Félegyházi Közlöny, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-25 / 8. szám

•t •• mmm mm Tájékoztató aktuális ideológiai kérdésekről Az MSZMP városi bizottsága meghívására Ka- tanics Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának ideológiai titkára egész na. pos látogatást tett Kiskunfélegyházán. Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget a város és a négy község ideológiai, kulturális helyzetéről. Ezt köve­tően megtekintették a Móravárosban épülő új is­kolát, majd ellátogattak a Darvas téri iskolába, ahol az intézmény vezetői tájékoztatták a vendé­geket az iskola eredményeiről, gondjairól. A dél­előtti program a városi kórházban fejeződött be, dr. Tóth Sándor igazgató főorvos és dr. Bodor Ferenc párttitkár ismertette a vendégekkel az egészségügyi integrációban eddig elért eredményeket és szóltak az egészségügyi beruházások állásáról. A délutáni program kibővített összpropagandista tanácskozással ért véget, melyen Katanics Sándor ideológiai életünk aktuális kérdéseiről tartott elő. adást, a kétnapos országos ideológiai tanácskozá­son elhangzottak alapján. K. P. Szakelőadás a 26. mezőgazdasági könyvhónap alkalmából A 26. mezőgazdasági könyvhó­nap központi rendezvényének a Lenin Tsz volt a házigazdája február 17-én. Az élelmiszer-gazdaság helyze­te, feladata címmel tartott szín­vonalas és figyelemfelkeltő elő­adást dr. Kovács Imre JVIÉM-mi- niszterhelyettes. A népes hallga­tóság soraiban ott voltak a város és a város környéki községek termelőszövetkezeteinek elnökei és szakemberei szinte teljes lét­számmal. A helyszínen könyvkiállítást és -árusítást rendeztünk a könyv- hónapra megjelent és a helyi könyvesboltba is eljutott szak- könyvekből. A szakemberek ré­széről volt érdeklődés, de a tel­jes választékot sajnos nem lehe­tett bemutatni a késedelmes szál­lítások miatt. A probléma régi keletű, jó lenne mielőbb változ­tatni rajta. Ezt kívánja a könyv­szakma becsülete és hatékonysá­ga. Z. P. Tudományos és technikai úttörőszemle A kiskunfélegyházi városi út­törőelnökség és a városi tanács művelődésügyi osztálya, szómba- ton rendezte a tudományos és technikai úttörőszemle városi versenyeit, a József Attila álta­lános iskolában. A versenyen 9 kategóriában 131 kisdobos és úttörő vett részt. Az ünnepélyes megnyitón Bordás Éva városi út­törőtitkár és Bányai Ferenc, a rendező iskola igazgatója köszön­tötte a versenyzőket, a kísérő ne­velőket és a zsűriben tevékeny­kedő 33 kollégát. A 9 órától 14 óráig tartó ver­seny komoly feladat elé állította a versenyző pajtásokat, a rende­zőket és a zsűrit. A kilenc kate­góriában az alábbi eredmények születtek: Természetkutatók versenyé­ben: 1. Móra Ferenc általános iskola, 2. Dózsa György általános iskola, 3. Bajcsy-Zsilinszky álta­lános iskola. Társadalomkutatók versenyé­ben: 1. Dózsa általános iskola, 2. Batthyány általános iskola, 3. Petőfi Sándor általános iskola. A kisdobosok komplex verse­nyében: 1. Batthyány általános iskola, 2. József Attila általános iskola, 3. Dózsa György általános iskola. iMatematikusok versenyében a 7. osztályosok között: 1. Csernik Kornél, József Attila általános iskola, 2. Gál László, Móra Fe­renc általános iskola, 3. Vincze Edit, Móra Ferenc általános is­kola. A 8. osztályosok versenyében: 1. Sebestyén Péter, Batthyány ál­talános iskola, 2. Pap Szigeti Ró­bert, Bajcsy-Zsilinszky általános iskola, 3. Horváth Annamária, József Attila általános iskola. Orosz nyelv barátainak verse­nyében: 1. Petőfi Sándor általá­nos iskola, 2. József Attila álta­lános iskola, 3. Batthyány álta­lános iskola. Rajzversenyen 1. helyezést ért el: Kovács Imre Kunszállás, Pál- fi Katalin Kunszállás, Vass Pi­roska Batthyány általános isko­la, Bense Márta Batthyány álta­lános iskola. Némedl László SPORT ft Szombaton a szegedi József Attila Tudó. mányegyetem Jogi avatták torrá laude” sítéssel Lászlót, karán dok- „cum minő- Réczi a Kis. ÖKÖLVÍVÁS: Újpesti Dózsa—HKBSE 17—11 Befejeződött az első osztályú CSB második fordulója, és a hat résztvevő közül csak a Bp. Építők és a HKiBSE nem szerzett eddig még pontot. A sorsolás után, és az erőviszonyok is­meretében ez várható Is volt, de a két lejátszott csapatbajnoki találkozón lá­tottak bebizonyították, hogy az esé­lyesebb versenyző nem mindenkor ..feltétlenül” jobb is ellenfelénél! Mol­nár László ás Tóth György tanítvá­nyai az egy szem válogatott középsú­lyú Rimóczi János kivételével nem éppen márkás nevei az egyes súly­csoportoknak, de határtalan'lelkesedés- sel és szorgalommal jól felkészültek az előttük álló küzdelmekre, és a szo- rítóban kivétel nélkül meg Is állták helyüket rangosabb ellenfeleikkel szemben. Mi is történt tulajdonkép­pen ezen a két találkozón? Nyolc—nyolc volt a csapatmérkőzés állása, amikor a kisváttósúlyúaknál Galambos és Kocsis Márton lépett a rlngbe. Kocsis a HKBSE versenyzője két meneten keresztül előnyre tett szert, és ezt a harmadikban Is tartotta, amikor 45 másodperccel a vége előtt a már addig is sokat szabálytalankodó Galambos belefejelt Kocsis arcába, ami után mindketten erősen vérezni kezdtek. Andlcs vezetőbíró a sarokba kísérte őket, ahol az orvo3 úgy dön­tött, hogy a félegyházi fiú sérülése súlyosabb mint az újpestié, és nem engedte tovább mérkőzni! A vezető­bíró jóhiszeműségéhez nem fér két­ség, mert mint mondotta, ő a kettős sérülést akarta bizonyítani, és akkor az addig eltelt időt figyelembe véve lepontozzák a látottakat, ami alapján Közös összefogással Örömmel értesültünk arról, hogy néhány lelkes mozgássérült összefogásának eredményeként megalakult a mozgássérültek ér­dekvédelmi és irányító szerveze­te. Az irányító- és szervezőmun­kát Szabó Mária vette kezébe, aki maga is mozgássérült. Alakuló ülésüket 1982. október 30-án tartották a Szakmaközi Bi­zottság termében, ahol mintegy 60 főnyi mozgáskorlátozott és a városi intézmények képviselője jelent meg. A csoport szervező­bizottsága feladatának tekinti a mozgássérültek összefogását. El­ső tevékenységük eredményeként sikerült tüzelőt szerezni olyan embereknek, akik nem tudtak, nem voltak képesek sorbaáll- ni. Fő feladatának tekinti a cso­port, hogy tagjai részére bedolgo­zói munkalehetőséget találjon és lehetőleg olyan helyiséget keres­sen, melyben tagjaik dolgozni tudnak. A szűkös anyagi lehetőségeink­hez képest a mozgássérültek cso- pontja tevékenységéhez a kiskun­félegyházi áfész vezetősége 20 ezer forinttal járult hozzá, segít­ve ezt a nemes és küzdelmes harcot, melyet tagtársaik érdeké­ben folytatnak. E szép és nehéz feladat további intézéséhez ez­úton kívánunk erőt és egészséget a szervező bizottság és a csoport tagjainak. Mészáros Erzsébet Termelési tanácskozás A kecskeméti Petőfi Nyomda városunkban működő telepén hét­főn délben termelési tanácsko­zást tartottak. Bodor Béla telep­vezető részletesen ismertette a múlt évi termelési eredményeket. Elmondta, hogy a 22 millió fo­rintos árbevételi tervet 28,3 mil­lióra teljesítették, az anyagmen­tes termelés 11,4 millió forintos tervét pedig 15,2 millióra kere­kítették. A múlt évben 270 tonna papír felhasználásával különböző nyom­tatványokat készítettek, ugyan­akkor 19 különböző folyóirat, üzemi újság megjelenését biztosí­tották. Tájékoztatta a tanácsko­zás résztvevőit Bodor Béla arról is, hogy a vállalat telepei közül ők érték el az egy főre eső leg­magasabb termelési értéket, amely az előző évi 287 ezer fo­rinttal szemben 1982-ben 313 ezer forint volt. Beszámolója végén elismerését fejezte ki a telep három szocia­lista brigádjának, azért, mert lelki-ismeretesen részt vállaltak a munkafegyelem megszilárdítá­sában, a munkaidő alapos kihasz­nálásában, a termelési eredmé­nyek növelésében. Ezt követően ismertette az idei terveket, me­lyek szerint a tavalyinál 5 szá­zalékkal magasabb eredményeket kell elérni. A beszámoló után felszólalt Bir-kás Béla, a vállalat igazgató- helyettese, aki köszönetét mondott a jó munkáért, majd tájékoztatót adott a vállalat belső életéről. A Móra Ferenc Művelődési Központ programjából A Móra Ferenc Művelődési Központban 1983. március 1-én 14.30 órakor a Népszínház elő­adásában a Márkus mester ezer­mester című mesejátékot láthatja a közönség. MŰSOR: Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: VÁRLAK NÁLAD VACSORÁRA. II. helyárú. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes, magyarul beszélő, amerikai víg­játék. Farsang a Batthyány iskolában Február 12—-13-án dél­után rendezte -meg a Batthyány Úttörőcsapat szokásos farsangi karne­válját. A vasárnap délutá­ni jelmezes felvonulásnak mintegy 170 kisgyermek volt részese. A sok ötletes, aktualitást is kifejező egyéni jelmez mellett egy­re több a csoportos megje­lenítés. A szülői munkaközösség, a patronáló 'honvédségi alakulat lehetővé tette, hogy mind a két délutánon jó -hangulatú farsangban legyen része a gyermekek­nek és a szülőknek. A ké­pen látható kis jelmezes egy elég friss esemény megjelenítője. B. Gy. Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola Városunk egykori legelhanya­goltabb munkásnegyedében, az úgynevezett „Békás”-ban, ahol addig sohasem volt igazi iskola — mert az Arany János utcában levő egytantermes és egytanerős, Trungel-féle rozoga tizediskolát a legnagyobb jóakarattal sem lehe­tett iskolának nevezni — 1962. augusztus 20-án megkezdte műkö­dését egy új, kétszintes, korszerű általános iskola. Az iskola a mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre, a polgá­ri ellenállási mozgalom vezető egyénisége nevét viseli, aki fegy­veresen állt ellen a német fasisz­ta megszállóknak. Az ünnepélyes iskolaavatáson személyesen jelen volt a névadó özvegye is. Első igazgatója 1962-től 1976-ig Gulyás István volt, utóda Faragó Dezsőné, aki helyettesével, Fi­csór Sándorral irányítja hetedik éve az iskolát. Tőlük kaptam meg az iskola jellemző adatait. Jelenleg 560 tanulóval 31 neve­lő foglalkozik, ez a 8 tanterem­ben még két műszakban is zsú­foltságot jelent. A tanulóknak és nevelőiknek dicséretére legyen mondva, a tanulmányi versenye­ken mégis szép eredményeket ér­nek el, mindig van „dobogós” he­lyezettjük, fel egészen az országos versertyekig. Lemorzsolódás szin­te nincs is, tanulóik 95—96 száza­léka 16 éves koráig elvégzi a nyolc általános osztályt. A szomszédos tanyai diákott­hon bázisiskolájaként eredménye­RÉGI MESTERSÉGEK Damjanich u. 10. Itt műkö­dik még Her- czeg Sándor szűcsmester, de már ő is , gyűjtögeti a nyugdíjazásá­hoz szükséges szolgálati idő­ket. 10 932 nap, majdnem 30 esztendő már rendelkezésé­re is áll. Amikor fel­kerestük, szí­vesen mesélt életéről, mely a mai gyere­keknek tény­leg mesének tűnik. 7 éves volt, amikor apja meghalt, és 11 éves korában elvesztette édesanyját is. „Menheli” gyerek lett, s az idegenek panaszos, szűkös ke­nyerén tengődött. Egyik nagybácsija megsajnálta és valamilyen helyet próbált ke­resni neki. Nagyon nehéz volt, amíg rátalált Tajti Sándor szűcs­mesterre, aki emberségesen bánt vele és négy év alatt becsülettel beavatta az ősi mesterség titkai­ba. Hét évi segédi gyakorlat után önállósította magát... A műhelyben levő, 1887-ben készült céhláda kincsei sok fényt derítenek az ősi mesterség fele­désbe merült titkaira. Ott van többek között az 1873. május 6- án tartott szűcs szakosztályi gyű­lés jegyzőkönyve, az akkori 89 félegyházi szűcs névsora, a Krisz­sen tevékenykednek a hátrányos helyzetből városba kerülő tanyai gyermekek oktatása, nevelése te­rén, és már az 5. osztályban sike­rül felzárkóztatni őket a városiak szintjére. Az eltelt két évtized után már látni az eredményt: az iskola falai közül kikerült tanít­ványok felnőtt emberként többsé­gükben értékes, értelmes fizikai dolgozók lettek, de nem ritka az értelmiségi pályákra kerülő és ott is becsülettel helytálló tanuló sem. Az iskola igazgatósága elismerő szavakkal szól a szülőkről, akik — ha kell — nemcsak anyagi, de erkölcsi, eszmei segítséget is ad­nak az iskola nevelési célkitűzé­seinek megvalósításához. Ugyanez a helyzet a patronáló üzemeknél, szocialista brigádoknál is, ezért valósulhatott meg — társadalmi munkával — többek között a vi­lágítás korszerűsítésének terve és a napközis ház vezetékes gázzal való ellátása. Reméljük, az egész iskola is megkapja rövid időn be­lül ezt a korszerű fűtési lehetősé­get. *’ Az úttörőmozgalomban is gaz­dag élményekkel dicsekedhetnek. Nem is olyan régen látogatta meg a pajtásokat Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós és Magyari Béla, a kiképzett félegyházi űr­hajós is. Az iskola udvarán még most is látható Farkas Bertalan első repülőgépe, de Magyari Béla első vitorlázógépét már kiszállí­tották a repülőtérre. T. M. A szűcs kunfélegyházi Vasas egykori világbajnok birkózóját, aki a sport után most az élet más területén Is bizonyított. Kocsisnak jó esélye lett volna a győ­zelemre. Helyette azonban az orvos hozta meg a döntést, ami aztán mint később kiderült, jelentősen befolyá­solta a végeredmény alakulását! Az eredmény kihirdetését még a több mint ezer főnyi közönség is nagy füttykoncerttel fogadta. Ezután követ­kezett Balogh és Deél mérkőzése vál­tósúlyban. Deél, aki jóval esélytele­nebb volt ellenfelénél, hatalmas ro­hamokkal kezdett ás az állandó ütés- zuhatag elől Balogh kettős fedezékbe húzódva próbált meg védekezni — ke­vés sikerrel. Mindhárom menetben hasonló volt a helyzet, és Baloghnak a mérkőzés végét jelentő gongszó szinte a megváltást jelentette. De hát végül is a pontozók döntetlenre hoz­ták ki az eredményt?! így a 12—8-as félegyházi vezetés helyett a haziak húztak el 11—9-re, ami egyben azt is jelentette, hogy miután a felsőbb súly­csoportokban már csak Rimóczi le­hetett pontszerző a HKBSE-nél, meg­nyerték a mérkőzést. TÖMEGSPORT: A Petőfi-lakótelepl SE rendezésében első alkalommal ke­rült lebonyolításra a Petőfi Kupa te­remlabdarúgó-bajnokság, melyre 18 csapat nevezett. A mérkőzéseket a re­mek körülményeket biztosító Darvas téri Általános Iskola tornacsarnoká­ban bonyolították le két egymást kö­vető hétvégén, minden alkalommal telt ház előtt. Az izgalmakban bővel­kedő mérkőzássorozatot végül is nagy küzdelemben a lakótelepi SE nyerte meg az ÁFÉSZ, a X-es Autójavító és a Móra gimnázium csapatai előtt. A hétvége sportműsora a Petőfi Né­pe szombati sportrovatában található megj Farkas Tibor X'X'X'X^X'X'X'X^X'XO'Xí'X’X^X'X'X^X'X^X’X'X'X'X’X'X'X^X^X'X'X'X^X'X'X^X'X’X^X'X^'X^’X'Xtt’X^X^X'X'X'X’X'X'X'X'X'X* FIATAL KÖZSÉG, ÉLŐ KÖZÖSSÉG II Herczeg Sándor szűcsmester munka közben. ta és Leitner cég 156 forint 47 krajcáros számlája az általa ké­szített céh-zászlóról (1979 óta a Kiskun Múzeum őrzi a 111 éves zászlót). Egy névsor annak a 34 „kontárnak" a nevét árulja el, akik iparigazolvány nélkül dol­goztak, amikor a 89 igazi mester is alig tudott már megélni, mert egyre jobban kiszorították őket a piacról. Ezt különben azok a levélmásolatok tanúsítják, me­lyeknek eredeti példányait az or­szág különböző városainak küld­ték el azzal az „alázatos kérés­sel”, hogy az ottani vásárokon a félegyházi szűcsök megszokott helyét meghagyni „méltóztassa- nak”, hogy árusító sátraikat ott továbbra is felállíthassák. De nem sorolom tovább. Tekintetem a műhely falán lát­ható mesterlevélre, oklevelekre, emléklapokra téved, melyek azt bizonyítják, hogy nemcsak a múlt hagyományait ápoló, hanem a je­lent is megértő, haladó szellemű mesterrel állunk szemben, aki a kisiparosság helyi szervezetének immár 25 éve vezetőségi tagja, amit a KIOSZ ezüst gyűrűvel is elismert. Tóth Miklós A közeli jövőben lesz 37 éve, hogy az országgyűlés jóváhagy­ta Csólyos és Pálos puszta egye­sítésével létrehozandó új község megalakításéit. A kijelölt helyen azóta takaros község alakult ki. A szorgalmas munka nyomán szép családi házak, gazdag por­ták épülték, de pezsgő kulturá­lis élet zajlik a Móra'Ferenc ne­vét viselő művelődési házban, melynek fáradhatatlan vezetője, Nagy Erika lelkesedéssel szerve­zi a különböző korosztályokhoz tartozó emberek programjait. A változatos és gazdag műso­rok lebonyolítását a Kunsági Szakszövetkezet nő- és KISZ-bi- zottsága tevékenyen segíti amel­lett, hogy a gazdaság az autó­busz, és nem csekély pénz bizto­sításával is hozzájárul a rend­szeres országjáró kirándulások­hoz. Legutóbb az idősek klubja tett látogatást a Duna-kanyar- ban. A 31 tagot számláló klub heti programján sokan vesznek részt, „klubon kívüliek is”. A 19 tagot számláló asszonyklub ren­dezvényeit az teszi jellegzetessé, hogy a foglalkozások hangja ki- hailik a házból. Miközben köt­nek, horgolnak, hímeznek, vagy éppen a közös vacsorához készí­tik a lúdgégét, szinte belefeled­keznek a nótázásba. Legutóbb farsangi bankettet tartották, s igen-igen jól érezték magukat. A fiatalok számára is nyújt szórákozási lehetőséget a műve­lődési ház. A játékos vetélkedők, a zenés műsorok, rendezvények rendszeresek, de be lehet ide ugorni egy sakk-, vagy rexpar- tira, esetleg tv-nézésre. Az alsó tagozatos diákok részvételével irodalmi, zenei szakkör működik, kezd összekovácsolódni a citera- zenekar is. Jellemző az érdeklő­désre, hogy egy-egy egészségügyi előadásra, kistermeléssel foglal­kozó TIT-ölőadásra, vagy mint legutóbb, a falugyűlésre, zsúfo­lásig megtelik a nagyterem. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy a csólyospálosiak jól érzik magukat községükben, s a közösségi élet szép példáját is szemléltetik. Garas Mihály kAAAAAAAAAAAAÁA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Olvassa, terjessze a Félegyházi Közlönyt! TYYTTTTTTTTTYTYTYTTTYTTTTTYTTTTYTTTTTTTTTYTYTTTTTTTYYTVTTTTV rYTTTTTTTYTTVTT ÖÍ99MI FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja , A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamini átutalással a KHI 215—98/1« pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 20-46« Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom