Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-03-23 / 8. szám
MOZAIK TÍZESVILLAMOS - KÜLÖNJÁRAT Mert a Berda Ha Újpest központjában találomra megkérdeznénk embereket, kicsoda Berda József, nyolcán azt mondanák, hogy tudják is ők. Legfeljebb ketten, hogy valami költő. Egyvalaki talán viszonylag szabatosan megfogalmazná, hogy költő, és még utcát is neveztek el róla. Újpesthez nagyságrendekkel több sportoló élete kötődik, mint költőé. Meg kell őket becsülni! „Hétfő, kedd, szerda, írta Berda” - így szól kamaszéveink egyik mondókája. Berda Józsefet csaknem mindenki ismerte. Volt, aki a vendéglátóhelyek valamelyikéből, legtöbben az utcáról. Mert szinte állandóan jött-ment, és ő is ismert szinte mindenkit. Én nem találkoztam vele, de apám gyakran. Azt mesélte, hogy trágár volt, megjegyzést tett a nőkre, és valami kis nyomásféle mindig volt benne. Vagy csak így szokták meg az újpestiek. Most meg utca viseli a nevét. Anyámék ott laktak, így kétszer rövid ideig én is. A valamikori Szent Gellért, aztán Gellért utcában, ami ma - 1970 óta - Berda József utca. Volt iskolatársam, Sípos Áron, de főleg a bátyja, az akkor már tanár Lajos állítólag sokat foglalkozott vele. Merjük remélni, hogy egyszer megírják a maguk Berda Jóskáját. Az lesz az igazi! Az újpesti utcák jól ismerték Berdát, ahogy Berda is jól ismerte az utcákat. Nem volt tudós költő, hanem gyötrelmesen induló, csak anyanyelvét ismerő autodidakta, aki az elemi iskola négy osztályát is nehezen végezte el. Inasnak adták az angyalföldi Láng gépgyárba, ahol apja, Berda Mátyás betanított kazánkovácsként dolgozott. Azonban a lakatos szakmát sem tanulta ki. Zelk Zoltán szerint nem tartozott a művelt költők közé, de sok mindent tudott, amit más költők nem tudtak. Berda József mindent megtanult ahhoz, hogy önmagát kifejezze, hogy önálló, öntörvényű világát kialakítsa. Mindenekelőtt az evés, ivás, alvás, szeretkezések, kóborlások és boldog lustálkodások örömeinek költő apostola volt. Napjait környezetének megítélése szerint csavargók és naplopók módján élte. Egyénisége felszabadításáért, kifejezésének alakításáért, saját hangjának megtalálásáért nehéz, hosszú és makacs küzdelmet vívott. Mint azok, akiknek Berda József mindent mindig elölről kell kezdeni és maguknak megszerezni. Volt kifutó, gyári hordár, könyvügynök. Verseket tizennyolc éves korában kezdett írni. Bátyjai nem jó szemmel nézték életmódját. Nem akartak belenyugodni abba, hogy nem ■ tanult szakmát. Végül elment otthonról, és talán már 1916- ban Újpestre került. Ágyrajáróként lakott az Arany János utcában, a Templom utcában, a Dugonics utcában, az Irányi Dániel és Aradi utcában. Majd 1933-tól haláláig a Szent Gellért utcában. Létfenntartása olcsóbb volt Újpesten, és minél messzebb akart kerülni a családtól és bátyjainak hatalmától. írói jövője szempontjából is jól választott, amikor Újpestre költözött. Kezdő költőként olyan környezetet talált, amely nem nyomta el, hanem elősegítette kibontakozását. Az irodalmi élet elismerte, befogadta: 1944- ben Baumgartner-díjat, 1965-ben József Atti- la-díjat kapott, és a Magvető Kiadónál gazdag válogatás jelent meg négy évtizedes költői pályája legjelentősebb verseiből. Az Árpád kórházban a rák vitte el. Hatvannégy évesen. RÉTI JÁNOS Mitől leáj íjlet étel? Az ételek ízét a fűszerek adják. A különféle fűszerek sokféle ízt adnak a finom falatoknak. Ezen kívül az emésztésre is jó hatással vannak. A zöldfűszereket legjobb frissen alkalmazni. Ezekkel díszíthetjük az ételeket, a bennük lévő illóolajok egyedi, finom aromát és illatot adnak az ételeknek. A köretekre tegyünk mindig zöldpetrezselymet, amikor már készre főztük. PL: burgonya, rizs, köles, kuszkusz, burgur, hajdina. Finom ízt ad a köreteknek. A salátákra többféle zöldfűszert tehetünk, ízlésünknek megfelelően. Tehetünk rá kaprot, zellerzöldet, bazsalikomot, koriandert, petrezselymet. A főzelékeknél a legjobb ízhatást akkor érjük el, ha az utolsó percekben tesz- szük a zöldfűszert bele. A szárított fűszerek nagy választékából válogathatunk. Ezek aromaanyaga hő hatására jön ki intenzíven, kevés olajban megpirítva. Az indiai konyha változatos ízeit úgy kapja, hogy a sokféle fűszert megpirítják, és erre teszik a zöldségeket. A párolt, főzött ételeket ízesíthetjük így. A sült ételeket, mint a sült hús, sült zöldségeket a sütés előtt jól beleforgatjuk a fűszerekbe, vagy fűszeres páclében hagyjuk állni, hogy beszívódjon az alapanyagokba a.fűszer. A magyar konyha jellegzetes fűszere a fokhagyma, vöröshagyma, pirospaprika. Ezek az ízek jellemzik a hungarikum ételeinket. A magyar szalámi, a lecsó, a pörkölt, a töltött káposzta, mind ezekkel a fűszerekkel készül. Az alapfűszer mindenhol a só. A só az alapanyagok állagát kinyitja, és a só íze átjárja. Amennyiben ez a fűszer hiányzik az ételből, íztelennek érezzük. Természetesen nem kell, hogy elnyomja az alapanyag ízét. Az édes ételekre is a fűszer teszi rá a koronát. Gondoljunk a kakaó, szegfűszeg, fahéj, csillagánizs, citromhéj, vanília fenséges ízeire. LETTNER ANNAMÁRIA dietetikus 10 | ÚJPESTI NAPLÓ -XI. ÉVFOLYAM, 8, SZÁM, 2'017, március 23.
