Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-02-26 / 4. szám
ÚJPEST 1999. február 26. Kisebbségi önkormányzatok Újpesten Ili. rész Szerbek Több mint 300 éve, hogy a szerbek első nagy csoportja letelepedett Magyarországon. Bár létszámuk az országhatárok átrendeződésével, és a különféle történelmi, politikai események miatt azóta jócskán megfogyatkozott, nemzetiségük ma is őrzi nyelvét, kultúráját, vallási és néprajzi hagyományait. Tragor Mirjanával, az Újpesti Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnökével a tradíciók ápolásáról és jelentőségéről beszélgettünk. • A magyarországi szerb bevándorlás szorosan kapcsolódik a törökök kiűzéséhez. Akkoriban miért kerestek új hazát a határ innenső oldalán?- 1690 körül Cernojevic pátriárka vezetésével mintegy százezer ember érkezett Magyarországra. I. Lipót császár kiváltságokat adott a törökök ellen fegyvert fogó szerbeknek. Hamarosan létrehozták a Szerb Határőrvidéket, amely Erdélytől a Maros és a Tisza mentén Szlavóniáig terjedt. A határőrök a császári tisztek parancsnoksága alá tartoztak, de alsó szinten katonai önkormányzatuk volt és szabadon gyakorolhatták görögkeleti vallásukat. Békeidőben a sáncokat, palánkokat őrizték, máskor ők adták Szeged, Arad és Várad gyorsan mozgósítható erejét. Szolgálatukért földet kaptak, valamint mentesültek az adó- és robotkötelezettségek alól. Vámmentesen kereskedhettek a határőrvidéken és birtokukat örökölhette családjuk is. A földművelés és kereskedelem mellett állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Ma elsősorban Baranya, Békés és Pest megyében élnek szerbek. Egykor ők alapították Szentendrét, ahol ma is hét ortodox templom található. A pesti Szerb utca is arról tanúskodik, hogy régi gyökerek fűznek minket Magyarországhoz. • Az évszázadok során többször is átrendeződtek a határok, keveredtek a nemzetiségek. Volt idő, hogy a hivatalos magyar politika a szerbeket és hor- vátokat egységesítve délszláv nemzetiségként kezelte. Ma már mindenki számára világos, hogy a kettő nem ugyanaz... Hogyan tudták megőrizni a jellegzetes nemzeti sajátosságokat?- Az idők során sokan asszimilálódtak, mert úgymond „a kis nyelvekkel többségi közegben nem lehet mit kezdeni”. Politikai okok is közrejátszottak ebben, hiszen az 1950-es években, amikor Jugoszlávia és Magyarország viszonya megromlott, nem volt tanácsos a nemzetiségi hovatartozást hangoztatni. Néhány évvel ezelőtt, Jugoszlávia szétválása után itthon is kettévált a szerb és a horvát intézményrendszer. A két népnek más történelmi, kulturális és vallási gyökerei vannak. A magyar- országi szerbek fennmaradása alapvetően mentalitásuknak köszönhető: a déli ember büszke a saját természetére. A nemzetiségi öntudat fontos része az ortodox vallás mint összetartó erő, amely egészen sajátos ebben a régióban. • A magyarországi szerbeket hogyan érintik a jugoszláviai események?- A nagypolitikát semmilyen módon sem kívánjuk bevonni a kisebbségi önkormányzatok tevékenységi körébe. Magánemberként a koszovói kérdésről természetesen mindenki kialakított valamilyen álláspontot. A vélemények alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik tábor támogatja Jugoszláviát - s ez nem feltétlenül Milose- viö elnök támogatását jelenti -, mert úgy véli, Koszovó a szerb kultúra bölcsője. Ez a vidék az ikonok és kolostorok hazája, amelyet nem szabad kiszakítani Jugoszláviából. A másik csoport elhatárolja magát a jelenlegi Jugoszláviától, nem vállal semmiféle politikai közösséget. Ez a tábor a szerbiai szerb viselkedéskultúrát élesen megkülönbözteti a magyarországi gyökerekkel rendelkező szerbekétől. • Mekkora a szerb nemzetiség aránya Magyarországon?-Ajugoszláv események miatt nehéz megbecsülni ezt a számot, hiszen az utóbbi fél évtizedben sokan települtek át Magyarországra. Összesen mintegy hatezren lehetünk. • Az ön személyes sorsa hogyan kapcsolódik nemzetiségéhez ?-Anyai nagyszüleim egy Mohács környéki kis faluban éltek, magyarul alig tudtak néhány szót. Édesanyám is ott nőtt fel, ma szerb tolmácsként dolgozik. Édesapám újpesti. Kicsi koromtól különórákon tanultam a nyelvet, miközben a Bajza Utcai Általános Iskolába jártam. Később a szerbhorvát tannyelvű gimnáziumban tanultam tovább. Ösztöndíjasként a belgrádi egyetem szerb irodalom és nyelvtan szakán végeztem, majd Angliában angol nyelvszakos tanári diplomát szereztem. Tavaly óta magam is a Budapesti Szerb Gimnáziumban tanítok. • Hogyan vetődött fel az Újpesti Szerb Kisebbségi Önkormányzat megalakításának gondolata?- Amikor az egyetem elvégzése után visszatértem Újpestre, látványossá vált a város fejlődése. Holland nemzetiségű férjemmel itt kívánunk letelepedni és családot alapítani. A szerb gimnázium tantestülete és diákjai jól ismerik a nemzetiségi néprajzi hagyományokat, a kulturális életet, az aktuális eseményeket. Kiépült kapcsolat- rendszerrel rendelkezünk, így egészen a közelmúltig úgy gondoltam, ennyi elegendő az aktív kisebbségi élethez. Néhány hónappal az önkormányzati választások előtt megszólalt a csengő a lakásunk ajtaján. Egy ismeretlen úr állt a küszöbön, aki tudta, hogy hol dolgozom. így derült ki számomra, hogy édesanyámon és rajtam kívül más szerb családok is élnek Újpesten. Korábban nem tartottuk a kapcsolatot, hiszen nem is hallottunk egymásról. Ettől kezdve felgyorsultak az események, megkezdődtek a baráti összejövetelek. Akad közöttünk közgazdász, sportmenedzser, taxisofőr, tanár, akikkel ma már gyakran szervezünk programokat. A társaság idősebb tagjai javasolták, hogy a kisebbségi önkormányzatnak fiatal elnöke legyen. A választások után, az újpestivel együtt jm- már 14-re emelkedett a fővárosban működő szerb kisebbségi önkormányzatok száma. A déli ember büszke a természetére - vallja Tragor Mirjana elnökasszony (Fotó: Zalka I.) • Milyen tervekkel kezdték meg a közös munkát?- Számos ötlettel várjuk költségvetésünk elfogadását. Alapvetően takarékoskodni szeretnénk a személyi kiadásokon és a leendő iroda- helyiségünk felmerülő díjain. Ezeknél sokkal fontosabbnak tartjuk a kiállítások és a kulturális programok szervezését. A budapesti szerb iskolába sok tehetséges gyerek jár, az általuk készített kerámiákat, képeket, kézműves munkákat kívánjuk bemutatni Újpest polgárainak. Kapcsolatban állunk a Tabán együttessel, akik a délszláv muzsika ismert hazai tolmácsolói. Meghívnánk őket egy fellépésre, ahol táncházat is rendeznénk. A görög-szerb táncház ma már tradíciónak számít Magyarországon, ezért e programon az Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat közreműködésére is számítunk. Megtartjuk a hagyományos ünnepeket, népszokásokat, így pl. az ortodox karácsonyt. Felmerült egy többnapos anyaországi túra terve is, mely a szerbiai kolostorokkal ismertetné meg a résztvevőket. A húsmentes, házi sajtokban és zöldséges ételekben bő étkezést valamint a szállást a kolostorokban kapnánk. • A nemzetiségi nyelvoktatással nincsenek gondjaik?- Elégedettek lehetünk a szerb iskolahálózattal, mert az óvodától az egyetemig ma már teljes az oktatási rendszer. Nemzetiségünk jó része Budapesten koncentrálódik. A főváros VII. kerületében, a Rózsák terén található a szerb gimnázium, amelynek műemléképületét a közelmúltban teljesen felújították. A legkorszerűbb körülmények között, anyanyelvi tanárokkal oktatjuk a diákokat. A falusi gyerekeknek nehezebb a helyzetük; több helyen a magyar iskolában idegen nyelvként oktatják a szerbet. A cirill betűs könyvekről, az irodalmi munkákról az Országos és a Budapesti Szerb Kisebbségi Önkormányzat gondoskodik. • A kulturális értékek megőrzésén túl, milyen szerepet kívánnak betölteni Újpesten?- Várjuk mindazokat, akiket érdekel a Magyarországon élő szerb közösség. Szeretnénk valamennyi kisebbségi önkormányzattal jó kapcsolatot ápolni, hiszen nemzetiségi voltunk összeköt mindannyiunkat. Érdekeink összefogást kívánnak, de semmiképp sem valaki ellen, hanem a kisebbségek színes hagyományainak fennmaradásáért. Rojkó A. A XV. kerületi Kék Szalag Társaság (amely a Társadalmi Szervezetek Konföderációájának tagszervezete) nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy civil politikai zsúrt rendezzen aktuális sporttémájú ügyek „átbeszéléséről”. Arra a kérdésre várt választ, piacosítható-e teljes egészében a nemzeti sport, hol válik el a nemzeti sport ügye a sportüzlettől. A véleménycserére február 11 -én került sor az Újpesti Polgárcentrum tükörtermében. A budapesti jelentős sportegyesületek, többek között az UTE, a Honvéd, a Spartacus, a Csepel SC, az MTK részvételével, Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter jelenlétével megtartott találkozón jelen volt dr. Derce Tamás polgármester is. Kerekasztal mellett 6
