Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-10-13 / 41. szám

FÍMlffl KOZIM Petőfi emléke Kiskunfélegyháza tér- és utcaneveiben igényelt. Így lett parcelláz­va a város északnyugati részén a Kiss Gizella féle föld is. A családi hajléku­kat itt felépítő lakosság, Petőfi iránti tiszteletből, az új városrészt Petőfiváros- nak nevezte el, ahhoz ha­sonlóan, hogy a város déli részén épült új városrész hivatalosan a Móraváros nevet kapta, a lakosság Móra-kultuszáról indíttat­va. A Petőfi-kultusznak ezt a legújabb hajtását a vá­rosi tanács 1971-ben hatá- rozatilag is megerősítette, s ezzel hivatalosan is el­ismerte a városunk lakos­ságában elevenen élő Pető- fi-hagyományokat. Az el­nevezés indokoltságát lehet vitatni, de az új Petőfi­város lakóinak nagy köl­tőnk iránti tiszteletét és szeretetét nem! A jubile­umi évfordulóra emlékezve viszont most ez a lényeges! Fekete János Moziműsor Október 14-én: A CSENDŐR NYUGDÍJBA MEGY Október 15—Ifi: VANYA BÁCSI Október 17-én: fél 4 órakor REMEK FICKÓK hármnegyed 6 és 8 órakor Művészmozi HÁLÁL VELENCÉBEN 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Október 18-án: REMEK FICKÓK Október 19—20: FUSS, HOGY UTOLÉRJENEK MATINÉ vasárnap délelőtt fél 10 órakor Október 15-én: EGY TAXISOFŐR HALALA Előadások kezdete: hétköznap, vasárnap: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Legutóbbi ülésén város- és községpolitikai kérdések­ről tárgyalt Kecskeméten a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága dr. Weither Dá­niel elnökletével. Farkas Jó­zsef, a megyei népfront tit­kár által előterjesztett je­lentés megemlítette, hogy 1960-tól 1970-ig a népfront bizottságok által kezdemé­nyezett társadalmi munka értéke a megye területén 499 millió forint volt, és az azt követő években is 90— 100 millió forint körül ala­kult évente. Sok szó esett arról, hogy a helyi népfront bizottsá­gok hogyan segíthetik elő az eddiginél még jobban a város- és községpolitikai munkát. A jelentés is, a hozzászólók is szóltak a la­kásgondokról, tanyai isko­lák villamosításáról, a szol­gáltatások megjavításáról, a tanyasi kollégiumokról és még sok fontos kérdésről, melyek talán mind fonto­sabbak a fásításnál, amit egyik hozzászóló, az erdő- gazdaság vezetője nagy szenvedéllyel vetett fel. El­mondta, hogy ma már vi-. A szurkolóknak „Pedig akkor sokkal kisebb nevek játszottak“ ÖKÖLVÍVÁS: Szegeden hat egyesület részvételével rendez­ték meg az 1972. évi Felszaba­dulási ökölvívó tornát. A fel­nőttek versenyében 3/0 súlycso­portban került sor összecsapá­sokra. A nehézsúlyban nem volt induló. A Kun Béla SE- ben nem indult Borbély és Buknitz. Ennek ellenére 4 ver­senyző vívta ki magának az első helyet. Róka, Tímár, Már­ton és Apró aranyérmet szer­zett, s ezzel megnyerték a fel­nőttek viadalát. Az ifjúsági versenyzők közül Csáki szere­pelt legjobban, ő is első he­lyen végzett. KOSÁRLABDA: Tipográfia- Vasas 58:5ö. A néhány hete még bajnok jelölt Vasas-lányok má­sodik vereségüket szenvedték el. két héten bélül. Ezt azonban nem kell tragikusan venni. Aki ismeri a körülményeket az meg sem lepődik még a hazai ve­reségen sem. Bódi Tivadar ed­zőnek igen tehetséges, de rend­kívül fiatal, tapasztalatlan gár­da áll rendelkezésére. Ha csak áz utolsó évet tekintjük, le­mérhetjük az esélyeket, hiszen 5 olyan kislány hiányzik, aki kezdő játékosnak számított. Mészáros eltávozott, Iványi, Pauliteka. Kovács és Pálinkás I. abbahagyták. Ezeknek pót­lása nem megy egyik napról a másikra. Őszintén szólva nehéz meg­érteni, hogy a négy kislány, akik igen fiatalok és akik any- nyira rajongtak a sportért, miért hagyták cserben a Va­sast és a kosárlabda-csapatot. A Vasas legeredményesebb játé­kosai: Vigh 23, Kis Ferenc 15, Bódi 11 voltak. LENIN TSZ—SZARVAS 75:85. A félegyházi kosaras fiúk bra­vúros győzelmet arattak Szarvason a bajnokjelölt hazai csapat ellen. Az ellenfél már 13 ponttal vezetett a II. félidő­ben, amikor Kerék Csaba ve­zérletével a félegyháziak meg­fordították a mérkőzést és ma­guk javára döntötték el azt. Kerék, a mezőny legjobbja 28 pontot szerzett. Mészáros 15, Nádasdi 12. Csáki 11 kosárral járult hozzá az értékes győze­lemhez. LABDARÜGAS: HM. ME­DOSZ—VASAS 3:0. A múlt év­ben 1:0-ra győzött a Vasas a sokkal esélyesebb MEDOSZ el­len, annak otthonában. Pedig akkor sokkal kisebb nevek ját­szottak a csapatban. Merem ál­lítani, hogy a Vasas játékosai egyénenként jobb erőkből áll, mint ellenfele. Ennek ellenére a hazaiak nyomasztó fölényben voltak és nagyobb arányú győ­zelmük sem lett volna megle­pő. A vásárhelyi fiúk lelkesen, energikusan küzdöttek, és nem ismertek elveszett labdát. Ez­zel szemben fiainkat az ener- váltság, a tespedtség jellemez­te ezen a találkozón. Minden­esetre nem ártana megvizsgál­ni egyes játékosok életmódját. A Vasasban ismét Sahin ját­szott állagon felül, de Hlu- chány, Kelemen, Faragó, Lin- ka és Karsai is lelkesen ját­szottak. csak éppen nem ment nekik a játék. KUN BÉLA SE—SZAMUELY SE 0:2. Hiába a nyomasztó fö­lény, ha a csatárok a kínálko­zó helyzeteket nem tudják ki­használni. A kalocsaiak a II. Raffael Rozália 20 éves alkalmi munkás, akit kör­nyezetében „Csikó”-nak be­céznek, Kiskunfélegyháza, Romhányi János u. 67. szám alatti lakos lopás bűntette miatt került a vádlottak padjára. Ugyanabban az utcában lakik egy 74 éves szabó is, aki esetenként a lakásán kisebb javításokat szokott végezni. Raffael Rozália is végeztetett ilyen ruha javí­tást, amiért a szabó 5 fo­rint munkadíiat kért. A „Csikó” ezt 500 forintossal fizette ki, és végignézte, hogy a mester a szobában hol tartja megtakarított pénzét. Másnap egy nőismerősé­vel újra megjelent a sza­bónál Raffael Rozália, és amíg az idős szabó az elő­félidőben kétszer elfutottak ég két gólt lőttek. VÖRÖS CSILLAG—KEREK­EGYHÁZA 4:1. Kerék Csaba labdarúgásban is kitett ma­gáért. Csapata ugyanis fölé­nyesen győzött az élvonalhoz tartozó Kerekegyháza ellen. Góllövök: Buksit. 2, Bense, He­gedűs. SZÁNK—VASUTAS 2:2. Gól­lövő : Kratofill 2. A jól sze­replő Vasutas Szánkról is elho­zott egy pontot. A VASÁRNAP SPORTJA: Labdarúgás: Vasas—Gyom a, Alpári út 14.30 órakor, Kiskun- majsa—Kun Béla SE Kiskun- majsán. Vasutas—Solt, Hon­véd-pálya, 11 órakor, K. MÁV —Vörös Csillag Kecskeméten. KOSÁRLABDA: Vasas—Egri Tanárképző József Attila Isko­la 12 óra, Lenin Tsz—Békés­csaba mérkőzés csütörtökön -került lejátszásra. P. J. szobában a varrógép mel­lé ült, a nadrág megjavítá­sát végezte, Csikó beosont a szobába és a szekrényből kiemelte az ott levő 2400 forintot. Az idős ember ép­pen végzett a javítással, és észrevette, hogy „ügyfele” a szobából jön ki. Megkér­dezte. mit keresett a szo­bában? Megnézte, hány óra van. Az írni-olvasni sem tudó iány ilyen furfango­san járt túl az idős, nagy élettapasztalattal rendelke­ző mesteremberen. S ami­kor észrevette a spórolt pénz eltűnését, ügyfele már árkon-bokron túl volt. Pénze a mai napig sem té­rült meg. A kiskunfélegyházi városi bíróság Raffael Rozáliát lo­pás bűntettéért öt hónapi szabadságvesztésre ítélte. Tilosban járt a „Csikó“ Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán októ­ber 14-én, szombaton dél­után és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyeletet. Lakása: Wesselényi u. 3 Telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmo- nostorán, Kunszálláson, Gátéron és Petőfiszálláson az ügyeletet dr. Horváth Tibor tartja. Lakása: Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. Telefon: 387. Itt az Ssz, a fásítás ideje lágméretekben foglalkoznak a környezetvédelemmel, amelynek egyik fontos al­kotó eleme a fásítás. A sok fontos kérdés kö­zül nekem ez ragadta meg a figyelmemet legjobban, de hozzászólásomat — mi­vel elsősorban minket, fél- egyháziakat érint — lapunk hasábjain teszem meg. Felszabadulás után talán egyetlen város sem ért el parkosításban, fásításban akkora eredményt, mint a mi városunk. Úgyszólván a nulláról indultunk, és ut­cáinkat, tereinket virágos kertekké varázsoltuk, a la­kosság áldozatos munkájá­val. Két erdőt is telepítet­tünk: a Halasi út melletti Feketeerdőt ég a Szegedi Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Zetkó Zol­tán (Cseri Mária), Antal Károly (Kasza Rozália), Horváth Tamás Norbert (Palásti Katalin Zsuzsan­na), Szabó Tibor (Szatmári Julianna), László István Ferenc (Matasics Éva), Ré- czicza Ildikó (Vakulya Má­ria Éva), Berecz István (Kiss Mária), Kis-Szabó Éva (Hajagos-Tóth Mária Magdolna), Tarjányi Móni­ka (Mészáros Rozália), Kal­már Zsolt (Csorba Marian­na Erzsébet), Barta Zoltán Róbert (Patai Ilona Fran­út melletti Park-erdőt, melynek a területéből lopkodtunk ugyan az üzemek bővítéséhez, de még így is számottevő zöld terület maradt. Most nem beszélek közös gazdasága­ink papírnyár telepíté­séről, melyben szintén szép eredményekkel dicsekedhe­tünk. Az utóbbi években azon­ban mintha megpihentünk volna babérjainkon, telje­sen megállt a fásítás. Mi lehet az oka? Kecskeméten hallottam, hogy facsemetét ingyen is kapnánk. Társadalmi mun­kásaink vannak. A társa­dalmi munkával szerzett pontok is jól jönnének a városok versenyében. Ügy tudom, tervek is vannak a zöldövezetek létesítésére, ha nincsenek, csinálni kell. Ha le is lassult az építke­zés üteme, a fásítás attól folyhatna, mert nem lenne az baj, ha a majdan meg­építendő házakat már lom­bos, felnőtt fák fo­gadnák. Tóth Miklós ciska), Kóbor Lajos Sándor (Dobos Mária), Tóth Erzsé­bet Anita (Rácz Piroska), Tóth Béla (Fekete Mária Klára). HÁZASSÁGOT KÖTÖT- TEK: Fekete Ferenc — Pal- lagi Franciska Sarolta, Kis János-Retkes Mária, Dévai János — Tóth Erzsébet, László György — Borbély Erzsébet, Süveges József — Kristóf Mária Erzsébet, Va* ras-Tóth Antal — Pallagi Margit, Gulyás Gyula — Tajthi Erzsébet Piroska, Li­geti János István — Vadász Éva Rozália, Udvardi Ist­ván — Tánczos Irén MEGHALTAK: Szabó Mihályné Mihályi Judit 81 éves, Retkes Imre István 74 éves, Bársony Józsefné Bar­na Anna 65 éves, Péter-Hé- déri Gáborné Tápai Erzsé­bet 73 éves, Katona János 79 éves, Tóth Sándor 73 éves, Vadkerti-Tóth József 70 éves, Almási János 80 éves, Posztós István 24 éves, dr. Dénesy László Árpád 68 éves, Horváth Mihályné Tábi Mária 87 éves, Laczkó János 62 éves. FGLEGVHAZ) KÖZLÖM * Magyar Szocialista Muniíi- párt Kiskunféieevhaz Városi Bizottságának 'apia. Petőfi Népe Kiadása, Főszerkesztő dr. weither Dániel Felelős kiadó: PreiszlnRer András Szerkesztőse^ es aadóhivatali Kiskunfélegyháza. Marx tér l. Telefon: 15 4S 273 á lapot árusításban a télegy­házi postahivatal terjeszti. Előrizethető a neun postahiva­taloknál és kézbesítőknél. Postautalványon, valamin* át­utalással a KH1 óén 7 fores Imi t—l-zőszámftra. Petőfi Nyomda Kecskemét — Tel.: 13-721 Index: 25 908 A nép adja a neveket Reményi Ede úr óhajtása... Az igazi Petőfi tér Az utcanevek, a terek elnevezése a hely múltjá­nak fontosabb mozzanatait örökítik meg. Az utcanév hű tükre a múlt egy-egy eseményének, irodalmi, művészeti vagy éppen for­radalmi emlékének. Az utcanévadás első sza­kaszában — a XIX. század közepéig — a nép alkotja a neveket. A személynév megjelenése a tér- és utca­névben átmenet az utca­név-történetünk második szakaszába, a hatósági név­adás korszakába — XIX. századtól napjainkig. A személyi utcanevek egy ideig még kifejezik a név­nek az utcához fűződő kap­csolatát, de később a hi­vatalos névadást jobbára az ötletszerűség jellemzi. Kiskunfélegyházán is a nép alkotta az utcaneve­ket egészen 1850-ig, ami­kor hatósági intézkedés történt az utcák hivatalos elnevezésére. A hatósági eljárás a népi utcanevek szinte valamennyiét átvet­te és hivatalosan megerő­sítette. Az utcanévadás második szakaszában — a századfordulóig — tovább­éltek e nevek. Ebben az időszakban mindössze két hatósági elnevezés történt: 1867-ben a Petőfi tér, és 1887-ben a Kossuth utca. Mindkét elnevezés orszá­gos jelentőségű esemény volt, a város forradalmi hagyományaival szorosan öszefüggő két kiváló sze­mélv máig elevenen élő kultuszának bizonysága­képpen. A Petőfi jubileumi év­fordulóra emlékezve, váro­sunk Petőfi kultuszának érdekes mozzanatait fedez­hetjük fel utcanévtörténe­tünkben. A kiegyezés évében 1867. október 13-án, Reményi Ede a kiváló muzsikus köz­reműködésével és jelentős anyagi áldozatvállalásával, országos ünnepség kereté­ben leplezték le a Petőfi- ház falára elhelyezett Pe- tőfi-emléktáblát. Ez a fél­egyházi rendezvény volt az első országos Petőfi-ünnep- ség. Az ünnepség hangulatá­ban Reményi Ede 1867. ok­tóber 15-én írásban kérte Félegyháza tanácsát, hogy a teret, ahol a „nagy köl­tő emléktáblája díszeleg”, Petőfi térnek nevezzék el. (Kiskunfélegyháza, Állami Levéltár L 35 f 1 Cs 13 Sz 98. irat). 1867. december 10-én a képviselőgyűlés a kérelmet kedvezően fogad­ta: „Reményi Ede úr óhaj­tását szíves készséggel tel- jesitendi a képviselő gyű­lés, s ez úttal el is hatá­rozza, mi szerint azon tér, ahol a na>gy költő emlék­táblája díszeleg, Petőfi tér­nek neveztessék, a gyermek iskola --ül.et napkeleti sar­kaira a czím feljegyeztes­sék." (Kiskunfélegyházi Ál­lami Levéltár Tanácsi-Köz­gyűlési jegyzőkönyv 1867. 655/73. számú határozat). ^elismerhetjük, hogy a je- enlegi Petőfi utca — ak- tor Aranykéz utca 1—2 ,zámú házik a Móra Fe- enc Általános Iskola ál- al bezárt tér, amelyen az j-templom is van, lett « 3etőíi tér. Az első Petőfi tér 1900- g állott fenn. Ekkor s [épszámlálással kapcsolat­on tett intézkedések so- án a tér különállása meg- ízűnt, a néhány házat visz- zacsatolták az Aranykéz itcához és az utcát teljes losszában Petőfi Sándor­éi nevezték el. Petőfi Sán- lor utca nevét azóta is artja. A volt Petőfi teret i régi Halpiac térhez (ma léke tér) csatolták és az 5-templom körüli tér ösz- szefoglalóan Egyház tér levet kapott. Petőfi Sándor születésé­nek centenáriumára ké­szülődve a város vezetősé­ge eredményes akciót foly­tatott a segesvári csatatér­ről elmenekített Petőfi-szo- bor megszerzéséért. A szob­rot a két városháza kö­zötti Városháza téren — jelenlegi helyén — 1922. október 4-én felállították és ez év október 29-én le is leplezték. Dr. Porst Kál­mán gimnáziumi igazgató előzetesen javasolta a bi­zottságnak, hogy a teret, ahol a szobor állni fog, Petőfi térnek nevezzék el. (Félegyházi Hírlap egye­sült Félegyházi Híradó 1922. március 12. 11. szám). A javaslatot a városi ta­nács — sajnos — figyel­men kívül hagyta. Népi demokratikus rendszerünk javította ki a majdnem ne­gyedszázados mulasztást, amikor 1945. szeptember 4-én — az 1930-tól átme­netileg Horthy Miklós ne­vét viselő Városháza teret Petőfi térre változtatta. (Kiskunfélegyházi Állami Levéltár Közgyűlési jegy- zökcsyv 1945. 262/kgy. 1945. számú véghatározat). Ez a ma is élő, igazi Pe­tőfi tér, ahol nagy költőnk szobra áll. Petőfi-kultuszunk a ké­sőbbiekben is felhasználta Petőfi nevét, ha a városban való jobb eligazodás vé­gett erre szükség volt. A város fejlődésére, területi terjeszkedésére tekintettel 1929. januárjában úgy döntött a tanács, hogy a várost az eddigi öt helyett hat közigazgatási kerületre osztja. A történetileg kiala­kult igazgatási egységeket tiszteletben tartva, így lett a negyedik kerület hatodik kerület, amely Petőfiváros nevet kapott. Ennek az el­nevezésnek a terület név­adójával, városunk nagy fiával elszakíthatatlan kap­csolata van, hiszen ebben a kerületben van a Petőfi utca és a Petőfi-ház. Petőfi város — Móra város Kiskunfélegyháza fel­gyorsult fejlődése 1960 után újabb telekkiosztásokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom