Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-03 / 5. szám

•t •• mmm mmy Pálmonostori tervek Kunszállásról Emlékezés Móra Ferencre HALÁLÁNAK ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁN Január 28-án, Pálmonostorán a Hazafias Népfront községi bizott­sága és a községi tanács falugyű­lést hívott össze a művelődési házban, amelyen mintegy 120-an vettek részt. A városi pártbizott­ság részéről dr. Dobák Ernő, a HNF városi bizottságától Dobos Gézáné, a Keleti Fény Tsz-ből Hegedűs János elnök, a község megyei tanácstagja vett részt. Ott voltak a DÉMÁSZ, a vízműválla­lat, a VOLÁN, a KPM Közúti Igazgatósága, az Állattenyésztési Vállalat, a Terményforgalmi Vál­lalat képviselői is. A megjelentek nagy érdeklődés­sel hallgatták Laczkó Róbert ta­nácselnököt, aki tájékoztatójában a község lakosságát érintő helyi gazdálkodási és fejlesztési felada­tokkal foglalkozott. A tanács 1983- ban 4,9 millió forint költségvetési bevétellel és 2,6 millió forint fej­lesztési alappal rendelkezett. A költségvetési keretet oktatási, mű­velődési, egészségügyi és szociális célokra míg a fejlesztési alapot iskolabővítésre, villanyhálózat ki­építésére, vízhálózat tervezésére Két milliárd 400 milliós forgal­mi tervével jelentős szerepet ját­szik a megye lakosságának ellá­tásában a félegyházi központú, s csaknem ezer dolgozót foglalkoz­tató Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. (Jelenleg: SZIGMA.) Érthető hát, hogy munkája állandóan reflektor- fényben van. A napokban tartották a vállalat igazgatói ta­nácsülését, amelyre összehívták a megye öt városában működő há­lózat gazdasági, politikai, társa­dalmi vezetőit. Varga Jánosné gazdasági igaz­gatóhelyettes ismertette a pénz­A takarékszövetkezetről az el­múlt évben azt írtuk, hogy addi­gi legeredményesebb évét zárta. A mostani tagértekezletek tájé­koztatóiból kitűnik, hogy az elő­ző, 1982. évi kimagasló eredmény, amelynek alapján elnyerték a ,.Kiváló Szövetkezet” píimet ís. szinte eltörpül az 1983. évi telje­sítmény mellett. A szövetkezet jelentős szerepet játszik mind a város, mind Kun. szállás és Városföld társadalmi, gazdasági életében. Nagyban hoz­fordították. A DÉMÁSZ 75 új lámpatest elhelyezésével korsze­rűsítette a község közvilágítását. Az idei feladatok között a Mó­ra Ferenc utca vízellátása, egy új körzeti megbízotti szolgálati lakás felépítése, a Dózsa György utca kiépítése, s további útépítési ter­vek és a község gázellátási tervé­nek elkészítése szerepel. Az elnök az utóbbihoz kérte a lakosság ál­lásfoglalását, amely a tervek sze­rint három ütemben valósul meg 1985-től 1988-ig, mintegy 4 millió forintos költséggel. Az -említett tervek a lakosság anyagi hozzá­járulásával és társadalmi munká­val valósíthatók meg. A község­fejlesztésben jelentős részt vá"al a Keleti Fény Mgtsz is. Ezután Köteles Sándorné, a HNF községi titkára a környezet- védelemmel, s a település szépíté­sével foglalkozott. A falugyűlésen felszólalók a fejlesztési feladatok­hoz kapcsolódva hangsúlyozták a lakossági hozzájárulás és a társa­dalmi összefogás jelentőségét. Papp Sándorné ügyi revízió megállapításait majd a későbbiekben meghatározták az abból adódó feladatokat. A reví­zió megállapítása szerint a talált hiányosságok jelentéktelenek vol­tak. Ezután az 1984. évi tervjavasla­tok megtárgyalására került sor. A napirend előadója Földi Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyettes volt. A terv az idén is 2 milliárd 400 millió forintos forgalmat irá­nyoz elő. Ezt terjesztik elfogadás­ra a bizalmi testületi tanácskozás elé is, majd a bolti tervtárgyalá­sokon lesz a tervjavaslatból vég­leges előirányzat. T. M. zájá.rul a lakosság pénzügyi szol­gáltatásokkal kapcsolatos igényei­nek jobb kielégítéséhez. Többek között a kistermelők, kisvállal­kozások a szövetkezettől kapott pénzügyi hitelekkel hatékonyab­ban tudnak hozzájárulni a la­kosság jobb ellátásához. 1983- ban összesen 26 millió 739 ezer forint kölcsönt folyósították 2278 igénylőnek. Kölcsönfolyósítási tervüket 197 százalékra teljesí­tették. A betétállomány az év végére 1984. január 27-én, pénteken véradónapot rendezett Kunszál­láson a Vöröskereszt. A véradáson hatvanan vettek részt, csaknem 24 liter vért adva rászoruló em­bertársainknak. A donorok közül a legtöbb alkalommal (tizenhá­romszor) Farkas József adott vért. * A községi tanács február 6-án, 13 órak'— nyilvános tanácsülést tart. Napirenden szerepel az 1984. évi költségvetés, valamint a ta­nács ez évi munkatervének meg­állapítása. Tárlat A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Műyelődésd Központ kama­ratermében 1984. február 8-án, szerdán 18 óraikor dr. Muraközi Ágota muzeológus, a nyíregyhá­zi Jósa András Múzeum munka­társa nyitja meg a nyíregyházi képzőművészek kiállítását. A tár­lat február 29-ig tekinthető meg Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Fekete András (any­ja neve: Dotoák Dalma), Parlagi And­rea (Magony Katalin), Bársony Mó­nika (Ajtai Anna), Szabó Mariann Ibolya (Pócs Ágnes1). Goldner János (Szilád! Erzsébet), Nagy-Pál Zsolt (Szabó Piroska), Rá ez Gyula (Balogh Magdolna), Tanács Benedek (Markolt Agnes), Dobos Gyöngy (Németh Otti­lia), Mészáros CsiUla (Tímár Ilona Terézia), Lajos Zsolt (Nama Etelka), Szabó írén (Pál Irén), Utas! Balázs (Kovács Piroska), Kurucz Judit (Si­mon Judit Ibolya). HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Király Judit—Dinnyés Tibor. MEGHALTAK: Vízhányó ülés — Kiskunfélegyháza, Bodor István — Tiszaalpár, Kékesi János — Kecske­mét, Kisznyér Lá szí óné Kúszik Mária — Kiskunfélegyháza, Zsolnai Mihály — Kiskunfélegyháza, László Sándor — Kiskunfélegyháza, Balta Sándor — PetőfiszáUás', Bársony János — Tisza­alpár. meghaladta a 108 millió forintot, mely 24 millió forinttal több az előző éviinél. Nyereségtervüket, mely 870 ezer forint volt. egy­millió 421 ezer forintra teljesí­tették. A taglétszám 1983. december 31-én 6626 volt. ebből Kiskunfél­egyháza 5115, a kunsziállási ki- rendeltség 790, a városföldi 724 tagot számláit. Az összes tagnö­vekedés egy év alatt 357 volt. Tóth Miklós Az ötös ikrek névadójára készülnek Betöltötték első életévüket a fólegyházi ötös . ikreik: Erika, Hajnalka, Melinda, Sanyika éj Szilvia, Születési súlyukat köz­ben megsokszorozták, átlagsú­lyuk 7 kilogramm fölött van, és öten együtt elérik a 36 kilót." Nevüket pedig szárnyra kapta a világhír, és az ország kedvencei, városunk büszkeségei lettek. Híres gyermekekké váltak, s mint ilyenekhez illáik, híres em­berek vállalták a névadó szülők tisztét is. Az első magyar űrha­jósok: Farkas Bertalan és Ma­gyar Béla lesznek Tarjányi Sán- dorék ötös ikreinek, a kis Bri­gitta öt testvérkéjének névadói. Ily módon a február 4-én. szom­baton délelőtt 11 órakor, a váro­si tanács dísztermében sorra ke­rülő névadó ünnepség egyben a hírességek találkozója is lesz. Hatvan éve együtt Hatvan évvel ezelőtt, 1924. ja­nuárjában esküdött örök hűséget egymásnak egy ifjú pár. Ketten együtt most 159 évesek. Két gyermekük, négy unokájuk, há­rom dédunokájuk született. ♦ Mohai Ede bácsiról és kedves feleségéről, a még most is örök­mozgó, minden szépért, jóért lel­kesedő Ilonka néniről van szó. Ede bácsi lakatosként kezdte, és 1964-ben a Vegyipari Gépgyár személyzeti osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. De nem nyu­galomba, mert tovább folytatta kedvenc hobbiját, a sportot. Ilon­ka néni a MÁV távírásza volt, és tevékeny részese a kor tech­nikai fejlődésének. Kiváló munkájukat fémjelzik a kitüntetések. Köztük a legna­gyobb városi kitüntetés, a PRO ŰRBE KISKUNFÉLEGYHÁZA. A szűk családi kör ünnepségé­nek fényét emelték a nagyobb család, a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Nép­front, Sportfelügyelőség, a me­gyei, városi szakszervezetek, az Asszonyklub. Ezenkívül még ki tudja hány szervezet, intézmény, munkatárs és jó barát fejezte ki jókívánságait, melyekhez mi is nagy tisztelettel csatlakozunk. Ötven éve, 1934. február 8-án halt meg Szegeden Móra Fe­renc, akinek élete, munkás­sága nemcsak a születési hely adatával, nemcsak a gyermekko­ri emlékek adalékaival kötődik Kiskunfélegyházához. Halálának hírét különös megrendültséggel közölték a félegyházi lapok, el­sősorban Horváth Zoltán lapja. A legközelebbi barátok — Hor­váth Zoltán, Sahin Tóth Rafael — tudtak Móra súlyos betegségé­ről. 1933-ban, az Ipartestület el­nökéhez írt levele is sejtette a gyógyíthatatlan betegséget, hiszen csak erre hivatkozva mondott le egy számára kedves félegyházi ta­lálkozót 1933 augusztusában. A gyászhír mégis indokolt riadtsá- got, kivételes megrendültséget keltett éppen a hozzá legköze­lebb állókban. Félegyháza egyetlen élő dísz­polgárát veszítette el Móra Fe- rencben, s még sokan emlékez­hettek a személyes találkozások élményeire, az öregdiákok talál­kozóján elhangzott vallomásának szép gondolataira is. Éppen ezért a városháza dísztermében tartott gyászközgyűlés szónokai nem is annyira az írói életmű esztétikai hatását igyekeztek felmérni, in­kább az élő író. az ember és főleg Móra félegyházi kötődésé­nek humánus értékedre hívták fel a figyelmet, legszebb gondolatai­kat Mórától kölcsönözve. Már a gyászközgyűlés napján elrendelték, hogy két hétig leng­jen a gyászlobogó a város zász­laja mellett, hogy az iskolák em­lékezzenek meg Móráról, s vég­rendeletére utaló vallomására hi­vatkozva, határozatban mondták ki, hogy a város „Szeged nagy­lelkűsége iránti teljes tiszteleté­nek és elismerésének nyilvánítá­sa mellett, jogait Móra Ferenc hamvaihoz kifejezetten fenntart­ja. és alkalmas időben díszsírhe­lyet jelölve ki számára, hazahoz­za és —, hogy édesapjával közös sírban nyugodjam —, családi krip­tát építtet. Ötven év telt el Móra halála óta A szülőváros igényei az író hamvainak ha^3s^il|ítás§l}oj ngpa Kegyeletes megemlékezés ke­retében február 8-án 8.30 órakor Kiskunfélegyháza város és a Mó­ra Ferenc nevét viselő intézmé­nyek képviselői a szegedi közte­metőben megkoszorúzzák Móra Ferenc sírját. 