Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-15 / 6. szám

ujrcoi Bátaszéktől Káposztásmegyerig Mint arról február elején beszámoltunk, a Magyar kultúra Napján a művelődési és közoktatási miniszter Németh László-díjat adományozott kiváló pedagógusoknak, köztük Perlaky Istvánnénak, a Bőrfestő Utcai Általános Iskola igazgatóhelyettesének. Az ünnepélyes átadást követően a káposztásmegyeri iskolában kerestük föl Perlaky tanárnőt, aki 35 év óta változatlan sze­retettel és elhivatottsággal neveli az egymást követő nemzedékeket. A káposztásmegyeri gyerekek és tanárok körében egy­aránt népszerű Jutka néni szíves vendéglátóként kedves szóval, illatos teával fogad. Kérésemre készséggel beszél pedagógusi pályafutásáról:- A szekszárdi szülői ház védő szeretete, az édesapám­nál gyakran vendégeskedő tanár barátok, akiket embersé­gükért, tudásukért nagyra becsültem, valószínűleg hozzájá­rultak ahhoz, hogy a gimnázium után nem az egyetem ré­gészeti tanszékére, hanem matematika-ének szakra jelent­keztem. Akkor még nem éreztem elhivatottságot a pedagó­guspálya iránt, de polgári származásom miatt úgy gondoltam, a tanári szakon több az esélyem a fölvételre. A Pécsi Pedagógiai Főiskola elvégzése után 1961- ben a bátaszéki iskolában kaptam állást és a pályakezdés évei megszerettették ve­lem a hivatást. Családias hangulatú közönség fogadott, kiváló kollégáim voltak, akik segítettek, tanítottak, de sokat is követeltek. A gyerekek 7-8 kilométernyire - Kövesdpusztán, Alsónyéken, Furkópusztán - laktak a körzeti iskolától. Ezek a falusi kisiskolások annyi szeretettel, olyan kitartással és örömmel jöttek az isko­lába, ami döntő élményként hatott a következő évtizedekben is.- Mégis búcsút mondott a bátaszéki kedves iskolának.- Férjhez mentem, Pestre költöztünk. Majd megszületett az első, később a második gyermekem is, és a család, a háztartási tennivalók mellett előbb a XX. kerületben, majd a VI. kerületi Bajza Utcai Általános Iskolában dolgoztam. Később pedig az első kerületi Lovag Utcai Általános Iskolában igazgatóhelyettesnek neveztek ki. De ott a vezető munkával járó irodai adminisztrációs tennivalók töltötték ki az időmet. Szá­momra azonban a tanítás, a gyerekekkel való együttlét jelenti a valódi örömet.- És hat év óta folyamatosan az újpesti gyerekekkel foglalkozik.- A Lakkozó utcai iskolában két évig tanítottam, majd meghívást kaptam a Bőrfestő Utcai Általános Iskolába az igazgatóhelyettesi teendők ellátására. Önnek sem kell betöréstől rettegnie, biztosítóknál sorban állnia, HA ÖN vagy valamelyik családtagja megrendeli a Biztosítói Minősítéssel, Garanciával, a Budapesti és az Országos Rendőr-főkapitányság által ajánlott és felszerelt: HEVEDERZÁRAT. Háromhavi fizetési részlettel is fizethet, előleg és foglaló NÉLKÜL! Központ: 1098 Bp. Ráday u. 24/B11/3. Hétköznap: 8-14 óráig. Telefon: 217-5930 Nálunk a hevederzár már 6000 Ft-tól kapható. BÍZZON BENNÜNK, MEGÉRI!- De itt is irányító pozíciót „osztottak" önre, ami elkerülhetetlen papírmunkát jelent...- Ez csak részben igaz, mivel néhány órában matematikát is tanítok a gyerekek­nek. Most például az úgynevezett nívó csoportokban dolgozom. Körülbelül 90 ötö­dik osztályos gyerek tanul négy csoportban. A tanulók, attól függően, hogy mennyi­re értik a matematikát, gyors, közepes és lassúbb tempót diktáló csoportokban dol­goznak. Ezt a módszert kedvelik, mivel a gyengébbek a kisebb létszámú és szintén rosszul számoló társaik között bátrabban megszólalnak. Itt nem félnek attól, hogy „lassúságuk” miatt a többiek kinevetik őket. Ezáltal nekik is lehet matematikában sikerélményük és az egyéni képességhez igazodó tanítás eredményeként gyorsab­ban fölzárkóznak. De ezzel a módszerrel a matematikában kiemelkedőknek is van a lehetőségük arra, hogy saját csoportjukban az átlagnál gyorsabban fejleszthessék tudásukat. Amikor a pedagógus egyéniségéről, a személyhez igazodó követelmények fon­tosságáról beszélgetünk, Jutka tanárnő bevallja: csak elvétve buktatja meg tanít­ványait, mivel a fájó kudarctól még a leggyengébbeket is szeretné megkímélni. Mint jó pedagógus, inkább a bajok megelőzésére fordítja figyelmét és ezért gyak­ran tart korrepetálásokat a gyerekeknek. A délutáni matematikaórákon azonban - hangsúlyozza - nem kötelező a részvétel. De mégis, alkalmanként 8-10 gyerek elmegy ezekre a korrepetálásokra is, ahol nem csak a matematikáról van szó. A tanárnő szerint ugyanis esetenként előbbre való a Pitagorasz-tétel megtanítá­sánál, hogy a nehéz élethelyzet megoldásában segítse a gyerekeket.- Melyek a következő évekre szóló főbb tervei?- Az élet rendje átadni a fiataloknak a helyet. Úgy gondolom, hogy hamarosan nyugdíjba megyek és megpróbálom a családom számára pótolni azokat az elma­radt együttléteket, amelyek a hivatásomból eredő kötelezettségekből adódtak. Természetesen nyugdíjasként is értékes elfoglaltságra vágyom. Szeretnék ad­dig megtanulni szőni, és nagyon sokat fogok olvasni. Egri Tamara Aranyhorgony patika? Ugye jól hangzik? Újpesten különösen jól. De mint a kérdőjel is mutatja, ez még csak kérdés, ám jó esély van arra, hogy igaz legyen. A Pozsonyi úti gyógyszertárat (ahogyan a legtöbben ismerik) privatizálták, az új tulajdonos, Bánó Tiborné dr. Fleischmann Mariann ugyanazt a gyógy­szertárat vezeti közel két évtizede, illetve elődjét is, az Árpád út és István út sarkán volt patikát. És most miért tervezi az Aranyhorgony elnevezést? Nem indok nélkül. Mint az Újpest újság múlt év végi számában olvashattuk, az Újpest Városvédő Egyesület 11 újpesti polgárt, köztük Bánóné dr. Fleisch­mann Mariannt „Aranyhorgony” emléklappal tüntetett ki. Aki különben nem is itt született, nem is itt lakik, de lelkes újpesti lokálpatrióta. Mariannt családi, rokoni kötelékek fűzik Újpesthez. Vagyis fűzték, mert a kötelékeket, mint mondani szokás, szétszaggatta a történelem. A kötődés a fáj­dalmas emlékek ellenére sem szűnt meg. Mariann doktori disszertációjának cí­me „Az ipari munkásság egészségügyi ellátásának vizsgálata újpesti modell alapján". A vizsgált időszak 1831-től 1950-ig terjed. A gyógyszerésznő hihetetlenül sokat tud a településről. Tudásánál csak a szere­tete nagyobb. - Újpest csodálatos - mondja -, és az újpesti polgárok csodálatosak. Nem akarom senki kedvét elrontani, de ebben a megfogalmazásban főleg az elődökről van szó. Akikre valóban joggal büszkén tekinthetünk. Nem kevésbé a Károlyi grófokra, hiszen a település történetét nem lehet elválasztani a Káro­lyiak nevétől. A Károlyiak is csodálatosak voltak - így Mariann -, a letelepü­lőknél nem azt nézték, hogy ki milyen nemzetiségű vagy vallású, hanem azt, hogy milyen hasznot jelent letelepedésük a község fejlődésében. Elsősorban az ipar fejlődését támogatták, ennek köszönhető, hogy az újpesti iparosodás évti­zedekkel megelőzte a többi peremvárosét. A disszertáció felölelte Csepel, Erzsébet, Albertfalva és más peremvárosok egészségügyi ellátását is, s az összehasonlításból kitűnik, hogy Újpesten volt elő­ször szülőotthon, a Lőrinc és Schreiber családok saját lakásukat adták át erre a cél­ra! Csecsemőkórház épült a Károlyiak által adományozott telken. A Stefánia Szö­vetség elnöke egy Károlyi grófnő volt, a Károlyi Kórház létrehozása közismert tény. Nagy szükség is volt ezekre az intézményekre, mert a lakosság számának gyors fejlődésével nem tudott lépést tartani a lakásépítés. Keserves körülmények közt éltek a nehéz munkákat végző munkások. Bőrgyárak, enyvgyár, a nyersanyag feldolgozása számos betegséget okozott. A kórházakat - a Városi Kórház kivételé­vel - alapítványok hozták létre, ezeket a társadalom működtette. Éne hivatkozott dr. Peste László volt újpesti tisztiorvos, amikor a kórházak egy részét meg akarták szüntetni, mondván, ezeket az intézményeket a nép emelte és működtette.- Hát nincs igazam, ha azt mondom, hogy csodálatosak voltak?! - nem is kérdezi, de nagy hittel állítja ezt Mariann. Gárdi Jenő nevét például utca is őrzi, munkaterápiás intézetet hozott létre. Az Árpád Kórház a szegény gyerekek kór­háza volt, az Erkel utcában egyetemi szociálpolitikai intézet, ismertebb nevén tüdőgondozó működött. Dr. Fleischmann Mariann reméli és hiszi, hogy tovább él az újpestiek váro­suk iránti elkötelezettsége. A horgony, Újpest címerében a volt kikötő jelentő­ségére utal, de jelentheti a városhoz való szilárd kötődést is. Miért is ne lehetne így? Faragó Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom