Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-10-27 / 21. szám
UJl fcbl 2000. október 27. Pest intézményes vízellátásának kezdetét 1868-tól számítjuk. Ekkor épült meg a város ideiglenes vízmüve a mai Ország ház területén. Ez a gépház, amelynek víztároló medencéje Kőbányán létesült, a Duna vizének megszűrésével állított elő ivóvizet. Ezt a vízmüvet rövid idő alatt kinőtte a város. A növekvő fogyasztás biztosítására végleges vízmüvet kellett építeni. Rendhagyó tervek Az új pesti vízmű terveit Wein János, az első vízműigazgató készítette el. A vízmű számára Káposztásmegyer és a Dunakeszi előtti partszakaszt jelölte ki. Javaslata, miszerint a természet által megtisztított kútvíz legyen a vízellátó rendszer alapja, nagy vitát váltott ki szakmai körökben. Az akkori gyakorlat a folyóvizek, felszíni vizek tisztítása volt, ennek gyökeresen ellent mondott Wein János terve. A tafajfeltárások kedvező eredménye, továbbá a Szentendrei-sziget közelsége miatt a döntéshozók bölcsen határoztak és elfogadták a tervet. Az azóta eltelt több mint száz év őket igazolta. A Szentendrei-sziget és a Duna bal partja ma is elegendő, kiváló minőségű ivóvizet biztosít Budapest lakóinak. Wein János tervének végrehajtása, a tíz éven át tartó munkálatok irányítása már utódjára Kajlinger Mihályra maradt. A sok fáradozás eredményeként Budapest székesfőváros 1904-ben már Európa legmodernebb és egyik legszebb vízmüvével büszkélkedhetett. A káposztásmegyeri vízmű eredetileg három fő részből állt. A főtelepből (a mai Váci út 102. sz. alatt a Tunsgrammal szembeni épületek).- Az I. sz. átemelő telepből (a mai Budapest határán lévő épületek a Duna-parton).- A II. sz. átemelő telepből (a Dunakeszi előtti Duna-parton lévő telep). A munkálatok 1893. április 1-jén kezdődtek. Ekkor lesüllyesztettek két aknakutat, megépítették az I. sz. gép és kazánházat, az első magas kéményt és a kapcsolódó csővezeték- rendszert. 1893 augusztusában már vizet termeltek 4 aknakútból a János nevű gőzszivattyú segítségével, mely az így nyert vizet az I. számú főnyomóvezeték segítségével továbbította a Nyugati tér felé. A következő években kutak, szivattyúk épültek, és 1896 júliusától az I. sz. átemelő telep megépítésének eseményétől számítjuk a Káposztásmegyeri Vízmű üzembe helyezési dátumát. 1899 és 1904 között megépült a II. sz. átemelő gépház, a Szentendreiszigeti kútsor, a Duna alatti csőhálózat és a főtelepi II. gépház. A káposztásmegyeri vízműhöz többek között szolgálati lakások, raktárak, műhelyek, kertészeti és sportlétesítmények tartoztak. A harmincas években a vízmű bővítése vált szükségessé. Ekkor újra kutak, gépházak, csővezetékek épültek. Néhány, azóta már bezárt kút vízminőségének romlása miatt egy szűrőház épült a Főtelepen. A szűrőház feladata volt, hogy a kutak vizét vas- és mangántalanítsa. A szűrőház emeletén rendezték be a vízművek laboratóriumát. Alagutak a Duna alatt A biztonságos vízellátás érdekében Duna alatti műtárgyak, járható csőalagutak építését határozták el, a bal parti I. és II. sz. átemelő telep továbbá a Szentendrei-sziget között. 1931- ben készültek el a szigeti oldalon a földalatti gépházak, és még ebben az évben hozzáfogtak a vállalkozók az alagutak építéséhez. 1932-ben amikorra már sikerült az előírt mélységig lesüllyeszteni az aknákat, fúrási nehézségek miatt az alagútépítés elakadt. Csak 1934-ben folytatódhatott az alagutak fúrása. Az I. számú ala- gútban a fúrópajzs 1935 júniusában, a II. számú alagútban 1935 decemberében ért át a szigeti oldalra. A folyam alatti alagútépítés ma is a legnehezebb vízépítési munkák közé tartozik. Ilyen jellegű munkát, vagyis járható Duna alatti alagútépí- tést Magyarországon addig még nem végeztek. A hazai tapasztalatlanságon túl, fokozta a nehézségeket, hogy jóval kevesebb anyagi forrás állt rendelkezésre, mint a fejlettebb országokban. A magyar mérnökök sikerét jelzi, hogy a bajokból új és új elgondolások alkalmazásával hamar kilábalva, egyszerű és olcsó kivitelben, viszonylag rövid idő alatt jó eredménnyel építették meg az első alagutat. Igazi csúcsteljesítmény a második alagút elkészítése volt. Az alagutakban 2-2 db 700 mm átmérőjű öntöttvas csöveket fektettek. Az alagutakat 1938 júniusában helyezték üzembe. Hosszuk: 600, illetve 565 méter, mélységük: 25 méter. Már anekdotaként ismerjük a történetet, hogy az alagút avatására Horthy Miklós kormányzót kérték fel. Azért, hogy a főméltóságú úrnak ne kelljen lemenni az alagútba, villámgyorsan elkezdték egy felvonó készítését. A munkálatok csak félig készültek el, ugyanis amikor megtudták elődeink, hogy a kormányzó távol marad az eseménytől, a lift építését azonnal abbahagyták. A félig kész berendezések ma is láthatók a II. számú alagútban. (folytatjuk) Kiss Miklós • • Ötletesek, kedvesek Sokan vélik úgy: ősszel valódi „kincsesbánya” a piac, vagy a házikert. A termények ugyanis- egy kis kézügyességgel és fantáziával önálló életre kelnek. Ezt bizonyították be a napokban a Virág utcai Óvoda óvodapedagógusai a gyerekekkel, akik a természet csodáit a természet csodáiból alkották meg. Készült például sárgarépából csiga, zsiráf, fél almából és fél dióból katicabogár, patisszonból és szeletelt uborkából ékszer- teknős, burgonyából vadkacsa. A gyerekek szívesen alkottak az óvónénikkel együtt, ám az igazi kedves meglepetést az jelentette, amikor kiderült, hogy a szülők is kedvet kaptak a játékhoz és otthonról számtalan kedves állatfigura érkezett több napon át az óvodába. (Fotó: Horváth Dávid.) Vállaljuk esküvői és egyéb rendezvények lebonyolítását, 50—300 főig az Ön által kiválasztott, vagy az általunk biztosított helyszínen. 20-70 főig otthonába is elmegyünk. Partik, állófogadások, sajtótájékoztatók catering szolgáltatással, melyhez minden eszközt, felszerelést, személyzetet biztosítunk. Érdeklődni lehet: Budapest, IV. kér. Fóti út 56. Tel/Fax: 435-0573 Tel.: (30)-942-3980 Email: herdlicska@matavnet.hu
