Bugaci Népdalkör re­pertoárja, úgyis mondhatnám: zenei anyanyelve. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a helyi népzenei anyag életben tartását, terjesztését, a hagyományőrzést. Itthon és ven­dégszerepléseken, próbákon és előadásokon, vagy minősítő hang­versenyeken. Ha lemérhető len­ne az az út, melyet a népdalkor megtett szereplései alkalmával a 12 év alatt, megközelítené a 20 000 km-t. Ebben benne van utunk a Szovjetunióba, majd részvételünk a Dunamenti Folk­lórfesztiválon, a citerazenekar tá­borozása Hogy észen, kirándulá­sunk a Mátrába, a Hortobágyon, s többszöri budapesti szereplés, hogy csak a nagyobbakat említ­sem. A megtett utat azonban nem a km-ek száma teszi értékessé, hanem ami valójában megmér­hetetlen — bár korántsem zök­kenőmentes — az a népdal-, a népzene szeretete, értése, s az egymás iránti megbecsülés, jó barátság, s nem utolsósorban a tenniakarás lakóhelyünkért. S ha már a méréseknél tartunk, azt is érdemes kiszámítani, hány próbán vettek részt népdalkö­rünk tagjai. Tartunk próbát min­den hétfőn, fellépések előtt min­den másnap. Mindenképpen kö­zel 600 alkalom. S pontosan 135 szereplést mondhatunk magun­kénak. Érzékelhető, tehát, hogy a szín­padi szereplések mögött mennyi munkaóra áll, s mindezt teszik dalosaink, citerásaink szívesen, belső igényből, jó kedvvel. Lehet bármilyen zord a tél, jeges az út, vagy éppen forró a levegő a hő­ségtől. Megbecsülést és tisztele­tet érdemelnek mindazok az éne­kesek, citerások, akik rendszeres résztvevői ennek a munkának, őszintén szólva szeretnék mind­egyiküknek minden próbán egy- egy szál virágot adni. A pillanat­ban fogadják el tőlem a legszebb bugaci dalt: Monostori zöld erdő­ben születtem anyám se volt, mégis fölnevelődtem. Ügy nőttem föl, mint erdőben a gomba, volt szeretőm már tízéves koromba: 1982. augusztus 20-án az együt­tes a „Szocialista Kultúráért” ki­tüntetésben részesült. S úgy érzem itt köszönetét kell mondanom mindazoknak, akik segítik a Bu­gaci Szövetkezeti Népdalkor és Citerazenekar" kultúrát terjesz­tő, hagyományőrző munkáját: Községünk vezetőinek, az Arany­kalász Szakszövetkezet Elnöké­nek az ÁFÉSZ-nek, és nem utol­sósorban az iskolavezetőknek. Örömet jelent számomra, an­nak a lehetősége, hogy a „Monos­tori zöld erdő”-ről, a „Bugaci pusztáról" daloló barátaimról, ezekről a nagyszerű emberekről írhattam. Akinek szava...........oly tiszta, mint a puszták harangja." Herbály Jánosné Bugac nyi Ida Márta és Fekete László Ká­roly. MEGHALTAK: Süveges Józsefné Kurdics Rozália Kiskunfélegyháza, Czombos Lajosné Varga Ágnes Kis­kunfélegyháza, Pap Terézia Kiskun­félegyháza, Nánási Jenő Kiskunfélegy­háza, Tomanek Istvánná szabó Ilo­na Pomáz, Urbán Kálmán Kiskunfél­egyháza, Tóth János Kiskunfélegyhá­za, Bajzák Károlyné Lajkó Matild Kiskunfélegyháza, Fülöp Jenőné Fi­csor Piroska Kunszállás, Karsai Jó­zsefné Róvó Etelka szeged, Patai Ist­ván Kiskunfélegyháza, Szabó János- né Török Mária Kiskunfélegyháza, Dékány Ernőné Hegedűs-Bite Ilona Kiskunfélegyháza, Kovács Mária Kis­kunfélegyháza. Nánási Jánosné Ke­resztesi Veronika Kiskunfélegyháza, Csányi Pálné Kovács Katalin Kiskun­félegyháza, Boldog József Pálmonos- tora, Barta Károly Kiskunfélegyháza, Némedl-Varga Ferenc Kunszállás. A jövendő szakácsművészei IMS októberétől a művelődési köz­pont újból Indít gasztronómiai tanfo­lyamot, heti egy alkalommal. Olyan assionyok-lányok és tanulni vágyó férfiak jelentkezését várjuk, akik szí­vesen Ismerkednek a szakácsmfivé- szét fortélyaival. Jelentkezni lehet a művelődési központban személyesea, vagy a Cl-843-as telefonon. flLHIlAZl KÖZLÖNY A Magyar szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. sztrapák Perem Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: M3. 143. 373 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszd előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél postautalványon, valamint átutalással a KHI113—M/16t pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: U-m KIN MM—IM4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom