Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-06-27 / 25. szám
Múltidéző A Rajna divatáruüzlet immár közel két és fél évtizede öltözteti a hagyományos, klasszikusan női stílust kedvelő hölgyeket. Visszajáró vevőkörrel dolgoznak, olyanokkal, akiknek nemcsak az ár fontos, hanem a minőség is. Többek között ez utóbbinak köszönhetik, hogy vásárlóik kitartanak mellettük, és fenn tudnak maradni a mai szoros versenyhelyzet' ben is. A Rajna név Újpesten egyáltalán nem cseng ismeretlenül, hiszen a családtagok élete hosszú éveken át összefonódott a sporttal, amelyet nem kis eredménnyel űztek. Az édesapa, dr. Rajna Károly az Újpesti Dózsa korábbi válogatott labdarúgója, majd a labdarúgó-szakosztály vezetőségének a tagja volt, aki aktív sportpályafutásának végével jogi pályára lépett. Fia, András szintén kitűnő sportolóként ismert, az atlantai olimpián ezüstérmes kajaknégyes tagja volt Adrovicz Attilával, Csípés Ferenccel és Horváth Gáborral. Menye, Povázsán Katalin világbajnok kajakozó volt. Egyedül az édesanya, Szirmai Mária nem volt sportoló a családban. Őt viszont az idősebbek onnan ismerhetik, hogy a hatvanas években modellként sokáig ő volt az Omnia kávé arca. Később a kereskedelemben helyezkedett el, majd a rendszer- változás környékén a családdal közösen nyitották meg saját újpesti divatáruüzletüket.- Először a posta melletti, ma már lebontott tömbben nyílt meg az üzlet, majd egy idő után átköltöztünk mai helyére, a Cyklop-ház István útra nyíló üzlethelyiségébe. Édesanyám végzett itt mindent: ő vezette az üzletet, járt árut beszerezni, és ő volt az eladó is. Később bekapcsolódott a feleségem, Kati is a munkába, aki, miután édesanyám több évvel ezelőtt elment, teljesen átvette a bolt minden teendőjét - mesél az üzlet és a család történetéről Rajna András. Mint mondja, az üzlet kínálata édesanyjának és feleségének az ízlését tükrözi. Olyan termékkört próbáltak annak idején bevezetni, és azóta is azt árusítják, ami az itt élők elvárásainak és pénztárcájának megfelel. Kizárólag női divatáru szerepel a kínálatban, felső- és alsóruházat, kiegészítőként pedig táska, sapka, sál és cipő. A cipő, amit kínálnak, természetesen csak bőrből készülhet.- Ha lehet, igyekszünk jó minőségű, magyar árut beszerezni, de azért természetesen fontos szempont a jó ár-érték-arány. Nem feltétlenül a legfiatalabbakat, a legújabb trendeket vagy a legkisebb méretű ruhákat kereső hölgyek a célcsoportunk. Vevőink zöme a hagyományos, klasz- szikus divatot előnyben részesítők közül kerül ki. Olyan termékeket kínálunk, amelyek akár több év múlva is felvehetőek - árulja el Rajna András. Hozzáteszi: vásárlóikat minőségi áruik mellett az üzlet kellemes, szellős belső kialakítása is vonzza. A Cyklop-ház önkormányzati felújítása óta az elegáns portálnak köszönhetően pedig még többen benyitnak hozzájuk, mint korábban. Rajna cipő- és divatáruüzlet Cím: IV., István út 12., Tel.: 1 370-8145 Tízesvillamos- különjárat (19.) Jotek 90 A Könyvesben elsőben Árvái Bonzó tanította a tornát, hát vívtunk. Amikor átvette Jákfalvi Béla, akkor teniszeztünk - volna, de drága volt, és messze. Kimaradt. Érthető örömmel fogadtuk hát a hírt, hogy kosárlabdázó tesitanár jön, sőt, az ország egyik legjobb szakembere, Verbényi József, aki a női válogatott, majd a Vörös Meteor női csapatának is edzője volt. Tudtuk, hogy kosárlabdázni fogunk. így lett. Felejthetetlen három év következett a „palán- kok alatt"! Ezért nagyon jó volt őt látni kilencvenedik születésnapja alkalmából, akkor is, ha televízióban, és akkor is, ha csak óriási fotón, köszöntésének helyszínén. Mert Verbényi Jóska, azaz Jotek a maga idejében, a mi időnkben nagyon jó edző volt, nagyon jó tanár és nagyon jó ember. Markáns, vonzó személyiségének hatására nem járhatott annyira alacsony tanuló a Könyvesbe, hogy az ne kosárlabdázott volna. Volt is három iskolaválogatottunk, minden évfolyamból egy, és mind a három jó. Én a harmadikosok alkotta II. csapatban játszottam. Megtiszteltetés volt, szerettem a Verbényi hozzáértését és stílusát is. Sose idegeskedett, nem ordítozott, hanem hihetetlen szuggesztivi- tással átadta, amit arra a mérkőzésre, akcióra vagy pillanatra kigondolt. Aktuális mondanivalóját mindig azzal kezdte: „Akkor a következőket csele- kedjük az én emlékezetemre!" Nem voltam igazán jó játékos. Inkább nem játszottam rosszul. A 180- as magasságom kosárlabdában majdnem „nudlinak"számított, de úgy tudtam, Greminger is annyi volt, és világklasszis lett. Volt egy specialitásom: elég nagy biztonsággal dobtam tempót a sarkokból. Ha „elfelejtett" az ellenfél védelme, és megkaptam a labdát, többnyire csont nélkül „bevarrtam". Legmelegebb ilyen szereplésem a Középiskolák Budapest-bajokságá- nak négyes döntőjében volt Csepelen, a Jedlik-teremben. A szituáció értelmi szerzője Verbényi volt, és két perc alatt két évet öregedtem. Mert két perccel a vége előtt egy ponttal vezetett az ellenfél, és mi jöttünk oldalról. Verbényi időt kért. Körülálltuk, figyeltük. Ezt mondta: „Akkor a következőt cselekedjük az én emlékezetemre! Ki szokott tempót dobni a sarokból? Réti mester! No, akkor most lesettenkedik a jobb sarokba, a többiek meg elviszik az emberüket a balra. Majd valaki átteszi neki a labdát, és mehet a tempó! Mire indítanának, vége lesz a meccsnek! Érthető voltam? Akkor csináljuk!" így történt: lementem a jobb sarokba, annak tudatában, hogy hamarosan jön a labda balról, és nekem egyetlen dobással meg kell nyernem a meccset. Voltam már nyugodtabb. A labda jött, átvettem, védő a környéken se, na, te jó isten, felugrottam és eldobtam a tempót. A labda, ami máskor csont nélkül zúdult be, most kétszer is megpördült a gyűrűn. Der- medten néztem. Beleesett! Vége! Egy ponttal nyertünk! Amikor jöttünk le a pályáról, megszorította a kezem: „Jó volt. Erről beszéltem!" Vasárnap délben Budapest-bajno- kok voltunk! RÉTI JÁNOS Klasszikus divat
