Félegyházi Közlöny, 1982 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1982-01-22 / 3. szám

m ÍZIM Együttműködéssel az egészségügyért Január 14-én a VSZM 2. szá­mú gyárának ebédlőjében mun­kás—orvos találkozóra került sor, a város üzemeiből érkezett dolgozók és az egészségügyi in­tézmények vezetői között. A megjelent vendégeket — dr. Szabó Máriát, a városi tanács vb egészségügyi osztályának vezető­jét, dr. Tóth Sándort, a városi kórház igazgató főorvosát, dr. Pataki Jánost, a rendelőintézet igazgató főorvosát és dr. Bodor Ferenc főorvost, az egészségügyi dolgozók pártszervezetének tit­kárát. — A találkozó résztvevőit Tulkán György igazgató köszön­tötte, majd dr. Szabó Mária tar- • tott tájékoztatót a város egész­ségügyi ellátásáról. A tájékoztató a szervezeti fel­építésnek megfelelően rendsze­rezte az intézményeket, részlete- • sen ismertetve azok adatait, a VI. ötéves tervben megfogalma­zott fejlesztési elképzeléseit.- Megtudtuk, hogy a városi kórház rekonstrukciója tovább folytató­dik, melynek során a diagnoszti­kai blokkot felújítják, korszerű konyhát és ebédlőt alakítanak ki. Befejezés után a 310 ágyas in­tézmény alapellátási feladatait korszerű módon tudja majd el­látni. A 87 orvos, a csaknem 400 szakdolgozó, a- kisegítők és mű­szakiak ezután megfelelő körül­mények között dolgozhatnak. A rendelőintézet ebben az öt­éves tervben ideggyógyászati és Iliiké • A tanácskozás résztvevői. bőrgyógyászati szakrendeléssel fog bővülni, szakorvosok beállí­tásával. A körzeti orvosi rendelők tár­gyi és szakmai fejlesztését is tervezik. A város 12 körzetre lett osztva, így egy-egy orvosnak az országos átlagnak megfelelő la­kost kell ellátnia. A gyermek körzeti ellátás ideiglenes voltát a tervidőszak végére meg kíván­ják szüntetni, és a Petőfi téren lesz mindegyik körzeti rendelő. A hat gyermekorvos munkáját 12 védőnő segíti, és körzetenként 1200 gyermek ellátását végzik el. Érdemes megjegyezni,- hogy az országos átlag 1700, így váro­sunkban igen jó az arány. Rész­letesen szólt az üzemegészségügyi ellátás feladatairól, az idősekkel való gondoskodásról, a szociális intézményrendszer helyzetéről. A tájékoztató után az intézmé­nyek vezetői az előre beküldött, illetve a helyszínen feltett kér­désekre adtak kimerítő választ, így a rendelési idő betartásáról, az orvos—beteg kapcsolatáról, az ügyeleti szolgálat ellátásáról és korszerűsítéséről, a járóbeteg-el­látás egy-két kérdéséről szóltak a kiegészítés során. A mindenkinek hasznos talál­kozó Tukán György zárszavával ért véget. F. Zs. Jubileumra készül a Petőfi Énekkar Városunk nagymúltú Petőfi Énekkara május 15—16-án ün­nepli fennállásának 75. évfordu­lóját Ebből az alkalomból meg­keresik mindazokat, akik koráb­ban lelkes művelői voltak a kó- rusmozgalomnak. Lapunk olva­sóit is arra kérik, segítsenek eb­ben a felderítő munkában, és tá­jékoztassák azokat, akik tudomá­suk szerint tagjai voltak a Pe­tőfi Dalárda, Polgári Daloskor, Pedagógusok Énekkara, Helyőr­ségi Tiszti Klub Vegyeskara vagy SPORT LABDARÜGAS. Az elmúlt évi me­gyei bajnokság hajrájában bekövetke­zett látványos összeomlás után a szö­vetkezetlek szinte egyik napról a má­sikra elvesztették az első hat közé ke­rülés minden reményét. A hátralevő mérkőzéseket szinte már csak köteles- ségszerűen játszották végig a játéko­sok. Nagy volt tehát az elkeseredés az idényzárás után a szakosztályon belül. Több játékos, közöttük Szalai, Gulyás. Horváth és Tóth Cs. más egyesületbe igazoltak. Kókal és Vidéki befejezték Játékospályafutásukat. Klincsók edző­nek pedig nem hosszabbították meg a szerződését. Már-már úgy látszott, hogy a hul­lámok átcsapnak a csapat feje felett, amikor szinte a huszonnegyedik órá­ban sikerült rendezni a sorokat, meg­erősítették a szakosztályvezetést, orvo­soltak több régi keletű problémát. Megnyugodtak a kedélyek, és elkez­dődhetett a felkészülés az új bajnoki évre. A csapat kormányrúdjához új edző került mégpedig Farkas László személyében, aki viszont két évvel ez­előtt még a jelenlegi gárda jó néhány tagjával együtt kergette a labdát. így aztán jól ismerte a gondokat, de csak egyéves edzői gyakorlata volt, amit az ifi csapatnál töltött el, ezért nem ép­pen irigylésre méltó volt a helyzete. — Milyen feladatokat tűzött ki az új szakosztályvezetés és miket sikerült belőlük megvalósítani — kérdeztük a fiatal szakvezetőtől. — Felmérve a megmaradt játékosál­lomány képességeit és figyelembe vé­ve a rendelkezésre álló lehetőségeket az őszi idény végére több fiatal játé­kos beépítése, egységes csapat kiala­kítása volt a kitűzött cél. Nos, ezt a hármas feladatot csak részben sike­rült megvalósítani. Az őszi gyenge mérleg egyik fő Dkának tekinthet­jük azt a tényt, hogy nem sike­rült „fazont ad­ni” a csapatnak, jóformán egyet­len valamire va­ló taktikai for­mációt sem tud­tuk ugyanis be­gyakorolni. mivel állandóan tele voltunk sérültek­kel. Az ősz folya­mán húsz játé­kos jutott játék- lehetőséghez, de csak Némedi, Dongó és Iványi játszott vala­mennyi mérkőzé­sen, ezzel szem­ben két kulcsjá­tékosunk Koczka és Szabó M. sú­lyos sérüléseik miatt csak mind­össze öt-hat al­kalommal állhat­ták a csapat rendelkezésére. Miután a kiegészítő emberek eléggé hullámzó teljesítményt nyújtottak. így a szezon valamennyi mérkőzésén állandóan vál­tozó összetételben voltunk kénytele­nek pályára lépni. Ennek hatása meg­látszott a teljesítményeken is, így egyénileg csak Dongó, Kurucz, Jókai és amíg meg nem sérült Kársai Gy. íátékával lehetek elégedett, a többiek pedig a vártnál jóval kevesebbet nyúj­a Szövetkezetek Petőfi Énekkara elnevezésű kórusoknak. Jó lenne, ha a régi dalostársak — és új jelentkezők is — részt vennének hétfő esténként a 19— 21 óra közötti próbákon a Mű­velődési Központban, Az alkalmi próbalátogatást is szívesen ven­nénk és ha legalább azokat a szá­mokat megtanulnák, amelyek a jubileumi műsoron elhangzanak. Kérésre szívesen adnak kottát. Az ünnepségen sor kerül a jó munka elismerésére, ezért a da­tottak. Ezt jól érzékelteti a tábláza­ton elfoglalt helyezésünk is. A kitűzött hármas célból talán csak az lfista játékosok beépítése sikerüli maradéktalanul, hiszen Karsai Gy. és Szabó J. személyében a védelemben két igen tehetséges fiaital kapott bizo­nyítási lehetőséget, mindketten éltek Is vele és stabil tagjai lettek a csapat­nak. Tavasszal ismét több fiatal játé­kosnak biztosítunk játéklehetőséget, és ezáltal minden bizonnyal megnő <i csapaton belül a versengés az egyes posztokért, aminek kedvező hatása a pontgyűjtésben fog majd Jelentkezni. — Mi várható tavasszal ezek után? — A felkészülést január 5-én kezd­tük meg az Alpári úti pályán, ahol elkészült a világítás, és így jobban tudunk majd alkalmazkodni a játéko­sok munkahelyi elfoglaltságához. Bízom benne, hogy felkészülésünk sikeres lesz, és igy az eredménye­sebbnek ígérkező tavaszi pontvadászat után szeretnénk feljönni a 6—7. hely­re a táblázaton, ami valamennyire el- fededtetné az őszi „vesszőfutásokat” — fejezne be értékelését a Kiskunfélegy­házi Szövetkezeti SE szakvezetője, ASZTALITENISZ. Szombaton és va­sárnap a Petőfi Sándor Általános Is­kola tornatermében rendezték meg Kiskunfélegyháza 1982. évi utánpótlás­korú asztalitenisz-bajnokságát. Ezen jóval a várakozáson felüli, nagy lét­számú mezőnyök álltak asztalhoz, hogy eldöntsék a kiírt tíz bajnoki cím sorsát. A legeredményesebben Horváth Andrea (Bajcsy-Zs. isk.) és ifj. Bene György (Szöv. SE) szerepelt. .. Mind­ketten három-három bajnokságot nyertek. A rangsorban utánuk a Tar­lostársak jelentsék, hány évet töltöttek a kórusmozgalomban, 'Kiállítást is rendeznének, amennyiben megfelelő anyag ösz- szegyűlne. Akinek valamilyen dokumentum, fénykép, emlék­tárgy, oklevél, újságcikk stb. van birtokában, szíveskedjék közölni. A kiállítás zárása után vissza­kapná. Az énekkar történetének meg­írása folyamatban van. Ha a kó­rustagok megírnák visszaemléke­zéseiket, azok is bekerülnének a kiadványba. A jelentkezéseket, válaszleveleket március 1-ig vár­ja Kapus Béla karnagy, Kiskun­félegyháza, Petőfi tér 4—5. I. ern. 7. Telefon: 789. Tóth Miklós Ügyeletes állatom)? Kiskunfélegyházán és Gátéron január 23-án, szombaton és va­sárnap egész nap dr. Horváth Ti­bor (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4„ telefon: 787) és dr. Horváth Alajos (Kiskunfélegyháza, Wesse­lényi u. 3., telefon: 180) tart ügye­letet. Ugyanezen idő alatt Petőfiszál- lás, Kunszállás és Pálmonostora községekben az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter látja el. Lakása: Petőfiszállás, telefon: 7. A lakosság figyelmébe... A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács 1982. január 27-én 13 órai kezdettel ülést tart a tanácsháza nagytermében. Napirendjén sze­repel a város 1982. évi pénzügyi terve, a városi népi ellenőrzési bizottság 1981. évi tevékenységé­ről szóló beszámoló, annak 1982. évi munkaterve, továbbá a váro­si tanács és végrehajtó bizottság 1982. évi munkaterve. A tanács ülése nyilvános. V. KERÜLET: KOSSUTH VÁROS Az V. kerületi tanácstagok fel­kérték a városi tanács művelő­désügyi bizottságát, hogy tegyen javaslatot a városrész elne­vezésére. Ugyanis ez a terület korábban egy ideig a Petőfiváros nevet viselte, majd 1978-ban a Körösi út melletti lakótelep kap­ta meg, vette fel ezt a nevet. A művelődésügyi bizottság — Feke­te János helytörténész vélemé­nyét kikérve — úgy határozott,, hogy a korábban Petőfivárosnak nevezett V. kerületi új városrész (Kaffka Margit utca—Izsáki út— Szolnoki vasút és Illésházy utca által határolt terület) helytörté- netileg kialakult régi elnevezé­sét, a Kossuthváros megjelölést javasolja felvenni, használni. Az V. kerületi tanácstagok — lakossági kérést és véleményt is tolmácsolva — szorgalmazták e terület Kossuthvárosként törté­nő új elnevezésének jóváhagyá­sát. A kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1981. december 9-én hozott 77/1981. számú határozatával jó­váhagyta az előterjesztést, így az V. kerületi településrész új elne­vezése: Kossuthváros. Sok sikert a Kossuthváros szorgos lakói­nak! KAMARAKIÁLL1TÁS A Móra Ferenc Művelődési Központ kiállítótermében január 25-én, hétfőn. 17 órakor nyílik dr. Nagy Györgyné népi iparmű­vész „Erdélyi varrottasok” című kiállítása, melyet dr. Flórián Má­ria, a Népi Iparművészeti Ta­nács munkatársa nyit meg. A szebbnél szebb varrottasok, pár­nák, ingvállak, bokályok, tányé­rok, fafaragások hiteles képet nyújtanak az erdélyi népművé­szetről. • i r Társadalmi összefogás Petőfiszállás községi tanácsa 1981. évi fejlesztési tervében elő­irányozta az egészségház bővíté­sét, és egy fogorvosi rendelő ki­alakítását. Az építkezés 1981. június 20- án kezdődött meg házilagos ki­vitelezésben, az alapárok kiásá­sát a községi és termelőszövetke­zeti KISZ-alapszervezet, vala­mint a helyi önkéntes tűzoltó­egyesület tagjai végezték el. A kőműves- és ácsmunkákat, vala­mint a festést és mázolást a 608- as Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulói szakoktatóik irányítá­sával készítették. Ebben a mun­kában segített Rádi Sándor he­lyi kisiparos és Najüinoff László festő szakmunkás is. Az építke­zésbe aktívan bekapcsolódtak a község kisiparosai is: Szabó Já­nos, Süveges János, Tóth János, Sinkó József, Lajos Ferenc és Petrik László, továbbá a helyi Petőfi Termelőszövetkezet építő­brigádjának tagjai. Szabó János, Szabó István, Tarjányi István és Tajti József, valamint Görög Já­nos, Mihályi Imre és Mezdori Ti­bor, akik személyenként egy-egy hetet dolgoztak az építkezésen. Az épület teljes villanyszerelé­si munkáit a DÉMÁSZ kiskun­félegyházi üzemegységének Poór János brigádja, míg a vízvezeték­szerelési munkálatokat Eszik László kisiparos végezte. Az épít­kezésbe községünk lakosai ön­zetlen lelkesedéssel, nagy tenni- akarással kapcsolódtak be, ismer­ve a községi tanács szűkös anya­gi lehetőségeit. Közülük is ki kell emelni; Vízhányó Józsefnét, Gá- csi V. Istvánnét, Iványi István- nét, Csáki Dezsőnét, Kürtösi Andrásnét, Dobozi Andrásnét, és Vereb Ferencnét, továbbá az áfész önkiszolgáló vegyesbolt dol­gozóit és a községi KlSZ-alap- szervezet tagjait, valamint Csáki Dezsőt, Görög Andrást, Bíró Ist­vánt, Buri Lászlót, Czakó Jánost, Tóth Andrást, Nagy Sándort, Tar­jányi Mihályt, Véninger Jánost, Csuka Imiét, Kocsó Józsefet és Géczi Lajost. Különösen nagy segítséget kap­tunk a helyi Petőfi Termelőszö­vetkezet vezetőitől fuvareszköz, gépjármű biztosításával, az épí­tőanyagok szállításához. A hiányzó építési anyagok be­szerzése komoly gondot jelentett. Ebben segített Bozóki László, a KUNÉP termelési főmérnöke, a kiskunfélegyházi áfész igazga­tósága, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet és a városi tanács költségvetési üzeme. E társadalmi összefogás ered­ményeképpen községünkben meg­nyílt a fogászati szakrendelés, és a betegellátás lényegesen jobb, kulturáltabb körülmények - között folyik. A községi tanács és községünk lakossága nevében köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik társadalmi munkájukkal elősegí­tették az építkezés befejezését, mellyel mintegy 500 ezer forint értékű beruházást valósítottunk meg. Józsa Illés tanácselnök BEMUTATÓ FOGLALKOZÁS ÉMf • Ez a torockói kézimunka is lát­ható lesz a kamarakiállításon. A kiállítás január 25-től feb­ruár 14-ig tart nyitva, melyre szeretettel vár minden érdeklő­dőt a művelődési központ. HANGVERSENY A Filharmónia bérleti soroza­tának következő hangversenye: 1982. január 27-én, szerdán este 7 órakor lesz a városi tanács dísztermében. Az est szólistája: Szvetla Protics bolgár zongora- művész. Műsorán Mozart-, Bee­thoven-, Nenov- és Schubert- művek szerepelnek. A nemzetközi politika kérdé­seivel foglalkozó oktatás javítása céljából bemutató szemináriumi foglalkozást szervezett a városi pártbizottság mellett működő ok­tatási bizottság. A házigazda sze­repét a Bács-Kiskun megyei Hús­ipari Vállalat párta lapszervezete vállalta. A foglalkozáson részt vevő szemináriumvezetők sok­oldalú tapasztalatot szereztek a vitatkozó, minden eseményre he­lyesen reagáló, folyamatos pro­pagandát végző ember nevelésé­ben. A bemutatónak helyet adó párt- alapszervezet eredményes oktatá­si tevékenységét igazolja, hogy a tartalmas vita és az ott szerzett Megkérdeztük BIBOK KÁLMÁNT, A MUNKÁSŐRSÉG VÁROSI PARANCSNOKÁT: A Tarjányi ikerpár, két számban is bajnok lett. jányi-testvérek (Petőfi Isk.) Judit és Edit következnek két aranyéremmel, de ugyanennyit nyert a kunszállási Fekete Zoltán is, míg Makány Bertold (Kunszállás). Máté Ferenc (Kunszál­lás), valamint Praczu Mihály (Petőfi Szakközépisk.) egy-egy alkalommal állhatott fel a dobogó legmagasabb fo­kára az eredményhirdetésnél. Farkas Tibor Kiskunfélegyházán mikor jött létre a Munkásőrség? A városban és a volt járás területén 1956 végén, a fegyve­res' ellenforradaimárok rettegés­ben tartották a fegyvertelen kommunistákat, azokat, akik szót emeltek a szocializmus ügyéért. Ekkor a régi, forradal­mi tapasztalattal rendelkező munkások, katonatisztek, nyug­díjas rendőrök egy illegális fegyveres szervezet létrehozá­sán munkálkodtak. (Néhány ne­vet. akik a szervező munkának részesei voltak: Jámbor Pál, Horváth János őrnagyok, Hara- csi Mihály, Sikár János, Eszik István, Bajzák István, Berta Kálmán). Az első megbeszélé­sen 20 kommunista vett részt. Decemberben az ideiglenes in­téző bizottság döntött a mun­kások felfegyverzéséről, majd 1957. január 29-én határozat született a Munkásőrség létre­hozására. Kiskunfélegyházán a kor­mányhatározatot megelőző na­pon: február 17-én a városi pártbizottság irányításával meg­kezdődött a szervező munka. Február végén a 117 tagot szám­láló egységnél megkezdődött a kiképzés, március 13-án pedig a munkásőrök letették az esküt. Az akkori járás területén Al- páron és Kiskunmajsán is szer­veződött egy-egy szakasz. Jelenleg mi a Munkásőrség feladatg? Alapvető feladata ma is ugyanaz, ami létrejöttekor volt. A munkáshatalom védelme és erősítése. Aki sorainkba áll, olyan közösségbe kerül, amely a társadalomért áldozatokra kész, józan szemléldtiű, vívmányaink védelmére és gyarapítására kész emberekké neveli tagjait. Na­gyon soklan köztünk tanulnak meg nyitott szemmel járni a vi­lágban, önállóan gondolkodni, véleményt formálni. A munkás­őrök elsősorban anyagi javain­kat gyarapító munkások, azon­ban a munkásőri teendőket pártszervezetük megbízása alap­ján becsülettel teljesítik. Emel­lett alapvető feladatunknak te­kintjük párton kívüli munkás­őreink kommunistává válásá­nak elősegítését. Az elmúlt 25 évben milyen eredményeket tud magáénak a kiskunfélegyházi munkásőregy- ség? A Munkásőrséget a párt vá­lasztott éjzervei irányítják, ők segítik munkánkat. A munkás­őrök pártmegbíza Sásukat párt- alapszervezetük taggyűlésétől kapják. Itt értékelik az adott feladatok teljesítését. A városi pártbizottságtól az alapszervezetekig tapasztaljuk a segítő támogatást. E támogatás nélkül nem mondhatnánk ma­gunkénak az elért eredménye­ket sem. A társadalom egész sor követelményt állít a munkás­őrök elé. Példamutatóan illik dolgozni, ilyennek kell lenni a családi és magánéletének is. Ezek mellett a munkásőri ki­képzésén, a szolgálatban — ami­nek többségét a munkásőr mun­kaidőn kívül végzi — éppúgy helyt kell állni. Munkásőreink kötelességtudó, fegyelmezett em­berek, akik az elmúlt években minden területen megállták a helyüket. Részesei voltunk a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének, a termelőszövetkezetek megszilárdításának. Árvízve­szélyben segítettünk a rászoru­lóknak, vigyáztuk a közrendet, és biztonságot. Eredményeinket elöljáró pa­rancsnokságunk elismerései jel­zik. 9 alkalommal dicsérő ok­levéllel, 4 alkalommal serleggel ismerték el munkánkat. Az el­múlt 25 év alatt 526 munkásőr teljesített, illetve teljesít ma is szolgálatot egységünkben, ezek közül mintegy százan köztünk lettek kommunistává. Milyen fontosabb feladatok állnak a Munkásőrség előtt? Alapvető feladatnak tekintjük a párt és a munkásőrök között kialakult kölcsönös bizalom to­vábbi erősítését, harckészültsé­günk szilárdítását, elétt vívmá­nyaink védelmét, és megőrzését — fejezte be válaszadását Bi- bok Kálmán, a kiskunfélegyhá­zi Mártonffy Ernő Munkásőr Század parancsnoka. T. M. módszerek jól szolgálják majd a szemináriumvezetők további munkáját. Képünkön a bemutató politikai foglalkozás résztvevői. N. L. Anyakönyvi hírek, Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Buzsik Mária (anyja neve: Rádi Mária), Fábián Éva (Sváb- Kovács Anna Mária), Figninezki Ág­nes (Budai Erzsébet), Pap Tímea (Rá­di Rozália Anna), Balogh Zsuzsanna (Czakó Zsuzsanna Klára), Mészáros Beáta (Szabó Gizella Matild), • Seres Melinda (Rácz Julianna), Novák Gá­bor (Barna Judit), Némedi-Varga Nó­ra (Kövesd! Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Cseh József — Tóth Éva, Bibok Sándor — Varga Zsófia Éva, Vincze László — Bozsik Ilona. MEGHALTAK: Ványi István János, III. k. 185, Pap Sándorné Szálkái Ju­lianna, Gátér, Lovas Pálné Tarjányi Mária, Bugac, Roszka István, Kossuth u. 14, Lörincz Istvánná Farkas Mária, Bajcsy-Zs. u. 14. Máté József, Csong- rád, Cseri Mihály XIII. k. 98. Nagy Ferencné Nagy Erzsébet, Arany J. u. 40, Nemes Piroska, Bethlen u. 14. Tar­jányi József, Némedi-Varga S. u. 28, Vetró János, Bercsényi u. 16, Kalmár István, Petőfiszállás, Molnár Julianha. Batthyány u. 26, Hajagos-Tóth Gábor- né Schnieder Ilona, Horváth Z. u. 38. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHÍ 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN 0133—2554'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom