Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-02-03 / 5. szám

maHMi mm A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI kiadása Megkétszereződött a nyereség Szép eredményekről tanúskodott a kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezet zárszámadó közgyűlése A kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezet zárszámadási közgyűlésén az elnöki beszámo­ló azzal a megállapítással kez­dődött, hogy a szakszövetkezet eredményeinek elérésében a par talapszervezetnek igen nagy szerepe volt. Egyformán fog­lalkozott a tagsággal és a szer­ződött dolgozóikkal. Politikai nevelő munkájának következ­ménye, hogy a szakszövetkezet gazdálkodási eredménye 1966- ban 761000 forinttal több volt az előző évinél. Míg ugyanis 1965-ben a gazdálkodás ered­ménye 430 000 forint volt, addig a múlt évben elérte az egy millió 191 ezer forintot. A tervezett nyereséget több mint 200 százalékkal fo­kozták. Meg kell állapítani, hogy a közösbe vont gazdasági terüle­tek jövedelme mellett eltörpül a tagság befizetése, mely mind­össze 154 ezer forint. Tudomá­sul vette a közgyűlés, hogy a közös vagyon nem is annyira a tagság befizetett forintjaiból, mint inkább a közös gazdálko­dásból gyarapszik. A szakszövetkezetnek jelen­leg 151 hold újtelepítésű szőlő­je van. Ebből 57 hold fordul ter­mőre az idén. A szakszerű kezelés eredményeként a még termőre nem fordult szőlő több mint egymillió forint bevételt biztosított a szövetkezetnek. Pedig 690 mázsa szőlőt saját támlás céljából elpréseltck. — A tagságinak az Állami Pince- gazdaság 5 millió 935 ezer fo­rintot fizetett ki az átvett sző­lőért és mustért. — A tagság M O Z A I K Vises befutott cím alatt ege&z oldalas riportot közöl a Labdarúgás januári száma* A félegyházi Vízhányó Lászlóról van szó, aki nyomdászinasként kezdte, a Közlöny sportrovatának vezetőjeként folytatta, és most az 1966. év legjobb futbalibírója lett, aki tizenegy NB-s mérkőzést ve­zetett. Megjárta Londont, Bécset, az NSZK-t, Szófiát és Vietnamot. 1963-ban ő vezette Hanoiban a Vietnam-—Korea mérkőzést. A cikkhez a magunk részéről csak annyit szeretnénk hozzátenni: Vízhányó Lászlót —, aki ma néphadseregünk őrnagya — bátran állíthatjuk a fiatalok elé példaképül: amit egészen fiatal korában maga elé tű­zött, azt keresztül is vitte. — Ügyeletes állatorvos Kis­kunfélegyházán február 4-én, szombaton délután és 5-én va­sárnap egész nap dr. Wissinger László, lakása Batthyány u. 2. Telefon 305. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora, Kunszál­lás és Petőfiszállás községek ré­szére az ügyeletet dr. Szolnoki László tartja. Lakása: Vörös­hadsereg útja 23., telefon 183. — A Petőfi Sándor járási könyvtár közkívánatra 1967. ja­nuár 1-től szombaton délután 13 órától 17 óráig is nyitva tartja a könyvtárat és az ol­vasótermet. Az olvasóteremben rendezett Petőfi-emlékkiállítás mindennap megtekinthető. — Táskarádiót lopott egy szovjet katonától a kiskunfél­egyházi vasútállomáson Czom- bos Jenő 29 éves Pálmonosito- ra, Bánhidi dűlő 33. szám alat­ti lakos. A járásbíróság 10 hó­napi javító-nevelő munkára ítélte. — A művelődési ház irodal­mi színpada is készül a forra­dalmi ifjúsági napokra. Az or­szágos mozgalomban a megyei selejtezők és területi bemuta­tók után a legjobbak a tv élé kerülnek az április 3-i műsor­ban. Igen jelentős tehát a tét. Az irodalmi színpad „Háború, béke, szerelem” című összeállí­tással, szavalatokkal, zeneszá­mokkal szerepel majd, s re­méljük sikerrel. felegyhazi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér. Telefon: 115, 1«, 273 A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 11-86. index: 25 908 — Találtak a, Halászcsárdá­ban egy nagyobb pénzösszeget. Igazolt tulajdonosa a rendőr- kapitányságon átveheti. — Jelmezes farsangi bált rendez a Cipőgyári KlSZ-szer- vezet február 5-én, vasárnap este 6 órától a Móra Ferenc Művelődési Házban. — A Budapesti Kamara Együttes vendégjátéka Kisikun- félegyházán. Február 9-én este 7 órai kezdettel bemutatásra kerül Jókai Mór: Az aranyem­ber című színműve .3 felvonás­ban. egyébként 10 vagonnal több gyülmöksöt szállított felvásár­lásra, mint 1964-ben. Az át­adott mennyiség 75 százaléka exportra került. — Az állatfor­galmi vállalatnak 488 hízott sertést adtak át, 370 darabot a tagok, 118-at a közös gazdaság szállított le. A helybeli lakosság húsel­látására ugyancsak 118 hí­zott sertést bocsátottak a húsipar rendelkezésére. Azzal, hogy a Jonatán Szak­szövetkezet a község közélelme­zéséhez is hozzájárul, a szövet­kezeti eszme méginikább tért hódít a lakosság körében. Jó hatást váltott ki az is, hogy 40 —50 emtiernek egész évre ál­landó munkaalkalmat biztosít. Korszerű szőlőm ű vei ésé vei és gyümölcstermesztésével Kiskun- majsa gazdasági fejlődésének tesz igen jó szolgálatot. H. J. Jó úton az Ifjúsági Klub A probléma országos: a la­pok, a televízió, a rádió, ille­tékes szervek foglalkoznak a kérdéssel, hogy a f iatalok szín­vonalas, alkotó-nevelő elfoglalt­ságot kapjanak, ugyanakkor he­lyük is legyen közös szórakozá­saikra, művelődésükre. 1964-ben a művelődési ház kezdeményezésére Kiskunfélegy­házán is ifjúsági klub alakult. Két éven át hol kisebb, hol nagyobb zökkenőkkel működött, 1966-ban már alig, míg ez év elején már úgy vetődött fel a kérdés, hogy a fiatalok igényel­ték a korábban felkínált lehe­tőségeket. Azóta megszületett a tanács vb határozata is, hogy a fiatalok otthont kapjanak a művelődésre, szórakozásra. A három évvel ezelőtt indult klubélet a jelek szerint végül helyes irányban fog fejlődni. A művelődési ház biztosítja a he­lyiséget és a tárgyi feltételeket, a többi már a fiatalok gondja. A klub programja, műsorai el­döntését ugyanis a demokrati­kusan választott ifjúsági veze­tőség intézi, önkormányzatuk van tehát, és az biztosítja, hogy a klubélet maradéktalanul az ő igényeiket elégíti ki. A fog­lalkozások többrészükben kötet­lenek, s így sor kerül társas­játékra, táncra. Gazdag folyó­irat választék is kerül a klub asztalaira — de havonként, vagy éppen közéleti személye­ket, sportolókat, művészeket hívnak meg baráti eszmecseré­A szurkolóknak Erős edzésekkel készül a Vasas a bajnoki idényre Mint köztudomású az NB n-ben is március 12-én indulnak a bajnoki mérkőzések. Csapatunknak először idegenbe kell felvenni a küzdelmet az elmúlt idényben bajnokságot nyert NB JII-as Goldberger csapatá­val Budapesten, s már előre meg kell mondani, nem lesz könnyű sem ez, sem a soron következő vala­mennyi mérkőzés. Ennek tudatában egyre erősebb edzésekkel készülnek a Vasas játé­kosai a nagy feladatok megoldásá­ra. Szabadtéri és tornatermi edzé­sek mellett az elmúlt vasárnapon már szinte valamennyi számba jö­hető játékos részvételével a József Attila iskola tornatermében kiska­pus mérkőzéseket játszottak, s a megjelent kevés szakember és ér­deklődő örömmel állapíthatta meg, hogy a játékosok nagy kedvvel és lelkesedéssel rugdosták — méghozzá szép számban — a gólokat. Már arra sem kell sokat várni a szurkolóknak, hogy a pályán üdvö­zölhessék kedvenceiket, hiszen feb­ruár 15-én, szerdán délután már a Városunk parlamentje Vasas idehaza Szentes ellen játssza első nyilvános edzőmérkőzését. Ezt soron követi február 19-én, ugyan­csak idehaza, a NB I.B-s Kecske­méti Dózsa elleni barátságos mér­kőzés, majd 22-én Szentesen a visz- szavágó és 26-án Kecskeméten a Dózsa ellen ugyancsak edzőmérkö- zés. Március l-én és 5-én idehaza látunk vendégül két jó edző parte- nert. Előbb a Kalocsai VTSK csa­pata ellen, majd a Halasi MEDOSZ ellen játszik a Vasas. (A mérkőzé­sek kezdésének időpontjáról időben tájékoztatjuk szurkolóinkat.) Most már csak arra van szükség, hogy félretéve minden egyéni sérel­met, valamennyi Vasast kedvelő szakember és szurkoló fogjon ösz- sze, s tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ezt a több ezer embernek olyan sok örömet (saj­nos, elég gyakran bosszúságot is) okozó sportágat az annyira népsze­rű focit, de magát a sportkörnek munkáját is minél eredményeseb­ben fejleszthessük. Az adottságok megvannak, s ha nem érünk el meg­felelő eredményt, csak önmagunk­ra, illetve az összefogás hiányára vessünk. Remélem; mindazokban; akikben az elmúlt években vélt, vagy valódi sérelmek miatt visszavonulást, vagy elkedvetlenedést tapasztaltunk, most a várható eredményes szereplés ér­dekében ezt félreteszik, s egy em­berként állanak a városunk minő­ségi labdarúgását képviselő Vasas csapatának támogatására. Az idei feladatok elvégzéséhez erre nagy szükség lenne. B. li. re. Az iskolák és üzemek KISZ* alapszervezetei támogatják a klubot, tanácsadóként pedig Kátai László tanár nyújt majd segítséget a nehezebb problé­mákban. Távlati terveik közölt szere­pel, hogy szeszmentes „maszek- büfét” is beállítanak, így nem kell a füstös presszókba járni agy jó feketéért, vagy üdítőita­lért. Nem akarunk jóslásokba bo­csátkozni, de úgy tűnik, éppen a vezetésben és a klubéletben biztosított önkormányzat, a fia­talok kezdeményező kéaességé- nek kibontakoztatása a biztosí­téka annak, hogy megoldódjék a 1 élegyházi fiatalok problémája, és a klub valóban a fiataloké legyen. Tóth György Válasz egy névtelen levélre A napokban névtelen levelet ka­pott a városi pártbizottság propa­ganda és művelődési osztálya Sop­ronból. Bár a névtelen levelekre általában nem reagálunk, de most tesszük azért, mert igen jószándé­kú javaslatokról van szó. (Kár, hogy nem tudunk személyre szóló választ adni.) A levélíró aggodalmát fejezte ki, hogy városunk szülöttét Falu Ta­más költőt nem Ismerjük és mű­velődéspolitikai célkitűzéseinkben nem szerepel Falu Tamás mun­kásságának, érdemeinek felhasz­nálása, kiaknázása elsősorban is városunk ifjúságának nevelésében. Igaza van levélírónknak abban, hogy sok — elsősorban nevelési — területen nem éltünk minden le­hetőséggel. Ennek ellenére műve­lődéspolitikai célkitűzéseinkben, a népművelési munkában egyre job­ban érvényesül az a felismerés, hogy a város nagy szülötteit hoz­zuk közelebb varosunk lakosságá­hoz, ifjúságához és minden neve­lési lehetőséget hasznosítunk ezen a területen is. Ismerjük Falu Tamást! Lehet nem eléggé! Ezért Is rendeztünk körülbelül 3 évvel ezelőtt irodalmi estet — az irodalmi színpad és az ifjúsági vegyeskarunk közreműkö­désével —, amelyen Falu Tamás is részt vett. Ezt levélírónk bizo­nyára nem tudja, és ezért említ­jük meg. Félegyházán több ember személyes kapcsolatot tart fent a költővel ma is. Az említett célunkat szolgálta az elmúlt évben a művész személyes részvételével rendezett Holló László kiállítás, vagy az elmúlt hónap­ban „Citeráló paraszt” című szo­bor leleplezése, Kovács Ferenc szobrászművészünk alkotása. S ez alkalommal is részt vett a művész a rendezvényen, mely folytatódott a könyvtárban, ahol a „Petőfi-fej” című munkáját adta át a közmű­velődésnek. Jó lenne, ha ezeket az erőfeszí­téseket és sikereket eredményeket is figyelné a „Félegyházi figyelő” — ahogyan levélírónk magát ne­vezte. Bányai Ferenc-AN)&KC?NyVf \ein kapott a TLZÉP-től, „sze^elt” az erdőből Ifj. Törteli Kálmán Kunszál­lás 197. tanyaszám alatti lakos tanyájának tetőszerkezete meg­rongálódott. A javításhoz szük­séges faanyagot a TÜZÉP-te- lepről nem tudta beszerezni, ezért tanyája körül kivágott jó- néhány fát. Ez azonban kevés­nek bizonyult, így a kunszállási Alkotmány Tsz erdejéből is ki­vágott 10—12 szál nyárfát, s azokat édesapja tanyáján rej­tette el. A lopás napvilágra ke­rült, a rendőrség a fákat meg­találta és visszaadta a termelő- szövetkezetnek. A kiskunfélegy­házi járásbíróság ifj. Törteli Kálmánt társadalmi tulajdont károsító lopás miatt vonta fele­lősségre és hathónapi szabad­ságvesztés büntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban [ háromévi próbaidőre felfüg- i gesztette. KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETETEK: Fekete Mária (any­ja neve: Segesvári Mária), Ficsór Sándor Zoltán (Pintér Irén Veroni­ka), Juhász Mária Ilona (Bajomi- Nagy Mária), Rácz Róbert (Tarjányi Julianna), Pintér Sándor (Ficsór- Juhász Hona), Tápai Tibor (Katona Ida), Solymosi Zoltán Ferenc (Födi Mária), Varga Tibor (Kovács Juli­anna), Bodri Sarolta (Dobos Julian­na), Farkas Mária (Karádi Terézia), Faragó Márta (Horváth Ilona), Ká­dár József (Banos Hona), Tóth Ildi­kó Terézia (Seres Irén), Pál Gabri­ella (Nemes Margit), Rokolya Balázs (Bihal Piroska), Dénes István (Fa­zekas-Szűcs Erzsébet Eszter), Nagy Lajos László (Ncmedi-Varga Vero­nika), Szatmári Gabriella (Ladányi Hona Erzsébet), Csáki Piroska Ilo­na (Csáki Rozália), Tarjányi Tibor (Kondász Erzsébet). MEGHALTAK: Kalmár Sándor 78 éves, Ónodi Sándor 64 éves, Tóth Sándorné Nagy Zsuzsanna 72 éves, Ficsór Mihályné Punyi Rozália 71 éves. Lófai Pálné Fábián Veronika 58 éves, Dósa Géza Gerőné Szabó Anna 69 éves, Hegedűs Lajos 61 éves. A torony alatt — 1939, évi ada­tokat. véve figyelembe — a 81 ta­gú képviselőtestületben 39 földbir­tokos, 7 ügyyéd, 4 nagykereskedő, 16 közigazgatási tisztviselő irányí­totta a város életét, s a földterü­letből 5393 hold a 39 „városatya” kezében volt. A jelenlegi tanácstagok közül 12 munkás, 24 tsz-tag, 18 értelmiségi volt, s a nőket 15 asszony képvi­selte. Mai írásomban szeretnék bemu­tatni néhány tanácstagot, azok kö­zül, akik választóik bizalmából a tanácsba kerültek és napi munká­juk mellett nem sajnáltak időt és fáradságot választókörzetük, s a város érdekeinek képviseletében, előbbrevitelébem. Kezdem Balogh László elvtárs­sal, a 17. számú körzet tanácstag­jával, aki a Vegyipari Gépgyár la­katosa. Nemcsak saját körzetében, hanem a szomszédos körzetek ta­nácstagjaival összefogva, az egész környék járda, víz, villany problé­máit szervezte, intézte. Iványl János elvtárs, a József Attila iskola gépésze. Az építési állandóbizottság egyik legtevéke­nyebb tagja. Meg kell róla emlí­teni, hogy a város első Kossuth- dijasa, akit a gépállomás felállítá­sáért és az ott végzett sokoldalú, nehéz feladat elvégzéséért tüntet­tek ki annak idején. Nagy László elvtárs, veterán, a gyermekvédelmi albizottság elnö­keként, az ifjúság- és gyermekvé­delem területén fejtett ki kiváló munkát. Turcsányi Lajos, a Vegyipari Gépgyár tervgazdálkodási csoport- vezetője. A 20. körzet tanácstagja­ként hasznos javaslataival, értékes hozzászólásaival emelte a tanács­ülések színvonalát. Víz, villany- és járdaépí és dicséri munkáját. Ocsai Sándor, a MÁV dolgozója. A vasútállomástól az Ady Endre utcáig terjedő körzetében minden városfejlesztésnek, parkosításnak szervezője, irányítója volt. Mohai Ede bácsi, az igazgatási állandó bizottság elnöke, a társa­dalmi ünnepek, polgári temetések szervezésében jeleskedett. Sípos Lajos elvtárs, a földmű­vesszövetkezet kereskedelmi osztá­lyának vezetője a 62. körzet ta­nácstagja volt. A periférián: Bes- senyey, Káiolyi, Werseghy utcák­ban járdaépítést, csatornázást, par­kosítást kezdeményezett. Gémes István elvtárs az 50. kör­zetben járdaépítést, új lámpahe­lyekkel a közvilágítást segítette jobbá tenni. Ha a hely engedné, lehetne még sorolni tovább is a lakosság kép­viselőit, akik új típusú emberként élenjárnak a közösségért végzett társadalmi munkában. A felsorolt tanácstagok a városfejlesztési ak­tíván valamennyien elismerésbe részesültek, munkájukkal tehát nemcsak a akosság. hanem a vá­ros, a meg>e vezetői is meg vol­tak elégedve, így bizonyosra ve­hető, hogy i mostani jclölőgvűlé- seken is fogunk velük találkozni, mint a Hazafias Népfront jelöltjei­vel. Tóth Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom