Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-01-25 / 4. szám

Tervek és Január a beszámolás időszaka. A Móra Ferenc Művelődési Köz­pont évzáró értekezletének is az volt a célja, hogy számot vesse­nek az elmúlt évi munka ered­ményeivel. Bodor Miklós igazga­tó beszámolóját három téma kö­ré csoportosította. A klubok mun­káját, a kulturális tevékenységet és a művészeti csoportok ered­ményeit elemezte. Ezután a költ­ségvetési gazdálkodást ismertette. — Amit tavaly célul tűztünk magunk elé — mondotta beve­zetőjében — azt nagy vonalak­ban meg is valósítottuk. A Pető- íi-emlékünnepségek jórésze ná­lunk zajlott le. Kulturális ren­dezvényeink közül sikeresek vol­tak a Fiatalok a pódiumon és az Egyetemi színpadok Félegyhá­zán. Bár kezdetben érdektelen­ség mutatkozott irántuk, később népszerűekké váltak. Főleg a diákok látogatták a rendezvé­nyeinket. Ezt a bensőséges hang­vételű és kis színpadot igénylő műfajt a jövőben is ápolni fog­juk. A Déryné Színházzal meglevő jó kapcsolatainkat szorosabbá kí­vánjuk tenni. A gyermekelőádá- sok — annak ellenére, hogy ked­veltek — a művelődési központ számára ráfizetésesek. Ennek megváltoztatásához számítunk az általános iskolák pedagógusainak előadásokat népszerűsítő szervező munkájára. A színház program­ja gazdag, sokféle igényt képes kielégíteni. A kórusmunka és a zeneeszté­tikai nevelés nagy hangsúlyt kap Félegyházán. Ehhez kívánunk a magunk eszközkeivel és lehető­ségeivel méginkább hozzájárulni annak érdekében, hogy a közön­ség még gyakrabban találkoz­hasson kórusainkkal. Szomorúan kell beváltanunk, hogy a citerazenekar és a Röpülj páva-kör tevékenysége nem úgy halad, mint ahogy azt előre el­képzeltük. Ennek a két. együttes­nek lenne a feladata a város gazdag folklór hagyományait eredmények ápolni, és a felkutatott népzenei anyagot megismertetni a közön­séggel. Két kórusunk — a Petőfi Ének­kar és az ifjúsági vegyeskar — eredményeire büszkék vagyunk. Joggal, hiszen sikereik méltán váltják ki a közönség elismeré­sét. Karmesterük, Kapus Béla ki­tartó, áldozatos munkáját dicsé­rik az elért sikerek. A művelődési központ keretei között két klub működik. A Munkásklub eredményei a job­bak. Ennél feladat, hogy közös programok szervezésével még közelebb hozzuk egymáshoz a tagságot. A bugaci kiránduláshoz hasonló közös rendezvények iránt van elsősorban érdeklődés. Az if­júsági klubról már kevesebb jót mondhatunk. Még nem alakult ki állandó tagsága, s vezetősége is csak a kezdeti lépéseket tette meg a klub rendszeres működ­tetésére. A költségvetést sikerült egyen­súlyban tartani. Ez azonban elég nehéz feladat volt. A bevételek úgy, ahogy fedezték a kiadáso­kat. Pedig mind ezen túl is szük­ség lenne pénzre, hiszen a műve­lődési központ felszerelése elég­gé elhasználódott. A Pódium-előadások előtti ki­állítások beváltak. Ebben a for­mában szeretnénk lehetőséget nyújtani továbbra is az itt élő amatőr képzőművészek nagykö­zönség előtti bemutatkozásához. Az értekezleten felszólalt dr. Cseh László, a Hazafias Népfront városi szervezetének elnöké, Kiss Jánosné, a közművelődési dolgo­zók pártalapszervezetének titká­ra, és többen a város közéleti személyiségei közül. Értékes ta­nácsokkal és javaslatokkal járul­tak hozzá ahhoz, hogy a jövőben javítani lehessen a művelődési központ tevékenységét. Nagy Mária Bent a nyár, kint a tél Egy küszöböt átlépve, a télből a nyár közepébe lép az ember, s a legalább húsz fok hőmérséklet­különbséget azonnal jelzi a fény­képezőgép bepárásodott lencsé­je is. A félegvházi Egyesült Lenin Tsz virágkertészetét látogattuk meg. kikapcsolódni, és az egyhan­gú, dermesztő télben, az üveghá­zak védelme alatt nyíló viránek tavaszi és nvári színeiben gyö­nyörködni. Ahogy terjeszkedik a Móravá- ros, úgy zsugorodik összefelé a virágkertészet. Ügy hírlik, hogy ezen a helyen már csak ezt az egy telet kell szerencsésen átvé­szelniük a virágoknak és a ker­tészeknek. Ha valami újra közbe nem jön. ebben az évben átköl­töznek a Maisai út mellett épülő tágasabb, korszerűbb és főleg biz­tonságosabb telepre. Egyelőre még a régi helyen pompáznak a sokszínű cikláme­nek, ökölnyi fejű szegfűk, a menyasszonyi csokrokba való méltóságteljes kálák. kicsinyke dzsungelt idevarázsoló pálmák, páfrányok és más délszaki növé­nyek. mint a mellékelt képeken is láthatók. T. M. • Szedik a szegfűt. • Munka az fivegházban. (Rádl József felvételei.) Jókai és Kiskunfélegyháza A karácsonyi ünnepek alatt a tele­vízióban látott Jókat-regényből ké­szült film sugallta az Ötletet: Írni kel­lene Jókai és Félegyháza kapcsolatá­ról. A téma aktualitását ugyan nem az említett film, hanem a városi ta­nács dlszpolgárságról alkotott rende­leté adja. A Félegyházi KOzIOny elő­zd számaiban már szó volt arról, hogy a rendelet a régi díszpolgárok közül Reményi Edét, Kossuth Lajost. Holló Lajost és Móra Ferencet erősítette meg elmében. Vajon Jókai Mórt miért nem? A kérdés egyelőre megválaszolatlan marad. E sorok Írójának legalábbis nincs tudomása arról, hogy a „nagy mesélő” valaha Is olyat kővetett vol­na el, melyért meg kellene őt foszta­nunk elmétől. Ha csak az nem, hogy a félegyházi esemény Is másképp ke­rült az Irodalomba, mint az a való­ságban történt, 18*8. október 3-án a hódmezővásár­helyi főtéren felállított sátorában Kos­suth levelet kapott Kiskunfélegyházá­ról. A levél Írója arról értesítette a toborzó kőrúton levő Kossuthot, hogy Rózsa Sándor kész kiállítani egy ISO fős szabadcsapatot, ha cserébe bűnbo­csánatot nyer. Kossuth, mint az or­szág teljhatalmú népfelkelési biztosa elfogadta a betyárvezér ajánlatát és az amnesztialevél továbbításával Jó­kai Mórt bízta meg. A továbbiakról már Jókai Félegyházáról Irt levele tá­jékoztat bennünket: .........Eljárásom kissé divergált a vett utasítással (ugyanis a megbízás úgy szólt, hogy a levelet személyesen adja át).. . A bocsánathirdető levelet Lukácsy Ká­roly első őrmesternek adtam át... azon utasítással: hogy rögvest keres­se fel Rózsa Sándort, s a kérdéses feltételeket tudtára adva, sürgősen in­dítsa meg a már 250-re szanorodott csapatjával rendeltetési helyére.” Így történt Jókai első találkozása városunkkal. Évtizedek múltán a már beérkezett Író úgy tüntette fel köny­vében az eseményt, mintha személye­sen találkozott volna Rózsa Sándor­ral. Nos, ez nem igaz, de annyi tény, neki Is szerepe volt abban, hogy lét­rejött a szabadcsapat. Jókai büszke Is volt erre. A szabadságharc ötvenéves évfordulójára készült emlékkönyvben Így zárja az erről szóló fejezetet: „Ilyen katonasága egy nemzetnek sem volt a világon, csak a magyarnak!” A második találkozásra 1893-ban ke­rült sor. Ekkor választotta Kiskunfél­egyháza képviselőtestülete Jókai Mórt ötvenéves Írói jubileumi alkalmából a város díszpolgárává, egyben a régi Mindszenti utcát róla nevezte el. Fekete János így Ír erről: „Kiskun­félegyháza városa a díszpolgári cím­mel és utcaelnevezéssel Petőfi barát­ját éa a 48-as forradalmárt köszöntöt­te.” Neve tehát odaillik a többi „48-as” díszpolgáraink sorába. Sajtos Géza A közétkeztetésről A gyárak, üzemek, intézmé­nyek konyhái ellátják a dolgo­zók ebéd igényeit. A Vendéglátó Vállalat is sokat vállal magára e nemes cél érdekében, mégis vannak olyan problémák, melyek megoldásra várnak. Azok az ebédelni vágyók, akik vagy „kevesebb pénzzel” rendel­keznek vagy „szeretik a válto­zatosságot”, a Mackó Bisztrót vá­lasztják étkezési helyül. 12 órá­tól fél kettőig csaknem 300 dol­gozó fogyasztja el — nem meg­felelő körülmények között — ebédjét e helyen. Az illetékesek­nek még eddig nem tűnt fel a zsúfoltság? ‘Ugyanis előfordult nem egyszer, hogy az ebédelni vágyók képtelenek voltak helyet foglalni, mert az asztalnál félig „bor- és sörgőzös állapotban” ülők foglalták el a helyeket. Tu. dom, hogy ebből van a nagyobb bevétel, de el kellene gondolkod­ni a fentieken az illetékeseknek. Nem lenne jobb, ha 11 órától két órág csak a közétkeztetés le­bonyolításával foglalkoznának a Bisztró dolgozói? Nem lenne cél­szerűbb, hogy az ebédelni vágyó­kat helyeznék előtérbe a bor- és sörivókkal szemben ? W. Gy. Népzenei találkozó A Kiskunfélegyházi Fegyveres Erők Klubja január 31-én dél­után 18 órai kezdettel népzenei találkozót rendez. A műsorban fellépnek a félegyházi citeraze- nekarok, valamint Halkovics Já­nos, Béres Ferenc és Béres Já­nos. A SZURKOLÓKNAK Béke és Barátság-vonat a Szovjetunióba Két portré. A véletlen különös össz- játéka folytán a Népsport január 18-1 számában két újságíró két olyan sportemberrel készített Interjút, akik Félegyházán kezdték pályafutásukat. Mindkettő befutott sportembernek te­kinthető; egyik labdarúgó-oktató, a másik kézllabdás — játékos. Racsó István, a Budapesti Honvéd NB I-es labdarúgócsapatának másodedzője, „mellesleg” a Testnevelési Főiskolá­nak 9 éve adjunktusa. Bacsó 40. évé­ben jár és 19Sl-ben 11 éves korában került Félegyházára a Sportgimnázium tanulójaként. A tehetséges futballis­tát Frldmanszkyval együtt leigazolta a félegyházi Vasas, ahol az NB n-s együttesben 3 évig, mint balfedezet kivívta magának a szurkolók és ve­zetők elismerését. Érettségi után még a Gépgyárban dolgozott, majd felvé­telt nyert a Testnevelési Főiskolára. Tehetséges játékos volt. de csak az NB II-lg vitte, mig Frldmanszky. az NB I-ben az FTC középcsatáraként az 195?—58-as bajnokságban IS góljá­val rekorder lett. (Jelenleg Dél-Ame- rikában edzOskődik). Bacsó István ta­nárai Túlit Péter és Mezősi Károly voltak, akiktől elsajátította azt az emberi és sportbell morált, melvek nagyban segítették érvényesüléséhez. Mészáros István 8? éves harmincszo­ros válogatott kézllabdás. Az ország egyik legnépszerűbb Játékosa „Bubu” az Újpesti Dózsa gólkirálya, a barna bombázó. A fővárosban Bubunak be­cézik, nekünk azonban Czlbus. Ezt a becenevet édesapjától a kiváló peda­gógustól és sportembertől Örökölte, ugyanúgy mint két öccse Gyula és Zoli, akik a Lenin Tsz kosárlabda­csapatának erősségei. Sajnos, ld. Mé­száros István fiatalon elhunyt, életé­ben sokat tett Félegyháza sportjának fellendítéséért. Az ötvenes években az akkor még létező félegyházi sportis­kola Igazgatója volt. Mészáros István 1973-ban 171 gólt lőtt bajnoki mérkő­zéseken, pedig két mérkőzést sérülés miatt kihagyott. Gólklrálysága azért Is értékes, mert csapata az Újpesti Dózsa ebben a sportágban csak köze­pesnek számit. Hogy mi késztetett a Népsportban fényképekkel ellátott két cikk illusztrálására? Nos, a két különféle megnyilvánulás. Bacsó be­vallása szerint a fővárosi Láng SK- ban. majd a szintén Budapesti Sta­tisztika Petőfiben játszott. Félegyhá­záról nem volt említés. Mészáros el­mondta a cikk Írójának, hogy most jött Félegyházáról és anyaegyesülete a Kiskunfélegyházi Fáklva volt. Pe­dig a Vasas NB n-s, a Fáklva megyei szintű csapat volt. „Van aki tagadja, van aki bevallja”. P. J. Az IBUSZ Bács-Kiskun me­gyei Utazási Irodája az idén is indít Béke és Barátság-vonatot a Szovjetunióba. Az utazásra feb­„Az éjszaka útjain” A „Montmartrei ibolya” és „Princ, a civil” nagy sikerű be­mutatása után folytatja előadás- sorozatát az Állami Déryné Szín­ház Kiskunfélegyházán. Január 30-án, szerdán este 7 órai kez­dettel Renato Relli: „Az éjsza­ka útjain” című háromfelvoná- sos színművét mutatják be. ruár elsejéig lehet jelentkezni, az üzemi pártszervezetek veze­tőségeinél. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán január 26- án szombaton délután és vasár­nap egész nap dr. Horváth Ti­bor tart ügyeletet. Lakása: Már­tírok u. 4., telefon: 387. Ugyanezen idő alatt a külte­rülethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora. Kunszállás, Gátér és Petőfiszálláson az ügye­letet dr. Csőke András tartja. Lakása: Lányai u. 15., telefon: 283. Mindennapi kenyerünkről van szó. A kenyérről, a magyar ember legfőbb táplálékáról. Nem hiába szerepelt ez a két szó, „munkát, kenyeret” minden munkástünte­tésen, jól tudták, hogy ha munka van, kenyér is van, s ha kenyér van. minden van. Hála rendszerünknek, munka- alkalom is. a kenyérkérdés is megoldódott. Gyökeresen. Olyan jól, hogy egyesek a legjobb mun­kahelyeket otthagyják egy — megítélésük szerint — jobbért, és mások még a disznókkal is ke­nyeret etetnek. Felháborító! Mert nem azért áldozták életüket, nem azért síny­lődtek börtönökben a munkásság, a szegényparasztság és a haladó szellemű értelmiség legjobbjai, hogy a kivívott eredményekkel így sáfárkodjanak a múltat felej­teni akaró utódok. De jó is lenne elfelejteni a múl­tat. Amikor gyerekfejjel azt hit­tük, hogy a mostani Iványi Sán­dor utcát azért hívták Öröm ut­cának. mert azon jártunk a pék­hez, és nagyobb örömet nem tud­tunk elképzelni, mint jóllakni ke­nyérrel, mindennap legalább egy­szer. Felejteni a sok megalázást, macerálást. amit egyes főnök uraktól el kellett tűrni, de ami végül is elszántabbá edzettebbé tette az embert), osztályharcos lett és egész életét egy lapra, a mun­kásosztály győzelémére tette fel. Nem mondom én azt, hogy a „kenyérkét” maradi módon imád­juk. De becsüljük meg benne leg­alább az emberi munkát: a szán­tó-vető emberét, a traktorosét, kombáj nősét, szállítóét, rakodóét, molnárét, pékét. Azért olcsóbb a kenyér az állati takarmányoknál, mert nálunk minden az emberért van. Ne kívánja senki, hogy a pékek csak azért dolgozzák át az éjszakákat, hogy reggelire friss kenyeret kapjanak a malacok is. Olyan „kényes” kérdés ez, amit nem lehet csupán hatósági intéz­kedéssel megoldani. A becsületre, az észre és az emberségre kell apellálni, a társadalom minden becsületes tagjára építeni. Közös erővel, a zsákszámra vásárlók le­leplezésével csökkenne a mennyi­ség, tovább javulna a minőség, emberibbé válna a pékek munka­körülménye. és akkor talán a fia­talok is jobban megkedvelnék ezt a nehéz, de szép és nélkülözhe­tetlen mesterséget. Tanulja meg mindenki és jól vésse eszébe hogy a kenyér árá­ban nincs benne a ráfordított munka értéke, hogy ezer év után végre minden dolgozó család asz­talára annyi kerülhessen belőle, amennyit csak kívánnak. És mondjuk meg nyíltan, őszintén: aki a jószággal etett meg, az a dolgozó ember ellen vét. —th —ós Szabás-varrás tanfolyamon — Nincs tél szabás-varrás tanfolyam nélkül! — mondhat­nánk félegyházi jelmondatként. Hosszú évek óta minden télen megszervezik a Móra Ferenc Művelődési Központban a sza­bás-varrás tanfolyamot, ahol a lányok és asszonyok, üzemi dol­gozók és háziasszonyok megis­merkednek a szabás-varrás alap­jaival, megtanulják a gyermek és család egyszerűbb ruhadarab­jainak elkészítését, az ügyeseb­bek pedig eljutnak a legigénye­sebb ruhák elkészítéséig is. Emel­lett — mint Bodor Miklós igaz­gató a művelődési ház dolgozói­nak munkaértekezletén mondta — a tanfolyam hallgatói beke­rülnek egy lelkes kollektívába és egyik bázisa lesz a kulturá­lis rendezvényeknek is. Képünkön Fekete Jánosné tan- íolyamvezető az egyik tanítvány készítette ruhát próbálja. T. M. MOZIMŰSOR PETŐFI MOZI KISKUNFÉLEGYHÁZA Jan. 25—26: fél 4, háromnegyed e és 8 órakor 1 ELEFANTKIRALY Jan. 27—30: fél 4, háromnegyed 8 és 8 órakor! FELSZARVAZZAK ŐFELSÉGÉT Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Jan. SJ—öi: fél 4 órakor! KÉTÉLTŰ EMBER Jan. 31—1: háromnegyed 6 és B órakori SZÁGULDÁS a semmibe Csak 16 éven felülieknek! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Matiné: Jan. 27-én délelőtt fél 10 óra­kor! ÖTEN AZ ÉGBŐL Kiskunfélegyházi anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Vereb Imre Zsolt (anyja neve: Fazekas Mária), Vereb Ferenc Zoltán (Seres Julianna Rozá­lia). Hegedűs Orsolya (Farkas Judit), Csányi István (Provies Rozália), Bú­za Flórián (Mihály Mária), Rádl Ildi­kó (Berecz Mária Magdolna), Nánásl Attila (László Jolán), Juhász László (Fekete Jusztina Mária), Kapus Krisz­tián (Asner Judit), Krlván Márta (For- czek Matlld Anna), Görög Gizella (Nagy Matlld), Fazekas Andrea Erzsé­bet (Lajos Erzsébet), Volek Erika Pi­roska (Ritka Mária Magdolna). Cseri Imre Iván (Deák Mária), Laczkó Jó­zsef Tamás (Rábai Rozália). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bajzák György — Gál Eva Anna, Bajnok Im­re — Szabó Ilona. MEGHALTAK: Oláh Károlyné Lan­tos Terézia (1 éves, Seres Mihály 83 évea, Takács nnra 45 éves. Bodor Gá- borné Bense Ilona 85 éves, Hideg Jó­zsef 76 éves, Nagy-Pál László 80 éves, Szemerédl Istvánná Varga Anna 88 éves. Molnár Imre 65 éves. Dongó Ja- kabné Tapodl Luca 85 éves, Vereb Margit 53 éves, Kovács Mátyás 76 éves, Blay Gusztáv 86 éves. Varga An- talné Fazekas Mária 55 éves korában. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő r dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Flőfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902 mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom