Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1884
5 szerint Zawada, Ulozsa, Kolcso, Harho stb. kifosztogatta, a marhákat elhajtatta és prédával megrakottan visszafelé indult. Midőn ennek hire Lőcsére ért, azonnal az Összes lakosság fegyvert fogott és Cyby Sebestyén nevű kapitányuk vezérlete alatt sűrű csapatokban kitört, hogy a prédát a késmárkiaktól elragadja. — Zsibridovszky a lőcseiek ezen kitörése által el lévén zárva a Késmárk felé vezető úttól, csapatjával Igló felé vonult és ott 50 kozákot az ellenség nyugtalanítása és mozdulatainak megfigyelése végett tartalékba helyezve és többi lovasait egy vashámor mellett lesbe állítván fel, bevárta a lőcseiek támadását. — Nem is várattak sokáig magukra, hanem átkelvén a Cunrad (Hernád?) folyón átvezető hídon, nagy lelkesedéssel rohanták meg az ötven kozákot, kik a késmárki gyalogság felé visszavonulva a lőcseiek sortüzelése által veszteséget nem szenvedtek. — E perczben, midőn a lőcseiek fegyvereiket elsütötték tört ki leshelyéből a késmárkiak lovassága, mely is oly riadással és rohammal támadta meg hátmögűl az ezen oldalról veszélyt nem sejtő lőcseiket, hogy azok vezére Cyby bátorságát veszítve sarkantyúba kapta lovát és harmincz- három lovasával Iglóra vágtatott, hol a város kapui azonnal becsukattak. A vezérük által cserbe hagyott lőcsei gyalogság rövid de kétségbe esett küzdelem után hányát homlok futásnak eredt és nagyobb részt csűrökön és kerítéseken keresztül szintén Igló városába menekült. A hat bajtársuk eleste miatt felbőszült kozákok egy része a csatatéren heverő 30 lőcsei halottat mesztelenre kifosztogatta, más része Igló városának alsó kapujához érve dühös szavakkal és azon fenyegetéssel követelt bebocsáttatást vagy az oda menekülteknek kiadását, hogy ellenkező esetben a várost • felgyújtja. E veszélyes helyzetben a fogságba kerülés félelmétől gyötrött és életükön kétségbe esett lőcseiek Istenre kérték a háztulajdonosokat, hogy fogadják be őket házaikba és rejtsék el őket; — némelyek erőszakosan benyomulván a házakba, galambdúczokba, kéményekbe, kályhákba, és más — meg nem nevezhető helyekre bújtak ; az elszántabbak azonban fegyveresen Klinczer András házába nyomultak és a felső emeletet oly czélból szállották meg, hogy magukat onnan védelmezzék. A kozákok, kik a város kapujánál a város kapitánya által mentegetődzéssekkel egy óra hosszáig tartattak vissza, türelmüket veszítve szintén csűrökön és kerteken keresztül a
