Félegyházi Közlöny, 1962 (7. évfolyam, 2-51. szám)

1962-11-09 / 45. szám

My A PETŐFI NEPE PBÉEGYHJíf KIADASS Az MSZMP félegyházi járási-városi pártértekezletének határozata I pártbizottság beszámolóját. A hatá* rozat rövidített szövegét az aláb* biakban közöljük. Tovább fejlődik a járás ipara, közlekedése, kereskedelme IPAR Az ipari termelésben előttünk ál­ló feladatokat a második ötéves terv határozza meg. Fő elvek: a gazdaságosság fokozása, a termelé­kenység emelése, úgy, hogy az ipari termelés növekedésének kétharmad részét a termelékenység emelésével érjük el. A technikai színvonal eme­lésénél törekedni kell a fejlettebb technológiai eljárások alkalmazásá­ra, a saját erőforrásaink jobb ki- baísználására. Gazdasági építő mun­kánk további előrehaladásának elő­feltétele a gazdasági vezetés javítá­sa, az általános és szakmai színvo­nal növekedése. A vezetés tudatos, megalapozott, hozzáértő, előrelátó és tervszerű legyen. Emelni kell a műszakiak létszámát, valamint tár­ira dal mi tanulmányi ösztöndíjjal elő kell segíteni minél több mérnök, technikus képzését, ugyanakkor nö­velni kell a szakmunkások számát. Fejleszteni kell a munkaversenyt: az egyéni munkaverseny és a szo­cialista brigádmozgalom jó tapasz­talatainak hasznosításával. Azokon a helyeken, ahol a lehetőségek er­ne megvannak, meg kell szervezni a szocialista műhely, vagy szocia­lista üzem cím elnyeréséért folyó versenymozgalmat. A vállalatok gaz­dasági, párt,- szakszervezeti vezetői tegyenek meg mindent az 1962. évi tervteljesítés érdekében és biztosít­sák az 1963. évi termelés zökkenő- mentes beindítását, a jóváhagyott tervek teljesítését. Még nem kielé­gítő a balesetvédelem. A balesetvé­delem váljon az üzemvezetés egyik fontos feladatává és a szakszerve­zetek alapvető teendőjévé. Fordít­sanak gondot arra, hogy a dolgozók m balesetvédelmi előírásokat betart­sák, az ellene vétőket viszont szük­ség esetén vonják felelősségre. Kiemelt feladatként kell foglalkoz­ón az iparfejlesztéssel. A járásban és városban fel kell mérni, hogy milyen lehetőségeink vannak új ipari objektumok létesítésére, a meglevő főleg tanácsi szektorok bővítésére és kapacitásaik jobb kihasználására. Ezzel bővíteni tudjuk a ma még ke­reset nélküli női munkerők számát. A gazdaságosság, a termelékenység fokozása, a termelés koncentrálása érdekében felül kell vizsgálni, mi­lyen lehetőségek vannak az egyes termelő egységek profilírozására, a ktsz-ek szolgáltató munkájának szé­lesítésére. KÖZLEKEDÉS A növekvő igények kielégítése ér­dekében fokozott gondot kell for­dítani a közlekedés fejlesztésére. A következő években korszerűsíteni kell a vasútállomás egyes raktár- épületeit, át kell építeni vágányhá­lózatát, ugyanakkor meg kell olda­ni az állomás kivilágítását is. Növelni kell a tehergépkocsik szá­mát, hogy ki tudjuk elégíteni a já­rás, város termelőszövetkezeteinek terményszállítási igényeit: valamint a központosított szállítással a lakos­ság szükségleteit. A járásban, vá­rosban a megnövekedett igények­nek megfelelően szélesíteni és sűrí­teni kell az autóbuszjáratokat. KERESKEDELEM Kereskedelmi szerveink legfonto­sabb feladata a bolthálózat tovább fejlesztése, szakosítása, korszerűsí­tése és a lakosság jóminőségű, meg­felelő választékú és mennyiségű áruval való zavartalan ellátása. Gondot kell fordítani a peremré­szek korszerű üzlethálózatának ki­alakítására, a nagy kiterjedésű ta­nyavilág áruellátásának javítására. Kívánatos a vendéglátás színvona­lának emelése, a közétkeztetés lé­nyeges javítása. A mezőgazdaságban a legfonto­sabb feladat a második ötéves terv teljesítése, a lakosság és az élelmi­szeripar, valamint az export állan­dóan növekvő igényeinek a lehető legteljesebb kielégítése. A járás, város éghajlati és közgazdasági vi­szonyainak megfelelően tovább kell fejleszteni a kertészetet, korszerű nagyüzemi szőlő-, gyümölcs-, zöld­ségtermelő gazdaságok létrehozásá­val, fejlesztésével. A növényter­mesztésen belül nagy gondot kell fordítani a kenyérgabona és a ta­karmányfélék termesztésére és a2 állatállomány takarmánybázisának megteremtésére. A MEZŐGAZDASÁG SZAKOSÍTÁSA A szőlő- gyümölcstelepítés kon­centrálása mellett a zöldségtermesz­tést a Tisza-menti területeken kí­vül a városkörnyéki termelőszövet­kezetekre irányozzuk elő. A szer­ződéses termeltetés tervszerű befo­lyásolásával elősegítjük, hogy sor­rendiségben az ipari-növények, a magféleségek, konzerv-zöidségek és a fogyasztási zöldségek koncentrált termelése alapvetően 1965-re meg­történjen. A tervidőszak során meg­teremtjük az állattenyésztő bázisok alapját, kialakítjuk a törzstenyésztő gazdaságokat, elsősorban sertés,- baromfi-, szarvasmarha- és juh­tenyésztésben. Elősegítjük minél több közös szö­vetkezetközi vállalkozás megvalósí­tását, A járásban, városban főleg a baromfitenyésztés, a sertéshizla­lás és palántanevelés valósítható meg tsz-közi alapon. NÖVÉNYTERMESZTÉS Kenyérgabonából a helyes agro­technika alkalmazásával, a nagyho­zamú búzafajták vetésterületének 50 százalékra való emelésével az öt­éves terv végére a hozamot 8,2 má­zsára kell emelni, figyelembevéve, hogy a szántóterület 36,4 százalé­kán kell kenyérgabonát termelni. Ipari növények termesztésénél, az ötéves terv végére cukorrépából az átlagtermést 135,5 mázsára kell emelni. Gondot kell fordítani a ■napraforgó termesztésére és termés­hozamának emelésére. Takarmány- termesztésben a kukorica átlagter­mését az ötéves terv végére 13,5 má­zsára kell emelni májusi morzsolt- ten, fenntartva a 30 százalékos ve­ié«! arányt a szántóterülethez vi­szonyítva. Biztosítani kell számos­állatonként 10 köbméter silótakar­mányt. Az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében növelni kell a pil­langós takarmányt termő területe­ken, az ötéves terv végére a szán­tóterület 8,6 százalékán pillangóso­kat termelünk. Szénából a hozamot 18,2 mázsára növeljük. Nagy gondot kell fordítani a ta­lajmunkára, a nyári, őszi mély­szántás elvégzésére, a munkák op­timális időben történő megszervezé­sére, a legkedvezőbb növényszám biztosítására, a növényvédelem és a növényápolás jó elvégzésére, az anyagi ösztönzők alkalmazására. ÁLLATTENYÉSZTÉS A szarvas marhatenyésztésben nö­velni kell a jelenlegi 100 hold szán­tóra jutó 17,6 darabos állományt 20,8 darabra, ezenbelül a tehénállományi 8,9 db-ról 10,7 db-ra kell felemelni. A tehénállomány 51 százaléka a tsz-ekben legyen és a növekedés főleg a saját szaporulat felnevelé­sével következzen be. A jelenlegi 100 tehénre jutó szaporulat 68,5 da­rabról 78 darabra emelkedjen és az egy tehénre jutó évi 1700 literes tejhozam 2400 literre növekedjék. Sertéstenyésztésben a számszerű növelés mellett a hizlalás fokozásá­val törekedni kell a kereskedelem igényeinek kielégítésére. Tanácsi szinten el kell érni, hogy a 100 hold szántóra jelenleg jutó 76 darab ser­tés fokozatosan az ötéves terv vé­gére 81 darabra, ezenbelül a koca- állomány 7,3 darabról 8,2 darabra növekedjen és száz hold szántó- területről 30 mázsa hízott sertést adjanak át tsz-eink. A háztáji gaz­daságok tenyésztői munkájára még nagy szükség van, különösen az árusüldő nevelésben, de a hizlalásban is; ezért részükre megfelelő takar­mányalapot kell biztosíani. A juh­állomány a járásban és a városban 29 826 darab, amelyet a tervidőszak végére 40 500 darabra kell emelni. A 100 hold szántóra jutó 33 darab juhot 46 darabra kell fejleszteni. A baromfitenyésztésnél a tervidő­szakban a legfőbb cél a nagyüzemi törzstenyészet kialakítása. A hagyo­mányoknak megfelelően a liba, a pulyka és a gyöngyös nagyüzemi tenyésztésének alapjait kell lerakni. Ennek érdekében létre kel! hozni a városban egy keltetőállomást ál­lami kezelésben és tsz-közi alapon liba előnevelő telepet, úgy, hogy az 1964. elején már működjön. SZŐLŐ. ÉS G Y ÜMÖLCSTERM ESZTÉS A homokterületek megfelelő hasznosítása érdekében a tervidő­szak során 4505 hold nagyüzemi szőlőt és 5162 hold gyümölcsöst te­lepítünk. Az összterületen belül 15 százalék csemegeszőlőt kell elültet­ni, elsősorban a jobb minőségű ta­lajokon. A többi telepítést mező­gazdasági művelésre kevésbé alkal­mas területeken kell megvalósítani. A szaporítóanyag biztosítása érde­kében évente mintegy 4 millió gyö­keresvesszőt kell előállítanunk, mi­vel szőlőt elsősorban gyökeres vesz- szővel kell telepíteni. Zöldségtermesztésben a termésát­lagok növelését kell biztosítani. A termelés biztonságosabbá tétele, va­lamint a primőr termelés megoldá­sa érdekében 3075 holdat kell Ön­tözni és termelőszövetkezeti alapon 1963-ban korszerű, nagyüzemi pa- lántanevelő-telep létrehozásával elő kell segíteni a nagyobb arányú ko­rai szántóföldi zöldségtermelést. El kell érni, hogy az ötéves terv vé­gére a járás és város palántaszük­ségletét a központi palántanevelő biztosítsa. A város jobb zöldségel­látása érdekében a városi tanács tsz-ekkel való megegyezés alapján biztosítsa, hogy 1963-ban szerződé­sen felül értékesítsenek a tsz-ek a szabadpiacon zöldséget. tovább erősödnek KÖZÖS gazdasagaink Termelőszövetkezeteink megerősí­tését, elsősorban gazdálkodási szint­jük megjavítása útján kell biztosí­tani. Javítani kell a vezetés színvo­nalát; a legjobb szakembereket, el­sősorban a gyengén gazdálkodó tsz- ekbe kell irányítani. Az ötéves terv végéig újabb 50 szakembert kell a tsz-ekbe biztosítani. A szakember­utánpótlás biztosítására a tsz-ekben létesítsenek ösztöndíjat. Lakásjutta­tással lehetővé kell tenni, hogy a meglévő szakemberek a tsz-ekben letelepedjenek. Növelni kell a szerződéses terme­lést és a magasabb jövedelmet biz­tosító növényféleségek termelésének arányát. Minden szövetkezetben be kell vezetni az ösztönző munkaszer­vezési és jövedelemelosztási formák legjobban bevált és legjobban alkal­mazható módszerét. A beruházások elosztásánál előnybe kell részesíteni a gyenge termelőszövetkezeteket. Nagyobb arányú segítségét kell ad­ni a szőlő- és gyümölcsültetvények létesítéséhez is. Következetesen al­kalmazni kell a 3004/5-ös határozat­ban foglalt intézkedéseket. Az ala­csonyabb típusú szövetkezeteknél fo­kozottabb mértékben kell növelni a közös tevékenységet, a közös talaj­művelést, vetést, növényápolást és betakarítást, a gépek fokozottabb igénybevételét. E zeknek az á aprópénz között kotorász, felesége már régen betette helyette is a forintot. Becsületpersely. Már az előlege­zett bizalom is megéri a húsz fil­lér többletet. Én nem is anyagi, inkább erkölcsi jelentőségét érté­kelem nagyra. Akik a húsz fil­lért siratják, nem veszik észre a másik oldalon nyújtott nagy ked­vezményeket. Azt, hogy megkét­szerezték a vonatokhoz járó autó­buszok számát. A megtett út is megnyúlt, a Jókai utca végéig. Buszjáratot kap a Körösi úti ta­nyavilág, a fülöpjakabi kocsik be­kanyarodnak Kunszállásra is. Pá.l- monostora hat kocsit kapott a há­rom helyett. Hat éves korig in­gyen utaznak a gyerekek. Helyi járatban három kocsi megy Kecs­kemétre az eddigi kettő helyett stb. E zeknek az intézkedéseknek áldásos voltát csak azok ér­zik, akik eddig nélkülözték, az érdekelt utasok. Ha még azt is megemlítem, hogy eddig négy per­selyt rontottak el a figyelmetlen és fegyelmezetlen utasok, nem nagy anyagi bázist jelenthet a vállalatnak a húszfilléres emelés. Aki tud, javasoljon hát jobbat! Tóth Miklós Hendőrségi krónika Életveszélyes szurkolás A Fehér Lóhoz címzett ital­boltban italoztak Lövei Pál 28 éves félegyházi, Holló Béla utca 5. ,és Serfőző Péter IV. kér. 18. tanyaszám alatti lakosok. Ami­kor onnan eltávoztak, Serfőző Péter több késszúrással súlyosan megsebesítette Lövei Pált, akit a mentők kórházba szállítottak. Állapota olyan súlyos volt. hogy azon éjjel két műtétet hajtottak végre rajta. A szúrkálás oka: szerelmi ügy. Az eljárás folya­matban van. Tiltott határátlépési kísérlet miatt indult eljárás Hunyadi László kiskunmajsai lakos el­len, aki Hegyeshalomnál illegá­lisan akart átmenni a határon. Zsirozót lopott a bugaci tsz területén a gépállo­más erőgépeitől és a traktoros dinamóját, Berta László Bugac- Felsőmonostor 360. sz. alatti la­kos. A lopott holmit a szárkúp alá rejtette. Botrányos részegség miatt indult eljárás Kolompár János Körösi út 14., Fekete Fe­renc IV. kér. 71. tanyaszám, Csenki Pál Alpár, Toldi Miklós utca 28., Térjék Sándor Jász u. 15., Zombor Vilmos Lajos I. kér. 345. tanyaszám. Raffael János Tanácsköztársaság u. 66., Karsai Ferenc Tiszaújfalu, Ajtai Már­ton Rákóczi utca 18. és Ajtai Sándor Alpári út 1. sz. alatti lakos ellen. A szurkolóknak MEGYEI BAJNOKI MÉRKŐZÉSEK Bányászati Vasas— Szabadszállási Honvéd 0:0 Az első félidőben változatos játék folyt a pályán, s a kissé merev vendégcsapat nehezen lendült játék­ba. Ebben a játékszakaszban a vé­delemre hárult nagy feladat, de ki­tűnően zártak a Vasas játékosok, s egyetlen kihagyott helyzeten kívül alig akadt gólt ígérő támadásuk a Honvéd csatárainak. Sőt, a félidő vége felé Lantos II. három méterről holtbiztos helyzetben fejelt a kapu fölé. A kulturális munka célja: az emberek gondolkodásának formálása Kulturális munkánkban fő feladat a dolgozók műveltségi színvonalá­nak további emelése, az egyre nö­vekvő szakemberszükséglet kielégí­tése, az emberek marxista gondol­kodásának, tudatának, erkölcsének formálása és köVetkezetes eszmei harc a polgári, kispolgári ideológiai megnyilvánulások ellen. Következetesen meg kell valósítani az iskolareform célkitűzéseit. A cél­kitűzések megvalósításához biztosí­tani kell a személyi és tárgyi fel­tételeket. Tovább kell fejleszteni a szakosítást azokban a községi és tanyaközponti iskolákban, ahol ezt nem tudtuk megvalósítani. Ennek személyi feltételeit a nevelők szako­sításával, tárgyi feltételeit pedig tantermek bővítésével, a közlekedési eszközök biztosításával kell elősegí­teni. Mivel járásunk nagy kiterjedésű tanyavilággal és sok kisiskolával rendelkezik, célszerűnek tartjuk, hogy több község közösen — köz­ségfejlesztési alapból — internátust hozzon létre, ezzel elősegítve a ta­nyai gyerekek szakoktatását és a körzetesítés megvalósítását. Közép­iskoláinkban törekedni kell arra, hogy az egyetemekre való felkészí­tés mellett megfelelő célszemlélet alakuljon ki, a tanulókat az üze­meknek és mezőgazdaságunknak ne­veljék. A mezőgazdasági technikum­ba olyan fiatalokat kell beiskolázni^ akik élethivatásuknak érzik a me­zőgazdaságot. A felnőtt oktatásban a fő figyelmet a falura és a tanya­világra kell fordítani, növelni kell a mezőgazdasági technikum kihelye­zett osztásainak számát. Az iskolán kívüli népművelés se­gítse az általános és szakmai mű­veltség színvonalának emelését. Nö­velni kell a munkás- és termelő­szövetkezeti akadémiák számát. Könyvtáraink könyvállományát első­sorban a szakkönyvek számának gyarapításával kell bővíteni. A kü­lönböző művészeti ágak segítsék elő a szocialista tudat kialakítását és fejlesztését. Gondoskodni kell, hogy különösen a nagy tömegét mozgató művészeti ágak tevékenységének szocialista tartalma mélyüljön és művészi színvonala emelkedjen. A művelődési otthonok céltudatosabb műsorral biztosítsák a lakosság ta­nulását, szórakozását, szocialista ne­velését. Az egészségügyi ellátás biztosítása az életszínvonal emelésének fontos tényezője, ezért a következő évek­ben javítani kell az egészségügyi ellátást. A lehetőségekhez mérten bővíteni kell a rendelőintézeteket. Egészségügyi dolgozóinknak fokozni kell a megelőző és gyógyító tevé­kenységet. FELEGYHÄZ1 közlöny a Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási Yárosi Bizottságának lapja. A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^«kunfélegyháza; Szabadsás tér í Telefon: 1-15 és 2-61 A lapot árusításban 9 félegyházi lárásl postahivatal törleszti. A második félidőben megváltozott a játék képe. A Vasas csatárok egy* másután dolgozták ki szép támadá­sok után a helyzetedet, viszont ek- kor a hazaiak védelme végzett em­berfeletti munkát. Lelkes és a má­sodik félidőben mutatott jó játéku­kért, s az elhozott pontért így is minden dicséretet megérdemel az egész csapat. Félegyházi Honvéd—Kiskőrös 5:0 (0:0) Második félidei kitűnő játéka alap­ján ilye a arányban is megérdemel­ten nyert a bajnokságra törő Hon* véd. A mérkőzés érdekessége, hogy két gólt büntetőből a kapus Donka szerzett. Az első félidőben a Villám- lányit nélkülöző hazai csapat nehe­zen lendült játékba, s bár enyhe fölényt harcolt ki, de főleg a kis­kőrösi kapus nagyszerű védései megakadályozták a gólszerzést. A második félidő 12. percében Pintért a tizenhatos körül felvágtáki a büntetőt Don^a értékesítette. (Kis­sé túlszigorú ítélet.) Néhány percre rá Pintér ragyogó elfutás után Bo- ros lábára tette a labdát, s neki csak a hálóba kellett gurítani. A gól után a kevés labdát kapó Kelemen alakítása következett. Baloldalon egyedül elfutott, s a kapus mellett ügyesen a hálóba helyezte a Hon­véd harmadik gólját. Hasonló kö­rülmények között szerezte Eoros a negyedik gólt. s Kelemen vissza- rántásáért ítélt jogos U-esből Donka az ötödiket. Bács-Kiskuo megyei Nyomda V Kecskemét — Tel.* 15-29. 27-49. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Lantos Irén (anyja: Szász Irén), Kovács Mária (Ajtai Mária), Eszik Erzsébet (Suránvi Er­zsébet), Urbán Éva (Tóth Klára); Makány Aranka (Nánásl Margit), Kosa Béla (Ónodi Mária), Varga Imre (Dobos Ilona), Zloltánfi Gyula (Sági Margit), Papp Illés (Farkas Irén), Bakai István (Csenki Julian­na), Kiss László (Csányi Veronika); HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Al­más! Mihály és Szabó Mária. Se- bestény János és Kalmár Franciska, Némedi-Varga Sándor és Füri Éva, Nemes Imre es Igács Franciska, Steinle Miklós és Pai-agi Éva, Nagy Illés és Drozdik Erzsébet. MEGHALTAK: Dobos Mihálvné Nagy Erzsébet 87 éves, Endre Ist­vánná Kis-Szabó Johanna 81 éves. Cseri János 59 éves. Móré Mih.ályné Ficsór Julianna 69 éves, Vereb Sán­dor 68 éves, Kocsis Istvánné Kallal Maria 69 éves. vwmr' f fi i. E gy hét óta, egyelőre két ko­csival, kalauz nélkül közle­kedő autóbuszjáratot vezettek be a félegyházi városi forgalomban, a megyében először, kísérletkép­pen. A kísérleti kocsikban elől történik a felszállás, az ajtó mel­lett van elhelyezve a becsületper­sely, a felszálló utas abban csúsz­tatja be az előre elkészített vitel­díjat, a kerek forintot. Az eltelt egy hét tapasztalatai után korai a vélemény nyilvání­tás, nem tudni, be fog-e válni ez a kezdeményezés. Ennek tanulmá­nyozására szombat délutáni csúcs- forgalmi időben potyautasként felültem az egyik buszra és meg­figyeltem, hogyan fogadják az újítást. R z utasok? Nagy százaléka mosolyogva lép fel, szoron­gatva a forintost. Egy néni három hatalmas kosárral törtet felfelé, elhelyezi a kosarakat, majd a kendő sarkából kibogozza az el­készített 80 fillért, a persely ki­dobja, négy felé gurul a pénz. Egy értelmesnek látszó férfi a gépkocsivezetőt pöröli, mintha an­nak valami köze volna az újítás­hoz, csalónak nevezi, siratja a húsz fillérjét, és nem veszi észre, hogy amíg ő a zsebből kimarkolt Becsületpersely Több mint ötezer hold gyümölcsös, nagyüzemi baromfitenyésztés A járási-városi pártértekezlet 1962. | október 4-én megtartott illésén meg­vitatta és élioaadta a iárási-városi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom