Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-11-26 / 47. szám

V iUfg proletariat, egyesülfeteht Ära: 90 filler1 XV. évfolyam, 47. szám *■ \ PETŐFI \EPF RISK l'NFEl.EGYHÁZI KIAOA<A -r wiskuniélogyházar 1971. november 36. Q Ipari üzemeink fő feladata A termelékenység növelése Az MSZMP városi vég­rehajtó bizottsága megfele­lő vizsgálat után megtár­gyalta s részleteiben ele­mezte azt, hogy városunk üzemeiben az elmúlt idő­szakban hogyan növeke­dett a termelékenység, il­letve hol és milyen okok akadályozták a megfelelő feilődést. A jelentés ké­szítői • kilenc termelő egy­ségnél végzett felmérések után ismertették tapaszta­lataikat a végrehajtó bi­zottsággal. Elő1 járóban megállapítot­ták. hogy a gazdasági me­chanizmus reformja kedve­zően hatott a termelésre, a termelévenység növeke­désére’: ütemére. A ki- eoire-súlvozot^hb anyag- ellátás. a belső vállalati irány' 'a és még több más tény ő ’"“n sokat segített a termelés , feltételeinek megteremtésében. A gazda­sági vezetés, a párt- és tö­megszervezetek intézkedési terveket készítettek a ter­melékenység növelésére, de a végrehajtás nem minden esetben sikerült, r'ert több feladatot csak általánosan jelöltek meg. A konkrét in­tézkedések között eredmé­nyeket értek el a műszaki fejlesztésen, a munka szervezésében, új, termelé­kenyebb gépek beállításá­ban, a technológiák javítá­sában és a szállítás géoesi- tésében. Sokat segített a termelékenység növelésében az újításokkal való gondo­sabb foglalkozás. A vizsgált üzemekben 1967-ban 171, 1969-ben 133. 1970-ben pe­dig 209 újítás járult hozzá jelentős mértékben a ter­melékenység fokozásához. Igen fontos szerepe van a termelékenység növelésé­ben a helyes munkaerő­gazdálkodásnak, de ezen a téren még igen sok a lazaság. Kihat a munka- fegyelemre, amiből vesz­teségidő származik, ez pe­dig keresetcsökkenéssel s nem utolsósorban munka­helyi közérzetromlással jár. A lazaságok fokozzák a munkaerővándorlást, ami szintén hatással van a ter­melékenység alakulására. Nem szabad sehol sem el­feledkezni a dolgozók he­lyes bérezéséről, a teljesít­ménybér megfelelő alkal­mazásáról sem. A jelentés végezetül meg- óltanította. hegy a hiányos­ságok ellenére a város ipa­rának fejlődése és a ter­melékenység alakulása megfelel az előírt átlagnak. Határozati javaslatot tár­gyalt ezután a végrehajtó bwottság. metvnek megva­lósítása, a pártszervezetek hatékonyabb segítsége újabb feHőőést eredmé­nyez városunk ipari üze­meiben. Gyémánt­*/ -* esküvő November 20-án szomba­ton tartotta Lajos István, a volt útfenni ártó vállalat dolgozója és felesége a gyémántesküvőjét, a Kis­kunfélegyházi Városi Ta­nács házasságkötő termé­ben. Az ünnepségen jelen volt a jubiláló házaspár 11 gyer­meke, 25 unokája és 18 dédunokája. A Móra Fe­renc Általános Iskola ének­kara tette még hangulato­sabbá az ünnepséget. « Az anyakönyvvezető be­szédében megemlékezett az elmúlt 60 esztendőről, amit Lajos István bácsi és fele­sége együtt éltek, és továb­bi jó egészséget kívánt ne­kik. íf üzem — új munkalehetőség A Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat július elején új üzemet létesített városunkban. Akkor harminc nő látott itt munkához, ma viszont már nyolcvanan válogatják, osztályozzák a gyapjút. Külön varrodát Is létrehoztak, ahol szorgalmas női kezek javítják — sőt, készítik a hatalmas zsákokot. Az új üzem hamarosan nagyot lép előre, berendezkednek a gyapjú mosására Is. A műanyagból zsákot varró nőket örökítettük meg munka közben. Kongresszusra készüt a kommunista ifjúság, és ez a készülődés nem szűkül le csupán a KISZ tagjaira, mert szerte az országban megtartott küldöttértekez­leteken a kommunista fiatalok hangot adnak a KISZ-en • kívüli munka, vagy iskolalársaik véieme- nye'-ck is. A kiskunfélegyházi vá­rosi KISZ-értekezlet kül­döttei is nagyon sok hasz­nos javaslatot mondtak el felszólalásaik folyamán. Ezek közül kiragadunk né­hányat és néhány héten keresztül ismertetni fogjuk olvasóinkkal. Dr. Kanitány Klára, a fiatal sebész, a városi kór­ház KISZ titkára, az egész- ségvaui dolgozók egy'k leg­égetőbb nroblémáióról. a kisgyermekes édesanyák gon* álról szólt. Minden félenvházi tudta, müven kevés a bölcsődei, óvodai férőhelyünk. A fiatal or­vosnő nem ezen siránko­zott. hanem, * életrevaló. Akik felszólaltak megvalósítható javaslattal állt elő. Javaslatának lé­nyege: A hároméves gyermek- gondozási segéllyel álla­munk — úgy, ahogy — megoldja a 3 év alatti gyermekek helyzetét, így az óvoda a fontosabb. Ha a városi tanács átadja az óvodának szánt Dózsa György utcai házat, a volt pénzügyőri laktanyát, az egészségügyi dolgozók haj­landók azt társadalmi ősz- szefogással alkalmassá ten­ni óvodának, ahol helyet kapnának az összes egész­ségügyi dolgozók gyerme­kei, egy osztatlan csoport­ban. ’. ' A város ugyanis tervez 400 férőhely bö'v**~* hét ez lenven az első léncsö. Megvalósulásával mindenki jól tár. Ha. ez a kísérlet be­válik ennek példá ján lehet a. többit is megvalósítani. S a tervezett férőhelyet to­vább emelni, hogy egyet­len gyermek se legyen büntetve azzal, hogy kima­rad az óvodából. Dr. Kapitány Klára lel­kesen beszél a javaslat­ról, amit maga a tanács­elnök: dr. Dobos Ferenc is megvalósíthatónak tar­tott az értekezleten. Még csak annyit, hogy a javas­lat a társadalmi tervké­szítéstől a gyermekek tár­sadalmi felügyeletéig min­denre gondol. Hogy mi az a társadalmi felügyelet? A kisgyermekes édesanyák szívesen vállalnak 10 he­tenként egy reggeli, vagy délutáni 3—4 órás felügye­letet a 6-tól 6-ig működő óvodában addig, amíg an­nak pénzügyi alapjait a város' megteremti. A javaslat tehát elhang­zott, de ha kell. a javas­lattevő újra és újra el­mondja. Most már rajtunk, mindannyiunkon a sor, hogy az a legsürgősebben megvalósuljon, _ J. M. 1 Új automata a villamosenergia ellátásban Kiskunfélegyháza dina­mikus ipari és mezőgazda- sági fejlődése, s az ezzel járó lakossági életszínvo­nal-emelkedés eredménye­ként számottevően emelke­dett a villamosenergia­igény is. Ezt már a régi lövölde területén épített 35/20 kilowattos alállomás. illetve a területet ellátó 35 kilowattos vezetékek már nem tudtak biztonságosan ellátni. Az üzembiztonság foko­zása és a mennyiségi igé­nyek távlati kielégítése cél­jából a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 1989-ben megkezdte az ú] állomás kiépítését. Az új alállomás, mely távlatilag mintegy 20 évre biztosítja a város és kör­nyékének ipari, mezőgaz­dasági és kommunális fej­lődését. november 19-én mutatta be Vajda György vállalati igazgató, a megve, illetve a város párt-, álla­mi és gazdasági vezetői­nek. A jelen pillanatban leg­korszerűbb Ilyen létesít­sem feledkeztek meg rólak Nyugdíjas találkozót ren­deztek az elmúlt héten a városi tanácson. Dr. Do­bos Ferenc vb-elnök kö­szöntötte a tanács nyugdí­jasait, majd a szakszerve­zeti bizottság nevében Tö­rök Gábor szb-elnök üdvö­zölte őket. Az úttörők énekkarának és citerazenekarának mű­sora után megvendégelték az idős férfiakat és nőket, majd sokáig elbeszélgettek a tanácsapparátus egykori és mostani dolgozói, December 18-19-én: Postagalambászak találkozója ményt 6 szakvállalat épí­tette, s a tervezett 16 mil­lióval szemben a kivitele­zési költség 16 millió lett. Ezt azért is érdemes meg­említeni, mert manapság „divatos” az előirányzat túllépése, itt pedig mintegy 2 millió for;-tos megtaka­rítást értek el. Míg a régi aláilomást 8—9 főnyi kezelőszemély­zet szolgálta ki, addig az új teljesen automatizált, A Kiskunfélegyházi Ci • pész Kisipari Szövetkezet tagjai nagy örömmel vették az Aipan úton azt az új épületet, amely szinte egy­szerre megszüntette korhű­ül gondjaiKat'. Már ami az elhelyezést illeti. Itt szép világos, kényelmes müne- .ye.ioen dolgozhattak a szakemberek, s dolgoznak is azóta. Kézzel, hagyomá­nyos szerszámokkal.. De már nem sokáig. A hu­szonhárom éves szövetke­zet szakított a múlttal és megkezdte a gépesítést, ha­marosan bevezetik a szá­la gszerü termelést, növelve ezzel a termelékenységet. A- városban három rész­kezelőszemélyzet nélküli, 8 egy szakember csak azért jár ki naponta, hogy ellen­őrizz^ a műszereket. A város nevében dr. Do­bos Ferenc tanácselnök kö­szönte meg az új létesít­ményt, amely az elkövet­kező évek még nagyobb ütemű fejlődéséhez előre biztosítja a villamosener­giát, és azt kívánta, hogy az új aláilomást mielőbb „nőjje ki” ez a város. legükben vállalnak javí­tást, ezenkívül Alpáron és Kunszálláson is dolgozna^. Árutermelésük fő cikke a női magas szárú cipő, eb­ből negyedévenként 2 ezer párat vesz át tő’ük a nagy­kereskedelmi vállalat. A szocialista munkaver­senyben a Törteli József vezette Kossuth-brigád há­romszor, a Pstőfi-brigád ped'g; Fricska József irá­nyításával ugyancsak há­romszor szerezte meg a ki- törtető címet. Tyefesková és Ady Endre nevét fel­véve, a közelmúltban újabb két kollektíva kapcsolódott be a mozgalomba. Balázs Mihály, az Ady-brigád tagja az új sarokvágó géppel dolgozik. Naponta hat ember munkáját elvé­gezve, 59 pár lábbelin végzi el a szükséges művelete­ket. Szakítás a múlttal A Magyar Postagalamb­sport Szövetség déli kerü­lete az idén december 18— 19-én Kiskunfélegyházán rendezi meg az évenként szokásos galambász talál­kozót. Ez alkalommal a Kiskun Múzeumban, a Dél­kerület 39 egyesülete ga­lambkiállításon mutatja be a legeredményesebb és leg­szebb 400 postagalambot. Itt tartják meg a délkerü­leti közgyűlést és az 1971. évi szárnyas bajnokoknak a díjkiosztást is. Hogy az ország déli területén élő postagalambászok öröme telies legyen, ekkor mutat­ják be azt a 4 ezer posta­galamb szállítására alkal­mas gépkocsit is, amelyet a kerület kapott, melynek összeállítását Kiskunfélegy­házán. a Vörös Csillag Tsz gépműhelyében végzik, Seress János— aid nyugdí ként dolgozik — ke hi­tette ezeket a divatos ... uáncsizma mintadarabokat, n-ni-.eifi.61 most váF-'á'- - megrendelést. A készítő (jobb oldalt) és Juhász Sán r műszaki vezető a min- taua. „.»uikkal. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom