Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-07-14 / 14. (319.) szám
10 ÚJPEST 2005. július 14. Húszéves a Karinthy Frigyes ÁMK c4 d zülgálati kerékpártél er Cambridge n célra hozták létre: egymásra voltunk utalva. A körülmények ellenére az első három év rendkívül sikeres volt. Olyan nagynevű művészek léptek fel nálunk, mint Ruttkai Éva és Bessenyei Ferenc. Rendszeresen tartottunk mozielőadásokat. Egyetlen buszjárat kötötte össze a lakótelepet Újpesttel, mégis jöttek az emberek. Egyaránt népszerű volt a szövő és a varró tanfolyam, a mozgásfoglalkozás és a nyelvoktatás. Nyaranként Hollókőn és Velemben legendás táborokat szerveztünk a gyerekeknek.- A lakótelep egyre növekvő gyereklétszáma bizonyára sajátos problémákat vetett fel az ÁMK óvodájában és iskolájában is. Hogyan oldották meg a csoportok és az osztályok elhelyezését?-Az első években valóban jelentős gondokat okozott a gyerekek elhelyezése. Annyira gyorsan nőtt a létszám, hogy az egyik tanévben januárban kellett osztályt bontani. Ebben a bontott osztályban rövid ideig én is tanítottam. Függönnyel választottuk ketté a tantermeket, de ÁMK-s diákok tanultak a Nyár utcai és az Attila utcai iskolában, a közösségi házban és a szomszédos tíz tantermes épületben is, amelyet később fokozatosan adtunk át a Babits Mihály Gimnáziumnak. Az óvoda és a bölcsőde létszáma is alaposan megváltozott azóta. Az óvoda eredetileg nyolc csoporttal indult, majd amikor a csoportok száma felment tízre, két szobát iskolai tantermekben rendeztünk be. Jelenleg hét csoport működik, a nyolcadik termet tornaszobává alakítottuk át. A népesedési hullám idején, a bölcsődében négy csoport működött nyolc szobában, ma kétcsoportnyi gyerek foglal el négy szobát.- Egyéni pályája, szakmai munkája hogyan alakult az elmúlt két évtized alatt?- 1988-tól közművelődési igazgatóhelyettesként folytattam a munkát, majd 1994-ben megbízott intézményvezetővé nevezett ki az önkormányzat. 1995-ben, pályázat útján nyertem el az intézményvezetői kinevezést, amelyet éppen egy hónapja, immár harmadszorra hosszabbított meg öt esztendőre a képviselő-testület. 1994-ben lettem tagja az Általános Művelődési Központok Országos Egyesületének, amely 2000-ben választmányi taggá, 2002-ben elnökévé választott. Korábban Baján tartottuk a szakmai találkozókat, de javaslatomra néhány éve az ország különböző településein szervezünk vándorgyűléseket. Szeretném végiglátogatni az ország valamennyi ÁMK-ját, mert ily módon intézményvezetőként, közművelődési szakfelügyelőként és egyesületi elnökként egyaránt jelentős tapasztalatokat szerezhetek. BeJúnius 3-án többórás születésnapi műsorral ünnepelt az intézmény. A bakfisok egy csoportja diszkótáncot adott elő- Ön már a kezdetektől az intézmény munkatársaként alakította az eseményeket?- 1985. május l-jén, népművelőként kerültem Csepelről Újpestre, s az elmúlt évek alatt nagyon megszerettem ezt a kerületet. A főiskola után rövid ideig egy iskolában, majd egy művelődési házban dolgoztam. ’85 nyarán az ÁMK első tanévnyitójára készültünk, és a kiskatonákkal együtt hordtuk a bútorokat. Akkoriban még telefon sem volt az épületben, kollégáimmal szolgálati kerékpárral jártunk a fülkékhez. Az eredeti elképzelések szerint a bölcsőde, az óvoda és az iskola hármas egysége alkotta volna a komplexumot, ám menet közben kiderült, hogy önálló művelődési házra nem jut pénz. Átdolgozták tehát a terveket, így a közművelődési feladatok ellátására két kis irodát és egy szcenikai helyiséget alakítottak ki. A technikai-műszaki feltételek megteremtése mellett néhány státust is biztosítottak a népművelőknek. így történt, hogy megpróbáltuk belakni a létező összes teret, beleértve az Hortobágyiné Török Rita igazgató asszony két évtizede, a kezdetektől munkatársa, tíz éve igazgatója a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központnak aulát és a könyvtárat is. (Az első időszakban ugyanis itt működött a Szabó Ervin Könyvtár helyi fiókja, amely később a közösségi házba, majd önálló helyiségbe költözött.) Már a kezdeteknél érezhető volt, hogy a kollégák együttműködése nálunk szorosabb, mint más művelődési házakban, mert az épületet nem erre a Az 1984-es évszám nem csupán Orwell regényének címeként nevezetes. Káposztásmegyeren például erre az időpontra tervezték az Általános Művelődési Központ ünnepélyes átadását. Mint kiderült - éppúgy, mint az angol szerző regénye ez a terv is az utópiák közé tartozott. A személyzeti politikával nem volt baj, hiszen jó előre felvettek néhány pedagógust az épülő óvodába, iskolába. Őket azonban átmenetileg más újpesti intézményekbe helyezték, mert az ÁMK csak 1985 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A „hőskorról”, a jelenről és a tervekről Hortobágyiné Török Rita igazgató asszonnyal beszélgettünk.