10 órakor a Móra Ferenc Általános Iskola nevelő­testülete és tanulóifjúsága em­léktáblával jelöli meg a nagy író egykori iskoláját. Az emléktáb­laavató beszédet dr. Péter László kandidátus. irodalomtörténész lehettek erősebbek a múló idő­vel, bármily tiszteletre méltónak tekintjük is a határozattá emelke­dett javaslat érzelmi és értólmi in­dítékait. És egészen bizonyos, hogy az ötvenes évek második felétől — főként 1959-től — fel­élénkült Móra-kultusz eredmé­nyeit, mai erélyeit nem az­zal mérhetjük, hogy a mi te­metőnkben vagy a szege­di temető díszsírhelyén tisztel­günk most Móra emléke előtt. Emlékezésünk igazi súlyát sokkal inkább mérhetjük azzal, ha mű­vei közelébe férkőzve, igazi ér­tékeinek tudatában idézzük az írót, az embert, aki kivételesen sok­oldalú képességeinek alapját, er­kölcsi indítékát — mint tőle tud­juk — szülővárosától kapta. At­tól a várostól, amelyben Móra gyermekkorában még sokan őriz­hették Petőfi vagy a Petrovics család léptei nyomát, ahol orszá­gos kitekintésre is számontartha- tó Kossutíh-kultusz erősödhetett, ahoil az író ítélete szerint érde­mesebb volt zsellérnek születni, mint máshol grófnak. Az ötven éve halott író emlé­ke előtt akkor tisztelgünk mun­kásságához legalább valamikép­pen méltó igyekezettel, ha ész­revesszük, tudatosítjuk: műveinek értékei nem csökkennek a múló idővel. Dr. Fazekas István mondja. 13.30 órakor koszorúzá­sa emlékünnepség lesz Móra Fe­renc Daru utca elején álló szob­ránál. Kiskunfélegyháza város és a Móra Ferenc nevét viselő in­tézmények képviselői helyezik el a tisztelet és a kegyelet virágait. 15.30 órakor a Móra Ferenc Mű­velődési Központban dr. Péter László kandidátus, irodalomtör­ténész Móra Ferenc, a nyelvmű­vész címmel tart elödást. Ülést tartott az igazgatói tanács Tagértekezletek a takarékszövetkezetnél MEGKOSZORÚZTÁK AZ ÍRÓ SÍRJÁT SPORT Helytálltak a HKBSE ökölvívói 1983-ban Mit kell tudni az állatok tartásáról? A HKBSE ökölvívói nap mint nap végzik kemény alapozó munkájúikat a Csámyi úti sporttelep tornacsarnoká­ban az idei várható sikereik reményé­ben és így jóformám az előkészületek sűrűjébe csöppentünk bélé, amikor az elmúlt héten megkerestük Molnár László edzőt, hogy értékelje a szak­osztály elmúlt évi teljesítményét és vázolja fel az idei terveket. — Az eimúflt év eredményeit kétfelé keM bontanunk, hogy reálisan érté­kelhessük a szakosztály munkáját — mondotta a fiatal szakvezető. Először az örömtelibb résszel kezdeném, a csapatbaj rw>ksaggat. Az új rendszerű csíb előtt felmértük a rendelkezésiünk­re álló versenyzőgárdát és úgy láttuk, hogy csak a másodosztály küzdelmei­re érett. Nagy volt tehát a meglepe­tésünk, amikor a Magyar ökölvívó Szövetség csapatunkat a legmagasabb osztály indulói közé osztotta be. In­doklásképpen azt fűzték hozzá: a feb­ruári bevonulás alkalmával kellő erő­sítést kanunk. Ez mind szépen is hangzott. A csapat tagjait lelkesítette az új lehetőség a kiugrásra és elha­tározták, mindent megtesznek a sike­res szereplés érdekében. Ebhez nagy sagítséget kaptak Rimóczi János csa­patkapitánytól és Csatlós Imre szak­osztályvezetőtől. A megígért erősíté­sekből azonban a bevonulások után nem lett semmi! Magunkra voltunk tehát utalva. A jó hangulatú edzéseknek köszön­hető, hogy versienvzőink'bő’ kiv< . ■* koEektíva kovácsolódott össze. A nyi­tányon például a hazai környezet miniden előnyét élvező Tatabánya csak jó adag bírói segédlettel tudta a leg­minimálisabb arányban otthon tarta­ni a két baj noki pontot! A veres ég elitemére a későbbiekben sem csök- kemt a fiúk lelkesedése, de a ponto­zók rendszeres mesterkedései miatt be kellett látnunk, hogy csak egy cé­lunk lehet, mégpedig elkerülni a ki­esést. Ez nagy csaták megvívása után sikerült is. Szerencsére ezekben az időkben megfelelő erkölcsi támoga­tást kaptunk Orbán Károly ezredes­től — aki régebben ugyancsak ököl­vívóként sok szép sikert ért el. va’a- nUmit az egyesület sportszerető elnö­kétől: Sz-tanek Endre ezredestől, s a hazai mérkőzéseken a közönségtől, amelynek buzdítása többször győze­lemre segítette versenyzőinket. A szorítóban nyújtott teljesítmé­nyek alapján az élvonalban többen is letették a névjegyüket, mint például: Rimóczi, Deél, Szili, Bakos, Csikesz. • A HKBSE ökölvívócsapata. Török és Deák. Nevüket megtarauLták tisztelni elleníeleik. összességében el­mondhatom, hogy csapatunk a vára­kozáson felül helytállt a legmagasabb osztály küzdelmeiben. Iskolai sport: Az elmúlt héten a Darvas téri Ál­talános Iskola tomacsamoikábaTi ren­dezték meg a kisdobos-korosztály ré­szére első alkalomntal kiírt teremat- létiikal bajnokságot, melyen a város nyolc általános Iskolájából több mint nyolcvanan versengtek az egyes szá­mok bajnoki elmeiért. A győztesek névsora: S0 méteres síkfutásban a lá­nyoknál Rózsa Márta (József Attila), míg a fiúiknál Mester Ernő (József At­tila) voltak a leggyorsabbak. Távol­ugrásban Major Ottó (Móra) és Var­ga Anett (József Attila) szerezte meg a győzelmet. Medteinlabda-doibáslban Fodor Etelka (Darvas tér) és Farkas Tibor (József Attila) bizonyult a leg­jobbnak, míg a körfutóversenyt Faze­kas Piroska (Darvas) és Cseklye Sán­dor nyerte meg. FELHÍVÁS A Petőfi Lakótelepi SE ez évben is megrendezi a Petőfi Kupa felnőtt te­remlabdarúgó-bajnokságot. melynek időpontjai, játéknapjai a következőik: február 26, március 3—4, és 10—11. Nevezési díj: csapatonként 500 forint. A nevezéseket február 20-ig kell írás­ban megküldeni a PLSE címére: Dar­vas tér 10. Minden jelentkezőnek a fi­gyelmébe ajánljuk, hogy a csapatok­ban csak olyan Játékosok szerepeltet­hetők. akik 1983. augusztus 1. után hivatalos bajnoki mérkőzésen nem szerepeltek! Farkas Tibor MŰSOR Petőfi mozi: fél 4 órakor: A BARÁTOD AKAROK LENNI. Sz., mb. szovjet mesefilm. Háromne­gyed 6 és 8 órakor: A FRANCIA HADNAGY SZERETŐJE. Sz., mb. angol film. Kiskunfélegyháza város tanácsa 1983. szeptember 23-i ülésén az 1/1983. (XI. 23.) tr. sz. rendeleté­ben újólag szabályozta az állatok tartását. Erről kívánjuk a lakos­ságot tájékoztatni, mivel a rende­let 1984. január elsejével hatályba lépett. Korábban a köztisztaságról szó­ló rendeletben csak egy fejezet foglalkozott az állatok tartásával. Ma már a kiterjedt állattartás, az állatlétszám örvendetes emelkedé­se, és annak egybeesése a népgaz­daság érdekeivel termeléspolitikai kérdéssé vált. Éppen ezért szük­séges volt a város bizonyos terü­letein enyhíteni, vagy feloldani az eddigi tiíalmat. Gondolt a tanácsülés a város fejlődésére, az urbanizációra, a sűrűn lakott városrészekben élő emberek kölcsönös érdekeire, a környezet védelmére is. A tanácsrendelet négy fő feje­zetet tartalmaz. Mégpedig: — Az állattartásra alkalmas te­rületek meghatározását; — Az állattartásra szolgáló lé­tesítmények elhelyezésének felté­teleit ; — Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és higiénés kö­vetelményeket; — Az állathullák és az állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tételét. Ez alkalommal az állattartási övezetekről szólunk: 1. Tilos állatot tartani: óvoda, bölcsőde, napközi otthon, iskola, kollégium, orvosi rendelő, kórház, élelmiszeripart üzem, élelmiszer- bolt, húsznál több személy befo­gadására szolgáló épület, húsz személyen felüli üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátóegység, és ezek telekhatára 30 méteres körzetén belül. 2. Tilos állatot tartani a Szabad­ság térre, a Petőfi térre, a Béke térre, a Móra Ferenc térre, a Mó­ricz Zsigmond térre, a Marx tér­re számozott épületek telkén, to­vábbá a Kossuth Lajos utca, a Bajcsy utca, a Vak Bottyán utca, illetve a Csongrádi úti szakaszig, a Vörös Hadsereg útja, a Kisfa­ludy, illetve a Körösi Csorna Sán-' dór utcákig, a Mónus Illés utca — Mártonffy Ernő utca vonalában, valamint többszintes, többlakásos lakóépület telkén, idesorolva a Pet.őfi-lakótelep és a Móraváros többszintes lakóházainak övezetét. A város sűrűn lakott belterüle­tén: a Petőfi utcában az 1—29. számig, az Arany János utcában az 1. számú ház telekhatáráig, a Molnár Béla utca bal oldalán a 19. számig, a Kilián György utca mindkét oldalán, az első közig, a József Attila utcában az 1. számú házig, a Horváth Zoltán utcában a 8 illetve 9. számú házig, az At­tila utca mindkét oldalán az első közig, a Hunyadi utca mindkét oldalán az első közig, a Dankó Pista utca mindkét oldalán a Sza­muely utcáig, a Lőwy Sándor utca mindkét oldalán a Szamuely ut­cáig. A Ságvári utca páros olda­lán a Schönherz Zoltán utcáig, to­vábbá a Zrínyi utcában és a Ka­zinczy utcában, a Mónus Illés ut­cáig, a Daru utca 1. számú épület déli telekhatáráig, a Damjanich utca 2/a. épületének déli telekha­táráig, a Wesselényi utcában a 9. számig, a Széchenyi utca 2. épü­letének déli telekhatáráig, a Ló- nyai u. 1. és a Lónyai utca 2/a. sz. épület déli telekhatáráig, a Bat­thyány u. 5. számig, a Batthyány utca páros oldal első közig, a Hol­ló Béla utca mindkét oldalán az első közig, az Árpád utca 3. szá­mú telkének déli határáig, az Ár­pád u. 8. számú telkének déli ha­táráig, az Ady Endre utca 9. sz. telekig, a Fadrusz János utca 4., illetve 1. számig — nagyállat tar­tása tilos! E területeken levő családi há­zaknál családonként legfeljebb 30 darab összlétszámig kisállat, s ezen belül liba, kacsa, pulyka, gyöngyös és nyúl együttesen 5 darab tartható. A 2—3. paragrafusba nem tar­tozó, de a Lenin—Engels—Fürst Sándor, Holló Lajos—Mikszáth Kálmán—Bercsényi utca—Körösi Csorna Sándor—Rornhányi János utca—Körösi Csorna Sándor úttól a Bajcsy-Zs. utcáig eső szakasza — és a Csongrádi út által bezárt területrészen háztartásonként leg­feljebb két darab sertés (malac, süldő, hízó) és 50 darab összlét­számú kisállat tartható. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preisziniger András Szerkesztőság •• é és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: U1S, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőiknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 21'5— 96/162 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 • Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
Oldalképek
Tartalom