Hírhozó, 2015 (25. évfolyam, 1-16. szám)

2015-04-24 / 5. szám

CIS KULTÚRA Nemes egyszerűség és tisztaság A II. János Pál pápa-szobor Am Tig jj t 'm I WKm ■ A feltámadás örömének fényében tartották a Ba­busa János szobrászművész által készített II. János Pál pápa-szoborról a 10. évi jubileumi megemlékezést a Csabaházban. A szob­rászművész több kisméretű agyag-, bronz- és porcelán­plasztikát csinált, amelyek megelőzték az életnagyságú alkotást. Az első agyagplasz­tika mellszobor 2005-ben készült el. Babusa mesélt az életéről, gyermekkoráról, édesanyjá­ról, a „malenkíj robotról”, a meghurcoltatásokról és számos olyasmiről, ami egy alkotónak, művésznek sok nehézséget jelent: az állan­dó belső harcról, a saját ér­tékrendjéről és a társadalom rideg törvényeinek ellent­mondásos kihívásairól. A művész sok szakmai titokba is beavatta a jelenlévőket. Láthattuk a süttői kőbánya óriás kocka- és téglalap ala­kú mészköveit, a szelektá­lást, a kutatást a legszebb és nem szennyezett darab után. Küzdött a kővel, a mozga­tással, az állandóan változó fényviszonyokkal, a fara­gáshoz szükséges feltételek hiányával. Miután sikerült áthidalni a nehézségeket, agyagból és gipszből készül­tek el a szobrok. Ebben a for­májukban is nemes egyszerű­séget, tisztaságot sugároztak. A nagyméretű gipszal­kotást először 2006. már­cius 15-én mutatták be a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz plébániatemplom­ban. Jelenleg a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban van. Ér­dekesség, hogy a kisméretű párja szerepelt a 12. Len­gyel kiállításon, valamint a Pápavonat utasa is volt. Az alkotói folyamat alatt so­kan felkeresték a művészt: iskolások, lokálpatrióták, kollégák és politikusok is. A gyerekek kipróbálhatták a mészkőfaragást is. Miután elkészült felületi kezelést és védelmet kapott a külső hatások ellen. 2008. már­cius 29-én, Rákoshegyen, a Szent István téren, len­gyel egyházi méltóságokkal együtt avatták fel. Elkese­rítő, hogy ezután több al­kalommal is megrongálták. A sérüléseket hamar kija­vították és nem történt túl nagyanyagi kár. Az sokkal lényegesebb, hogy sok fiatal és zarándok kultikus helyé­vé vált, amely a lélek pihe- nőjeként is szolgál. Szőke Csaba & A költészet napja Vastapssal köszönték meg a nézők a Csokonai-díjas Ascher Oszkár Színház művészeinek - Bukovszki Eszter, Csőre Csaba, Hegyi Norbert, Karczub Tímea, Kecső Andrea, Littai Fanni, Ökördy Kornél, Sándorfi Bence - költészet napi verses, zenés műsorukat, amely­nek „Mily mély a sekélység...” - játé­kosság és humor a magyar költészetben címet adták. 1964 óta József Attila születésének napján, április 11-én tartjuk a költé­szet napját, s egyben a magyar iroda­lom ünnepét. A jeles napon a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Fórum termét megtöltötték mindazok, akik a mai is képesek hinni a vers erejében, és bíz­nak abban, hogy a költészet társunk marad a világ végezetéig. Hegyi Norbert, a verses, zenés ösz- szeállítás rendezője és előadója meg­osztotta velünk, mi alapján állították össze a költészet napi műsort: - Ha költészet, azt hisszük: Poézis. Komoly, néhol komor hangulatok. Atszelle- mültség. Lobogó tekintet. Szobrok, akik esős vasárnapokon dacosan néz­nek a vízfüggöny mögül, s néha maguk is azt gondolják: jobb volna emberként a meleg, fűtött szobában üldögélni in­kább. Jobb volna játszani, humorral, néhol gúnyosan vagy pajzán módon az élet nem is olyan apró szépségeit meg- énekelni. Megtalálni a láthatatlan ap­róságok mögött meghúzódó szépséget. Csacsi rímekben kiforgatni sarkaiból ezt a világot. A magyar költészet több száz éves ha­gyománya szerencsére bővelkedik ilyen alkotásokban is. A vasárnapi verses-ze­nés műsor egyben bizonyságtévő utazás volt Kányádi Sándor, Varró Dániel, Szabó Lőrinc, Romhányi József, Szép Ernő, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Heltai Jenő, Janus Pannoni­us, Arany János, Berda József, Fodor Ákos, Aranyosi Ervin, Dsida Jenő, Tóth Zoltán verseinek segítségével. Végezetül Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? című költeménye zárta a mű­sort, amelynek mottója: „Jaj, mily se­kély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily ne­héz a könnyű, mit a medvék lenéznek.” A programot Rákosmente Önkor­mányzata, Fohsz Tivadar alpolgármes­ter, Sarkadi-Nagy Adrien képviselő támogatta. Szakács Zsuzsáid 14 HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom