Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-01-18 / 3. szám

„Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval..." Munkásőrök kitüntetése 0 Csillag György, a II. szakasz parancsnoka álveszi a legjobb szakasznak járó kitüntetést Sztanojev Andrástól, a városi párt- bizottság első titkárától. (Rád! József felv.) Nem véletlen, hogy 200 éves, szeretett városunknak az első születésnapi ajándékot éppen a munkásőrök adták azzal, hogy az elmúlt évi kiváló munkájuk­kal, kommunista helytállásukkal elnyerték „A megye legjobb egysége” kitüntető címet és a vándorserleget. Nem véletlen, mert ők azok közé tartoznak, akik nem sajnálnak semmi ál­dozatot, fáradságot, amikor a haza, a város, a dolgozó nép ér­dekéről, védelméről van szó. A rendhagyó bevezető után térünk át a kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő munkásör század ünnepi egységgyűlésének ismer­tetésére, amely az első jelentős eseménye volt az ünnepi évnek. A tanácsháza dísztermét zsúfo­lásig megtöltő munkásőröket, hozzátartozókat, párt-, állami és gazdasági vezetőket dr. Dobos Ferenc tanácselnök köszöntötte, utána Bibok Kálmán egységpa­rancsnok számolt be az elmúlt évi munkáról, a szocialista ver­senymozgalomban elért eredmé­nyekről. Dr. Cserháti László megyei pa­rancsnok a munkásőri pártmeg­bízatást ecsetelte: többet tenni a társadalomért. Ennek egyik ol­dalán a megbecsülés, megtisztel­tetés, másik oldalán a sok mun­ka, áldozatos helytállás áll. A jól elvégzett termelő munkán túl évi 150—180 óra nagy részét a szabad időből áldozzák. Sztanojev András első titkár — amikor a városi párt nevében felmenti a leszerelőket és tar­talékállományba vonulókat, s köszönti a helyükbe lépő, esküt tevő fiatalokat, megköszöni a hozzátartozók megértő segítsé­gét — az ünnepi év legszebb ajándékának tartja az elnyert kitüntető címet és serleget, s ké­ri, hogy ezt a szép hagyományt a város munkásőrei fejlesszék tovább. A kitüntetések átadása után az eskütétel, majd a fegyver jelké­pes áfadása következett. Az ün­nepséget követő fogadáson pe­dig dr. Kurucz Vilmos, az or­szágos parancsnokság osztályve­zetője Bibok Kálmán parancs­noknak átadta az országos pa­rancsnokság anyagi elismerését. Mezőgazdasági könyvhónap Február 1-én kezdődik az egész országban a mezőgazdasági könyvhónap, melynek megnyitó ünnepségét a 200. születésnapját tartó Kiskunfélegyházán rendezik meg. A városi tanács dísztermé­ben február 1-én 11 óraikor dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mond megnyitó beszédet. Ezután 13 órai kezdettel, a szomszédos Hattyú­házban levő Petőfi Könyvtárban könyvkiállítást nyit meg dr. Be- lényi István, a városi tanács el­nökhelyettese. A mezőgazdasági könyvhónap további programja: február 6-án 10 órai kezdettel a Petőfi Sán­dor Könyvtár olvasótermében dr. Pacs István egyetemi tanár elő­adása, a májliba előállításának technológiájáról. Február 12-én 10 órakor a Fegyveres Erők Klubjában dr. Sós Gábor állam­titkár előadása „A mezőgazdaság vertikális fejlesztésének kérdései” címmel. Február 20-án 10 órakor a Petőfi Sándor Könyvtár olva­sótermében : Erdei Sándor fő- szerkesztő előadása: A tanyák helyzete az Alföldön. Február 27-én 10 órakor dr. Szabó János főiskolai tanár a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet dísz­termében : Rét- és legelőgazdál­kodás az Alföldön címmel tart előadást. — T — A 05 jelenti Nincs az évnek olyan napja, a napnak olyan perce amikor a 05 telefonszámon ne jelentkezne a hívott fél, a városi tűzoltóság, hogy a segítségkérés után nappal egy, éjjel másfél percen belül szirénázva robogjanak a megadott cím felé. Folyamatos „üzem” ez, ahogy január 1-től december 31- ig, éjjel-nappal, szünet nélkül folyik a munka. Nyereménysorsolás a BIK-nél Az állandó vevőkör kialakítá­sára bevezetett akció a BIK Vas- Műszaki boltjában sikeresen fo­lyik. Azok között, akik féléven­ként legalább 800 forint értékű árut vásárolnak, értékes árucik­keket sorsolnak ki. Az 1973. év második felében 507 ilyen állan­dó vevő volt. A sorsolást január­ban „zsúfolt ház” előtt ejtették meg, amikor 50 értékes nyere­mény, 25 ezer forint értékben ta­lálta meg boldog tulajdonosát. A legutolsónak kihúzott Lehel hűtőszekrényt Sándor Imréné, Fürst Ijándor utcai vásárló nyerte. T. M. 0 Szántó An­dor, a tanács termelései Já- tás-felügyeleti osztályvezető­je a szeren­csekerékbe helyezi a szel­vényeket. (Rá- dl József felv.) A SZURKOLÓKNAK Mérlegen a Vasas A jól sikerült Nyári Totó Kupa- mérkőzések után jobb szereplést reméltünk a Vasas labdarúgó­együttesétől. Biztató rajt után azonban a csapat visszaesett és az ötödik, nyolcadik forduló után a kiesőnek számító 14. helyen ta­nyázott. Sem a hazai, sem az ide- genbeni szerepléssel nem lehe­tünk elégedettek. Ezekben a fiúk­ban jóval több van. mint amire a tabella állása alapján követ­keztetni lehet. Hazai pályán le­adtak úgy 5 pontot, amikor mécs­eseket a fölény alapján gólokkal kellett volna nyerni. Legkiábrán- dítóbb a Félegyházán Gyomától elszenvedett 0:2-es vereség volt. Szerencsére az itthon elhullajtott pontokat vidékről visszahozták a fiúk. Legyőzték Orosházán a 4. helyezett Dózsát, megverték Sar­kadon a Kinizsit és pontot hoztak Szentesről is. Igen rossz a piros-kék együttes gólaránya, s ez három idegenbeni súlyos vereségnek tudható be. Szegeden 5:0-ra. Jánoshalmán 4:0-ra. Gyulán 3:0-ra kaptak ki és merem állítani, hogy egyik csapat sem jobb a Vasasnál, főleg a SZAK. ,és a Gyula. A súlyos vereségeket részben kapushibák­nak. részben a lélektelen hozzá­állásnak köszönhetjük. Itthon a hazai közönség is tanúja lehetett a bajnokjelölt Szarvas és a jó ké­g ességű Apátfalva legyőzésének. ta a játékosok minden meccsen olyan legesen küzdöttek volna, mint az említett két találkozón, akkor sokkal pozitívabb képet festene a táblázat. Végső fokon a 10. hely az adott körülményeket figyelembe véve elfogadható, hi­szen a sorsolás tavasszal kedve­zőbb lesz. Ami a játékosok telje­sítményét illeti, továbbra is a 28 éves Sahint illeti az első hely. Egy-két kivételtől eltekintve a csapat, sokszor pedig a mezőny fölé nőtt. Gulyás a- mezőnyben többet nyújtott, mint kapuban. A kitűnő képességekkel rendelkező játékos hajlamos a könnyelműs- ködésre, ez pedig főleg a kapus­nál sokszor megbosszulja magát. Rigó Zoltán jól védett, neki még sokat kell fejlődnie. Dongó saj­nos, hangulatjátékos, voltak kitű­nő, de voltak gyenge momentu­mai. A 16 éves Horváth tehetsé­ges, neki nem a balhátvéd a posztja. Varga technikás. Iványi I. igen lelkes fiú. mindketten hullámzó teljesítményt nyújtot­tak. Szegőtől tavaszra nagy for­majavulást várunk, tehetsége, de könnyelműsége sem vitatható. Sajnos, a csapatnak nem volt igazi góllövője. Iványi II. 4, Far­kas 3, Patyi 1 gólt szerzett. Ha ez a három fiú tavasszal belelendül, sokra lesznek képesek. A csatár­sorban a legjobb átlagteljesít­ményt Rigó I. nyújtotta. Az apró­termetű ..minden lében kanál” fiú labdáiból meccseket lehetett volna nyerni. Jemei jó cserejáté­kosnak bizonyult. Lantos János tavasszal bizonyára felhoz egy-két ifi játékost, hiszen nem vagyunk szűkében a tehetségeknek. P. J. Húsellátás Az ÁFÉSZ igazgatósága két alapvető feladatot is teljesített, amikor 1972-ben megalakította a sertéstenyésztő és hizlaló szak­csoportot. Először: támogatja a háztáji gazdaságokban a sertés- tenyésztést és hizlalást, másod­szor : számottevő mennyiséggel segíti a város és a hozzátartozó községek lakosainak húsellátását. 1973-ban a szakcsoport 320 tagja 2117 darab, vagyis 37 vagon ser­tést adott le. amit a Dobó utcai sertésvágón, a népszerű „kisvágó- hídon” vágták le és 30 százalék­ban feldolgozott, 70 százalékban pedig friss tőkehús formában ke­rült értékesítésre. A kísérlet te­hát bevált és életképesnek bizo­nyult, s ennek alapján az idei húsellátás biztosítására a szerző­déskötésedet máris megkezdték. A szerződőknek minden kiló élő­súlyra egy forint felárat adnak, amiből 70 fillér a hizlalót, 30 fil­lér pedig a közös alapot illeti meg. A fiatal társulás közös alap­ja máris megközelíti a 200 ezer forintot. S hogy a nagyobb meny- nyiségű sertések feldolgozása se ütközzön akadályba megkezdték egy nagyobb. 6—7 ezer sertés vá­gására alkalmas üzem tervezését. T. M. Erről beszélgetünk most, az év elején, Tokai György főhadnagy- gyal, a városi tűzoltóság parancs­nokával, aki elmondta, hogy nem­es ak tűzoltáshoz, hanem műszaki mentéshez, vízszívatáshoz, köz­úti balesethez, összedőlni készülő épületek alátámasztásához is ki­vonulnak. 1973-ban 119 hívásra vonultak ki, ebből saját területre 85 esetben, a szomszédos tűzoltó­ságok területére — a kölcsönös segítségnyújtás alapján —, 34 al­kalommal. Ezeken kívül 144 ellenőrzésen, 27 tűzvédelmi szemlén és 99 új létesítmény műszaki átadás-át­vételén képviseltette magát a tűzrendészeti hatóság. Húsz al­kalommal kellett a felügyeleti szervekhez fordulni és kérni a mulasztók felelősségre vonását. Az év folyamán megmentett érték 30 millió forintra tehető. Ebben csak a közvetlenül veszé­lyeztetett társadalmi és magán- tulajdon szerepel. Az, amit a megelőző munkával, neveléssel, ellenőrzéssel megmentenek, szinte felmérhetetlen. Városunk fejlődése, a magas­építkezések elterjedése megkö­veteli, hogy párhuzamosan a tűzoltók felszerelését is korszerű­sítsük, mert a fegyelem, a szak­mai-fizikai felkészültség és az állandó továbbképzés mellé ütő­képes, korszerű eszközök és fel­szerelések is elengedhetetlenül szükségesek. — T — Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Németh István Mi­hály (anyja neve: Piandó Ilona Mag­dalina), Csendes Imre (Kálmán Éva), Pecz Miária Mónilca (Horváth Mária), Fricsfca Géza Lászlói (Pólyáik Erzsé­bet), seres Gabriella (Udivardi Teré­zia), Cseszkó Zoltán (Kocsámy Erzsé­bet), Kántor Zoltán (Küss Mária), Ko­csis István Zsolt (Hadlas Ildikó), Ka­san- Bernadett (Tóth Hona), parlagi Ildikó. (Quit Mária Magdolna). Tímár Erzsébet (Rozsnyal Erzsébet), Csulka Rozália (Kaldenekker Rozália), Hat­vani Mihály (Tóth Erzsébet). Bozókl Edina Emőke (Szálai Sarolta Margit), Kis István János (Tóth Hona), Gyön­gyösi Csilla Mária (Nlaigy Kinga Teo­dóra), Farkas László (AJtad Julianna), Szabó Éva (Csonki írén Erzsébet), Balog Beáta (Tóth Margit), Somogyi Hedvig Zsuzsanna (Gulyás Anikó El­vira), Sinkó István (Simkó Terézia), Gulyás László Gáspár (Kovács Má­ria Ilona), Dobos Beáta Erzsébet (Sa­mu Erzsébet). Bananyi Klára (Hegyi Klára Zsuzsanna), Bananyi József (Hegyi Klára Zsuzsanna), ikrek, HuBzka Pál László (Bense Hona), Naigy Tünde Franciska (Punyl Fran­ciska), Piroska János (ónodi Rozá­lia), Kurucz Tamás (Sinkó Katalin), Kolompár Imre Ferenc (Kozák Má­ria). Szarka Erika Mária (Sípos Má­ria). MEGHALTAK: Tarjányi András 70 éves. Boldizsár János 75 éves. Farkas László 1 naipos, Gulyás Lászlóné Kis Mária 70 éves, pöszmet Mihály 59 éves, Czakó Pap Veronika 77 éves, Tóth-Deme János 78 éves korában. MOZIMŰSOR PETŐFI MOZI KISKUNFÉLEGYHÁZA Jan. 18—19: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! FARKASHORDA Jan. 20—23: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VARUNK, fio Jan. 24—26: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! ELEFANTKIRALY Matiné:, január 20-án délelőtt fél 10 óraikor i különös házasság Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán január la-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyeletét. Lakása: Wesselényi u. 3., telefon: 180. Ugyanezen Idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pél- monostora. Kunszállás. Gátér és Pe- töhszálllLáson az ügyeletet dr. Szánó Tibor tarja. Lakása: Pálmonostora. A Félegyházi Közlöny december 28-i számában olvashattunk “ arról, hogy a városi tanács rendeletet alkotott a díszpolgár- választásról. Hagyomány felújítására vállalkozott ezzel tanácsunk. Az első díszpolgáravatás ugyanis több, mint száz éve történt Kiskunfél­egyházán. Azóta összesen tizenhármán kapták meg e címet. Közü­lük a legkiválóbbakat az új rendelet is elismeri. Reményi Ede, Kossuth Lajos, Holló Lajos és Móra Ferenc (kár, hogy Jókai Mór kimaradt a sorból) továbbra is díszpolgárai maradtak városunknak. Róluk szeretnénk most szólni. Nem a „mérceállítás céljával”, csupán azért, mert — úgy gondolom — jó, ha tudjuk kiket követnek új díszpolgáraink. lYeményi Ede neve mellé egész sor címet írhatnánk. Külföldön -**■ elsősorban hegedűművészként, zeneszerzőként ismerik. Az angolok számon tartják úgy is, mint Viktória királynő magánhegedű­sét, a „virtuózi cím” birtokosát. Az 1848—49 történetével, eseményei­vel foglalkozó művekben, mint Görgey segédtisztje, a szabadságharc őrnagya szerepel. A Petőfi-kultusz kutatói a pesti Petőfi-szobor felál­lításának kezdeményezőjét és anyagi alapjának megteremtőjét tisz­telhetik benne. A kiskunfélegyháziak pedig nem kevesebbet, mint a Petőfi utca 7. számú ház falán levő emléktáblát és az első országos Petőfi-ünnep- ség megszervezésének dicsőségét köszönhetik Reményi Edének. Ezért is választotta a város 1861. november 20-án a száműzetésből nemrég visszatért Reményit díszpolgárává. Hogy milyen jelentősége volt e választásnak és az említett Petőfi- ünnepségeknek, arról Mezősi Károly így ír: „... elindított egy olyan, az 1848-as hagyományokat tisztelő kultuszt, amelynek kiemel­kedő fejleményei lettek....” K ossuth Lajost — 1886. augusztus 8-án — Kiskunfélegyháza vá­lasztotta először díszpolgárává, s Magyarország összes ren­dezett tanácsú városait hasonló értelemben leendő eljárásra felhívta. A felhívás eredményeként még nyolc magyar város adományozott díszpolgári címet Kossuthnak. Nem lokálpatrióta elfogultság, ha azt mondjuk: erre ma is joggal lehetünk büszkék. Különösen ha tud­juk, hogy a „félegyházi 48-asság” rendkívüli bátorsága testesült meg e választásban. Mert bátorság kellett ahhoz, hogy azt az embert, akit magyar állampogárságától is megfosztottak, egy kis magyar város díszpolgárává válasszon. Nagyszerű tettével városunk kezde­ményezőjévé vált az országszerte kibontakozó Kossuth-kuitusznak és vele a függetlenségi, ellenzéki politika felvirágzásának is. Kossuth Turinból nyolcoldalas levélben köszönte meg a „kegyeletes meg­emlékezést". A levelet Helfy Ignác e sorok kíséretében küldte meg a város tanácsának: „El fog jönni egy idő, midőn lelkes hazafiak oda fognak zarándokolni Önökhöz, hogy a magasztos hazaszeretet e ritka ereklyéjét saját szemeikkel láthassák”. H olló Lajos díszpolgárrá választása 1906-ban történt. A leírtak ismeretében már természetesnek tűnik, hogy Kossuth válasz­tása után húsz évre azt az embert tünteti ki a „mindig hű Kossuth- város”, aki ekkor immár tizenkilenc éve képviselte 48-as független­ségi programmal a parlamentben. Mint e jegyzőkönyv tanúsítja, a választás „egy szívvel és lélekkel közös elhatározással történt”. Köz­ismert adat, hogy Holló Lajos 31 évig volt városunk országgyűlési képviselője, egyben a függetlenség és a béke eszméjének hirdetője. Nem szerénytelenség, ha leírjuk: a mi követünk volta magyar par. lamentben — 1918-ban — a béke ügyének első interpellálja. Halála után nem sokkal, 1918. november 24-én — leplezték le, a városi tanács dísztermében ma is látható, róla készült festményt. Az ün­nepségre Károlyi Mihály miniszterelnök a következő táviratoi küld­te: „... Hálával adózom azon férfiú emlékének, aki oly bátran hir­dette mindig a függetlenség és a béke követelését...” M óra Ferencnek huszonöt éves írói jubileuma alkalmából ado­mányozták a díszpolgári címet. Talán nem túlzás, ha azt írom, hogy Reményi Ede, Kossuth Lajos és Holló Lajos után nem is következhetett más, mint a borotvatokjába Kossuth-képet és „Éljen negyvennyolc” feliratot faragó szűcs fia: Móra Ferenc. Mezősi Károly is természetesnek tartja, hogy „ebben a városban, családban, iskolá­ban Móra Ferenc is márciusi ifjúvá nevelődött.” O maga igy ír erről: „Holló Lajos tanított meg Kossuth Lajos magyarjának lenni.” Móra díszpolgárrá választása már nem olyan „egy szívvel és lé­lekkel” történt, mint Holló Lajosé. A képviselőtestületi ülés jegy­zőkönyve bizonyítja, hogy az ellenzéknek mily heves harcot kellett vívnia a kormánypárttal. Az utóbbi képviselői arra hivatkoztak, hogy „Móra Ferenc a kommunizmus alatt írásaiban oly magatartást tanúsított, amelyből joggal következtethető, hogy a kommunistákkal együtt érzett és azokat további kitartásra és munkára buzdította”. Az 1927. december 28-i ülés végül is az ellenzék győzelmével végző­dött, és közel két év múlva, az 1929. június 9-én tartott ünnepi ülé­sen Móra átvette á díszpolgári oklevelet. A szülőváros megbecsülését Móra vallomásaiban és írásaiban vi­szonozta. Végrendelete is a „Félegyháza-szeretet” jegyében fogant, mely szerint az volt a kívánsága, hogy szülővárosában temessék el. Mint írta: „Félegyháza iránti szeretetemnek ennél jobban nem tu­dok kifejezést adni.” néhány sor keretében nincs lehetőség arra, hogy ily kiválósá- 1N gQjj érdemeit részletesen ismertessük. Talán sikerült érzé­keltetni a legfontosabbat: ök azok, akik körül és hatására kibonta­kozott az a társadalmi és politikai közszellem, melyet „félegyházi negyvennyolcasságnak” nevezünk és amely közszellem annyi dicső­séget szerzett városunknak. Azzal zárom soraimat, hogy kívánjuk új díszpolgárainknak: vizsgázzanak épp oly jól emberségből, mint elődeik. „ Sajtos Géza Ki nyer február 8-án? Játék és muzsika tíz percben — Kiskunfélegyházán Aki kérdez: Boros Anikó. Czi- gány György, Zsoldos Péter (a naptól függően). Aki válaszol? — Nos. erre keresünk mi választ, illetve jelentkezőket. Mint de­cemberi számunkban már jelez­tük: 1974. február 8-án Kiskun­félegyházán, a Hattyú-presszó lesz az adás színhelye. A verseny a szokott módon történik. A je­lentkezők közül sorsolással döntik el, hogy kik lesznek a játék részt­vevői. A kérdések az aznapra asszociálható zenei eseményekhez, évfordulókhoz, hires művészek, zeneszerzők születésnapjához kap­csolódnak. Az első versenyző négy kérdést kap, melyekre he­lyes válasz esetén 300 forintot nyer. A második játékos az ötö­dik kérdésre válaszol, melyért ju­talma egy hanglemez. Zenével ér véget a tízperces műsor, amelyen — ha jól sikerül — egész Félegyháza lakossága nyer. S. G. felegyhazi közlöny a Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 118. 143. Í7J. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—98/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom