Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-10-16 / 37. szám

A cigányság múltja és jövője egy helyen Kettős átadó A Tél utcában átadták az Újpesti Roma Nemzetisé­gi Önkormányzat felújított és funkcióiban kibővített, a tanodának is otthont adó épületét. Ugyanitt megnyílt az Újpesti Cigány Helytör­téneti Gyűjtemény. A tanoda október 10-i átadó­ján dr. Molnár Szabolcs al­polgármester azt mondta, az ötlet láthatóan bevált. Az elmúlt két tanévben több száz gyereknek segí­tettek felzárkózni. Felhívta a figyelmet az épület két további funkciójára, a sportszobára és a roma helytörténeti gyűjteményre. A funkcióbővítés meg­valósításához tízmillió forint forrást pályáztak meg és nyertek el az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Baloghné Balog Aranka pedagógus, a roma önkormányzat képviselője, a tanodaprogram vezetője azt mondta, október 13-ától, hétfőtől ismét vár­ják a tanulni vágyókat. Lapunk kérdé­sére hozzátette: valamennyi tárgyból fejlesztik a diákokat, akik a foglalkozá­soknak köszönhetően sokat javítanak tanulmányi eredményükön. Ugyanitt adták át a Molnár Ist­ván Cábor, az Eötvös József Cigány- Magyar Pedagógiai Társaság elnö­ke, roma nemzetiségi önkormány­zati képviselő alapította Újpesti Ci­gány Helytörténeti Gyűjteményt is. Lángomé Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társa­dalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, örömmel ad át olyasvalamit, amelyben a cigányság múltja (gyűjtemény) és jövője (tano­da, tanulás) egyszerre van jelen. Wintermantel Zsolt polgármester kiemelte: Újpest ma is sokszínű és összetartó közösség. - Olyan helyet, épületet, adtunk most át, ahol érté­kek: kultúra, sport és jövő találkoz­nak. Hozzáfűzte: mindenfajta anyagi tá­mogatás megsokszorozódik, ha egy lelkes közösség hozzáteszi a magáét. Csóka János Pál, az Újpesti Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a helytörténeti gyűjtemény kapcsán személyes emlékeinek felidézése mel­lett azt mondta, Újpest a legtolerán- sabb város. Kiemelte: van jövőképük, az önkormányzattól használatra ka­pott épületben hamarosan öltözőt, orvosi szobát is kialakítanak. Molnár István Gábor, a helytörténe­ti gyűjtemény alapítója rámutatott: a másfél évtized alatt összegyűjtött hely- történeti anyag mintegy ötödét állítot­ták ki. Egyben köszönetét mondott min­den érintett családnak, akik a személyes emlékeiket, tárgyak, fotókat, bizonyítvá­nyokat a rendelkezésre bocsátották. A megnyitó végén az Újpesti Roma Nemzetiségi Önkormányzat Újpest Cigányságáért díjat adott át Giczy Béla elnökhelyettesnek, a Bródy Imre Gimnázium igazgatójának, Hegedűs Róbertnek, a Roma Nemzetiségi Ön- kormányzat aktivistájának, valamint dr. Molnár Szabolcs alpolgármester­nek. Az átadót az Újpest Cigányzene- kar műsora zárta. M. ORBÁN A. Farkas Bertalan újra ki lövetné magát az űrbe Farkas Bertalan az első és napjain­kig egyetlen magyar űrhajós, aki az Interkozmosz program kereté­ben vált űrhajóssá és űrkutatóvá. A Szovjetunió és a Magyar Népköz­társaság Hőse, az Űrhajósok Nem­zetközi Szövetségének alapító tag­ja, az MTA Interkozmosz Tanács ku­tatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány tagja. Tevékenységével nemzetközi elis­merést vívott ki Magyarországnak és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Magyar- ország ezzel az űrutazással a nemze­tek sorában hetedikként lépett ki a vi­lágűrbe. Az űrhajó május 28-án kap­csolódott össze a Szaljut-6 űrállo­mással, ahol a személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadták őket.- Milyen a kapcsolat az egykori űr­hajósok között?- Teljesen mindegy, hogy melyik ná­cióhoz tartozunk, barátok vagyunk, és alig várjuk, hogy találkozzunk egymás­sal a világ valamelyik városában. Szoros a kapcsolatunk, mondhatom, szinte mindent tudunk egymásról. Legutóbb, néhány hete jártam Kínában, ahol az űrhajósok soros konferenciáján paro- láztam a régi kollégákkal.- Más halandó ember, pláne ha már nyugdíjas, bocsánat, nyugállományú tábornok, ül a babérjain, és megpróbál­ja élni az életét. Veled, nem volt egysze­rű egyeztetni a beszélgetésünk időpont­ját. Komolyan kérdem, mi hajt még?- A sodorból nem lehet kiszállni. Akit egyszer megfertőzött az űrrepülés, a „betegségét" élete végéig magával cipeli.- Ha, lehetőséged lenne, vállalnál újabb űrutazást? Egyáltalán meddig le­het valakiből űrhajós?- Ha, az egészségi állapotod rend­ben van, akkor azt mondhatom, hogy nincs igazából felső korhatár. Példa erre, hogy az amerikai John Glenn 1962 után a Space Shuttle fedélzetén 1998- ban ismét járt odafönt, pedig ekkor már 77 éves volt. Tehát, akár nekem is lehetne esélyem egy újabb túrára, el is vállalnám, de bevallom, reális esélyem nincs erre.- Mivel ma is az űrkutatással jogla­kozol, gondolom téged is foglalkoztat az a kérdés, hogy a Hold bevétele után, mi­kor léphet ember a Marsra? Mi, hatva­nasok megélhetjük ezt?- A Hold, mint olyan, közeli égi­testnek számít, egyszerű volt odajut­ni. Nem is nagyon izgatta tovább sem az amerikaiakat sem pedig az oroszo­kat. A verseny eldőlt, az amik értek oda előbb, kész, vége a versenynek. A Mars egy egészen más kihívást jelent. Nagyon messze van, és egyelőre nincs meg az az üzemanyag, amellyel ilyen távolságot képes volna teljesíteni bár­melyik űrhajó. És, akkor még nem be­széltem a visszaútról. Mert, senki se gondolja, hogy akad majd olyan nor­mális ember, aki úgy vállalja a repülést, hogy tudja, soha többé nem tér vissza a Földre. Szóval, szerintem a gyereke­inknek van esélye arra, hogy üdvözöl­jék az első Mars-expedíciót.- Szerencsés embernek tartod magad?- Igen, mert azt csinálhattam egész életemben, amit mindig szerettem volna.- Nem hiányzik semmi?- Inkább úgy mondom, szeretném megélni, hogy egy újabb magyar űr­hajósnak legyen olyan felejthetetlen élménye, mint amilyen nekem meg­adatott 1980-ban. GERGELY GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom