Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-24 / 8. szám

•• It m KÖZLŐI Javult a lakosság kórházi ellátása Tanácstagi beszámoló Fazekas Györgyné a 45. szá-. mú választókörzet tanácstagja 1984. február 27-én (hétfőn) 17 órai kezdettel a Darvas téri Ál­talános Iskola klubszobájában tanácstagi beszámolót tart az Asztalos J. u. 1-től végig, Holló u. 1-től végig, lakosai részére. Munkabizottság a lakásgazdálkodás továbbfejlesztésére Egyes értékelésekből és helyi véleményekből arra lehet követ­keztetni, hogy az alacsonyabb jö­vedelmű, önálló lakással nem rendelkező családok, különösen a fiatal házasok lakáshoz jutási esélyei nem úgy javultak, mint ahogy azt tervezték. Ez a hely­zet szükségessé teszi egy olyan 3 éves program kidolgozását, amely átfogóan elemzi, értékeli az ala­csonyabb jövedelmű, önálló la­kással nem rendelkező családok, főleg a fiatal házasok, lakáskörül­ményeit, lakáshoz jutásának he­lyi feltételeit, lehetőségeit. A lakásgazdálkodásban az ed­digieknél még átfogóbban kell érvényesíteni a fokozatosság el­vét és gyakorlatát. A lakáselosz­tás mellett a lakásgazdálkodás szerves részévé kell tenni a telek- gazdálkodást, valamint a rászo­rulók helyi támogatását is. A la­kásgazdálkodásban általánossá kell tenni a fiatalok esetében a fokozatosság elvét. A program kidolgozására a vá­rosi tanácsnál egy munkabizott­ság alakult, amelynek a különbö­ző állami és társadalmi szervek képviselői a tagjai. A bizottság alakuló ülését megtartotta, rövi­desen megkezdi a program kidol­gozását. Többek között javaslatot fog kidolgozni a telekjuttatás he­lyi feltételeire, tartós haszná­latba adás rendszerére, továbbá a gyermektelen pályakezdő fiatal házasok lakáshelyzetének javítá­sát célzó intézkedésekre. A végrehajtó bizottság A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a vá­ros fekvőbeteg-ellátásának hely­zetét, valamint a Platán utcai Ál-, talános Iskola megnyitásának ta­pasztalatait. A városi kórház vonzáskörzeté­be tartozik Kiskunfélegyházán kí­vül még nyolc község, összesen mintegy hetvenezer lakossal. Az intézmény elsőrendű feladata az alapellátás biztosítása. A vb meg­állapította, hogy a kórház a fel­adatát jól látja el, s az utóbbi években fejlésztése hatással van a gyógyító munkára. A kórház rekonstrukciója 1978-ban kezdő­dött, megépült a 95 ágyas belgyó­gyászati pavilon, majd a kazán- , ház, az új hatszáz adagos kony­ha, a szennyvíz-elvezetési rend­szer, majd megkezdődött a nyu­gati szárny felújítása és a rönt­gen—műtő toldalékszárny építése is. Évente csaknem tízezer be­teg fordul meg a kórházban. Je­lentős a sürgősséggel beutaltak száma. Sok esetben gondot okoz a csupán ápolásra szorulók, idült betegek hazabocsátása, elsősor­ban hozzátartozók hiányában, ezért a közeljövőben egy króni­kus osztályt is létre kell hozni a problémák enyhítésére. örven­detes, hogy kellő számú és szak­tudású orvos áll a gyógyítás szol­gálatában. Sokat javult a műszer­ellátás, de még kiegészítésre szo­rul. A feladatok között jelölte meg a vb, hogy a lehetőségekhez ké­pest tovább kell javítani a beteg- ellátást, s még nagyobb figyelmet kell fordítani a betegekkel való bánásmódra, törekedni az alap­ellátás szakmai színvonalának növelésére és nem utolsósorban tovább erősíteni a kapcsolatokat más egészségügyi intézmények­kel. A Platán utcai tíztantermes ál­talános iskolát a KUNÉP Válla­lat 14 hónap alatt jó minőségben legutóbbi üléséről építette fel 32 millió forintos költ­séggel — állapította meg a vég­rehajtó bizottság. Az iskolában a tanítás az elmúlt évben indult öbszázkét tanulóval. A működés személyi és tárgyi feltételei álta­lában megfelelőek. A tanulók öt­ven százaléka napközis, száz­negyven tanuló részesül menzai ellátásban, diákétkeztetésben pe­dig 377 tanuló. Jórészt a szakmai és mozgal­mi munkában tapasztalatokkal rendelkező pedagógusok kerültek az iskolába, akik nagy ambíció­val végzik munkájukat. Jó együtt­működést alakítottak ki a szülők­kel, családlátogatásokat végez­tek. Mivel a különböző iskolák­ból eltérő felkészültséggel kerül­tek a tanulók az új tanintézetbe, gondos munkát igényelt a lema­radók felzárkóztatása. A tanítás megkezdése óta el­telt rövid idő alatt jelentős kul­turális kedvezmények is voltak. Jó a kapcsolat a környék lakossá­gával és számos vállalattal, ame­lyek jelentős társadalmi munká­val járultak hozzá az iskola és környezetének kialakításához. Együttműködve különböző köz- művelődési intézményekkel, lét­rehozták a letéti könyvtárat. A feladatok között szerepel még a hiányzó tárgyi feltételek megte­remtése, az iskola környezetének rendezése, a pályakezdő fiatalok segítése. Végül a vb a telekadóval fog­lalkozott, amelyet 1984. január 1- től kell alkalmazni. A telekadó négyzetméterenként és évente a nem közművesített teleknél 3 fo­rint, a teljes és magasfokon köz­művesített teleknél 5 forint. A cél a foghíjas telkek mielőbbi be- építtetése és az esetleges telek- spekuláció visszaszorítása. Dr. Korponai Zoltán vb-titkár Városkörzeti tanácskozás A HNF városi bizottsága és a városi tanács a lakosság részére 1984. február 27-én (hétfőn) 16 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében körzeti tanácsko­zást rendez. Itt dr. Dobos Fe­renc tanácselnök, az 1983. évi gazdaságpolitikai, városfejleszté­si eredményekről, s az 1984. évi feladatokról tart előadást, s vá­laszol a résztvevők kérdéseire. M O Z A I K — A FÉLEGYHÁZI ötös ik­rek szülei ezúton köszönik meg a névadó ünnepség alkalmából öt kisgyermeküknek: Szilviának, Melindának, Sándornak, Hajnal­kának, Erikának és nővérüknek: Brigittának az ország minden ré­széből küldött jókívánságokat, ajándékokat. Hálájukat fejezik ki a város vezetőségének, a Magyar Televíziónak, Rádiónak, a sajtó­nak és minden közreműködőnek, résztvevőnek a névadó ünnepség megrendezéséért és — megjele­nésükkel — annak ünnepélyeseb­bé tételéért. — ELHUNYT Gálos Jenő, a Méhész Szakcsoport elnöke, a BIK Vállalat ny. áruforgalmi osz­tályvezetője. Kiskunfélegyházán, az alsótemetőben helyezték örök nyugalomra a munkatársak, ba­rátok és ismerősök részvétele mellett. — A KISZ Városi Bizottsága legutóbbi ülésén Hudálk János vá­rosi titkár az új területről: Ti- szaalpárról és Bugáéról érkező bi­zottsági tagokat köszöntötte, akikkel a KISZ Városi Bizottsá­ga kibővült. Továbbiakban mó­dosították a KISZ V. B. hatáskö­ri listáját, értékelték egyes |KISZ- szervezetek elmúlt évi munkáját és megtárgyalták az 1984. évi For­radalmi Ifjúsági Napok rendez­vénytervét. — KÁROG A VARJÜ. Éven­ként visszatérő gondot okoz a vá­rosnak a Kossuth utcai platáno­kat megszálló varjúsereg. Az elő­őrsök és szálláscsinálák máris nagy zajjal megjelentek, s rövi­desen jön a derékhad, és ha nem várjuk őket felkészülten, vadász legyen a talpán, aki el tudja őket riasztani. Mert fészek- és tojás­rakás után már életük árán is ra­gaszkodnak otthonukhoz. A német nyelv barátainak köre SPORT LABDABÜGAS A Kiskunfélegyházán működő négy labdarúgócsapat közül már hosszú évek óta a HKBSE-nél folyik a leg­jobb nevelömunka. Az utánpótlással Ezsi Zoltán, az egykoron NB Il-es K. Vasas aprótermetü teohntkás csatára, míg az ifjúságiakkal Iványi Mihály, a HKBSE pár évvel ezelőtti szikla- szilárd védője foglalkozik. — Harmadik éve dolgozom az ifjú­sági csapat mellett — mondotta Ivá­nyi edző — mely a vezetésem alatt az első évben hatodik lett a területi ifjúsági bajnokság Körös csoportjá­ban. A második évben pedig bronz­érmesek lettünk, megelőzve olyan patinás múltú együtteseket, mint a Békéscsaba, Gyula, Szolnok, vagy a Szegedi Dózsa. A harmadik idényt tavaly ősszel kezdtük meg és a vára­kozáson felül szereplő játékosok jó­voltából tizenhárom mérkőzésen Ti­zenkétszer nyertünk, s csak egyszer .szenvedtünk vereséget, így 48—11 -es gólaránnyal 24 pontot szereztünk. Most tehát három pont előnnyel ve­zetünk a táblázaton és bizakodva vár­juk a tavaszi folytatást, ősszel tizen­kilenc játékos jutott szóhoz a mérkő­zéseken. és közülük többen is ki­emelkedő teljesítményt nyújtottak, mint például a kapuban Csáki Atti­la, a védelemben Bense Zoltán, a kö­zéppályán a csapatkapitány Farkas Imre és Molnár Attila, valamint a csatársorban Bartha Zsolt, Fekete Zoltán és Fórizs István, aki 21 gól­jával magasan vezeti a házi góllövő­listát is. elleni ÓIK találkozóra (ilyen rahgos ifjúsági esemény még nem volt nálunk labdarúgásban). Tudjuk, hogy ellenfelünk az NB I-ben jelentős já­tékerőt képvisel. ígérhetem, hogy va­lamennyi pályára lépő játékosunk tu­dása legjavát adva igyekszik majd helytállni. ASZTALITENISZ: Szövetkezeti SE— Békéscsaba n—8, NB Il-es mérkő­zés. Gy.: Huszta Cs. 5, Erdélyi, Hor­váth 4—4, dr. Nagy 3, Szegedi 1. A szövetkezetiek végig vezetve biztosan nyertek az őszi szezon utolsó össze­csapásán idegenben, és ezzel a táblá­zat harmadik helyén várják a három hét múlva kezdődő tavaszi folytatást. ÖKÖLVÍVÁS: Tatabányai Bányász— HKBSE 21:7. NB I-es CSB-,mérkőzés. Molnár László edző a következőkben foglalta össze a Tatabányán látotta­kat. Az elmúlt heti leszerelések után alaposan meggyengült a csapatunk, és így nem is lehettek vérmes remé­nyeink. Mindezek ellenére a szoríitó- ban jól helytálltak versenyzőink. Most minden erőnkkel készülünk az elmúlt évi bajnokcsapat, a Bp. Honvéd elle­ni vasárnap délelőtti összecsapásra. KOSÁRLABDA:' K. Vasas—Hódme­zővásárhely 68—40 (39—18), NB II. női mérkőzés. Ld.: Pardely 18, Bódi 16, Hegedűs 12, Borbás 10, Görög 7, Gál, Pólyák 2—2, Rigó 1. A kitűnő csa­patjátékot produkáló félegyházi lá­nyok végig vezetve, biztosan nyertek a hódmezővásárhelyiek elleni rang­adón. A Móra Fe­renc Művelő­dési Központ és a TIT kis­kunfélegyházi szervezete kez­deményezésé­re, tizenöt tag­gal megalakult a német nyelv barátainak kö­re. A klub alapszabálya egyébként: „beszélj néme­tül bármilyen nehéz is!” A cél a megszerzett nyelvismeret megtartása, önképzéssel való továbbfejlesztése. A kö­zös foglalkozásokat hetenként egy alkalommal tartják a művelődési központban. Időnként rendkívüli összejöveteleket rendeznek, amely­re vendéget is hívnak. Egy ízben például Ötvös Ferenc Üzbegisztán- ról tartott előadást, természetesen német nyelven. Szerdán este egy Magyarországon tanuló svájci tanárnő volt a vendég és országának szépségeiről beszélt, melyet filmvetítéssel tett hangulatosabbá. Re­nata Mühletaler Kecskeméten a Kodály-módszerrel ismerkedik. A klubban előadás végén, svájci dalokra tanította hallgatóit. A közös éneklést gitáron kísérte, s hogy bizonyítsa, nem hiába tanul Ma­gyarországon, befejezésként az ó kezdeményezésére „A csitári he­gyek alatt...” című magyar népdalt énekelték el. * Némedi László Centenáriumra készül a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet »in») A Félegyházi Hírlap 1883. no­vember 25-i számában olvastuk: Pest-Pilis-Solt^Kiskun megye közigazgatási bizottsága utasítot­ta a városi polgármestereket, hogy a mesterinasokat írassák össze és a listát 1883. december 8-ig terjesszék be a miniszteri biztoshoz. Azt is olvastuk, hogy Félegyháza részéről ez nem tör­tént meg, ezért a miniszteri biz­tos újabb leiratot intézett váro­sunk polgármesteréhez melyben felhívta, intézkedjék az iskola mielőbbi megnyitásáról. Úgy látszik, hogy az újabb le­irat sem serkentette gyorsabb ügyintézésre a kiskun városatyá­kat. Míg nálunk vitatkoztak, a töb­bi városban már javában folyt a tanoncoktatás, és a 100 éves év­fordulót néhány éve meg is ün­nepelték. Egy lépéssel itt is le­maradtunk. De ugorjuk át a kezdeti nehéz­ségeket és folytassuk a 100 évvel ezelőtt elkezdett első tanévtől, az azóta lebontott Fehériskolával, mely 1908-ig otthona volt az iparoktatásnak. Első igazgatója Agócs János plébános volt, utá­na Szente József elemi iskolai ta­nító következett. Az ő javaslatá­ra vette meg a város a Fazekas- féle házat, melyet azóta szintén lebontottak és a Centrum Áruház • Az intézet villanyszerelő szak­tantermében Szálkái Mátyás ta­nár tart előadást. épült helyére. A szűk, sötét, ola­jos padlós helyiségekben 3 mű­szakban folyt a tanítás, mert ott kapott helyet a kereskedő ta­nonciskola, a gazdasági iskola, polgári iskola és az elemi iskolák néhány osztálya is. Az 1957—58. tanévben egy tanteremre már 104 tanuló jutott. Állandóan javítgat­ták, toldozgatták, foltozták az öreg épületet, kicserélték parket­tára az olajos padlót, alászigetel­ték a nedves falakat, felújították a világítást, ajtókat, ablakokat, és bevezették az épület udvarába az ivóvizet is. Az 1965—66. tanévben a tanu­lók száma 1091-re emelkedett, a Csongrádon létesített „fiók”-i.sko- lánál pedig 256 fiatal tanult. A meglevő épületben az oktatás le­hetetlenné vált, a helyi társadal­mi erőforrások már kevésnek bi­zonyultak. De „ahol legnagyobb a szükség, ott van legközelebb a segítség.” Erről a következő al­kalommal írunk. Tóth Miklós • Szorgalmas munka a tornate­remben. (Némedi László felvételei) SZABÁLYSÉRTÉS Vidács László 48 éves, Kiskunfél­egyháza, Móra tér 9. szám alatti la­kost az 1983 84. tanévben 7 alkalom­mal kellett pénzbírsággal sújtani (ösz- szesen 6400 forintra), mert Piroska és Veronika nevű gyermekeit nem járatja rendszeresen iskolába. A gyermekek érdekében a gyámható­ságnál védő- és óvóintézkedést is kezdeményezett a szabálysértési ha­tóság. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4 órakor: RI­TA ASSZONY MENYASZ- SZONY. Sz., mb., szovjet vígjá­ték. Csak háromnegyed 6 óra­kor: PROFESSZOR KURUZSLÓ. Kétrészes, sz., mb. lengyel film. Az állatok tartásáról A bajnoki mérkőzésekkel párhu­zamosan folynak az Országos Ifjúsági Kupa küzdelmei is# amely ugyanolyan rendszerben kerül lebonyolításra, mint a felnőtteknél az MNK. Itt elő­ször a megyei selejtezőkre került sor, ahonnan a Tiszakécske, Kiskőrös és a KTE legyőzése után bejutottunk az ország legjobb 64 ifjúáági csapata kö­zé. A 32-be jutásért a makói Vasutas volt az ellenfelünk, akiket imponáló fölénnyel 7—0 arányban fektettünk kétvállra. Ezután következett a Hód­mezővásárhely elleni 3—2-es diadal és máris a legjobb 16 között találtuk ma­gunkat, ahová rajtunk kívül tíz NB I-es és NB Il-es ifjúsági gárda vere- kedte be magát. Február 26-án vasár­nap 14 órakor kerül sor a Csepel SC FELHÍVÁS: Edzői tanfolyam indul április hónapban, melyre jelentkez­ni lehet a városi sportfelügyelősé­gen március 16-ig, Tóth Pálnénál na­ponta 8—15 óráig. A Honvéd Kun Béla SE elnöksége értesíti sportolóit és pártoló tagjait, hogy 1984. február 27-ón 15 óra 30 és 15 óra 45 perc között autóbuszokat in­dít a FÉK elől a közgyűlés színhelyé­re — a Bem József-laktanyába. Farkas Tibor O A HKBSE jól szereplő ifjúsági lab­darúgó csapata. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Tápai Szabolcs (any­ja neve: Nyerges'Jolán), Keserű Ka­talin (Dósa Margit). Áron Erzsébet (Gyántí Erzsébet), Czombos Tamás (Zetkó Irén), Fodor Attila (Medvegy Zsuzsanna), Kiss Csaba (Tandrai Sa­rolta Mária), Szabó Ákos (Kapus Má­ria), Szabó Dóra (Kapus Mária), Lász­ló Anita (Eszik Terézia), Dóra Lász­ló (Kovács Éva), Dora Timea (Ko­vács Éva), Keresztesi Máté (Csiszár Éva), Gál Lajos (Petró Irma), Feri László (Retkes Julianna), Patyi Dó­ra (Török Katalin), Patyi Katalin (Török Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kunos Ilona Rozália — Vattamány Zoltán, Sinka Zsuzsanna — Gácsi-Kls József, Kis Julianna Valéria — Czakö Antal, Jusztin Klára — Hegedűs Tibor. MEGHALTAK: Bene Józsefné Sze­gő Erzsébet Anna (Kiskunfélegyhá­za), Alpári Gyula (Kiskunfélegyháza), Fábián Mátyásné Tímár Zsuzsanna (Petőfiszállás), Nagy Józsefné Szé- csényl Mária (Kiskunfélegyháza), Agócs Béla Pál (Kiskunfélegyháza), Horváth Györgyné Vakulya Magdol­na (Kiskunfélegyháza), Péké Ferenc Jánosné László Mária (Kiskunfél­egyháza), Csűri László Mihály (Kecs­kemét), Kis Jenőné Dinnyés Valéria (Kiskunfélegyháza), Túri 'Györgyné Szalai Rozália (Kiskunfélegyháza), Kerekes Vincéné Antal Rozália (Pál- monostora). Munkácsi Istvánná Rádi Mária (Kiskunfélegyháza), Jankó Pé­ter Pál (Kunszállás), Mogyoró József (Kiskunfélegyháza), Nagyszöllősi Fe­renc József (Szeged), Göncöl Imre (Kiskunfélegyháza), Felföldi Mátyás (Kiskunfélegyháza). A Közlöny korábbi számában már tájékoztattuk a lakosságot az 1/1983. (XII. 23.) sz. Tanácsrende­letről, annak az állattartási öve­zetekről szóló fejezeteiről. Ez al­kalommal további részleteket közlünk, hogy hol, milyen állat, milyen feltételekkel tartható: 1. A három vagy ennél több la­kásos épület közös udvarában nagy és kisállatot, házőrző ebet, vagy az ilyen épület lakásaiban ebet és háromnál több macskát tartani, valamint az állatokat az udvarba, kertbe kiengedni, ott etetni, csak az érintett lakótár­sak egyetértésével és az ingatlan- tulajdonosak (kezelők) engedélyé­vel szabad. 2. A három- vagy ennél több lakásos lakóépület közös udvará­. ban háztartásonként 25 tyúk, — az udvarban elkerített helyen — 25 galamb — lehetőleg padlás­térben elkülönítve — tartása kü­lön engedély nélkül megengedett. A Selymesi és a Haleszi zárt- kertekben a 800 négyzetméter alatti földrészleteken — kisker­tekben — legfeljebb 10 sertés, (malac, süldő, hízó) és összesen 100 kisállat tartható. A galamb­tartás azonban csak zárt rend­szerű leh'et. A zártkertek egyéb területén a zártkertcsoport be­sorolása szerinti építési előíráso­kat kell követni az állattartást il­letően. Az állatokat közterületre kiengedni, vagy ott legeltetni ti­los. 1. Jelző- és vezetőkutya a vá­ros egész területén tartható. 2. Házőrző eb belterületen ott tartható, ahol ehhez megfelelő udvar áll rendelkezésre., Többla­kásos lakóépület udvarán a ház­őrző ebet megkötve vagy zárt he­lyen kell tartani. 3. Ebet középületbe bevinni ti­los, közterületen csak pórázon vezethető, és az öleb testméreté­nél nagyabbakat szájkosárral is el kell látni. A tanácsi rendeletben fel nem sorolt állatok tartásához — kivé­ve a díszmadarakat, díszhalakat — a városi tanács termelés-, el­látásfelügyeleti osztályának, en­gedélye szükséges. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának Lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős .kiadó: Preisziager András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 1H6, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 216—96'163 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 »M ISSN »113—2554 ■ fim

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom