Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-07-05 / 26. szám

Könyvismertetés co<x>och><>ck><x>o<><>oo<x>ckx^ BALATON (Útikönyv) A Panoráma útikönyveknek ez az első nagyobb terjedelmű kötete pontos tájékoztatást nyújt a nyaralóknak, s az alkal­mi, °egy-két napos kirándulók­nak a magyar tenger minden tudnivalójáról. Számos illuszt­ráció és fényképfelvétel tarkít­ja a szép kiállítású könyvet. Külön melléklete a Balatonnak és környékének részletes tér­képe, (Műszaki Kiadó.) Kovács Attila: DOKTOR BÁCSI MESÉI A Medicina Kiadó újfajta gyermekmese-kötettei kedves­kedett az ifjú nemzedéknek. Csaknem száz, szépen illusztrált, ötletes, népmeséi motívumokon felépített történet oktatja szóra­koztatva a gyermekvilágot hasz­nos egészségügyi tanulságokra. A szép mesekönyvet Gábor Éva és Zombori Éva illusztrációi dí­szítik. w úsúgi találkozó a Tőgerdőben Kiskunfélegyháza város, já­rás, Kecskemét város és járás 29-én a Tőserdőben ifjúsági ta­lálkozót rendezett. Ezt a mun­kát több mint 2 hónapos előké­szület előzte meg. Sajnos, a hosszú munka eredményét az időjárás viszontagságai áthúz­ták. Ettől teljesen függetlenül nem kevesebb, mint 1500 fiatal vett részt az ifjúsági találkozón. E fiatalok túlnyomó többsége Kiskunfélegyháza városból és járásból tevődött össze. A rossz időjárás miatt az if­júsági találkozót, valamint a programait nem tudtuk megva­lósítani. Ezért a KISZ v. b. úgy határozott, hogy újabb if­júsági találkozót szervez. Az ifjúsági találkozó pontos idő­pontját időben közöljük. Külön elismerést érdemel Kis­kunfélegyháza városból az az 1000 fő, aki a rossz idő ellenére is kijött a Tőserdőbe, hogy részt vehessen a találkozón. Ugyan­úgy dicséretet érdemelnek a já­rásból összejött fiatalok is, kü­lönösen Kunszállás, Gátér, Kis- kunmajsa és Pálmonostora fia­taljai. A rossz idő ellenére a részvtevők szórakozását igye­keztünk biztosítani. Nem keve­sebb, mint 6 zenekar két he­lyiségben szórakoztatta a jelen­levőket. Emellett tánc, csóna­kázás és egyéb romantika sem maradt ki a programból. Még- egyszer köszönetét mondunk azoknak a kedves vendégeknek, akik a rossz idő ellenére is tá­mogattak bennünket és kérjük, hogy a következő ifjúsági talál­kozóra is jöjjenek ki, ahol az elmaradt kedves élményeket A termelési és takarékossági mozgalom a KlSZ-szervezetcknél A KOMSZOMOL 40 éves fennállásának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ifjúság ne­velésének egyik eredményes eszköze a munka. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség programjában is egyre gyakrab­ban találkozunk ezzel a nevelé­si formával, KISZ-SZERVEZETEINKNÉL gyakori jelenség, hogy egymás­után alakulnak meg az önkén­tes segítő hrigádak, külöpbözp termelési csoportok, amelyek ta­karékossági mozgalom igen je­lentős részét képezik. Járásunk területén kevés üzem és gyár van, így a lakosság, közöttük a fiatalok is, túlnyomó többség­ben mezőgazdasággal foglalkoz­nak. A fiatalok többsége pa­rasztfiatal, tehát a takarékossá­gi mozgalomban reánk háruló feladatokat is ezek szerint kell csoportosítanunk és megszab­nunk. ' VESSÜNK EGY PILLANTÁST meglevő eredményeinkre, ame­lyek a takarékossági mozgalom meghirdetése óta születtek. A Kiskunfélegyházi Állami Gép­állomás KISZ önkéntes segítő brigádja 78 órát dolgozott tár­sadalmi munkában. Ezt a kez­deti eredményt még tovább tud­ják fokozni. Ezen kívül az ifjú­sági traktorosbrigád 2 százalé­kos üzemanyagmegtakarítást vállalt. SZÁNK községben is jól dol­gozik az önkéntes segítő brigád. Csak a község parkosításánál, szépítésénél végzett munkájuk­kal 6000 forintot takarítottak meg. Szorgalmas munkájukra jellemző, hogy már újabb ter­veik vannak társadalmi munka végzésére, illetve ezen belül a takarékossági mozgalom ered­ményes végrehajtására. JASZSZENTLÁSZLÓ község­ben nemrégiben alakult meg az önkéntes segítő brigád. Eredmé­nyeik sem nagyok, jelenleg 1000 forint megtakarítást értek el. De ha a KISZ-szervezet vezetősége — élén a KISZ-titkárral, Pintér Tibor elvtárssal, továbbra is el­sőrendű feladatnak tekinti a KISZ Központi Bizottság taka­rékossági határozatát, még na­gyon sok lehetőséget találnak községükben a takarékosságra. A KUNSZÁLLÁSI KlSZ-szer- vezet takarékossági számláján 7000 forint szerepel, amit a fia­talok fásítással, sportpálya-épí­téssel és egyéb társadalmi mun­ka végzésével értek el. Ebben a községben a társadalmi munkát jókedvvel és szívesen végzik a fiatalok, mert Cseri Ferenc KISZ-titkár minden ilyen mun­ka elvégzése előtt elmondja a fiataloknak, hogy a megtakarí­tott pénzen talán éppen a köz­ség útjait javítják meg, vagy éppen az iskolát fogják korsze­rűsíteni stb. TÖBB KISZ-SZERVEZET munkája nyomán szépült mái meg a kultúrotthon, épült sport­pálya és lettek fával beültetett utcák. Feltétlen szükséges meg­jegyeznünk, hogy a további eredményes munka kibontako­zásához okvetlenül szükséges, hogy a községek vezetői a fia­talsággal, a KISZ-szervezettel szemben bizalommal legyenek. Kékjük a községek vezetőit, bát­ran bízzanak KlSZ-szervezete- inkra községfejlesztésből adódó feladatokat, bízzák meg őket társadalmi munkával. Sok he­lyen ilyen munka elvégzésére képtelennek tartják szerveze­teinket, pedig a példák az ellen­kezőjét bizonyítják. Ha a fiata­lok látják, hogy megbíznak bennük, maradéktalanul telje­sítik a rájuk bízott feladatokat. A MEZŐGAZDASÁGBAN dolgozó fiatalok is csatlakoznak a termelési mozgalmakhoz. Je­lenleg járásunk területén 3 si­lózó brigád alakult meg, 35 KISZ-taggal és 4 szőlő- és gyü­mölcstermelő brigád dolgozik a tsz-ekben. Azonkívül 4 ifjúsági cséplőcsapat van alakulóban, amely rövidesen megkezdi mű­ködését. ÖSSZEFOGLALVA elmond­hatjuk, hogy termelési mozgal­maink helyzete, a segítő brigá­dok munkája, ezen keresztül pe­dig a takarékossági mozgalom helyzete biztató. A további ered­mények eléréséhez szükséges, hogy KISZ-szervezeteink mun­katervében mindenütt szerepel­jen a társadalmi munka, a takaré kossági mozgalom egyik formá­ja. KISZ-szervezeteink vezető­ségei nézzék meg és dolgozza­nak ki tervet, hogy adott terü­letükön milyen lehetőségek van­nak a takarékossági mozgalom megvalósítására? A felsorolt munkákban a KISZ-szervezetek foglalkoztassák a kívülálló fia­talokat is, a munkán keresztül neveljék és nyerjék meg őket a KISZ-szervezet számára. A fia­talok bevonásának ez a nehe­zebb formája, mert táncolni és kirándulni biztosan szíveseb­ben jönnének, de a munkán ke­resztül hozzánk csatlakozott fia­talok nehezebb körülmények kö­zött, kemény munkában is mel­lettünk lesznek, velünk tarta­nak. ENNEK SZELLEMÉBEN ala­kítsák tehát ki KlSz-szerveze- teink vezetőségei 1958. évi akciói­kat, mert ezzel a munkával ki­vívjuk az emberek megbecsülé­sét, KISZ-szervezeteink tekinté­lyét és egy nemes dologra, a munkára neveljük a fiatalokat. Terhe Dezső OOOOOOOűOOOOOOOOOOOOOOóOOOOOOOOŰOOOOOOóOOOOOOO SzäattktzM adaték käzätt Szőke kalászú illatos mezők, életet nyújtó drága friss erők, jövőt érlelő kalász-tengerek. — itt j árok-kelek ismét közietek. Hősökről írok verset közietek. Hősökről írok, hiszen hősök ők. földanya keblén izmosult erők, fáradhatatlan jobbat-akarók, az új kenyérért küzdő aratók. Szőke kalászú búzatengerek, kaszát suhintó dolgos emberek, szőkék és barnák, mint volt egykoron, csak a zsellér-gond nincs az alpokon. Szabad mosoly ül már az atcokon. Merre ellátok, széles pusztaság, s a pusztaságon sürgő sokaság; közös cél fűz itt hű testvér-szívet: a földhöz jutott nép szövetkezett. A szabaddá lett nép szövetkezett. A közelemben villanó kaszák vágják suhanva a dús gabonát, s a tűző naptól sűrű verejték öntözi a föld drága keresztjét. Búzából rakott sok-sok keresztjét. Távolabb gép zúg, rajta ifjú ül, acélos karja kormányon feszül, mögötte halkan zizeg, vág a gép; az élet mondja legszebb énekét. Az élet zengi béke-énekét! Lakatos József Béla 'óoöOO-OOOOO-OOOOOO-OOOO-OO-OOOOOOOO-OOOOOOOO-OO-OOOO-OÜ pótolni fogjuk. Ifjúsági találko­zónk időpontja kb. egy hónap ><><>oo<>o<><x>o<)<><><>o<>qoooo<>o<k>oooo<>o<><><>ooo<><><>ooooo<>ooooo<>ooooo<>©<><><>ooo<><><>o<x múlva lesz. Qly,itatt szenimel a oúmslmn ... anyakönyvi HÍREK] Születések: Molnár Antal, Ri-i l‘ó Sándor, Csáki Dezső, Gál 1st- v án, Vízhányó Dezső, Csenkii Jslianna, Kállai Irén, Makai' í#iter, Kovács Mária, Kis Ist-( ván, Karsai Julianna, Kiss] Györgyi, Kovács István, And-, rási János, Iványi Zoltán, Husz-< ka János, Novák Erzsébet, Hor-[ váth István, Forgács Katalin,; Bense Antal, Pallagi Zoltán,’ Rácz Tünde, Bense Ilona, Ne­mes József. Házasságok: Holló Szabó Jó-j zsef és Pintér Mária, Mester-j házi Lajos és Hideg Anna, Tóth] Ferenc és Szénási Irén. Meghaltak: Vidács Ilona 6' éves, Mezei Mihály 60 éves, Bá-i lint István 59 éves. Papp János-, né sz. Kis? Margit 70 éves,] Lás^jó József 47 éve* korában. a város szélén, a szegedi be- A nyíllak birodalmában tonút mellett terül el a város ' legújabb üzeme: a nyúltelep. Ez |az üzem eddig a Budapesti Gyapjúértgkesítő Vállalathoz tartozott, most veszi át a város és ezután mint önálló tanácsi vállalat fogja a megyei szűcs­iipart értékes prémanyaggal, kül­kereskedelmünket pedig aranyat érő angóragyapjúval ellátni. Jelenleg 253 darab nyúlat [gondoznak itt a telep dolgozói, de ez a szám rövid idő alatt 2000 'darabra fog felemelkedni — tá­jékoztat a telep vezetője: dr. iSchohert Ferenc, amikor kis­fiámmal együtt meglátogattam la nyálak birodalmában. Megtudtam azt is, hogy a te­lepen a fő munka jelenleg a te- nyészapyag kitenyésztése, hogy minél előbb, minél több házhoz tudjanak kihelyezni az értékes gyapjút termelő angáranyúlak- ból. Az angoragyapjü a világpiac 'em keresett cikk. minden meny­nyiségben el lehetne azt külföl­dön helyezni. Világpiaci ára kilónként 16 dollár. Itthon 450 forintos áron veszik át a ter­melőktől kilóját. Egy nyúl évi szőrhozama közel fél kiló, tehát minden nyúl 200 Ft körüli jöve- delm t ad évente, nem is szá­mítva a szaporulatot, pedig az sem megvetendő. A telep vezetője büszkén mu­togatja a Nemet Demokratikus Köztársaságból, a hallei Agrár- tudományi Egyetem Kutatóinté­zetéből érkezett tepyésznyúla- kat, de büszke a telepen szüle­tett ivadékokra is, amelyekből van bőven minden ketrecben. A tágas tenyészistálló, ahol a ketrecek állnak katonás rend­ben, tiszta, mint egy szanató­rium. Minden ketrecen cédula. Megmagyarázza vezetőnk, hogy minden nyúlat, amelyik megfe­lel, 3 hónapos korában törzs­könyveznek. Ilyen törzskönyve­zett nyúlakat kapnak a tenyész-] tők 80 forintos áron. A* angóranyúlak mellett a) prémnyúlak nagybani tenyész­tése Is feladata lesz a telepnek.]! Köztudomású, hogy nemespré-í meket adó vadakban egyre sze-< gényebb lesz országunk. A te-] lepen tenyésztett bécsi fehére és csincsilla prémnyúl elszapo-] rítása ezt a hiányt pótolni tud-? ja, mert tetszetős cs jóminőségű] prémanyagot ad. A nagyterületű nyúltelepnek] minden adottsága megvan, hogyc a jelenleginek tízszeresére is] felfejlődjön, hpgy pe csak 8 dől-? gozónak adjon keresed lehető-] »éget, hanem sokkal több mun-] kaalkalmat biztosííson, cs hogy1 kis befektetéssel a lehető leg-] több valutát kapjunk külföld­ről, népgazdaságunk erősíté- < sére. Valóságos aranybánya ez. Csak jobban ki kell használni ] a lehetőségeket. lótb Miklós Bírósági hírek A járásbíróság Szabó József bugacmonostori lakost bűnös­nek mondotta ki kétrendbeli, járlatlevél nélküli vásárlással elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében és tízrendbeli, anyagi haszonszerzés céljából elkövetett közokírathamisítás bűntettében. Ezért őt nem jog­erősen, összbüntetésül 9 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Id. Kiss József vádlottat, gki Bugac-felsőmonostori lakos, bű­nösnek mondotta ki 3 rendbeli közokirathamisítás bűntettében és ezért őt nem jogerősen 3 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerint Szabó József 1957. év december 17. napján 2 db bikát vásárolt járlatlevél nélkül, majd 10 db sertést is vásárolt járlatlevéllel. Minthogy azonban tudta, hogy a tartási idő letelte elptt a ser­téseket nem adhatja el, ezért a mezőőrt megkérte, hogy adjon a részére olyan igazolást, misze­rint a sertések saját tenyésztésű állatok. A kiállított igazolások alapján a vádlott a sertésekre új járlatlevelet váltott és azo­kat a következő napon, a két db bikával együtt, gépkocsin értékesítés végett Vácra szállí­totta. A rendőrség azonban az állatokat bűnjelként lefoglalta. Id. Kiss József a fiát bízta meg, hogy részére vásároljon két db sertést. Fia a két db sertést járlatlevéllel megvásárolta, id. Kiss József azonban, hogy a ser­téseket nyomban tovább adhas­sa, az egyik sertésre saját te­nyésztésű járlatlevelet kért és kapott a mezőőr közreműködé­sével és azt ily módon kívánta értékesíteni. A másik sertést a fiának adta ajándékba. Á járásbíróság Fehér Pál kis- kunmajsai lakos, vádlqttat bű­nösnek mondotta ki elenyészően csekély termékmennyiség te­kintetéhen elkövetett, közellá­tás érdekét veszélyeztető bűn­tettben és ezért őt nem jogerő­sen 800 Ft pénzbüntetésre ítélte, A tényállás szerint Fehér Pál 1957. augusztus havában járlat­levél nélkül 1 db 55 kilogram­mos bikahorjút vásárolt, kilo­grammonként 7 forintos árban, abból a célból, hogy azt levásia és saját háztartásában elfo­gyassza. Fehér Pál le is vágta a borjút, azonban húsából 3 kg-of átadott az eladónak, ezen kívül néhány kg-ot 14 Ft-os áron értékesített. Megelőző tűzrendészeti szabályok A város vagy község belterü­letére csak az hordhat be gabo­nát cséplcs céljára, akinek erre behordási engedélye van. A be- hordási engedélyt az illetékes tanácstól kell kérni haladékta­lanul. A gabonának közös szérűre, vagy magánszérűre való behor- dása előtt a rakodó területet a fűtől, gaztól, a tavalyi szalmá? tói és egyéb gyúlékony anyagtól meg kell tisztítani. A berakodással egyidejűleg az asztagtól pár méter távolságra, asztagonként 1—1 db, 200 lite­res, vízzel megtöltött edényt (hordót, kádat stb.) kell elhe­lyezni, valamint tartsunk ké­szenlétben vedret, szikracsapót és tűzihorgot is. Asztagot, boglyát lakó és mel­léképülettől, a szomszédos ka­zaltól 20 m-re szabad csak esz- szerakni. Meggyorsítjuk a csépiéit, csökkentjük a szemveszteséget és a cséplési költségeket, ha a gabonánkat közös rakodón, vagy közös szérűn csépeltetjük. Eb­ben az esetben is el kell helyez­ni asztagonként 200 liter vizet, szikracsapót, tűzihorgot, Az asztagok közelében tüzel rakni, dohányozni nem szabad, tpert ezzel a tűz pusztításának tehetjük ki kenyérgabonánkat. A hehordott és asztagba rakott gabonát őrizzük, különösen éj­jel. Elsősorban saját, de nem utolsósorban népgazdaságunk és dolgozó embertársaink érde­kében óvjuk meg terményeinket a tűz pusztításától és maradék­talanul tartsuk be a fenti tűz­rendészet! szabályokat, «zfrovicza János tü. fhdgy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom