Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-06-09 / 22. szám
Fé!egvházi Közlöny 3 Rabszolgavásár... Egyes ausztriai táborokban két elien- forradalmár pcp a gyerekek körül csúnya „tevékenységet" folytét. Kubai milliomosok feleségeivel jelennek meg a táborban és gyerekeket választanak ki „apródnak", kubai gazdagok házaiba hat-hét éves gyermekek közül. íme a XX. század modern rabszolgavására! — Vazul ferencrendi atya és egy Erdei nevű pap közreműködésével. Tizenöt hót éven aluli fiúról és leányról van szó,akik talán soha nem látják szüleiket. Gazemberek, a nép ellenségei juttatták őket erre a sorsra Áuszfricba, most gazemberek kufárkodnak velük. Mindezt a „Bécsi Magyar Híradó" c. lap irta meg „Emberkufárok" című cikkében. Jó gazda volt! Messze, felhő kerekedik. A: enyhe, majd egyre erősödő szél fújja, kergeti. Par perc, elbújt a nap is és már fekete az ég. Sűrűn cikáznak a villámok és gyorsan tűnő kékes fényüket részt jósló dörgés kiséri. Peter gazda félve néz a magasba. Vajon jegel is hoz-e a zivatar, ? A főid bö termést Ígér, de most pusztulás fenyegeti azt. Jó gazda volt. Szorgalmas. Mindeme gondolt, mégis szorongás fogja el. Eszébe jut, hogy a műit hóién nála járt Kólái Jani. a Biztosító helyi megbízottja az önkéntes jégbiztosílás ügyében. Töprengve néz a mágusba és t így éli a komor felhőket. — Sokat beszélt, gondolja magában. 400 millió kártérítést fizettek ki 4 er alatt. 400 ezer gazda földjét érte jég — minden szavára emlékszem. Igaza volt, mormogja maga elé, mégis elutasítottam. — Azt mondtam neki, — örülök, hogy megszűrj a kötelező biztosítás, nem veszek most újra, méghozzá önkéntes terhet a nyakamba. A pénznek sok helye van. jobban is el tudom használni. De máskép beszélnék most, fohászkodott egy nagyot. Csak most ne legyen baj. első dolgom lesz... Mintha valahol odafönt meghallottak volna a szavát, egyszerre megfordult a szel és amilyen gyorsan hozta, úgy vitte, hajtotta maga előtt a felhőket. A nap is kisütött és a bőséges esőtől színié szemlátomást nőtt a vetes. Péter nagyot sóhajtott, mégegyszer körülnézett, azután hatcu ázott léptekkel n'.’gü'.du I a távoli falu felé. Meg sem állt Kátoi János házáig. Benyitott és csak annyit mondott: eljöttem. Mindketten tudták, hogy miért. { Petőfi &9zi műsora: | Június 9—12-ig: GRACIELLA » --------- a II Június 13—19-ig: g I ■ OKÉ NÉRÓ a ti ______*! KÜLPOLITIKAI JEGYZETTEK FRANCIAORSZÁGBAN két hete húzódik a kormányválság és semmi kilátás arra, hogy rövidesen megtudják oldani. Miközben a polgári pártok lázasan tárgyalnak az új kormány összetételéről, ez alatt az üzemekben sorra rendezik a munkások a gyűléseket, munkabeszüntetéseket. Sürgetik és követelik olyan kormány megalakítását, amely békét teremt Algériában és teljesíti a dolgozók követeléseit. SÍ szocialista vezető is követeli az algériai politika megváltoztatását, az algériai háború beszüntetését. A NÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT sajtófőnöke Adenauer washingtoni tanácskozásairól kiadott közleménnyel kapcsolatban kijelentene: Adenauer feladta a leszerelés és Németország egyesítése kapcsolatbahozata- lát, ami pedig az Adenauer-politika egyik alapja volt. Kijelentette: a kormánynak be kell vallania Németország való helyzetéi és azt is, hogy ez a helyzet a kormány helytelen poliii- káju miutl állott elő. AZ OLASZORSZÁGI részleges közigazgatási választásokon jelentős kommunista előretörés történt. Sok városban és községben a kommunista képviselők száma jóval nagyobb lett. mini eddig volt és ennek folytán a népi erők kerültek többségbe a jobboldali képviselőkkel szemben. LIBANONBA.N lUnleleti a tömeg az amerikai politikát kiszolgáló kormány és a: amerikai befolyás ellen. A kormány a tüntetők közé lövetett. Többen meghatlak, sokan megsebesüllek. Május 31-én újabb tüntetések és összetűzések voltak a tüntetők és a kormány- csaputok között. Egyre szélesebb tömegek sztrájkolnak. A kormány betiltott minden nyilvános tünietésl. Ennek ellenére a helyzet megítélése alapján további tüntetések,, fegyveres összetűzések várhatók, mert a nép nem tűri az amerikai befolyás következményeit. TAJVAN dolgozói egyre erőteljesebben lépnek fel Csang-Kai-sek és klikkje ellen. Követelik. hogy Tajvan szűnjék meg amerikai támaszpont lenni. Az elmúlt napokban Tajvanban több tízezres tömeg tüntetett és tört, zúzott mindent, ami amerikai. ALGÉRIÁBAN a: imperialista francia körök jóvoltából tovább folynak a vérengzések: a francia imperialista csapatok halomra gyilkolják a hazafiakat. A francia csapatok és az algériai egységek összecsapásának az elmúlt két hét alatt 1126 halálos áldozata és 1470 sebesültje volt algériai részről. MOSZKVÁBAN június 2-án megnyílt az 1957. évi országos mezőgazdasági és ipari kiállítás. A megnyitó ünnepélyen felszólalt Hruscsov elvtárs is. Többek között kijelentette: újjászervezik a szovjet ipart, hogy sokkal magasabb színvonalra emeljék a szovjet gazdaságot, meggyorsítsák az előrehaladást a kommunizmus felé. A mezőgazdaság dolgozói elé azt a nagy feladatot tűzte a párt, hogy a közeli években utolérjék az Egyesüli Államokat az egy lakosra eső hús-, tej- és vajtermelésben. RENDŐRSÉGI HÍREK Üzérkedés HerczegJózsef, Molnár Béla utca 11. szám alatti lakos, büntetett előéletű, ez év márciusától 150 kg kristálycukorból oálinkát főzött. A folyamatos pálinkafőzés özv. István Sándorné, tanya 550. tanváján történt. 100 liter pálinkát 45 forintos literenkénti áron adott el. Csalás Kovács Teréz Külsőferencszál- lás 1626. sz. alatti lakos május 16-án a földművesszövetkezet zöldség- és gyümöicsfelvásarló telepén 84 csomó retket adott el. A kapott blokkot meghamisította, a 84 elé egy ötöst írt és a pénztárnál 584 csomó retek árát akarta felvenni. A pénztáros a hamisítást észrevette. Amikor igazolásra szólították fel, nem a saját, hanem más nevét diktálta be, gondolva, hogy így nem találják meg. Lopás. Homoki Szabó Mátyás Felsőgalambos 187. alatti lakos, 1955. őszén ellopott Budai Imre kiskunfélegyházi lakostól 5 db. tyúkot és különböző gazdasági felszerelést. Az ellopott dolgok egy része a házkutatás során megkerült. Engedély nélküli fakitermelés. Konfál Sándorné Alpár, Dobó István utca 17. szám alatti lakos 1956. novemberében engedély nélkül kitermelt 70 szál nyárfát, 180 mázsa súlyban és 5000 forintért értékesítette. Mind a négy ügyben a nyomozást a rendőrség lefolytatta és további eljárás végett a helyi állam- ügyészségnek átadta. * Láttuk ... Hallottuk... Olvastuk... Nagy János kiskunfélegyházi gépkocsi- vezető 127.550 forintot nyert a Lottón, a 164.282 számú szelpényével. Lendületes ütemben halad a félegyházi strandfürdő használhatóvá tételének munkája. Egy-két ember lázas ütemben kerülgeti a munkahelyet. Országszerte beköszöntött a strandszezon. Félegyházán is beköszöntött volna... Szeretnénk strandolni! Megkérdezzük: vájjon mikor lehet? umnm ■)■■■ Az esős időjárás következtében minden utcában dúsan nő a fű s ez a körülmény arra ösztönöz sok félegyházi polgárt, hogy az utcán legeltesse egész állatállományát, a napos csibétől kezdve a mekegö kecskéig. Szép dolog a belterjes álla/tenyésziés, de ennek helye nem az utca, hanem a gazdasági udvar és az istálló. Helyesnek tartanánk. ha a városi tanács megtalálná a módját az utcai legeltetés megszüntetésének. He lyreigazítás A Félegyházi Közlöny kéthétte! ezelőtti számában „Jobb ellenőrzésser- című cikkben közöltük a kiskunfélegyházi Földművesszövetkezetnél feltárt visszaéléseket, illetve szabálytalanságokat. A közlésben mondatszerkesztési okból olyan értelmezés adódott, hogy Berta Sándor, Vörös Zoltán és Juhász Pái is okiratot hamisított. Helyreigazítjuk, hogy Berta Sándor okiratot nem hamisított, csupán egyéb szabálytalanságot követett el, visszaélve hivatali hatalmával. F. 3. K. PIACI ÁRAK Rizs kg. 20.—, vöröshagyma kg 8—12.—, zöldhagyma csomója 0.50—0.80, tyúk (pár) 80 —100.—, naposcsibe (pár) 7—8.—, naposliba (pír) 45—50.—, naposkacsa (pár) 12—14—, tojás (db) 1.20.—, kukorica morzsolt 410—420.—, kukorica morzsolt (literje) 3.—, tisztabúza 350—360. —, rozs q 300.—, árpa q 400—, bab kg 3.50 -4—, koroa 3—4 —, burgonya kg2.50—2 80.—, csirke (pár) 30—70—, kacsa (pár) 50— 60. —, liba (pár) 110—150/—, galnmbfiő- ka (pár) 25—30.—, tej literje 3.—, túró kg 10—12.— tejfel literje 15—17, vaj kg 45—50.—, sajt kg 20—20.—, zöldI borsó kg 4.—, új burgonya kg 5—7.—, karaláb (c„omó) 2—2.50, re'ek (csomó) 0.50—1 —, tojás db 1 — 1.20, fö'di eper kg 8 — 14.—, cseresznye kg 6—8.— Ft. Mi az igazság Petőfi szülőhelyéről? A Petőfi Népe április 30-i számában választ kért tőlem a fenti kérdésre. Iskolás gyermek,/3. Gyurka vetette fel a problémát: kinek kell h:nni, Pelő- finek-e, aki szülővárosának határozottan Félegyházát írta, vagy inkább a tankönyvnek, amelyből még Félegy- házán is azt tanulják, hogy a költő Kiskőrösön született? • A választ mindjárt megírtam, a Petőfi Népe azonban május 21 -i számában ennek lényegét csak néhány sorban ismertette. Az alábbiakban válaszomat egész terjedelmében azért közlöm, hogy Kiskunfélegyháza lakossága a kérdésben tisztán lásson. Hol született Petőfi Sándor? Egy évszázad óta vitatott kérdés ez, a probléma közérdekűségét azonban annál jobban mi sem bizonyítja, mint az, hogy ma is iskolai tanulók vetik te! a kérdést, a Szülőföldemen c. költemény nyomán támadt kétségükre. Petőfi népe: Felegyháza, Kiskőrös, Szabadszállás és Bács-Kiskun megye egyéb helységeinek gyermekei, ifjúsága, felnőtt emberei szeretnék tudni e kérdésben a leplezetlen igazságai. Alább közölt válaszom semmi mást nem tartalmaz, csak a lények elfogulatlan előadását. Az igazság a Szülőföldemen c. költeménnyel kapcsolatban az, hogy Petőfi ebben hitet kívánt tenni: Szülővárosának Félegyházát ismeri. A versnek máig megvan Petőfitől származó kézirata, alatta Petőfi írásával: „Félegyháza“. Kétségtelen hamisítás tehát, midőn a szabad- szállási tanácsháza falán márványtábla hirdeti a Szülőföldemen c. költeményből vett idézettel: „Ez a város születésem helye“. Még nagyobb hiba volt, midőn a kiskőrösi temetőben Kurucz Zsuzsanna sírkövére vésték fel szintén a Szülőföldemen c. költeménytől azt az idézetet, amellyel Petőfi az ő félegy- házi dajkájáról emlékezett meg. Annak a Kurucz Zsuzsannának a sírjára vésték ezt fel, akit ellenőrizetlen vallomásai alapján az irodalomtörténet is Petőfi „szoptatódajkájáriak" emleget, pedig —. a hiteles kiskőrösi anyakönyvi bejegyzések szerint — Petőfi születésekor még csak 9 és fél éves volt. Az az igazság, hogy a Szülőföldemen c. költeménynek még első fogalmazása is ismeretes. Petőfi kis jegyzetfüzetében, saját kézírásával maradt fenn belőle egy töredék. Pestről Nagykőrösön át Félegyházára érkezvén, 1848-ban Petőfi ceruzairassal ezt vetette papírra: Most először vagyok itten Húsz év óta, kot születtem, Ügy menék el, mint kis gyermek És mint férfi, úgy jöttem meg... A további igazság az, hogy Petőfi nemcsak verseiben vallotta szülőhelyének a Kiskunságot és Félegyházát. Házasságkötése alkalmával is, mikor az igazság megvallása feltétlenül kötelező volt ránézve, félegyházi születésűnek mondotta magát. Ezt bizonyítja az erdödi, ma is meglévő házassági anyakönyv bejegyzése. Az az igazság, hogy az 1848. évi követválasztás alkalmával Petőfi egyedül szülőföldje, a Kiskunság követe akart lenni. Nyomtatott választási röplapjában közölte a kiskun néppel: „Mért óhajtom épen azt, hogy ti válasz- szátok meg követnek? — Azért, mert az a föld az, melyen ti laktok, ez a szép Kis- Kunság, az én szülőföldem... “ — Ugyanitt ezt is írta: „mindig őszintén és hímezés-há- mozás nélkül szoktam beszélni. Abban a pillanatban vágnám ki nyelvemet, a melyben nem úgy szólna, mint érez szivem.“ — A választási nyílt levéllel és az egész szülőhely vitájával kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy Kiskörös nem tartozott a Kiskunsághoz. A választási felhívás nemcsak Szabadszállás lakosságához szólt, hanem annak a hat kiskun helységnek népéhez, amely Szabad-zállá'On választott. A múlt század 8 kiskun helysége közül Petőfi egyedül Félegyházát nevezte szülővárosának, s ebben következetes volt! Az az igazság, hogyr Petőfit számos kor- lársa, barátja (Szuper Károly, Szeberényi Lajos, Losonczy László, Lisznyay Kálmán) írta, vallotta félegyházi vagy kunsági születésűnek, mert ezt magától Petőfitől tudták, hallották. — Gyulai Pál Arany Jánostól szerezte értesülését, mely szerint „arra tisztán emlékszik", — mondotta Arany — hogy Petőfi „nem ott keresztednek mor.dá magát, hol született." Vagyis Petőfi Aranynak azt is mondotta, hogy őt Kiskörösön csak keresztelték. Gyulai Petőfinek egyik rokonára is hivatkozott, aki Petőfit sz'ntén félegyházi születésűnek állította — 1848-ban, Petőfi életében pl. Jókai és Petőfi szerkesztésében megjelenő Életképek c. lap írta Félegyházát Petőfi szülőhelyének. Számos, igen komoly mérlegelést kívánó adat szól tehát emellett, hogy Félegyháza jogosan tekintheti szülöttjének a nagy költőt. Hisz ezt elsősorban ő maga állította, s nálánál ki illetékesebb a szülővárosa biztos megjelölésére? Azt, amit Petőfi a szülőhelyéről felnőtt ifjúkorától kezdve egész férfikorán át Írásban is következetesen, s nyilvánvalóan nemcsak a maga korának, hanem az utókornak is hirdetett, az ő életében senki kétségbe nem vonta. Gyulai Pál még Petőfi halála után öt évvel 1854-ben megjelent munkájában, cgvben az első Petőfiről szóló részletesebb tanulmányban is meggyőzödé-sel írta; „Petőfi S mdor Félegyházán a Kiskunságban. .. szülelelt." Azután megkezdődött, pontosan száz évvel ezelőtt, 1857-ben az „elperlésSárkány János kiskőrösi ev. lelkész indította ezt meg az otlani keresztelési anyakönyv bejegyzése és azoknak a kiskőrösi okmánybizonyitéhok- nak alapján, hogy Petőfi atyja 1824-ig, tehát Petőfi születése idején is, a kiskőrösi mészárszéket bérelte. Az éremnek ez a másik oldala: a kétségtelen okmány bizonyíték Petőfi Kiskőrösön történt megkereszfeléséröl és ebben az időben atyjának ottani mészárszékbérletéről. Megkezdődött a szülőhely vitája. Ez a múlt században többször fellángolt. Az irodalom- történet végül is Petőfi nyilatkozataival szemben a kiskőrösi keresztelés tényét és az ottani mészárszékbérletet tekintette bizonyítóbb erejűnek. Hogy azonban a mészárszékbérletből nem következik az, hogy valakinek ott kell születnie, ahol az atyja mészárszéket bérel és lakik, azt éppen Petőfi családjában látjuk: az ..István öcsém“ 1825-ben Szabadszálláson született, mégpedig amint maga megírta, „vizitben“, midőn az anyja ott volt látogatóban. Pedig az apja ekkor már Félegyházán bérelte a mészárszéket, itt volt állandó lakásuk. Másrészt azt az álláspontot, hogy a ke- reszlelés a szülőhely megállapítására nem bizonyíték, Gyulai Pál is mindvégig fenntartotta. Keresztelhetnek valakit máshol is mint a szülőhelyén, ha ezt bizonyos körülmények szükségessé teszik. Mivel pedig Petőfi születése idején Félegyházán csak katolikus egyház létezett, a lúteránus szülök gyermekéi keresztelés végett olyan helységbe kelhtl vinni, ahol a megfelelő egyház működött. (Folyt, köv.) Dr. Mezősi Kárciy
