Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-12-19 / 49. szám

Karácsony előtt a BIK boltjaiban A Bács megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalatnak a megyé­ben 75 boltja és 812 dolgozója van, ebből 10 bolt 140 dolgozó­val Kiskunfélegyházán tevékeny­kedik, A BIK Vállalat éves terve egymilliárd forint, ebből Kiskun­félegyházáé 140 millió. A decem­beri forgalom minden évben fö­lötte van az egy hónapra eső át­lagnak. most úgy látszik, minden eddigit felülmúl az ünnepi forga­lom. az előre látható 17—18 mil­liós forgalmával. A félegyházi kirendeltség bolt­jai és dolgozói felkészülten vár­ták a decemberi csúcsforgalmat, papír, üveg-porcelán, vas-műsza­ki, kultúrcikk-, sport-, játékbolt­jaiban 18—20 millió forintos áru­készlettel, nagy választékkal vár­ják a vásárlókat. Jelemző a fel­készülésre, hogy a játékok már augusztustól kezdve renlelkezé. Sere álltak azoknak, akik nem akartak a csúcsforgalom kellős közepén szorongom a pultok előtt, Másik nagy áruházában erre az Időre tették a televfzióakciót és a rádió engedményes vásárt is, amely december 21-ig tart, T. M. Társadalmi összefogással Üjabb szép példája a kollek­tiv segítségnyújtásnak: Farsang Péter elvtárs házát — mely vertfallal készült valamikor ré­gen és nagyon élvizesedett — 948 óra társadalmi munkával, 13 ezer forint értékben rendbehoz­ták. Aláfalazták, szigetelték, fel­újították. Ezúton mondunk köszönetét Farsang elvtárssal együtt mind­azoknak, akik ebben a munkában szervezőként és X'égrehajtóként részt vettek: elsősorban a Bács- Kiskun megyei kiegészítő pa­rancsnokságnak, a félegyházi magasabb egység parancsnoksá­gának, a fegyveres erők klub­jának és a költségvetési üzem ve­zetőségének, dolgozóinak, vala­mint a munkában részt vevő ka­tonáknak. \ Olvasóinkhoz Közöljük kedves Olvasóink­kal, hogy a Felegyházi Köz­löny az ünnepek miatt fsak január 9-én jelenik meg leg­közelebb. Minden kedves Ol­vasónknak kellemes kará­csonyt és boldog új esztendőt kívánunk. Gyarapodik a városi Jubileumi olvasási vetélkedő takarekszovetkezet Szeptemberben kezdte meg műkö­dését városunk legfiatalabb pénzin­tézet«*, az, első városi takarékszövet­kezet. Aranyigazság, hogy. a jó bor­nak is kell cégér, mégis azt látjuk, bogy csendben és szerényen húzódik meg az új szövetkezet, még mindig Cégtábla nélkül, városunk főutcáján, az Állami Biztosító, majd a Totó- Lottó iroda által kinőtt kis helyiség­ben. A szerény külső és a szűk falak között széles körű. nagy jelentőségű tevékenységet fejtenek ki — mint Szőke György tájékoztatójából kitű­nik — a takarékszövetkezet dolgozói. A néhány hónap bebizonyította, hogy termékeny talajra talált eé a Szövetkezeti forma is városunkban, és az elültetett kis csemete dinami­kus fejlődésnek indult. Jelenleg már ÍBOO. tagja van, akik kettő és fél mil­lió forint részjegyet, jegyeztek. A be­tétállomány máris megközelíti a 2 milliót, a kihelyezett kölcsön jelen­leg 2.H millió, és még ez évben el fogja érni a 3 millió forintot. A kunszállási kirendeltség még a félegyházinál Is fiatalabb, október éta működik, máris 400 ezer forint betéttel rendelkezik. Az Alíatforgal- fni és Tej forgalmi Vállalatnak átadott- termékek árát — szerződés értelmé­ben — a takarékszövetkezet helyben, Kzonnal fizeti, ez az összeg Félegyhá­zán 1.3. Kunszálláson 1.5 millió fo­rintot tesz ki. Az új pénzintézet foglalkozik élet- Vagyon- és casco biztosítások köté­sével, totó-lottó szelvények árusításá­val és a nyeremények kifizetésével. Valamint a Coopturisttal megkötött szerződés értelmében a lakosság uta­zást igényeinek segítésével is. 9 Munkában a zsűri. December 11-én délután került sor a városi könyvtár olvasóter­mében arra a vetélkedőre, melyet a7. Olvasó Népért mozgalom ke­retében év elején meghirdetett jubileumi olvasási program kap­csán rendeztünk. A városi könyvtár kiemelt fel­adatként kezelte az olvasómozga­lommal kapcsolatos munkáját. Ortutai Jánosné könyvtáros ez év áprilisában felkereste az üze­meket, iskolákat, ahol a kultúr- felelősökkel. magyar szakos ta­nárokkal megbeszélte az olvasást, programmal kapcsolatos felada­9 A Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola csa­pata végzett az első helyen. tokát. Akik részt kívántak venni a vetélkedőn, legalább hat köny­vet kellett elolvasniuk annak a jegyzéknek alapján, mely 30 év hazai és külöldi könyvtermésé­ből választott kilencven művet. Több iskola nevezett be a ve­télkedőre, összesen 12 ötfős csa­pattal. A vetélkedő lebonyolítása pontozásos módszerrel történt. A zsűri elnöke dr. Adorján Mihály, a KISZ-bizottság titkára volt: Az elért pontszámok alapján az első helyezést a Közgazdasági Szak- középiskola csapata, a második és a harmadik helyezést a Móra Ferenc Gimnázium csapata érte el. akik 200. illetve 150—100 fo­rintos könywásárlási utalványt kaptak. A vetélkedő minden to­vábbi résztvevője könyvjutalom­ban részesült, A vetélkedőre a városi tanács ifjúsági bizottsága 2500. a KISZ- bizottság 500 forintot, a városi könyvtár könyveket biztosított. Az olvasási program nem ért véget a vetélkedő megrendezésé­vel, hiszen munkánk során to­vábbra is jelentős szerepet kap az értékes irodalom szerettetése. Urban Miklósné A városért, mindannyiunkért A városi tanács végrehajtó bi­zottsága által városunk felsza­badulásának 30. és fennállásának 200. évfordulója tiszteletére 1974- ben alapított Kiskunfélegyházá­ért kitüntetést 1975. október 23- án dr. Cseh László, több magas kitüntetés és számos elismerés tulajdonosa is átvette. — Szüleim szegények voltak, de mivel egyetlen gyermek vol­tam, taníttatni akartak — emlé­kezik a gyermekkorára. — Ment is ez egy darabig, de amikor a harmadik gimnáziumig eljutot­tam, év végén eltanácsoltak az iskolából. A mezőgazdaságban dolgoztam, majd 1927-ben Pestre kerültem asztalos tanulónak és 1931-ben szabadultam. Egy szerb származású mesternél tanultam, akinél szokás volt. hogy 15—16 tanulót is foglalkoztatott, segéd­je pedig nem volt. Teljes ellá­tással alkalmazott minket és a Jugoszláviából ide irányított fia­talokat is. A teljes ellátás azt jelentette, hogy a műhelyben aludtunk a forgácsban, s regge­lire 18 személy részére 3 liter tejből készített fél-fél liter ká­vét kaptunk, hozzá az akciós, a malomi söpredékből készített ke­nyér. Nagyon nehéz volt így dol­gozni reggel öt órától este tíz óráig vagy addig, amíg a munka be nem fejeződött. — Mikor került vissza Félegy­házára? — Az inasévek letelte után 1937-ig Pesten dolgoztam. Kap­csolatija kerültem a munkásmoz­galommal, sokat eljártam az összejövetelekre, rendszeresen részt vettem a sztrájkokban. Megismerkedtem a szakszerveze­ti tevékenységgel. Amikor haza­kerültem. már úgy kapcsolódtam be a mozgalomba, mint aki a kezdeti lépéseken túl van, s az alapképzést megszerezte. Soós Kálmán műhelyében kaptam munkát, ahol viszonylag kedvező körülmények között 48 órás mun­kahétben dolgoztunk. Harcolni azonban tovább is kelleti, mert a többi műhelyekben mindenhol 60—70 órát dolgoztattak a segé­dekkel is meg a tanulókkal is. — Mi történt a felszabadulás után? — Első és legfontosabb feladat volt az élet. megindítása. A mun­kásmozgalomban mar korábban szerzett tapasztalataim felhasz­nálásával hozzákezdtünk a pár­tok megszervezéséhez. Részt vet­tem az igazoló bizottság munká­jában is. 1944 decemberében be­léptem a Kommunista Pártba, majd bekerültem a kéviselőtes- tületbe. 1945. július 1-től kezdő­dően függetlenített pártmunkás lettem, ami nagyon komoly fel­adatot jelentett. Agitációs mun­kával foglalkoztunk és ezzel pár­huzamosan végeztük a „tisztoga­tást”. Közben pedig nem, vagy alig akadt ennivaló, a fizetett alkalmazottak természetben nem kaptak semmit. Ez az időszak a legedzettebb embert is próbára tette. — Ügy tudom, egy ideig távol volt Félegyházától? — 1950-ben a megyéhez kerül­tem, ez azonban nem jelentett elválást. Talán éppen így tudtam a városnak a legtöbbet segíteni. Az volt a fö célom, hogy a mun_ kásságnak Félegyházán is gyöke­ret kell ereszteni, ehhez pedig ipar kellett. Megkezdtük a Bá­nyászati Berendezések Gyárának alapjait lerakni, s ezt követték később a többi ipari üzemek. — ön, ugye, jogot végzett? — A tanulás az ember életétől elválaszthatatlan. Így voltam ez­zel én is. A rendszeres politikai képzés mellett beiratkoztam & szegedi József Attila Tudomány- egyetem jogi karára, s 1960 de« cemberében doktoráltam. — Milyen társadalmi feladato­kat látott el? —- A munka és a társadalmi feladat összekapcsolódott. A po­litikai elkötelezettségem a párt­ba hívott, a munka iránti szere* tetemet pedig a tanácsi munká­ban hasznosítottam. Húsz évig voltam tanácstag a megyénél és itt a városnál voltam végrehajtó bizottsági tag, » városi pártbi­zottság tagja. 1971 óta a Hazafi­as Népfront városi bizottságának elnöke vagyok. Megbíztak az Au­tóklub és a KIOSZ munkásklub' elnöki tisztségének ellátásával is. — Véleménye szerint mi az ember legfontosabb tennivalója az életben? Nagyon sok mindent el kell végeznie, de az a legfontosabb, hogy tudja mit miért, és kinek teszi. A másik nagyon fontos do­log az. hogy soha sem szabad felejteni Hajlamosak vagyunk arra, iK.gy az átélt borzalmakat igyekszünk távoltartani magunk­tól. Bár ez önmagában nem vol­na hiba, hiszen az ember mindig a szépre vágyik és emlékszik. A baj csak akkor kezdődik, amikor megfeledkezünk az ellenségről és barátként fogadjuk . . . így vallott dr. Cseh László ön­magáról, életéről — amely gaz­dag tapasztalatokkal telített. Ne­ki a munkásmozgalom legnehe­zebb időszaka élő valóság volt, életének jelentős részét adta a szocialista társadalmunk — sző­kébb hazánk — városunk építé­sének fejlődéséért. Küzdelmes éveit rendszeresen kísérte elis­merés, amely lendülete.t adott a fárasztó napok utáni megűjutás­hoz. Megkapta a Munka Érdem­rend arany fokozatát, a Szocialista Munkáért érdemérmet, a Magyar Szabadságért érdemérmet és a magyar—szovjet barátság ápolá­sáért járó kitüntetést. A tanácsi munkáért miniszteri kitünetésben részesült, és még sorolhatnánk a több mint egy tucat magasabb és számtalan elismerést példázó érmeket, okleveleket. Sinkő Erzsébet Hét millió forinttal többet termeltek — Hogyan zárják az évet? — kérdeztük' Lukács Ferenc- től. a kiskun­félegyházi Ci­pőipari Szövet­kezet elnöké­től. — Nem pa­naszkodhatunk, — hangzott a válasz — 13 millió forintos tervünket de­cember végéig 20 millióra tel­jesítjük. Év­közben sikeres ü zem szervezést hajtottunk vég­re. hogy eleget tehessünk a megnövekedett igényeknek. Ebben az év­ben 50 ezer munkavédelmi cipő, 30 ezer női fapapucs, 20 ezer női szandál és 10 ezer női csiz­ma hagyta el műhelyeinket. Termékeink minőségét, bizonyítja, hogy a jö­vő év első felének kapacitása már le van kötve. Június végéig gyártanunk kell 40 ezer női szan­dált, 30 ezer fapapucsot. 15 ezer munkavédelmi cipőt és 20 ezer női csizmát. Ez utóbbiból ponto­san kétszer annyit félév alatt, mint 1975-ben. — Győzik majd a megrendelé­sek teljesítését? — Ha idejében befejeződik a Makány Gáborné gépen dolgozik. betanított munkás csiszoló­nyáron kezdett üzembővítés, ak­kor nem félünk Sajnos, a munka lassan halad, félünk attól, hogy a 1,5 millió forintos beruházás­sal nem készülnek el január 30-ra a helybeli Petőfi Termelő­szövetkezet építőbrigádjának tag­jai. Munkaterületünk kétszeresé­re bővül, raktározási gondjaink is enyhülnek, s dolgozóink meg­felelő szociális helyiségeket is igénybe vehetnek majd, A SZURKOLÓKNAK Elnökök értekezlete Ismét eltelt r»óg.v év és a város 13 sportegyesületónek vezetői ji sport- fel ügye löschen összeültek, hogy meg­tárgyalják az I9?fi január-február hónapban megtartandó vezetöségvá- 1 aszlo közgyűlés előkészületeivel és lebonyolításával kapcsolatos felada­tokat. Csendes Mihály, a városi sport- felügyelőség vezetője megnyitója után szinte valamennyi résztvevő hoz­zászólt. Egyhangúlag megegyeztek abban, hogy a sportköri vezetőség tagjainak jelölésénél arra kell töre­ked ni. hogy a testületi szervek meg­erősödjenek. tevékenységük szaksze­rűbbé váljon, hogy megbízatásuknak maradéktalanul eleget tudjanak ten­ni. Arra kell törekedni, hogy a ve- *'/elésben helyet kapjanak a nők. a fiatalok és az aktív sportpályafutá­sukat befejezett versenyzők. A veze­tőségválasztás előkészítése komoly feladatot ró a párt állami, gazdasági, szakszervezeti és sport szerveinkre. A sportegyesedet olyan vezetőket tisz­teljen meg bizalmával, akik ráter­mettség. sportszeretőt és hozzáállás tekintetében- biztosítani fogják áz ál­taluk irányított klub zavartalan mű­ködését. az elkövetkező 4 évben. Ne olyan vezetők kerüljenek az1 egyesü­let vezetőségébe, akik egyébként is túlterhellek és legjobb szándékuk szerint sem tudnak eleget tenni a rá­juk háruló, sokrétű feladatok elvég­zésének. A város irányítása alatt mű­ködő 13 sportkör vezetői megtárgyal­ták a konkrét feladatokat, fejlesztési elképzeléseket, a nevelési irányel­vekből adódó feladatokat, az után­pótlás nevelésével kapcsolatos tenni­valókat. Felszabadulási Kupa A megyei labdarúgó-szövetség az T. osztályú csapatok részére február 1- től 29-ig fi csapat részvételével ku­pamérkőzést írt ki kötele,ző indulás­sal. A Honvédet érintő csoportokban a Mezőfi SE. Kun Béla SE. K. Fém­munkás. Kunszentmikiós. Izsák és a kecskeméti MÁV vesz részt, újdon­ság. hogy a csapatban végig 3 ifi já­tékosnak kell szerepelnie, akik 1950 szeptember 1 után születtek. A Hon­védnek ez nem okoz gondot, hiszen sok a tehetséges fiatal, gondja lesz viszont a Mezőfi SE-nek, amely csa­patnak nincs ifi gárdája. .A mérkő­zések 3 csnpnrthriM nyertü l; lebori’ • y i sek . issza Al­pon küzdenek a Felszabadulási Kupa elnyeréséért. A 1T. osztályban is ha­sonló jellegű meccsek lesznek, de ezek február 15-én kezdődnek. Ebben a csoportban a Vasutas. Lajosmiz.se, Tiszaalpár. Heténvegyháza. Lakitelek» K. Műszaki Főiskola csapatai küzde­nek a kupa elnyeréséért. Birkózás. Orosházán olimpiai úttörő birkózó versenyen a' szabadfogásban 30 kg-ban Dorogi István. 53 kg-ban Kocsis László I. helyezést ért el. Mindkét fiú a Móra Ferenc Általános Iskola tanulója, edzőjük ifj. Besze László. Január 4-én Jászberényben a két birkózó részt vesz az országos versenyen. Kosárlabda: Vasas—Egri Volán 45:38. Fekete -és Behozni nem utaztak Egerbe, ennek ellenére győzött a csapat. Kosárrészük Pálinkás A. 20, Hódi A. 12. Aki a birkózásnak él Százkilencven centiméter ma­gas, 95 kilo­gramm súlyú. 12 éves, hatalmas fizikumú hifi Paulitska B« ’a. Félegyházán született. szü­lei és testvére» Is városunkba» élnek és m« g egy elszakítha­tatlan kötelek fűzi ide. Félegyha k t t tt­honába Csepelre, szén tett mesteré­nek, Besze Lászlónak leányát, és van egy háromhónapos leánygyermekük. A szülei, családja szeretőn kívül van egy óriási, eltörölhetetlen szenvedé­lye. a birkózás, Már 9—19 éves korá­ban járt az úttörők edzéseire, de a eingár vézna kisfiú nem látszott te­hetségesnek. Csak 1959-ben a serdü­lő-versenyeken jelentkeztek az ered­mények. mint ifjúsági birkózó, első lett a vidék és második az országos bajnokságon. Leérettségizett, megsze­rezte a mechanikai műszerész szak­mai képesítést és két évig birkózott a félegyházi Vasasban. Ekkor már a felnőtt korcsoportban. Még jobbak lettek az eredményei. Már a 7fi kilo­grammos súlycsoportban indult. Töb­bek között legyőzte az akkor váloga­tott Rizmayert, és Kovács Sándort. Ekkor figyelt fel rá a Bp. Spartacus szak u se i n í " . •> ,?•. i ■ ■ • ik. Mimh.gy volt akar kötött, akar sza­badfogásban indult, mindkét fogás- nemben a legjobbak közé küzdötte fel magát. Paulitska Béla azonban inkább a kötött fogáshoz vonzódott. 19(i7-ben többször második-harmadik helyezést ért el az elsöosztályú baj­nokságon. Sikereire 196H-ban tette fel a koronát, amikoris rendkívül erős mezőnyben a magyar bajnokságban aranyérmet szerzett a 78 kilogrammos kötöttfogásban. F.bberv a bajnokság­ban többek között Peresít és Hege­dűs Csabát is maga mögé utasította. Aktív birkózói karrierjét 1970-ben 28 évesen vállfieam miatt fejezte be. Közben folytatta a tanulmányait és elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői tanfolyamát. 1970 január 1 és 1974. december 21 között az FTC függetlenített tisztét lattal el eredmé­nyesen. A kötöttfogású utánpótlás edzői tisztét látta el. Egyéni nézetel­térések miatt megvált a Fraditól és 1975 január 1-től átvette a Dózsa Sportiskola vezető edzői tisztét, ahol jelenleg is tevékenykedik, közmeg­elégedésre. Pályafutását nagyrészt apósának. Besze Lászlónak köszön­heti. akit valamennyi mestere közül a legjobbnak ismer el. Paulitska Béla szerencsés ember­nek tartja magát, mert azzal foglal­kozhat. ami a szívéhez nőtt. s amit családja mellett a legjobban szeret. Hatéves edzői működése alatt tanít­ványaival jelentős sikereket köny­velhet el. Számos serdülő és ifhisági bajnokot nevelt az FTC-nél. 1973-ban és 1974-ben az FTC ’»fiúsáéi esaontá- vnl bainokságot nyert. A Dózsa Sportiskolában már eddigi nem egé­szen 1. éves működése alatt tanítvá­nyai szép eredményeket értek el és biztosak vagyunk abban, hogy a szakavatott fiatal mester keze alatt további sikerélményekben lesz részük az újpesti Dózsa fiataljainak. Pálfi József Serdülő ökölvívók bajnoksága Budapesten A december 12—14-ig tartó bajnok­ságon fi7 kg-ban Samu Zoltán máso­dik. 71 kg-ban Kovács László harma­dik helyezést ért el. Békéscsabán december 12—14-ig megtartott Kocziba-emlékverseny győztesei: első Ipaes István, máso­dik Kaiser Zoltán, harmadik Laci János. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán december 20-án szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyele­tét. Lakása: Kiskunfélegyházit. Wes­selényi u. 3. telefon: 180. Ugyanezen idd alatt a külterülethez tartozó négy községben Dr. Csőke András tart ügyeletét. Lakása: Kun­szállás. December 25—2<i—27-én a város te­rületén Dr. Kiss Lajos tart. ügyeletet. Lakása: Bajcsy-Z.s. u. 2.. telefon: 523. Ugyanezen idő alatt a külterületi községekben Dr. Gyöngyösi Péter tart ügyeletet. I'ÉI.EGYIlAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prciszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115. 113. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a, helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHT 215-96 152 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 901

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom