Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-09-22 / 37. szám
ü. évfolyam. 37. szám Ára 60 fillér Kiskunfélegyháza. 1957 szeptember 22 Nem siKeroit Az imperializmus állandóan ugrásra kész állapotban van. Várja, lesi, de tudatosan is előkészíti az alkalmakat, hogy saját területein kívül bárhol a világon vihart kavarjon saját gazdasági előnyei érdekében. Az elmúlt év ősze is egy ilyen vihart keltő időszak volt. Szerte a világon hallatszott a jajszó. A'szuezi, az egyiptomi, a magyarországi események mind áldozatokat követeltek, nagy gazdasági károkát okoztak. Megpróbálták a magyarországi eseményeket egy hatalmas méretű kampánnyá szervezni a tvilág szocialista országai, haladó mozgalmai ellen. Minden gazdasági kapcsolatot, tőlük függőségben lévő államok iránti viszonyt latba vetettek, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlését erre a célra felhasználják. Az eredmény azonban érdektelenség és közöny. Az a nagy nemzetközi vihar, amit előidézni akartak, egyszerűen elmaradt, az unalom mocsarába fulladt. A nyugati lapok közül nem egy, amerikai kudarcról beszél. A közvéleményt nem sikerült felcsigázni az elöregedett, egyéves magyar ügyben. A vitának semmi más célja nem volt, mint elterelni a figyelmet a világ tényleges sebeiről, az imperialisták a világ különböző tájain elkövetett barbárságairól. Az elnök és egyes küldöttek hiába tiltakoztak ezeknek a problémáknak az említése ellen, mégis a közelkeleti államok küldöttei megmondották. Hiába hív az ENSZ rendkívüli közgyűlést össze, semmit nem könnyít a helyzeten, hogy az ENSZ-ben másról beszélnek, mint a ténylegesen fennálló bajokról. A cél az volt, hogy eltereljék a figyelmet azokról a tényleges bajokról, amelyeket a most megnyíló rendes közgyűlés tárgyalni fog. Vihart akartak kavarni azért, hogy a nemzetközi hangulatot a magyar ügy kapcsán a szocialista államok ellen fordítsák. Habár a szavazásnál az összes függő viszonyban lévő államok az Egyesült Államok mellé kényszerültek állani, a szavazás eredménye mégsem képviseli a világ dolgozóinak véleményét. Ha a világ lakosságát lélek- szám szerint vesszük figyelembe, a szavazás eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy a mellettünk kiálló szocialista államok és semleges országok lakosságának összessége, ehhez hozzáértve azokat az államokat, amelyek mellénk állottak, de nem ENSZ-tagok, az arány nem kétséges, hogy a mi javunkra dől el. Ez így együtt a világ lakosságának közel kétharmada. A szavazógépezet tehát csődöt mondott. Az Egyesült Államok és a többi imperialista állam eleve tudta azt. hogy az ENSZ közgyűlésnek se joga, se módja nincsen hatásos határozatot hozni a magyar ügyben. Szerették volna a magyarországi ellenforradalmi erőket újra aktivizálni. Ez azonban nem sikerült. Soha népünk annyira aktív és egységes tiltakozással nem állt ellent, {Folytatása a második oldalon) Zászlót avatott a munkásőrség Szeptember 15-én tartotta zászló- avató’és névadó ünnepélyét a kiskunfélegyházi munkásőr-század. Az előkészületek már hosszabb ideje folytak. A járás és város dolgozói, szervezetei, pártszervezetek kezdeményezésére gyűjtést folytattak, hogy a dolgozók ajándékából a munkásőr-század zászlóját létrehozzák. Az utolsó héten a munkásőrség parancsnoki irodája sokszor zsongó méhkashoz hasonlított. A munkásőrök pedig kemény gyakorlatokkal, jó kiképzési eredményekkel készültek az avatási ünnepélyre. Reggelre a város középpontja zászlódíszbe öltözött, a dolgozók töniegei készültek az ünnepélyre. Az utolsó simítások után a század háromnegyed 11-kor elfoglalta a helyét a díszemelvénnyel szemben. 11 órakor a járás és város párt, állami, társadalmi és fegyveres alakulatainak képviselői elfoglalták helyüket az emelvényen. Enyhe morajlás futott végig a tömegen, amikor a zászló érkezését jelezte a zene. A küldöttség élén a zászlót Tóth István öreg kommunista hozta, aki már 1917ben résztvett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban. A küldöttségben résztvett a hazafias népfront, üzemek és az ifjúság képviselője. Az egység tisztelegve fogadta a zászlót. Gyorsan peregtek egymásután az események. A század parancsnokának kérelmére az Országos Parancsnokság képviselője engedélyezte, hogy a század az 1920- as fehérlerror áldozatának nevét, a Mártonffy Ernő nevet felvegye. Ugyanakkor felolvasták a munkásőrség parancsnokának díszparancsát. A járási pártbizottság nevében Tóth János mondott ünnepi beszédet. Beszélt az egység névadójának Mártonffy Ernőnek munkásságáról. Felhívta a munkásőröket, hogy éberen őrködjenek a magyar nép hatalmán, hogy a fehérterror, az ellenforradalom barbár tettei soha többé ne ismétlődhessenek meg. Az ifjúság nevében egy úttörő kislány mondott köszönetét a munkásőrök áldozatos munkájáért. Köszönetét mondott azért, hogy a fegyveres erők, fegyverrel a kézben biztosítják a fiatalság nyugodt, Tanácstagok választása a községekben Az októberi események kapcsán és egyéb okokból több tanácstagi hely üresedett meg a járás községeiben. Minisztertanácsi határozat szerint a megüresedett helyekre, a Hazafias Népfront jelölése alapján, választásokkal új tanácstagokat választanak. Tíz új járási tanácstag és kerek száz községi tanácstag választására kerül sor októberben. A megüresedett körzetekben a népfront, a párt és tanács közös szervezésében kisgyűléseket szerveznek. Ezeken megbeszélik a lakossággal a tanács szerepét, a tanácstag kötelességeit, jogait. Megbeszélik, hogy tanácstagként ki jöhet számításba. Tanácstag lehet minden becsületes, jószándékú, a szocialista rendszert támogató dolgozó, aki kiérdemelte dolgozó társai bizalmát. A jelölő gyűlésekre a jövő hónap elején kerül sor. Addigra a kis- gyülések alapján a községi és járási népfrontbizottságok összejönnek és elkészitik jelöléseiket, amelyeket a jelölőgyűléseken a lakosság elé terjesztenek. Itt a tanácsi körzet dolgozó lakossága jelöltet választ, akire szavazáskor szavazatát adja. A járás községeinek többségében a kisgyűlések megkezdődtek. S-O-R-O-Z-A-S boldog fejlődését, tanulását, a dolgozó nép hatalmát. Megható pillanatok következtek. A párt, állami, társadalmi szervek, ifjúság, fegyveres erők szalagjaikat felkötötték a díszes zászlóra, majd a dísz-század esküt tett zászlójára. A markáns, cserzett munkás és paraszt arcok közül nem egyen végigcsordultak a meghatottság könnycseppjei az eskü alatt. Kemény elszántsággal fogadták: ,,Ha kell életünk feláldozásával is megvédjük a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát, minden külső és belső ellenséges szándékkal szemben.“ Az avatóünnepség befejezéseként a Mártonffy Ernő század elvonult a dolgozók ajándékszalag- jaival feldíszített zászló előtt. A sorokban együtt meneteltek a 17- es forradalom katonái, a Magyar Tanácsköztársaság katonái, a régi korszak illegális harcosai a fiatalabb korosztályokkal. Kemény munkáskezek markolták a géppisztolyok agyát, boldog, büszkén csillogó szemek szegeződtek a zászlóra. Végül az egység a zászlóval elvonult Az avatóünnepség befejezéseként a munkásőrség küldöttei és a régi harcostársak megkoszorúzták Mártonffy Ernő sírját. A küldöttségben résztvett egy régi börtöntársa is, aki átélte az 1920. június 4-ét, a „véres éjszakát“ amikor Mártonffy Ernőt és három társát a Héjjas-féle banditák halálra kínozták. Délben a Fürdő-szállóban nagyszabású díszebéd volt. A Vendéglátó dolgozói kitettek magukért. A hangulat emelkedett, vidám volt, a munkásőrök, akik kemény munkában a munkahelyükön, a kiképzésben méltón helytálltak, a táncban sem maradtak alul. Ilyen nagy méretű díszebéd még nem volt Félegyházán. A szórakozókat a Repülőszövetség motoros repülőgépe virágcsokrok szórásával köszöntötte. A járás községeinek és a városnak sorköteles fiataljait sorozzák a Bányászati Berendezések Gyára kultúrotthonában. A kultúrotthon díszbe öltözött. Üdvözlő feliratok, zászlók mindenütt. Tablókon képsorozatok mutatják a katonaélet kemény szépségeit. A fiatalok nézegetik, kedélyes megjegyzéseket tesznek. A régi, »sírva- vigadó« részeges hangoskodásnak nyoma sincs. Mind jólöltözöttek, a dolgaikról komolyan beszélgetnek. Az egyes bizottságok előtt, ahol a politikai, szociális helyzetüket mérlegelik, megfontoltan beszélnek a problémáikról. A munka jól szervezett. A bizottságok előtti megjelenés után kerülnek az orvosok elé. Itt már »izgalmasabb« is. Vájjon beválnak-e? Fiatal, izmos, napbarnított arcok. Kevés közöttük az elmaradott, fejletlen. Alig akad nem mégfelélő. Végül a sorozóbizottság dönt. Elhangzik a döntés: »Fegyveres katonai szolgálatra alkalmas!» Beosztást is megjelölik. Egyetlen fiatal sem távozik úgy, hogy ne mérlegelték volna a helyzetét. Még azt is megkérdik tőle, helyesli-e a kapott fegyvernemi beosztást. Meghallgatják kéréseiket. Közben egésznapos program várja a fiatalokat. Előadásokat hallgatnak a katonaéletről, moziműsort látnak. Az üzemek, iskolák kultúrcsoportjai szórakoztatják őket. Délután csinos leányok tűzik a mellükre a kokárdát, majd egy utolsó tájékoztatás a bevonulás kötelmeiről és így mennek haza. Viszik büszkén a hjrt a szülőknek, ismerősöknek: »Katona le szék 1« Tudják, hogy kötelességük a dolgozó nép hatalmának védelme Á szülők ma már büszkék katonafiukra. De büszkék rájuk a községük is. Reméljük, a katonaéletben is jól megállják a helyüket! —égAz egésznapos ünnepség nagyméretű és szép volt. Jó munkát végeztek a szervezői, előkészítői. Az egyszerűségükben is felemelő pillanatok mutatták, hogy a kiskunfélegyházi dolgozók magukénak érzik fegyveres erőiket. A munkásőrök kemény, elszánt esküje bizonyította, hogy készek fegyverrel a kézben ezt a bizalmat viszonozni. Igen nagy tetszést arattak a különböző szervezetek ajándékszalagjai, sokszor zúgott fel a taps. Nagy taps fogadta a városban állomásozó szovjet egység, és az ifjúság ajándékát. Kemény és harcos akaratot tükröződött a munkásőrök elvonulása a zászló előtt. Méltán hirdette az est sötétjének beálltával a tanácsháza tornyán a világ minden tája felé az ötágú vörös csillag, hogy a magyar szocializmus ügye, a dolgozó nép hatalma városunkban is erősödik, fejlődik. —ég—
