Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)

2011-01-27 / 1. szám

KULTÚRA A magyar kultúra napja Rákosmentén A magyar kultúra napján, január 22-én Rákosmente Kölcsey Ferenc előtt tisztelgett, aki 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát. Az évforduló alkalmával lehetőség nyílt, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A fény művészete Az önkormányzat és a Vi­gyázó Sándor Művelődé­si Ház rendezésében nyílt meg Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas ke­ramikusművész Fény című kiállítása a Ballonyi Galé­riában. Tóth Sándor költő, publicista méltatta Pannon­halmi sokoldalú művészetét, aki egyszerre foglalkozik épületkerámiával, játékos, könnyed kristálykompozí­ciók készítésével. - A fény természetének megfelelően lámpát gyújt nekünk ez a ki­állítás, amely a szépség tárla­ta, túlmutat a látható dolgo­kon, és hirdeti, hogy a XXI. században is léteznek tisztító fények - mondta Tóth Sán­dor. A Pécelen élő és dol­gozó művész tanulmányait Laborcz Ferenc irányítása alatt kezdte meg, a Magyar Iparművészeti Főiskolán pe­dig Csekovszky Árpád volt a mestere. Pannonhalmi Zsuzsa valamennyi művével arra tesz kísérletet, hogy vi­lágképi igénnyel értelmezze a valóságot, az emberi éle­tet. Motívumvilágában ér­zékenyen reagál a legkisebb emberi közösséget jellemző szokásokra, hagyományokra, táji, tárgyi jelekre - mondta róla Bakony vári M. Ágnes művészettörténész. A jó előbbre való, mint a sok A színházteremben Hajnal Csilla, a művelődési ház igaz­gatója köszöntötte a jelenlé­vő vendégeket, köztük Mezei Jánost, Rákosmente testvér­városának, Gyergyószent- miklósnak polgármesterét és küldöttségét, kerületünk díszpolgárait, önkormányzati képviselőit, majd felkérte Riz Levente polgármestert, tart­sa meg ünnepi köszöntőjét.- Amikor az űrben szágul­doztam, az járt a fejemben, hogy ennek az űrhajónak minden alkatrészét az gyár­totta, aki a legkedvezőbb ár­ajánlatot tette - nyilatkozta egyszer John Glenn űrhajós. Ezzel a meglepő mondattal kezdte köszöntőjét a polgár­mester, majd úgy folytatta, manapság mindent az ol­csóság szellemisége hat át. A mennyiség bűvöletében élünk, elfelejtettük a minő­ségi kultúrát, aminek leg­fontosabb kérdései, a jó vagy rossz, a helyes vagy helytelen áll szemben ma a mennyiség szemléletével, a sokkal és a kevéssel. És ahol a sok vagy a kevés szemlélete dominál, már csak egy értékmérő ma­rad, a pénz, ami viszont nem kedvez a kultúrának. Egyre többen jönnek rá, hogy a globális kultúra nem létezik európai kultúra nél­kül, európai kultúra pedig nem létezik nemzeti kultú­rák nélkül, így magyar kul­túra nélkül sem. Helyre kell állítani a minőségi kultúra tekintélyét és egyértelművé kell tenni, hogy a jó előbb­re való mint a sok, hogy a szellemi értékek magasabb rendűek a materiális érté­keknél. A szellemi értékek végtelenek és maradandók, míg a materiális értékek végesek és romlandók. A közösségek lehetnek a kul­túrának a mentsvárai, hisz a közösségekben keletkezik a kultúra - mondta ünnepi köszöntőjében Riz Levente polgármester. A népdal kultúránk forrása Akik lelkében a magyar népdalok előkelő helyen szerepelnek, azok nagy örömmel fogadták a Hold­viola zenekar — Barta Zsófi (ének), Farkas Péter (dob, billentyűs hangszerek) és Gál Lajos (gitárok) - kon­certjét a Szinvavölgyi Nép­tánc Műhely közreműkö­désével. A modem zenei formában megszólalt nép­dalok elektro-folk stílusban szólaltak meg, előadásukat az tette különlegessé, hogy megőrizték természetes han­gulatukat, ráadásul a tánc és a vetítés elemei is jelen vol­tak a színpadon. - A magyar népdalok hihetetlen energi­át hordoznak, generációkon keresztül fennmaradva ma is megérintik lelkünket. Bí­zom benne, hogy zenénkén keresztül mi is hozzájárul­hatunk ahhoz, hogy ezek a népdalok tovább éljenek - ezzel a gondolattal ajánlotta koncertjüket Gál Lajos. Szép magyar mesék A művelődési ház mun­katársai a magyar kultúra napján Rákosmente kis­gyermekeiről sem felejtkez­tek meg, vasárnap délelőtt a Hókirálynő Meseszínpad előadásában nekik szólt a Szép magyar mesék című előadás. Tarbay Ede három népmesét állított színpadra Tóth János István zenéjé­vel, mulatságos helyzetek­kel fűszerezve, klasszikus díszletekkel és jelmezekkel. Elsőként a Deákból lett ki­rály történetét mutatták be a szereplők - Dorner Gyula, Szécsi Vilma, Füzesi Klára, Eszes Szabolcs, Gerencsér Alexandra -, majd követ­kezett a Hazudós, amelynek főszereplője a nagyot mon­dó, furfangos juhász volt. Végezetül a Kacor kandúr zárta a mesék sorát. Szakács Zsuzsa JS$ 16 HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom